Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
10 1992. március 21. A csehszlovák adórendszer változásai II. Hogyan adózunk jövőre? Szabad újság__________ Japán—európai űrsikló Japán és Nyugat-Európa abban állapodtak meg, hogy az ezredfordulóra közösen fejlesztenek ki űrsiklót. Az Aszahi Silmbun című japán lap a hír kapcsán megjegyezte: Japán ezzel megtette az első lépést az űriparban meglévő amerikai függőségének enyhítése felé. Újabb erőmű a Dunán? Csehszlovákia Ausztriával közösen egy újabb dunai erőmű felépítését tervezi a folyó Bécs és Pozsony közötti szakaszán. A csehszlovák energetikai vállalat levélben fordult az osztrákokhoz, s azt kezdeményezi, hogy hozzák létre az erőmű koncepciós terveinek kidolgozását végző közös munkacsoportot. Grönland, a lassú infláció szigete A világ legnagyobb szigete dicsekedhet az egyik legalacsonyabb inflációs rátával. Grönlandon tavaly mindössze 1,6 százalékkal emelkedtek az árak, ami havi átlagban 0,33 százalék. Marhahúskilátások A marhahús világpiacán érezhető túlkínálat van s a termék világpiaci árának hirtelen és meredek esését csak a volt Szovjetunióban jelentkező komoly kereslet révén sikerült elkerülni. Mongol áramkorlátozások Energiakorlátozó intézkedéseket jelentett be a szén- és olajkészleteiből lassacskán kifutó Mongólia. Hetente kétszer, egyenként hat—hat órára leállítják az áramszolgáltatást a főváros lakónegyedeiben, csökkentik a gyáraknak kínált árammennyiséget, és munkanapokon napi 4,5 órában korlátozzák a televízió sugárzási idejét. Mindennek tetejébe jegyre adják a benzint, mert már csak 25 napra elegendő készletük van, dízelolajból pedig alig 20 napra való. Nagy Sándor az érmen Új pénzérmét bocsátott ki a görög nemzeti.-bank. A 100 drachmás fémpénzt Nagy Sándor arcmásával díszítették. Az érme bevezetésére azért volt szükség, mert a régi 100 drachmás papírpénz az évi 18 százalékos infláció mellett gyorsan vesztett értékéből. Afrika képtelen fizetni A nigériai elnök arra szólította fel a hitelezőket, hogy engedjék el az afri* kai országok tartozását. Ibrahim Babangida Németországban teendő háromnapos hivatalos látogatásának küszöbén többek között kijelentette: egy sor afrikai ország még arra sem képes, hogy saját iskolarendszerét és egészségügyi ellátását finanszírozza, nemhogy adósságait visszafizesse. Nigéria négymilliárd márkával (2,5 milliárd dollárral) tartozik Németországnak. Szovjet atomtudósok Líbiában és Algériában Korábban a szemipalatyinszki atomkísérleti központban dolgozott szovjet szakértők segítik a líbiai és az algériai atomipari. Mindkét országban féltucatnyi szakértőről van szó, akik nem tartoznak az egykori szovjet atomkutatás élvonalához és kormányuk tudta nélkül kerültek ezekbe az országokba. Tizenkét miniszter áldása Bécsi OPEC-körökből származó értesülés szerint a genfi tanácskozáson már csak Szaúd-Arábia beleegyezése szükséges ahhoz, hogy megegyezés szülessék a második negyedévi olajtermelés korlátozásának mértékéről. Ez, másként fogalmazva, annyit jelent, hogy Szaúd-Arábia akadályozza a megállapodást: tizenkét miniszter áldását adta a napi 1,7 millió barreles termeléscsökkentéshez. Tajvani pénzinjekció Kínának Tajvani lakosok 1991 januárjának végétől 1992 januárjának végéig 5,2 milliárd amerikai dollár értékű devizát ömlesztettek a kínai gazdaság vérkeringésébe. Ez az összeg magában foglalja a tajvaniak vásárlásait a kínai szárazfödön, beruházásaikat, turistaútjaik hozadékát, valamint a szárazföldi Kínában élő rokonaiknak és barátaiknak átutalt pénzeket. Ukrajna fizet is, nem is Ukrajna részesedése 16,3 százalék az egykori Szovjetunió 60—70 milliárd dolláros adósságából. A tagországok abban állapodtak meg, hogy az adósság visszafizetését a Külgazdasági Bankon (Vnyesekonombank) keresztül törlesztik. Ezt a feltételt azonban Kijev nem hajlandó teljesíteni, mivel a bank orosz ellenőrzés alá került. Ukrajna több alkalommal jelezte, hogy a Vnyesekonombank kizárásával, közvetlenül is kész rendezni adósságát. Svájci népszavazás a tranzitutakról Hajszálon múlt, hogy sikeres volt az a svájci népszavazás, amelyet helyi környezetvédelmi szervek és lakosok csikartak ki az Alpokat átszelő vasútvonalak megépítése ellen —jelentette az AFP Bernből. A népszavazáson ugyanis a feltétlenül szükséges 50 ezernél csupán 51 fővel többen vettek részt. A szavazást lebonyolító szövetségi kancellária egyébként néhány héttel ezelőtt már bejelentette, hogy a referendum a résztvevők számának elégtelensége miatt elbukott. A szervezők akkor újraszámláltatták a szavazatokat, és kiderült, hogy mégis érvényes a szavazás. Kuvait nem kér kölcsönt A tavalyi 5,5 milliárd dolláros nemzetközi hitelfelvétel után várhatóan nem fordul újabb kölcsönért a pénzvilághoz Kuvait. Az olajország saját forrásokból teremti elő a háborús károk újjáépítésének költségeit. Becslések szerint az ország lassacskán helyreálló olajtermelése eléri a napi 1,5 millió hordót a jelenlegi 700 ezerrel szemben. Német vélemény a keleteurópai gazdaságokról: Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország előtt még igen sok leküzdésre váró akadály áll, a nemrégiben megszerzett közös piaci társult tagság ellenére is — írja legutóbbi jelentésében a müncheni központú gazdaságkutató intézet, az IFO. Az átalakulás gyorsasága még mindig elsősorban azon múlik, milyen hamar tudják ezek az országok fölszámolni a veszteséges állami vállalatokat, illetve privatizálni iparukat. E téren Lengyelország és Magyarország mutatta föl a leglátványosabb haladást, nem látszik viszont még a csehszlovák strukturális válság vége, annak ellenére, hogy itt is radikális reformokat vezettek már be. Maxwell borát árverezik Rövidesen árverésre bocsátják Robert Maxwell borospincéjének igen nagy gonddal és jó ízléssel gyűjtögetett tartalmát a londoni Christie’s cégnél, hogy a bevételből legalább töredékét fedenzni tudják a sajtómágnás maga után hagyott, hatalmas összegű tartozásainak. Az árverők szerint a 3 ezer palackos gyűjtemény végső ára elérheti a 80 ezer fontot. Tegnapi számunkban a természetes személyeket érintő közvetlen adózás várható alakulását vettük számba, ma az ugyancsak rájuk vonatkozó közvetett adóformákat tekintjük át. Lássuk hát előbb, mi is az a közvetett adó! A közvetett adókat az áru vételárába beleépítve fizetjük, s ilyen szempontból árunak számítanak a különféle hazai vagy külföldi szolgáltatások is. Ezek az adók a fogyasztót terhelik (mind a természetes, mind a jogi személyeket), hiszen ő fizeti ki azokat, míg a gyártó vagy a behozó csupán a költségvetésnek adózik a termék/áru után. A táblázatból látható, hogy ezen adófajták száma csökkent, ez azonban mit sem von le bonyolultságukból és abból a változásrendszerből, mely az adóreform kezdetéig még lezajlik. 1990-ig magában hordozta ez az adórendszer a központilag megtervezett gazdaság és a központi árszabályozás minden jelét. Ez legfőképp az alábbiakból tűnt ki: o Létezett negatív forgalmi adó, ami a központilag megállapított kiskereskedelmi ár és a tényleges fogyasztói ár közti különbözeiét „dotálta”, egészítette ki pl. az élelmiszerek vagy az energia árában, vagyis szociális szerepet töltött be, deformálva a termelés és a fogyasztás közötti jelzésrendszert. o Csak egyszeri forgalmi adót írt elő, mégpedig a végtermék esetében, így annak tulajdonképpen csak fogyasztói adó szerepe volt. o A rengeteg (1600) forgalmiadótarifa, melyeket különféle árucikkek esetében különféleképpen alkalmaztak, ismét csak a gazdaságétól eltérő szempontokat vitt az adózásba. o Az eltérő adótarifák a bevétel és a két egymással egyáltalán össze nem függő ár között rugószerűen működtek (vesd össze a termelési, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árat!). Ausztria: közös piaci elvárások Anglia úgy tekint Ausztriára, mint jövendő közös piaci partnerére, s ezen egy esetleges koalícióváltás sem változtat —mondotta Brian Cowe távozó brit nagykövet a Der Standard című bécsi lapnak adott interjújában. Ez egyben azt is jelenti, hogy London támogatja Ausztria csatlakozási törekvését. 12 milliárd a négy EK-szegénynek Még legalább 12 milliárd dollárnyi segélyt kell kapniuk a legszegényebb közös piaci tagországoknak (Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak és Írországnak) 1997-ig az úgynevezett kohéziós alapból, hogy gazdaságukat felzárkóztassák a módosabb tagállamokéhoz. Az alapot a tavalyi csúcstalálkozón hozták létre, és összegét most először hozták nyilvánosságra. o A döntő adómennyiség öt-hat termékcsoportból (üzemanyag, szeszesital, dohány, kávé, tea, személygépkocsi és annak alkatrészei) préselt ki óriási összegeket. o Az egyes árfajták közt nem létezett semmilyen összefüggés a különböző árdotációk és pótelvonások rendszerének köszönhetően. o Különbözött a bel- és külkereskedelmi ár, a különbözeiét a külkereskedelmi vállalatok behozatali adót helyettesítő pótlékként fizették. 1990-tc3 kezdődően számos jelentős módosításra került sor. Megszűnt a negatív forgalmi adó, a belpiaci árkülönbség, 1991-ben végleg megszűnt minden árdotáciő, felszámolták a különböző, nem egységes elven működő forgalmiadó-tarifákat és az egymással össze nem függő árakat. Ma négy forgalmiadótarifaosztály létezik: a 0,11,20 és 29 százalékos, némely árucsoportok azonban magasabb adózás alá esnek szeszesital, dohány, arany ékszerek, kávé, tea stb.). Idén januárban bevezették a behozatali adót, mely megakadályozza, hogy magánszemélyek adómentesen végezhessenek külkereskedelmi tevékenységet és hozhassanak be árut. Az új rendszer alapelvei abból indultak ki, hogy feltétlenül összhangba kell hoznunk saját adórendszerünket az Európai Közösség országaiéval, s ez az alábbiakból áll: o Három új szabványt—adótörvényt kell meghoznunk, melyek 1.) bevezetik az általános (univerzális) adózást a hazai termékek és szolgáltatások esetében (nemzetközi rövidítése VAT); 2.) specifikus (szelektív) adózást írnak elő egyes termékek esetében (ún. fogyasztási adót); 3.) előírják a külföldi eredetű áruk és szolgáltatások adóztatását (ún. behozatali adó). o A közvetett adózás magvát az ún. hozzáadottérték-adó képezi, mely a szervezési szerkezet szempontjából teljes semlegességet biztosít (az adóterhelés nem függ az elvégzett műveletek növekvő számától, sem a feldolgozási láncszemek növekedésétől), vonatkozik minden termékfajtára (a termelő eszköz és az áru is adózik), alokációs jellegű (nem deformálja a gazdaságosságot; minél kevesebb láncszemen megy keresztül valami, annál erősebb ez az érv), nem befolyásolja az üzem gazdálkodását (nem érinti a nyereségességet, a költségeket vagy a hozadékot), sem a vállalkozói szférát (az adót a termelők és a kereskedelem fizeti). o A fogyasztási adó mértéke állandó az egységnyi üzemanyag, szeszesital, bor, sör, dohányáru esetében; ennek célja a pénzügyieken kívül a társadalmilag nemkívánatos fogyasztás mérséklése. o A behozatali adó bevezetésének egyik oka a külföldi áru megadóztatásának szükségszerűsége, mivel a külföldi áru úgy ériéi a behozó ország határát, hogy saját hazai adórendszere szerint nem adózik; a hazai áru adótartalmának tregfelelő mértékű behozatali adó kötelező kivetésével egyforma versenyfetételek teremtődnek a hazai piacon a külföldi és belföldi áruk és szolgáltatások esetében. Hogy milyen lesz végül a csehszlovák adórendszer a kisember szempontjából, csak az új adótörvény jóváhagyása után konkretizálható. Egyelőre a parlamentek csak bizottsági vitákat folytatnak róla, legutóbbi ülésén a Szövetségi Gyűlés elnapolta a megtárgyalását. Egy azonban bizonyos: ha Európához akarunk csatlakozni, adórendszerünknek is európainak kell lennie. Még akkor is, ha ennnek következtében keservesen nyögünk majd a terhek alatt — mivelhogy a bérrendszerünk európaivá tételét sajnos a kutya sem tervezi. (Igaz, erre a teljesítőképességünk alapján nemigen vagyunk jogosultak.) (ek) 1990-ig az 1992-es évben 1993-tól forgalmi adó forgalmi adó hozzáadott-értékadó negatív forg. adó behozatali adó kiegészítő adó fogyasztási adó árkülönbözeti adó behozatali adó belkereskedelmi
