Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1992. március 14. Mióta polgárosodunk... (Folyt, az 1. oldalról) azt hirdetik, ha az ő uralmuk jön el, vele a Kánaán is megérkezik. Pedig hát, tudhatnánk: nincs Kánaán. Csak széthulló birodalmak vannak, atomizáció, meg nekibuzdult nagy egyesülések — de be­lülről mind úgy látszik: rossz. A birodalom at­tól vár megváltást, ha széthull s sok apró da­rabja lesz; a sok törpe­állam a nagy és erős bi­rodalomtól várja a cso­dát. Miközben Pozsony­ban a Dunán innen önálló Szlovák Államért tüntet egy nép egy része, a másik parton, túl a Dunán — egy fzig-vérig közép-európai költő megtépázott és meg­csonkított szobránál — egy számtalanszor a Duna túloldalára kül­dött kisebbség egy része emlékezik. Időkre, ami­kor úgy tűnt, a polgáro­sodás meghozza mind­azt, amit — nem hozott meg... S a két parton ál­lók az egymást egy nap­pal elválasztó két ünne­pen mint tűz és víz áll­nak szemben egymás­sal... Ami itt ünnep, amott gyásznap, és for­dítva. Akár Szicília és a vérbosszú—akár ölre is mehetnénk... Pedig is­mét reánk vetíti árnyé­kát a demokrácia. Csak éppen: amíg csonkán állnak szobrok, amíg a múlt ereklyéit, a közösen megszenvedett történelem emlékeit egy-egy új hatalom el­söpri, amíg megkérdője­lezi az emlékezés jogát a beismerés helyett, hogy közös múlt köt össze el­­téphetetlen szálakkal bennünket, addig a de­mokrácia messzire van tőlünk. Csak a hatalom legyezget bennünket, vagy annak igézete... —ts— Közvélemény-kutatás az agrárpolitikáról Inkább rossz, mint jó A Prágai Közvélemény-kutató Intézet legfrissebb felméréseinek eredményei szerint az ország lakosságának kétharmada nem ért egyet az állam agrárpo-A pozsonyi zászlóégetés Ki(k)nél volt a gyufa? Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a Szlovákia Felszabadításá­ért Mozgalom által csütörtökön délután Pozsonyban, a Szlovák nemze­ti felkelés terén tartott tüntetés végén a résztvevők elégették a félár­bocra eresztett csehszlovák zászlót [m j^£(Ehrr JoZEF BELGÁK szlovák gazdasági miniszter és Vlagyimir Gorkov, az oroszországi Orenburgi terület parla­menti alelnöke tegnap Pozsonyban szer­ződést írt alá Szlovákia és az Orenburgi terület gazdasági, kereskedelmi és mű­szaki együttműködéséről, elsősorban az építőipar, az építőanyag-gyártás, továb­bá a fafeldolgozás terén, illetve a gép-, vegyi és gyógyszeriparban. PáVOL DEMES, Szlovákia nem­zetközi kapcsolatokért felelős miniszte­re tegnap fogadta a szlovákiai zsidó hit­községek központi szövetségének képvi­selőit. A találkozón a március 25—27- én a besztercebányai SZNF-múzeum­­ban sorra kerülő, „A szlovákiai zsidók tragédiája” című konferencia előkészí­téséről esett szó. Az említett napokon lesz ötven éve, hogy megkezdődött a szlovákiai zsidók deportálása, és az év­forduló alkalmából több megemléke­zésre kerül sor. Daniel KRÖLPA, a Polgári De­mokrata Szövetség alelnöke pártja teg­napi sajtóértekezletén kijelentette, a PDSZ fenntartja a Ludvík Brunnemek, Csehország legfőbb ügyészének vissza­hívására tett javaslatát. A szövetség kép­viselői elmondták, hogy nem Miloslav Mareéek éhségsztrájkja késztette őket erre a lépésre, a legfőbb ügyészség mű­ködése egyébként is sok kívánnivalót hagy maga után. A cseh nemzeti tanács összes bizottsága, amely a csehszlo­vák—német szerződéssel foglalkozott, tegnap javaslatot tett a Szövetségi Gyű­lésnek a dokumentum ratifikálására. A szerződést csupán a cseh parlament pe­­tíciós, jogvédelmi és biztonsági bizottsá­ga nem vitatta meg, és időhiány miatt a jövőben sem véleményezi a szerződést. A FÜGGETLEN SZLOVÁKIAI SZAKSZERVEZETEK az abortusz­­törvény rendkívül nagy visszhangjára való tekintettel postacímeket tettek közzé, amelyekre egyének és szerveze­tek megírhatják a törvénnyel kapcsola­tos véleményüket, álláspontjukat. A szakszervezet biztosítja, hogy a vélemé­nyek eljussanak a törvény jóváhagyásá­ban illtékes SZNT-képviselőkhöz. A vé­lemények a következő címekre küldhe­tők: Uéiterské fórum, Moyzesova 44, 040 01 Koáice; Prezídium FPP-ŐSD, ul. Janka Nováka 1, 036 01 Martin; Nezá­­vislé slovenské odbory (NSO), Sibírska 17, 831 02 Bratislava. (VIS) A NYITRAI Általános Hitelbank­ba tegnap reggel névtelen telefonüzenet érkezett, hogy az épületben a munkanél­küliség elleni tiltakozásképpen pokol­gép robban. Az üzenetvétel idején kb. 250 alkalmazott és üzletfél tartózkodott a bankban. A rendőrség kiürítette az épületet és elterelte a forgalmat, de tü­zetes átvizsgálás után sem talált semmi­féle robbanószerkezetet. A bank még délelőtt folytatta ügyfélfogadását, a ren­dőrség pedig tovább nyomoz a telefon­áló után. A JÁN VESELOVSKY vezette Szlovákok Nemzeti Egységpártja tegnap délután a Pozsonyban, a volt szakszerve­zetek házában „Szlovákia tegnap, ma és holnap” címmel ünnepi közgyűlést szer­vezett, amelyen mintegy kétszáz hallga­tó előtt a párt vezetői, valamint Fran­­tiSek Vnuk ausztráliai szlovák történész — a szlovák állam bukását követően emigrált —, Marián Tkáé pénzügy­miniszter-helyettes és a Matica slovens­­ká igazgatója tartott előadást. BoRIS ZALA, a Szlovákiai Szociál­demokrata Párt elnöke a párt tegnapi sajtóértekezletén szomorú dátumnak nevezte 1939. március 14-ét, amely a szlovák nemzet szabadságvesztését és a hitleri Németországgal való szövetségé­nek kezdetét jelentette, a pártelnök azonban elsősorban az akkori cseh poli­tikai vezetés tehetetlenségével magya­rázta Csehszlovákia széthullását. A SZÖVETSÉGI bűnügyi rendőr­ség szóvivője tegnap közölte a Csehszlo­vák Sajtóirodával, hogy a március 3-a és 6-a között végrehajtott nagyszabású rendőri akció során nyolc olyan gépko­csit koboztak el, amelyet nyugat-euró­pai országokban loptak, és azt követően Csehszlovákiában kerültek bejegyzésre. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szóbanforgó gépkocsikat cseh­szlovák állampolgárok Németországban vagy Ausztriában magánszemélyektől,il­letve a használtautó-piacon vásárolták. Jelzés nélküli híranyag: CSTK litikájával. A megkérdezettek 24 százaléka hatá­rozottan negatívan, 43 százaléka pedig inkább negatívan értékeli a kormány mezőgazdasági politikáját. A polgárok­nak csupán a 16 százaléka szerint tevé­kenykedik pozitívan a kormányzat a je­lenlegi agrárpolitika terén. A megkér­dezettek 17 százaléka nem mondott vé­leményt. A mezőgazdasági vállalatoknál kiala­kult helyzetet főleg a Szlovák Köztár­saságban értékelik elmarasztalóan. A szlovákiai lakosság 75 százaléka nem ért Jan Chudomel, a Polgári Mozgalom szóvivője tegnapi prágai sajtóértekezle­tén egyebek között Jirí Dienstbier, Martin Porubjak és Ján Carnogursky március 11-i, szerdai találkozójáról be­szélt. Szavai szerint a Polgári Mozga­lom, a Polgári Demokrata Unió— NYEE, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetője között megállapo­dás született az államjogi elrendezéshez való viszonyulás alapvető kérdéseit ille­tően, ami azt jelenti, hogy folytatni kell a csehek és a szlovákok, valamint a nemzeti kisebbségek közös államban való együttélésének megőrzésére irá­nyuló erőfeszítéseket. A három politikai erő képviselője egyetértett abban, hogy a közös állam megőrzése az egyik legfontosabb felté­tele a gazdasági szerkezetváltás sikeré­nek. „A felek elutasítottak bárminemű alkotmányellenes lépést és elsietett ra­dikális megoldást” — közölte a Polgári Mozgalom szóvivője. Jan Chudomel azonban bővebben nem nyilatkozott a szerdai megbeszélésről. Lubor Kínát szerint a találkozó résztvevőinek nem egyet az állami agrárpolitikával. A Cseh Köztársaságban ez az arány 63 százalék. A megkérdezettek a legnagyobb hiá­nyosságnak a dotációk csökkentését és a mezőgazdasági vállalatok szétesését nevezték meg. Ami a jó minőségű élel­miszer jövőbeli előállítását illeti, az ál­lampolgárok 71 százaléka bízik ebben. A lakosság 62 százaléka meg van győ­ződve arról, hogy az élelmiszert hozzá­férhető áron hozzák forgalomba. (A fel­mérés február elején készült, és 1112 pol­gár válaszait tükrözi.) állt szándékában, hogy formális koalíci­ót hozzon létre. Ami a szerdai prágai tanácskozást illeti, azon Petr Pithart cseh kormány­fő, a PM alelnöke is részt vett. A jelen­levők akkori tájékoztatása szerint a megbeszélésen szóba került az 1939- ben kikiáltott Szlovák Állam létrehozá­sának évfordulója is. A csehországi po­litikusokkal ellentétben a szlovákiai ve­zetők nem tulajdonítottak nagy jelentő­séget a ma megrendezésre kerülő évfor­dulós ünnepségeknek. ( Közlemény ) Március 15-én Komáromban a Cse­­madok ünnepi megemlékezést tart a szabadságharc 144. évfordulója alkal­mából. Délután 16 órai kezdettel a Jó­­kai-szobornál Gálán Géza ünnepi meg­emlékezése után helyezik el a tisztelet virágait, majd a Klapka-szobomál és a Városi Művelődési Házban folytatódik a kultúrműsorral egybekötött ünnep­ségsorozat, melyre mindenkit szere­tettel vár a rendezőség. A Csehszlovák Sajtóiroda mun­katársa tegnap délelőtt Imrich Va­­vácekhez, a pozsonyi rendőrség pa­rancsnokához fordult, hogy nyilat­kozzon az ügyben. A rendőr őrnagy elmondta: „A Büntető Törvény­­könyv 102. cikkelye értelmében a köztársaságnak és vezetőinek meg­­gyalázása ügyében azonnal bűnvádi eljárás indult. Elsősorban azokat a körülményeket vizsgáljuk, amelyek között megtörtént a dolog, illetve a szolgálatot teljesítő rendőröktől származó észrevételeket.” A sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon „mit mond a törvény” abban az esetben, ha kézre kerítik a tettest és rábizonyítják, hogy ő követte el a bűncselekményt, Vaváőek őrnagy megintcsak a Bün­tető Törvénykönyvet idézve vála­szolt: „Aki nyilvánosan meggyalázza Az SZNP küldöttsége az Európa Parlament Szivárvány Klubjának meg­hívására tett látogatást a nemzetközi intézménynél, ahol a klub tagjain kívül más európa parlamenti tagokkal és az Európai Közösség képviselőivel is talál­kozott. Amint azt Anton Hrnko képvi­selő, a delegáció tagja elmondta, az em­lített klub programja nagyon hasonló az SZNP programjához, célja az európai kontinensnek szabad nemzetek Európá­jává történő átépítése. A küldöttség tag­jai találkoztak az Európa Parlament csehszlovákiai ügyekkel foglalkozó bi­zottságának elnökével is, akit a választá­si előkészületekről, a hadiipari termelés átalakításáról, a munkanélküliségről és több más gazdasági kérdésről tájékoz­tattak. A bizottság elnöke meghallgatta a beszámolót, állást azonban nem fog­lalt vele kapcsolatban. A cseh kormány nyilatkozatára rea­gálva — mely szerint március 14-e, a Szlovák Állam kikiáltásának évforduló­ja történelmi mementó — ProkeS saját „mementókat” emlegetett fel, például az 1939. március 10-i Homola-féle puccsot, amellyel „a csehek határolták el magukat a szlovákokkal való együtt­éléstől”, valamint 1948. február 25-ét, „amikor a csehek jóvoltából került ura­lomra Csehszlovákiában a szovjet re­zsim”. Egyébként — amint azt a pártve­zérek közölték — az SZNP fogadást ad a március 14-i évforduló alkalmából, ezzel is bizonyítva, hogy a „köztéri poli­tikáról a parlamenti politikára” tér át. A a köztársaságot, a Szövetségi Gyű­lést, a Cseh Nemzeti Tanácsot, a Szlovák Nemzeti Tanácsot és képvi­selőit, két évig terjedő szabad­ságvesztés-büntetésre ítélhető.” * * * Az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja tegnap tiltakozását fejezte ki a csütörtöki pozsonyi zászlóége­tés ellen. A sajtóirodához eljutta­tott nyilatkozatában egyebek kö­zött ez olvasható: „Szlovákiában már fel kell hagyni a büntetlenül elkövetett, szégyenletes cselekmé­nyekkel, amelyek az ország lakos­ságának hazafias érzéseit sértik. Követeljük a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészségétől, hogy vizs­gálja ki e gyalázatos akció körül­ményeit, és indítson eljárást a tet­tesek ellen a Btk. 102. paragrafusa értelmében.” nemzeti pártiak így szeretnék elejét venni annak, hogy az ünnepséget ne­hogy felhasználhassák a párt ellen. Az SZNP a Stanislav Pánis vezette Szlo­vák Nemzeti Egység nevű nacionalista párt mai nagygyűlésétől is már jóelőre elhatárolta magát. Nem így a Szlovákok Világkongresszusa, amelynek képvise­lője — aki részt vett a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletén — el­mondta: a kongresszus helyesli Pánis úr erőfeszítéseit, és szívből kívánja, hogy a szombati ünnepség „jól sikerüljön”. Arra az újságírói kérdésre, hogy az SZNP miképp vélekedik arról, hogy a földtörvény-módosítás értelmében a dél-szlovákiai magyarok visszakapják földjeiket, Anton Hrnko azt válaszolta, hogy ezzel kapcsolatban már a novella jóváhagyásakor kifejezték álláspontju­kat, mégpedig azzal, hogy a törvény megszavazása előtt elhagyták a tanács­termet. A képviselő azt is elmondta, hogy az SZNP ellenzi a „volt grófi nagy­birtokok visszaállítását, s amint a vá­lasztások után bekerülnek a kormány­ba, rögtön tesznek majd róla, hogy ha­tálytalanítsák azt a törvényt, amely az 1919-es földreformot is kétségbe von­ja”. (Lehetséges, hogy a „nemzeti” képvise­lő urak olyan korán hagyták el a parla­menti tanácstermet, hogy azt sem tudják: a törvénymódosítás értelmében 1945-ig nem pedig 1919-ig nyúlik vissza a legú­jabb „földreform ” — a szerk meg.) (gnál) A Duna Kör felhívása A Duna Kör alábbi felhívása március 9-én Budapesten, József Attila Duna-parti szobránál tartott nemzetközi sajtókonferencián hangzott el. Mindenkinek, akit illet: A Duna helyzete — a Dunáé, amelyért 10 éve harcolunk — ismét vál­ságosra fordult. A csehszlovák parlament március 6-án megszavazta a bősi építkezés egyoldalú továbbfolytatását, és ezzel Antall József miniszterel­nök levelére csattanós és Magyarország számára elfogadhatatlan választ adott. Ilyesfajta levélváltásnak további helye nincs. Ugyanakkor az utóbbi napok vészes hirtelenséggel szaporodó belföl­di jelei (elsősorban a parlament gazdasági bizottságának a meglevő par­lamenti határozatokkal és a környezetvédelmi bizottság előre mutató ha­tározati javaslataival szembeforduló, demokráciaellenes állásfoglalása, valamint Keresztes K. Sándor és Josef Vavrousek környezetvédelmi mi­niszter budapesti titkos tanácskozása) arra vallanak, hogy valahol a ha­talom ormain úgynevezett kompromisszumra készülődnek, szinte min­den tekintetben továbbvíve ezzel a Kádár-korszak szokásrendszerét. (Sokáig azt mondták nekünk, a Szovjetunió akarja a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszert. A Szovjetunió már nem is létezik, és valakik még mindig akarják.) Kompromisszum e kérdésben igazából nem létezik, a kompromisszum teljes önfeladást jelentene, az ökológiai és a magyar érdekek elárulását: mert ez a kettő ebben az esetben egybeesik. Nem mintha a csehszlovák érdekek különböznének az ökológiai érdekektől. Különösen szomorú színjáték az, ahogyan a régi hatalom mai örökösei nacionalista húrokon játszva a Dunatáj népeit rá akarják venni arra, hogy legelemibb életfeltételeikről, a vízlépcsőrendszer életveszélyes fenyegeté­séről megfeledkezve, teljességgel önző gazdasági csoportok szolgálatába fogják be magukat — olyanokéba, akik az elvégzett munka után, eddigi elvtársaink szokása szerint, eltűnnek majd az ismeretlenség ködében, uno­káinkra hagyva örökül tönkretett szülőföldünket. Új cégér alatt a régi lőrét mérik nekünk. Úgy látszik, magunkat is felelősnek kell tartanunk azért, hogy túlságosan sokáig hitelt adtunk a jelenlegi uralkodó köröknek. Pedig hát — és nem csak Duna-ügyben — nem sok gondolkodni való időnk van már hátra. Az égen, a termőföldben, mindenütt ketyegnek már a nagy ökológiai katasztrófa időzített bombái. Kormányaink kicsinyes politikai torzsalkodásokba bonyolódva, úgy tet­szik alkalmatlanok arra, hogy a földi élet veszélyeztetettségének valódi mértékét megértsék. Tévednek azok is, akik azt akarják láttatni, hogy a szlovákiai magyarság sorsát a vízlépcsőrendszer elleni határozott magyar fellépés politikailag rontaná. A „nagy mű” megépítése ugyanis éppen az ő megélhetésüket biztosító ökológiai feltételeket semmisítené meg, a Szigetköz lakosságáéi­val együtt. Ilyen körülmények között a Duna Kör mindenkit újra felhív a Dunasza­­urusz elleni széleskörű társadalmi tiltakozásra. Követeljük tehát, hogy a pártállami vezetés által 1977-ben megkötött, nemzetközi jogi szempontból számos helyen támadható szerződést a ma­gyar kormány azonnal bontsa fel! Követeljük továbbá a magyar kormány halogató taktikájáért elsősorban felelős és ezzel a magyar fél tárgyalási pozícióit jelentősen rontó Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter azonnali leváltását! Amennyiben a követelések nem teljesülnek, a Duna Kör fenntartja ma­gának a jogot, hogy a Duna érdekében tüntetéseket szervezzen. Miről tárgyalt Dienstbier a PDU és a KDM elnökével? Csak a csehek aggódnak Az SZNP taktikát változtat A térről a parlamentbe A Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletét Jozef Prokes pártelnök a párt képviselőinek az Európa Parlamentben tett látogatásáról szóló beszá­molóval kezdte.

Next

/
Thumbnails
Contents