Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
/ mm Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csehszlovákia és a szabadkereskedelem Vám- és akadályrombolás Prágában tegnap Jozef Baki ay külkereskedelmi miniszter, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) küldöttségének vezetője aláírta a Csehszlovákia és a társulás közötti kereskedelemről szóló megállapodást Az iparcikkeket, továbbá néhány élelmiszeripari terméket érintő szabadkereskedelmi szerződés értelmében megszűnnek a vámilletékek és más kereskedelmi akadályok. Ezzel nem csupán a csehszlovák export, hanem az EFTA tagállamaival kifejtendő együttműködj előtt is jobb lehetőségek nyílnak. SZOMBAT, 1992. március 21. • II. évfolyam • 69. szám Ara 2,30 korona Várható, hogy a megállapodás július elsején történő érvénybe lépése után még ebben az évben 600—700 millió koronás közvetlen hasznot eredményez Csehszlovákia számára. BakSay hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb szerződésről van szó, amelyet Prága az utóbbi időben a kereskedelmi szférában megkötött. Szavai szerint azonban nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre. E területen Csehszlovákia kétoldalú megállapodásokat ír alá majd az EFTA tagországaival. Egyébként Csehszlovákia az első kelet—közép-európai ország, amely szabadkereskedelmi szerződést kötött a társulással. A megállapodást — életbe lépése előtt — minden érintett ország (Csehszlovákián kívül az EFTA-tagállamok, Ausztria, Finnország, Izland, Lichteinstein, Norvégia, Svédország és Svájc) parlamentjének is jóvá kell hagynia. Az államfő a privatizálásról Nyolc és fél millió „szavazat” Lapunk tegnapi számában már beszámoltunk róla, hogy a szövetségi és a két tagköztársasági kormány tagjai tanácskozást tartottak a privatizálási folyamatról. A megbeszélés után — amelynek zárórészén Václav Havel köztársasági elnök is jelen volt — a résztvevők sajtóértekezletet tartottak. „Úgy vélem — mondta Václav Havel —, hogy a privatizálás túlnő a politikai pártok programjainak keretein, s ezért nem válhat politikai hazárdjáték tárgyává. A vagyonjegyes privatizálásnak még választások előtt meg kell kezdődnie, mivel megerősíti a lakosságnak a reformba, a társadalmi átalakulásba vetett bizalmát. A kuponos privatizáció során nyolc és fél millió ember érdekeiről van szó, s az állam jövőbeli politikai stabilitásának szempontjából fontos, hogy ez a folyamat mielőbb beinduljon. Úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik a privatizálásért dolgoznak, a nemzetgazdaságnak és prosperitásának az alapját-rakják le.” Václav Klaus szövetségi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a vagyonjegyes privatizálásban 8 millió 562 ezer kuponköny-tulajdonos vesz részt. Az egy hónapja kezdődött előfordulóban már 2 millió 610 ezren bízták vagyonjegyeiket valamelyik privatizációs alapra. Klaus közölte, hogy április 21-éig elkészülnek a jóváhagyott privatizációs tervek listái, s a rá következő öt napon belül véget ér az előforduló, az első forduló pedig május 18-án kezdődik. Ivan Mikloä szlovák privatizálási miniszter esetleges leváltása kapcsán a szövetségi pénzügyminiszter megjegyezte, hogy politikai számításról van szó. Ezzel összefüggésben Václav Havel kiemelte: „Nem szeretnék tanácsot adni és nem is adhatok tanácsot a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy mit tegyen, de szerintem a hasonló tervek csak bonyolíthatnák és destabilizálhatnák az általa vezetett tárca helyzetét. Felelőtlenségnek tekinteném a minisztercserét.” A privatizálás második hullámáról szólva a két tagköztársasági tárcavezető, Ivan Mikloá és Tornái Jezek megerősítette, hogy már az előkészületek során koordinálják a határidőket. Március végéig összeállítják a második hullámba sorolt vállalatok listáját, az első privatizációs terveket pedig május végén kezdik meg áttekinteni. Václav Havel második pozsonyi munkanapja Történészek elé a Szlovák Állam? A vámőrök sztrájkja miatt Görögország nem fogad Václav Havel köztársasági elnök — aki második munkanapját töltötte Pozsonyban — tegnap a várban előbb az első szlovákiai zsidódeportálás közelgő 50. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések szervezőit,, m^jd a Szlovákiai Katolikus Püspöki Konferencia képviselőit fogadta. Délután részt vett a 13+1 elnevezésű újságírói akción. A zsidók Lengyelországba történt deportálásának évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések szervezői, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének és a Chaviva Alapítványnak a képviselői tájékoztatták az államfőt a március 24-én kezdődő emlékünnepségek programjáról, amelyek este a pozsonyi zsinagógában kezdődnek. Mint ismeretes, a zsidók első csoportja 1942. március 25-én indult el a lengyel megsemmisítő táborokba. Erről a poprádi zsinagógán emléktábla leleplezésével és egy kiállítás megnyitásával emlékeznek meg. Március 25—27-én Besztercebányán neves csehszlovákiai és izraeli történészek részvételével, A szlovákiai zsidók tragédiája címmel szemináriumot tartanak. Röviddel ezután Václav Havel a pozsonyi várban fogadta a Szlovákiai Katolikus Püspöki Konferencia képviselőit, élükön Ján Chryzostom Korec érsekkel. Amint azt Michael £antovsky, a köztársasági elnök szóvivője elmondta , a találkozón elsősorban a szociális szférával, valamint az államjogi elrendezéssel és az egyházak szerepével összefüggő kérdések kerültek előtérbe. A kardinális felhívta az államfő figyelmét a szlovákiai lakosság bonyolult szociális helyzetére, amelyet a gazdasági reform véghezvitele idézett elő, továbbá a fokozódó munkanélküliségre, amelynek aránya jóval nagyobb, mint Csehországban. A történelemmel kapcsolatban Korec érsek úgy vélekedett, hogy a Szlovák Állam fennállásának időszakát történészeknek kellene megvizsgálniuk, s ez az időszak nem szabad, hogy politikai harcok tárgyává váljon. Ami az államjogi elrendezést illeti, a kardinális szavai szerint a római katolikus egyház egyesítő erőként, a felkorbácsolt politikai életbe nyugalmat víve kíván fellépni. Havel el(Folytatás a 2. oldalon) Václav Havel üdvözli Juraj Reichet, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi. gének elnökét (CSTK-mti Szövetséfehétel) Az athéni csehszlovák külképviseleti hivatal tegnapi tájékoztatása szerint a görögországi vámőrök sztrájkjának folytatása miatt súlyossá vált a helyzet az üzemanyagellátásban. Tekintettel arra, hogy a görög vámhivatalok képviselői úgy döntöttek, a vámőrök jövő héten sem veszik fel a munkát, bizonyára még jobban kiéleződik a helyzet a gázolaj- és motorbenzin-ellátásban. A csehszlovák nagykövetség azt is közölte, hogy a határátkelőhelyeken több kilométer hosszúságban várakoznak tehergépkocsik és személyautók. Az athéni külképviseleti hivatal ezért azt javasolja a csehszlovák állampolgároknak, hogy a közeli napokban ne utazzanak Görögországba, vagy más úticél esetében ne válasszák az országon való átutazást. Bős-Nagymaros kérdésében Az Európai Közösség kész segíteni Bök még örülhet Még nem indult eljárás John Bök ellen, amiért két alkalommal erőszakkal behatolt az éhségsztrájkot folytató Miloslav Marecek házába. Bök először tévékamerák előtt járt Mareéek otthonában, második alkalommal pedig egyedül, de ezért a „jogait követelő” férfi feljelentette. Bök mindig arra törekedett, hogy meggyőzze Mareéeket: fejezze be éhségsztrájkját. Brüsszelben, az Európai Közösségek központjában tárgyalt Mádl Ferenc, a magyar kormány tárca nélküli minisztere. Az Európai Közösségek tagországainak képviselőivel többek között a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer kérdéskörét is megtárgyalta. Az MTI jelentése szerint az EK tagországai hajlandók résztvenni a Csehszlovákia és Magyarország között kialakult vitás kérdés műszaki megoldásában. PDP—DP koalíciós megállapodás Csak egy út lehetséges (Munkatársunktól) — Nem akármilyen esemény színhelye volt tegnap a pozsonyi Zichy-palota. Az 1775-ben — állítólag a neves építész, Fellner által — épített, ma polgári szertartásokra szolgáló patinás épület falai közt ugyanis a hazai politikai és gazdasági élet két ismert egyénisége, Václav Klans szövetségi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, a Polgári Demokrata Párt elnöke és Ján Holcík, a Szlovák Köztársaság ipari minisztere, a Demokrata Párt elnöke tartott közös sajtótájékoztatót — nem véletlenül. A két párt ugyanis — mint az a rövid bevezetőt követően gyorsan kiderült — szinte azonos politikai és gazdasági nézeteket vall. „Pozsonyi látogatásunk legfontosabbb eredménye, hogy a Demokrata Párttal (DP) aláírtuk a választási koalíciós szerződést” — mondta Václav Klaus. Ján Holcíkkai egyetértésben hangsúlyozta, hogy egyenjogú megállapodásról van szó, amely egyúttal a közös állam sorsáért, vulamint a gazdasági szerkezetváltás ütemének megőrzéséért érzett felelősséget is tükrözi. Holcík szerint a Demokrata Párt már korábban is közel került a polgári elvekhez. A sajtótájékoztatót azonban nemcsak az előkelő környezet, az újságírók kérdései tették a szokottnál feszültebbé, hanem az a tény is, hogy a jelenlevők — alighanem kivétel nélkül — nem mindennapi információkat reméltek a két politikustól. Az eget rengető, szenzációs bejelentések persze elmaradtak, s még az újságírókkal szemben általában nem visszahúzódó magatartásáról nevezetes pénzügyminiszter sem hagyta magát ezúttal kiprovokálni. Pedig provokatív kérdéseket is szegeztek neki(k) — főleg az ,ellenzéki nézeteket valló lapok munkatársai. A Kodé právo riportere például lapja főszerkesztőjének nagy port felvert letartóztatása körülményeiről szerette volna véleménynyilvánításra bírni a PDP elnökét, aki azonban arra hivatkozva, hogy nem foglalkozik sem ezzel, sem hasonló ügyekkel, elzárkózott a válaszadástól. Annál inkább állást foglalt az ország gazdasági életével kapcsolatos kérdésekben. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a tervutasításos, bürök(Folytatás a 2. oldalon) Hogy ez pontosan mit jelent, nehéz egyelőre közelebbről meghatározni, már csak azért is, mert a tárgyaló felek egymás között sem tisztázták pontosan, milyen konkrét munkák elvégzésére fogják felkérni az esetleges vegyesbizottságot. A helyzetet bonyolítja még az is, hogy a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága legutóbb a két ország között 1977- ben megkötött szerződés felbontását javasolta, valamint az a tény, hogy Csehszlovákia választásokra készül, s ebben a politikai helyzetben majdnem A statisztikai hivatal kizárt, hogy bármelyik politikai erő felvállalná a bősi építkezés leállításának szorgalmazását. Mádl Ferenc tárgyalásai során találkozott Frans Andriessennel is, aki megerősítette az EK—tizenkettek segítő szándékát, miközben kihangsúlyozta, hogy ez lenne az első eset, amikor az EK két volt szocialista ország konfliktusának megoldásában részt venne, ráadásul olyan országokról van szó, amelyekkel az EK csak nemrég kötötte meg a társulási szerződést. Ismételten pontosít A Szlovák Statisztikai Hivatal tegnap közölte, hogy nem csupán az idei parlamenti választások, hanem már az előző, 1990. évi választások előtt is hiba csúszott a Népi Kamara csehországi, illetve szlovákiai képviselői számának meghatározása során. A hivatal emlékeztet a Szövetségi Gyűlés Elnökségének 1990. március elsején hozott határozatára, mely szerint „a Cseh Szocialista Köztársaság területén 101, a Szlovák Szocialista Köztársaság területén pedig 49 képviselőt választanak meg a Népi Kamarába”. A Szlovák Statisztikai Hivatal ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a helyes mandátumelosztásnak így kellett volna kinéznie: a Cseh Köztársaságban 99, a Szlovák Köztársaságban pedig 51 képviselő. (Mint ismeretes, a statisztikai hivatal nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy a választójogi törvény és a népszámlálási adatok alapján az idei választási előkészületek során nem osztották el helyesen a mandátumokat a Népi Kamarába.) Vizsgálat a Skoda áremelése ügyében A Szövetségi Gazdaságiversenyellenőrző Hivatal még nem mérlegeli, hogy előzetes intézkedéseket helyezzen kilátásba a Mladá Boleslav-i Skoda Részvénytársasággal szemben, mégpedig amiatt, hogy március elsejei hatállyal megemelte a Favorit típusú személygépkocsik árát. Imrich Flassik, a hivatal elnöke elmondta: az autógyár körül folyó vizsgálat február végén kezdődött, mégpedig azzal a céllal, hogy megállapítsák: nem élt-e vissza monopolhelyzetével.
