Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

/ /

Gazdasági és érdekvédelmi napilap

KEDD, 1992. március 24. • II. évfolyam • 71. szám • Ára 2,30 korona

Megkezdődött az SZNT 23. ülése

Választási kampány a képviselők között

Kormányülés a parlamentben

Röviddel a Szlovák Nemzeti Tanács ülésének megkezdése előtt a parlamentben tartott tanácskozást a Szlovák Köztársaság kormánya. A testület Ján Camogursky miniszterelnök vezetésével három fö napirendi ponttal foglalkozott.

Áttekintette és észrevételekkel jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés képviselőcsoportja által a lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez fűződő vagyonjogról szóló törvény kiadására előterjesztett javaslatot. A tervezet a tulajdonjog és a tulajdonosok alkotmányos úton szavatolt egyenlőségéből indul ki, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonos fizikai, vagy jogi személy, esetleg az állam. A törvényjavaslat előmozdítja a lakásállomány privatizálásának megkönnyítését. A dokumentum kiegészítést is tartalmaz, amely a lakásszövetkezetek transzformálását pontosítja. (Mint ismeretes,

erre vonatkozóan a kormányzat már hagyott jóvá törvényerejű rendeletet, amely azonban a parlamenti képviselők szerint „hézagos”.)

A továbbiakban a szlovák kormány meghallgatta az egészségügyi tárca tájékoztatóját egy új gyógyintézmény építéséről, majd jóváhagyólag tudomásul vette az állami közjegyzőségek megszületéséhez szükséges legiszlatív tevékenység helyzetét. Hangsúlyozta: a törvényhozói és szervezési munkáknak úgy kell folyniuk, hogy szeptember elsejéig megszüntethessék az állami közjegyzőség intézményeit és megkezdhessék tevékenységüket a független közjegyzők.

A vár sem tudja, mit akar a DSZM

Tegnap megkezdte 23. ülését a Szlovák Nemzeti Tanács, melynek érdekessége az volt, hogy döntést kellett hoznia Ivan Miklós szlovák privatizációs miniszter további sorsát illetően. A legutóbbi ülésen 37 képviselő bizalmatlansági indítványt tett MikloS ellen, tekintettel a privatizációs folyamat vontatottságára és kuszaságára. Mint Ján Carnogursky kormányfő most elmondta, három hónappal a választások előtt már nem érdemes kormányválságot előidézni, hacsak nem a privatizációs folyamat megállítása az indítványozók célja. Az eddigi privatizációról a parlament kereskedelmi bizottsága készített alapos jelentést, így áttekinthetővé vált sok minden, s az elrendelt nyílt szavazást követően kiderült, Ivan MikloS a helyén marad.

A napirendi szavazás során Jozef Prokes (SZNP) javaslatát, hogy ma tartsanak szavazást a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról, elvetették. Megszavazták viszont Marián Budaj (ZP) javaslatát, hogy bővítsék ki a parlament elnökségét azon pártok képviselőivel, akiknek még nincs elnökségi tagjuk, ugyanígy jóváhagyták Vladimír Kmef (KDM) javaslatát, hogy terjesszen jelentést a plénum elé az az SZNT-bizottság,

„Sajtószemle” az SZNT ülésén. A képen látható két képviselő a Slovensky vychod című napilapban éppen a Vladimír Meéiar körül a „Doktor”-ügy kapcsán kialakult botrányról megjelent cikket tanulmányozza (CSTK-felvétel)

Mitől függ a hármas koalíció?

Tiszta

A Magyar Polgári Párt vezetősége — a koalíciós együttműködésről folytatott tárgyalások lezárása előtt — úgy döntött, hogy 1992. március 20-án az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tárgyalóküldöttsége elé terjesztett nyilatkozatát nyilvánosságra hozza. Ezek után az EPM és az MKDM vezetői fontos: nak tartják a hangulatkeltés kiküszöbölése, a félreértések elkerülése és az olvasók teljes tájékoztatása érdekében közölni a kormányban részt vevő Magyar Polgári Párttal kötendő esetleges választási koalíció feltételeit.

lappal

Mozgalmaink a megbízatási időszakban konstruktív ellenzékként léptek fel a törvényhozó szervekben, a kormányprogram végrehajtásáért nem vállaltak felelősséget, a kormányt azonban a demokratikus jogállam és a hatékony piacgazdaság kiépítésében támogatták, egyúttal bírálva a kisebbségi kérdésben folytatott kormánypolitikát. Ezt az eltérő álláspontot és felelősséget tartjuk szükségesnek tisztázni a magyar kormánypárttal tartott koalíciós tárgyalások kapcsán. Ezeket a következő pontokban fogalmaztuk meg és nyújtottuk át a Magyar Polgári Pártnak:

Az EPM és az MKDM, mint a parlamentben konstruktív ellenzékként szereplő politikai erők a kormányban részt vevő Magyar Polgári Párttal a választási koalíció megkötését a következő feltételekhez kötik:

1. A Magyar Polgári Párt kilép a kormánykoalícióból, ami nem zárja ki a kormány által a demokratikus jogállamiság és piacgazdaság kialakítása érdekében tett lépések konstruktív ellenzékként történő támogatását.

2. Az MPP átértékeli a nemzeti kisebbségek jogállását illetően tanúsított eddigi politikáját:

a/ az alapvető emberi és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél nemzetiségi részével kapcsolatos álláspontját (a nemzetállam elvének elvetése),

b/ a nemzetiségi felsőoktatással kapcsolatos álláspontját;

3. Az önigazgatás (autonómia) elvének elfogadása;

4. Elhatárolja magát a nyelvtörvény alkalmazásával kapcsolatos eddigi

kormányállásponttól; (Folytatás a. 2. oldalon)

s

Április elsején Moszkvába

Michael Zantovsky, a köztársasági elnök szóvivője tegnap a prágai várban tartott sajtóértekezletén a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom programja kapcsán kijelentette: az államfő szerint sem Csehszlovákiának, sem pedig a két tagköztársaságnak nem válna a hasznára, ha Szlovákiának saját elnöke volna.

mely a nyelvtörvény megtartását felügyeli.

A napirendi pontok körül lefolytatott vitában, de a privatizációs miniszter sorsáról folyóban is az volt a legérdekesebb, hogy a honatyák zöme már a közelgő parlamenti választások jegyében fejtette ki véleményét, nem kímélve „ellenfelét”. (PL a szlovák szuverenitás kikiáltása ellen felszólaló Peter Tatárt Marián Andel azzal „lőtte le”, hogy hiszen a tatároknak már megvan az önállóságuk P. Tatár úgy vágott vissza, hogy igen, de azok népszavazáson vívták ki, amitől viszont az SZNP fél..)

Ilyen légkörben nehéz lenne előre megmondani, sikerül-e azt a sok gazdasági és szociális törvényt meghozni, amire ez az ülés hivatott lenne (pl. a lakásbérletekről a foglalkoztatási politikáról a biztosítókról a szociális biztosításról stb.j.

A szóvivő szavai szerint a programban nem teljesen világos, hogy a DSZM mit ért a „nemzetközi szubjektivitás” fogalom alatt. „Amennyiben valóban teljes nemzetközi szubjektivitásról volna szó, akkor Szlovákiáról, mint önálló államról beszélhetnénk” — tette hozzá. Zantovsky véleménye szerint ezt legfeljebb népszavazás útján lehet elérni, de — mint mondta — a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom programjából inkább az tűnik ki, hogy a DSZM a jövőben is valamilyen közös államformával számol.

Michael Zantovsky a továbbiakban közölte, hogy Václav Havel elnök csütörtöktől szombatig Morvaországban tölti munkanapjait.

A szóvivői tájékoztatón az is elhangzott, hogy a csehszlovák államfő Borisz Jelcin orosz elnök meghívására április elsején hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Az út során a két államfő aláírja a Csehszlovákia és az Oroszországi Föderáció közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződést.

Zantovsky információi szerint várható, hogy a moszkvai látogatás során Václav Havel találkozik Michail Gorbacsowal, a volt Szovjetunió egykori elnökével.

Az Európai Közösség és Bős—Nagymaros

Feltételekhez kötött közvetítés

Zdenék Zikmund, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tegnap nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának, mégpedig abban az ügyben, hogy az Európai Közösség közvetítene Csehszlovákia és Magyarország között a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer körül kialakult vita rendezésében.

Zikmund szavai szerint a Külügyminisztérium üdvözli az Európai Közösség döntését, éspedig azért, mivel az összhangban van azokkal a javaslatokkal, amelyeket Csehszlovákia az utóbbi két évben előterjesztett.

A sajtóosztály vezetője a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a különféle kétoldalú tárgyalásokon a csehszlovák fél több alkalommal indítványozta: külföldi szakértők bevonásával hozzanak létre háromoldalú bizottságot. Erről JUT Dienstbier csehszlovák külügyminiszter a Jacques Delorsszal, az EK Bizottságának elnökével nemrég tartott találkozón is beszélt Zikmund közlése szerint a magyar fél eddig elutasító álláspontra helyezkedett a javaslatokkal kapcsolatban, vagy feltételekhez kötötte elfogadásukat. A Külügyminisztérium véleménye szerint a független szakértőkből álló bizottság kiutat jelenthetne a patthelyzetből. „Úgy véljük, hogy Magyarországgal és az Európai Közösséggel egyaránt megállapodhatunk a nemzetközi szakétté» bizottság tevékenységének elveiről és munkatervéről” — tette hozzá a sajtóosztály vezetője.

Ami az Európai Közösséget illeti, a közvetítést három feltételhez köti. Csehszlovákiának és Magyarországnak közösen kell felkérnie, s közölnie kell, hogyan képzeli el a

segítséget. Az EK független szakértői véleményt dolgoz ki, esetleg megoldási javaslatot terjeszt elő, de nem áll szándékában beavatkozni a vízlépcső körül folyó politikai vitákba. Az Európai Közösség további feltétele, hogy a közvetítés megkezdésének pillanatától sem Prága, sem pedig Budapest nem hoz olyan döntést, amelynek úgymond visszafordíthatatlan jellege volna.

Nyári időszámítás

idén március 29-én, vasárnap kezdődik Csehszlovákiában a nyárt időszámítás. Vasárnap éjszaka a közép-európai időszámítás szerinti két órakor bárom órára keil átállítani az óramutatókat.

Ma kezdődik a Helsinki II. „előjátéka”

Utótalálkozó a finn fővárosban

Helsinkiben ma kezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet negyedik utótalálkozója, amely valójában az EBÉÉ Helsinki II. elnevezésű, a finn fővárosban július 9—11-én tartandó csúcstalálkozójának „előjátéka”.

Az előző utótalálkozóra Bécsben került sor, három szakaszban 1986. november 4-e és 1989. november 19-e között zajlott. A jóváhagyott záródokumentum egyebek között rögzítette, hogy a részt vevő országoknak Helsinki szellemében kell folytatniuk az együttműködést. Ezenkívül új javaslatokat tartalmazott a katonapolitikai biztonság fokozására és a sokoldalú, köztük a humanitárius kapcsolatok fejlesztésére. A bécsi tanácskozásokon fogalmazták meg az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést, amelyet 1990 novemberében Párizsban az Észpkatlanti Szövetség és az egykori Varsói Szerződés tagállamainak vezetői írtak alá.

A kelet-európai totalitárius rendszerek bukása után módosult az EBEÉ tevékenységi köre. Elsősorban a leszerelés, a valódi kollektív európai biztonság, a nemzetek önrendelkezése és a nemzeti kisebbségek jogai kerültek előtérbe. Mindez a Charta az Új Európáért című dokumentumban, valamint az 1990. november 19—21-én Párizsban tartott rendkívüli EBEÉ- csúcsértekezlet záródokumentumában öltött konkrét formát. A charta egyebek között rögzítette a hidegháború végét, s demokratikus konszolidáció és a piacgazdaságra való áttérés szükségességét hangsúlyozta. A párizsi csúcson hozták létre az EBEÉ új szerveit, amellyel institucionalizálták a helsinki folyamatot. A csúcstalálkozó közötti időszakban az EBEÉ legfelsőbb szerve a külügyminiszteri tanács. A megbízottak bizottsága készíti elő a külügyminiszteri tanács üléseit. Prágában székel az EBEÉ állandó titkársága, Bécsben a konfliktusmegelőző központ, Varsóban pedig a szabad választások ügyében illetékes hivatal.

Az 1991. június 19—21 -én tartott első külügyminiszteri tanácskozáson hagyták jóvá a sürgős esetekben folytatandó konzultációk mechanizmusát. A diplomaták második ülésére 1992. január 30—31-én Prágában került sor. A tanácskozáson lényeges változások történtek. A helsinki folyamat tagállamainak száma az akkori 35-ről 45-re emelkedett. Albánián, Észtországon, Litvánián és Lettországon — amely 1991-ben csatlakozott — kívül Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Moldávia, Tadzsikisz(Folytatás a 2. oldalon)