Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

Aki keres, talál(hat)... Munkát is, kenyeret is? 4___________________________ ÚJSÁG 1992. március 17. Peking szigorít adópolitikáján Szegény ember vízzel főz. A Nagykürtösi Munkaügyi Hivatal is úgy igyekszik segíteni a rászo­rulókon, ahogy erejéből futja, ahogy nagyon is véges lehetősé­gei engedik. Az intézmény dolgo­zóit vád nem érheti, arról, hogy egyre nő a munkanélküliek szá­ma, s szinte semmire sem jut elegendő pénz, a hivatal munka­társai nem tehetnek. A maroknyi gárda mindent elkövet új kereseti lehetőségek felkutatására és újabb munkaalkalmak teremté­sére. Brunda Béla Kapuszta Andrea munká­ját ellenőrzi A közelmúltban például sza­bász-varrónő képző tanfolyamot szerveztek állás nélkül maradt nők részére. Joggal remélte az igazgató, hogy a lányok, asszo­nyok kapva kapnak a felkínált le­hetőségen. Annál is inkább, mivel a szállítási költségeket és az át­képzés tandíját, csakúgy, mint az érdeklődők étkeztetését - áttéte­lesen - teljes egészében a hivatal fedezi. Nos, csalódniuk kellett. A je­lentkezőkből még az indulás előtt visszalépett jónéhány. A tanfo­lyam azért „háromnegyed ház­zal“ is beindult. A továbbképzésnek az Óvári Mezőgazdasági Szövetkezet adott otthont... Ha nem csurran, cseppen A hat település földjeit egyesítő mezőgazdasági üzem vezetői két évvel ezelőtt ígéretet kaptak a besztercebányai Slovenka vál­lalattól, melléküzemágként nőket foglalkoztató miniüzem, varroda létesítésére. A szövetkezet meg­ragadta az alkalmat, s hozzá is látott a szükséges üzemcsarnok építéséhez.- Nem volt határozott progra­munk - tudtam meg Ferencz Zol­tántól, a gazdaság beruházó szakemberétől -, de azt gondol­tuk, mire tető alá kerül a műhely, sikerül konkrét, előnyös szerződé­seket kötnünk. Elsősorban a rok­kant, a „könnyű fizikai munkára ítélt“ nődolgozóinknak szerettünk volna munkát teremteni. Remél­tük persze, hogy a környékbeli falvakból is sikerül munkásokat toboroznunk... Időközben azonban a könnyű­ipar, s ezen belül a Slovenka is nehéz helyzetbe került. Termé­keik iránt megcsappant a kereslet, s az üzem többek között tömeges elbocsátással igyekezett orvosol­ni a bajt. A vállalat nem tudta megtartani a szövetkezetnek tett ígéretét sem, pedig akkor jószeré­vel kész volt már a falucska szé­lén az épület. Nem sokkal később pedig a ki­váló munkát végző nagykürtösi Agrostav építővállalat dolgozói be is fejezték a 2 millió 600 ézer korona értékű csarnok építését. Ezek után már „csak“ haszno­sítani kellett az épületet!- Raktárnak nem akartuk hasz­nálni - vélekedett a beruházások irányítója -, gabonatárolásra más, kevésbé luxuskivitelű helyiség is megfelel. Végül is az elnökünk fundálta ki a legjárhatóbbnak tűnő megoldást. Mindenki segít mindenkinek? Bizonyos érdekegyeztető tár­gyalások után a munkaügyi hiva­tal vette bérbe a szövetkezettől a tágas csarnokot.- A kékkői szabó-varrónő kép­ző szakközépiskola és a kürtösi Piéta üzem közösen látott hozzá a tanműhely berendezéséhez - jelentette ki Magdaléna Morav­­cíková mérnöknő, a mezőgazda­­sági üzem személyzeti szakelő­adója -, s beindult a munkaerő toborzás is. A munkapadok mel­lett negyven személy szerezhet fél év leforgása alatt szakbizonyít­ványt. Sajnos, ezidáig kevesen éltek a kínálkozó lehetőséggel. Pedig a lányok, asszonyok az átképzés idején is kapják a munkanélküli segélyt, a szövetkezet ebédet biz­tosít a számukra, amit mindenki a napidíjából fedezhet, s az uta­zás is megoldott. Február tizedikén kezdődött az Olina Oláhová oktatás, a záróvizsgákra előrelát­hatólag július huszonkettedikén és huszonharmadikán kerül sor, s amennyiben lesz érdeklődés, szeptember elsejétől további tizenöt személy átképzését tudja a műhely vállalni. Több mint negyvenen jelent­keztek a felhívásra, ám mindösz­­sze huszonheten járnak rendsze­resen a foglalkozásokra, s közü­lük tizenöt a szövetkezet területé­ről érkező. A majdan szakképesí­tést szerzők közül a jó dolgozókat alkalmazza a kürtösi Piéta és az óvári varroda is. Kevés az érdeklődő, panaszol­ták az érintettek, de lehet, hogy sok helyen, mondjuk a járás távo­labbi településein nem is tudnak az emberek a kínálkozó lehető­ségről ... Csak akarni kell! A hét első négy munkanapján a gyakorlati foglalkozások zajla­nak, pénteken pedig elméleti ok­tatás. A szövetkezet önálló részle­gét augusztus elsejétől szeretné - egyelőre tizenöt fővel - üzemel­tetni. Nyolc, szakképzett munkaerő már jelezte felvételi kérelmét... A takaros műhelycsarnokban három szakoktató ügyeli, irányítja a képzést. Közülük Brunda Béla ismertetett meg tevékenysé­gükkel.- Egy műszakban folyik a tanu­lás - magyarázta -, az első napon harmincnyolcán voltak, de szá­muk hamarosan huszonhétre csökkent. Még mindig nagy a ván­dorlás, újak jönnek, mások meg búcsút vesznek tőlünk. Az érdek­lődők 70 százaléka kezdetben szinte nem is tudja a tűt kézbe fogni. Mások viszont ismerik a szabás-varrás alapjait, hisz a Pletában, vagy más varrodában dolgoztak, azonban nekik is van még mit tanulniuk. Ráadásul nincs szakképesítésük. Igaz, ta­lán éppen ezért jelentkeztek a tanfolyamra... A „diákok“ a hat hónap alatt ötféle szakmunkát sajátíthatnak el. így egyebek mellett megtanul­hatják a gallérkészítés, a gomb­lyukvarrás és az azsúrozás forté­lyait is. Munkagépből sincs hiány. Ki ezért, ki azért A munkaügyi hivatal a szakis­kolának, a Pletának és a szövet­kezetnek - s valójában persze a tanfolyam résztvevőinek is - megtéríti az átképzés szervezé­sére fordított mindennemű kiadá­sokat. A tíz legügyesebb nő a napok­ban kis szakvizsgát tesz: ők varr­ják meg a csarnok ablakaira a füg­gönyöket. Az érdeklődők valóban ingyen juthatnak szakmához. A legtöbb a 17 és 25 év közötti leány és édesanya. Közülük Olina Oláhová a rangidős, ám még ő sincs negyven esztendős.- Fejőnő voltam - panaszolta a kedves beszédű asszony -, ke­reken húsz éven át a szklabonyai szövetkezetben dolgoztam. Egyszerre feleslegessé váltam, pedig mindig becsülettel végez­tem a munkámat, egészséges is vagyok, s nem hiányoztam igazo­latlanul egyetlen órát sem. Mégis útilaput kötöttek a talpam alá. Ta­lán azért, mert cigány vagyok? A fiatalasszonynak két kisisko­lás gyermeke van, nem hagyhatja őket huzamosabb időre magukra, a környéken viszont nemigen akad munka, hát eljött a tanfo­lyamra. Ha csak a családtagok­nak fog is varrni, már megérte résztvennie a továbbképzésen. Olina Oláhová 1991 áprilisától volt munkanélküli segélyen. A fér­je is szövetkezeti dolgozó, állato­kat etet, a fia szintén a mezőgaz­daságban ténykedik. Nyolcadikos leánya varrónő szeretne lenni. Remélik, idővel odahaza saját műhelyt tudnak nyitni... A „csapat“ talán legfiatalabb tagja, Kapuszta Andrea Nagykür­tösön volt ápolónő. Tavaly május­tól munkanélküli. Reméli, ha el­végzi a tanfolyamot, a járási szék­helyen kap állást. Hegedűs Anna A bussai Hegedűs Anna képe­sítés nélküliként dolgozott a szak­mában, a munkahelye megszűnt, most szeretne bizonyítványt sze­rezni, hogy tovább folytathassa mesterségét. Szeretne az óvári üzemben maradni... Várják a megrendeléseket A munkanélküli segélyt azok is megkapják a záróvizsgákig, akik egyébként a tanfolyam végéig már nem lennének jogosultak az állami támogatásra. Persze ennek feltételei is vannak. A résztvevő például nem hiányozhat igazolat­lanul, különben elveszti a se­gélyjogosultságot. S ez bizony nagy szó! Egyébként Brunda Béla is mun­kanélküli volt. Ezerkilencszáz­­nyolcvankilenc végéig a járási pártbizottságon dolgozott. Kitanult szabómester.- A jelenlevők 65-70 százaléka komolyan veszi a tanulást - ösz­­szegezte eddigi tapasztalatait -, és úgy érzem, meg is állják majd a szakmában a helyüket. A fiata­lok nem érzik meg igazán a rájuk leselkedő veszélyt, hisz a szüleik, sok esetben a nagyszüleik is ke­resnek rájuk... Ha bármelyik munkás 100 órá­nál többet hiányzik a beiskolázás hat hónapja alatt, nem mehet vizsgázni és a képzésére fordított pénzt is meg kell térítenie. Ezt természetesen tudja jól minden „tanuló“, elvégre szerződést kö­töttek a munkaügyi hivatallal. Még nem tudni, mit fognak varr­ni a vizsgák után az alkalmazot­tak. A szövetkezet vezetői várják a megrendeléseket, az ajánla­tokat. A szakoktatók minden rész­munkát külön értékelnek, osztá­lyoznak. Az igazi vizsgákra azonban csak nyár derekán kerül sor. Ad­dig még mindenki számára sok a tanulnivaló. A tanfolyam részt­vevői között agronómus, fejögu­­lyás, ápolónő, zootechnikus és agrármérnök is akad... ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Kincstáijeggyel a deficit ellen A mintegy 20 milliárd jüan (3,73 milliárd dollár) költségvetési defi­cittel birkózó Kína elhatározta, hogy ezentúl keményebben lép fel az adócsalókkal szemben, vala­mint új adófajtákat vezet be - kö­zölte a kínai adóhatóság. A költ­ségvetési lyuk befoltozására Pe­king nagyarányú államkötvény-ki­bocsátásba is belekezd. „Biztosítanunk kell az állami bevételek szilárd növekedését, ezért mind a vállalatok, mind a magánszemélyek esetében megszigorítjuk a begyűjtési rend­szert, illetve felszólítjuk a rendőri és a bírói szervezeteket, hogy tartsák rajta szemüket a potenciá­lis adócsalókon“ - nyilatkozta egy magas rangú tisztviselő a China Daily című kínai napilapnak. Az elmúlt évtizedben Kína adó­bevételei összesen 1752 milliárd jüanra rúgtak, melynek mintegy 70 százaléka ipari és kereskedel­mi adókból származott. Az adóhi­vatal szándékai szerint nemsoká­ra más adófajtákat is bevezetnek, köztük például a forgalmi és örö­kösödési adót. Adószakértők sze­rint ezeket ugyanis könnyebb be­szedni, mint a jövedelemadót, mely gyakran megreked a helyi és a regionális hatóságok asztalán. A külföldi részesedésű vegyes vállalatok 33 százalékos jövedelemadót fizetnek, noha az exportorientált és csúcstechnoló­giával dolgozó cégeknek kedvez­ményeket ajánlottak. Kínában egyébként - a pekingi külgazdasági minisztérium sta­tisztikái szerint - 1989-től napjain­kig több külföldi részvétellel mű­ködő cég alapítását engedélyez­ték, mint az azt megelőző évtized­ben, és az elmúlt két és fél évben 76,5 százalékkal több pénzt in­vesztáltak vegyes vállalatokba, mint a korábbi évtizedben. 1979, a kínai gazdasági reformok kez­dete óta Kínában 41 274 vegyes vállalatot jegyeztek be 47,9 mil­liárd dollár értékben, s ehhez még 74, a tenger alatti olajkészletek kiaknázásáról szóló, 3,4 miHiárd dolláros megállapodások járul­nak. A külföldiek által finanszíro­zott vállalatok a kínai ipari terme­lés 5, az exportnak pedig 20 szá­zalékát adták. Peking az államháztartás defi­citjét - amely a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) számítása szerint, a kínai becslésekkel ellentétben, elérheti akár a 10 milliárd dollárt is- nagyarányú államkötvény-kibo­csátással is megpróbálja egyen­súlyba hozni. A kormány a 30 milliárd jüan (5,5 milliárd dollár) rekordértékű kincstárjegy kibo­csátásával a tavaly 167 milliárd dollárra duzzadt lakossági megta­karítást kívánja sürgősen meg­csapolni, mivel az ez évben ese­dékes 36,4 milliárd adósságtör­lesztésből augusztusig 30 milliár­­dot ki kellene fizetni. A kibocsátás- Csang Csia-lun, az állami adós­ságokat kezelő hivatal igazgató­­helyettese szerint - a jövő hónap­ban kezdődik, s kamata egy szá­zalékponttal haladja meg az azo­nos időszakra szóló takarékbetéti kamatokat. (Reuter)

Next

/
Thumbnails
Contents