Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. február 10. Szabad ÚJSÁG 5 Szabadon választunk orvost c-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'— " > „Visszaélés mindkét oldalon tapasztalható... “ s_______________________________________________________________________/ Könyvespolcra „Segíts magadon, ember...“ Az influenzajárvány nem tesz kivé­telt. így esett, hogy dr. Iveta Pappovát nem a körzeti orvosi rendelőjében, hanem otthon kerestük fel. Beszélge­tésünk témáját - láztól csillogó sze­mekkel és „dáthásan" - így önnön helyzetével illusztrálhatta mindjárt a legelején:- Már jó néhány hete kínoz az influ­enza, így kénytelen voltam végre fel­keresni az üzemi orvost. Mit mond­jak?! Nagyon kínos volt, amikor a tu­lajdon kollégám a kivizsgálás után zavart mosollyal megkérdezte, ezután is öt választom e majd a kezelőorvo­somnak. Ezt követően előhúzta a je­lentkezési ívet, és én aláírtam magam. Sajnos, nap mint nap átélem ezt a kí­nos pillanatot. Jól ismert betegeimnek teszem fel ugyanis a hasonló kérdést- vajon elégedettek-e a munkámmal, s hogy továbbra is igényt tartanak-e rá. A Vágsellyel Kórház és Rendelőin­tézet körzeti orvosa csupán néhány éves gyakorlatra tekint vissza. Nincs tehát „megfertőzve“ a hosszú praxis­sal rendelkező, és a jól bevált mód­szerekhez, orvosi praktikákhoz ra­gaszkodó kollégák szemléletével. Az egyetemi évek alatt más kép alakult ki az orvosi hivatásról, mint amilyen a valóság - ami egyébként csaknem valamennyi szakmára jellemző. Ennek köszönhetően Iveta is a saját szemlé­lete alapján keresi az érveket és el­lenérveket a szabad orvosválasztás meghonosodása kapcsán. Az első kri­tikus észrevétele mindenekelőtt az, hogy a „kis“ vidéki körzeti orvosokat e kérdésben - az újságírókon kívül- senki sem kérdezi meg az illetéke­sek közül, bár a gyakorlatból merített észrevételek sok félreértés tisztázásá­ban, kezdeti akadály elhárításában segítenének. Harc az orvosért — és a betegért- Amikor az emberek októberben tudomást szereztek a szabad orvos­­választás lehetőségéről, valósággal elözönlötték a rendelőket, s ki-ki az általa leginkább elismert kezelőorvos­nál jelentkezett. Számukra hízelgő volt, hogy szabadon választhatnak. Ez viszont még nem azt jelenti, hogy ezzel vissza is kell élni! Gondolok itt főleg azokra a kollégákra, akik köré­ben jóhiszeműséget, becsületes szán­dékot mellőző „kampány" indult a le­hető legtöbb „darab“ páciensért. Ek­kor kezdtem viszolyogni az egész „demokratikus" szabad orvosválasz­tástól. Úgy éreztem, már nem csupán azért vagyunk mi, orvosok kedvesek és figyelmesek a betegeinkhez, mert ezt az állapotuk igényli, hanem hogy továbbra is a magunkénak tudhassuk valamennyit, sőt ha lehet, hát az illető családtagjait is - mondja keserűen a szimpatikus fiatal orvosnő. Hozzá­tette még: szerinte mégis akkor dönt a legjobban pl. egy család, ha tagjai egy kezelőorvost választanak. Ezzel megkönnyítik a szakember munkáját, nem beszélve arról, hogy szorosabbá, bensőségesebbé válik a beteg és az orvos kapcsolata is. Vonzó a népszerűség- Az influenzajárvány idején zsú­foltság jellemzi az orvosi rendelőket. A betegek a hosszadalmas várakozás következtében türelmetlenek, sőt mi több, durvák egymással szemben- állítja az orvosnő, majd Így folytatja:- Ha a betegek pl. egy közismert, népszerű orvoshoz ragaszkodnak, számolniuk kell azzal is, hogy az ó aj­taja előtt hosszabb sorokat találnak majd, mint másutt. Ha viszont nem a kezelés minőségéről, csupán a re­cept és a betegszabadság kiírásáról van szó, akkor olyan orvost is választ­hatnak, akinél nem adják egymás ke­zébe a kilincset a páciensek. Sok vállalat és üzem feloszlott, s ezáltal megszűnt a vállalati, üzemi orvosi ren­delőjük is - ezek a kevésbé ismert, nem olyan nagy népszerűségnek ör­vendő orvosok most nagyon nehezen találnak pácienseket... Iveta ezt követően saját elképzelé­seiről beszél. Elmondja, hogy a klien­túrája végleges kialakulása után lehe-A rendelésre várva... tövé szeretné tenni betegei számára, hogy az általuk megfelelőnek tartott időre rendeljék be magukat. így mind nekik, mind pedig saját magának megkönnyítené a kezelést, s ami a legfontosabb, a betegnek nem kell majd órákat várakoznia a zsúfolt ren­delőben. A forgalmasabb napokon ugyanis hetven-nyolcvan beteggel kell foglalkoznia, míg az átlag napi negy­ven-negyvenöt embert jelent. Ügyeskedők és spekulánsok... ... bizony szép számmal találhatók a rendelőintézetben is. Nem egy ház­tartásbeli veszi a fejébe, hogy ő is jelentkezik a munkaügyi hivatalban a neki is kijáró segélyért. Amikor itt nagy meglepetésére munkát ajánla­nak számára, második útja már az orvosi rendelőbe vezet, hogy felmen­tést kérjen a neki úgymond „nem megfelelő“ munka végzése alól. Tisz­telet a kivételnek, de hasonlóan rea­gálnak néhányan azok közül is, akiket vállalatuk átszervezés keretében más munkára javasol átképezni.- Visszaélés egyébként mindkét ol­dalon tapasztalható. A szabad orvos­­választás jelenleg csupán papírmun­kát jelent. Nehezen tudjuk megma­gyarázni a betegeknek, miért is van minderre szükség, ha még mi sem vagyunk tájékoztatva. Egyes járások­ban már előbbre tartanak, és sikerült kilábalniuk abból a zűrzavarból, ami a szabad választást itt jellemzi. Meglehet, furcsának tűnik majd a hasonlatom, de olyan érzésem van néha, mintha „meg akarnánk vásárol­ni" a szegény beteg lelkét, amikor a beleegyezését kérjük. Ha üzenhet­nék valamit a pácienseknek - teszi hozzá elgondolkodva -, talán a követ­kezőképpen fogalmaznám meg: a szabad orvosválasztás valamennyi­ünk számára új és ismeretlen. Nem tudni, milyen előnyökkel és hátrányok­kal jár majd a jövőben. Igazi eredmé­nye és értelme azonban csak akkor lesz majd, amikor érvénybe lép a be­tegbiztosítás és a kezelések pénzbeli térítése, mint ahogy ez hamarosan bevezetésre kerül a fogorvosi rende­lőkben. Ma azonban csak annyit mondhatok: egy hajóban evezünk, és nem tudni, hol kötünk ki... SZÁZ ILDIKÓ (V. Gy. illusztrációs felvétele) Louise L. Hay pszichológus a kü­lönféle fizikai betegségek valószínű pszichikai okait kutatja immár több évtizede. Megfigyelései alapján a be­tegséget okozó negatív gondolatmi n­­ták helyett új gondolatmintákat ajánl, melyeket naponta ismételve, magunk­ba építve saját orvosunkká válhatunk, megszabadulhatunk betegségeinktől. „Meggyőződésem - hangoztatja a természetgyógyász -, hogy a beteg­ség a lelki szemlélet, a magatartás­­minta egyszerű megváltoztatásával megfordítható. Ha el akarunk távolíta­ni egy gyógyítandó negatív állapotot, először is arra kell törekednünk, hogy lelki okát feloldjuk. A legtöbb betegséget a testben a következő gondolatminták okozzák: kriticizmus, düh, sértődés és bűntudat. Például a düh kelést, égést okoz és megfertőzi a testet. Ha a sértődés, neheztelés hosszabb ideig emészt, végül tumort, rákot okoz. A bűntudat mindig büntetést kiván és fájdalomhoz vezet. Aki székrekedésben szenved, azt a múltnak régi, fájdalmas emléke tartja fogva és nem engedi el. Mennyi­vel könnyebb ezeket a negatív gondo­latmintákat kiemelni lelkűnkből, ami­kor még egészségesek vagyunk, mint amikor már pánik állapotba jutottunk, s a sebész kése fenyeget! Nem számít, milyen régóta áll fenn negatív magatartásmintánk, betegsé­günk, tönkrement kapcsolatunk, anya­gi zavarunk, öngyúlöletünk, még ma elkezdhetjük a változtatást. Amilyen gondolatokat és szavakat választunk mától kezdve, ettől a pillanattól kezd­ve, az fog meghatározni, létrehozni minket ma, holnap, a következő héten, hónapban, évben és így tovább. Ritkán ülünk le és vesszük fontoló­ra meggyőződésünket. Például meg­kérdezhetem magam: miért vagyok meggyőződve arról, hogy nehezen fog a fejem? Valóban igaz ez? El kell még most is hinnem azt, amit egykor annyit ismételgetett nekem egy elemi iskolai tanítóm? Nem jobb, ha feladom, és megszabadítom magam ettől a meg­győződéstől? Állj meg és figyeld gondolataidat! Milyenek éppen most? Ha a gondola­taid alakítják életed és határozzák meg élményeidet, akarod-e, hogy ezek a gondolatok hűek legyenek hoz­zád? Ha aggodalmat, dühöt, sértődést vagy bosszút hordozó gondolataid vannak, nem tartasz tőle, hogy ezek a gondolatok visszaütnek rád? Ha vi­dám életre vágyunk, sikeres gondola­tokat kell gondolnunk. Amit kibocsá­tunk lelkileg, szóban hasonló formá­ban jön vissza hozzánk! Áldozz egy kis időt arra, hogy hall­gass a kimondott szavaidra. Ha vala­mit háromszor mondasz, azután írd is le. Ez a magatartásminta számodra. A hét végén nézz a listára, amit készí­tettél, és láthatod, látni fogod, hogy milyen szavaid hozzák létre élményei­det. Ha meg akarod változtatni szavai­dat és gondolataidat - figyeld életvál-A GYÓGYÍTÓ GONDOLAT Testi betegségek lelki okai (A szerző reprodukciója) tozásaidat. Életed uralma, ellenőrzése nem más, mint szó- és gondolatválto­zásaid megválasztása, uralma." A kiadványban ábécé sorrendben közölt betegségekhez társított új gon­dolatminták nemcsak kulcsot adnak ahhoz, hogy megtaláljuk az okokat, hanem hasznos segítségül szolgálnak testi és lelki egészségünk helyreállítá­sához. Például a rák esetében a valószínű ok: Mély sérülés (sértettség). Hosszú ideig fennálló neheztelés. Mély titok vagy bánat, mely aláássa az ént. Gyű­löletet hordoz. Új gondolatminta: Sze­retetteljesen elfelejtem és elbocsátom egész múltamat. Azt választom, hogy világomat örömmel, szeretettel és ön­magam elfogadásával töltöm meg. Hihetetlennek hangzik? Meglehető­sen. Kipróbálni azonban - mint min­den hasonló dolgot - talán érdemes Ha csak a fele igaz, már nem volt hiábavaló... c Kétperces Don Juan és az aprópénz Dunaszerdahelyen rendszerint né­hány percig vesztegelnek egyes. Po­zsonyból Komáromba tartó távolsági autóbuszok. Az utasok egy része álta­lában betér egy kis pihenőre vagy harapnivalóra a takaros pályaudvari büfébe... A szemmel láthatólag nyugdíjas éveit taposó, még mindig szép arcú néni is leszállt, bement a várócsarnok­ba, s az ajtóhoz legközelebbi padra, egy idős bácsi mellé telepedett. Kö­szönt. eligazította a szoknyáját, és csak ezután nézett körül a helyi­ségben. A tömött bajuszú öregember eleinte csak a szeme sarkából leste. Aztán jobban rajta felejtette a tekintetét. ,.Ha meg nem sértem - fordult néhányszori torokköszörülés után az alkalmi padtárshoz hová utazik"? ..Komáromba, a földhivatalba“- válaszolta a néni. - ,, Megboldogult uram birtokát szeretném az unokára testáltatni". Többet nem mondott, de még ücsörgött néhány percig. Aztán feláll s erre a szomszédja is felkerekedett. „Magam is Komáromba mennék"- szólt a kijárat felé induló fejkendős nénike után. ,, Tartsunk együtt. Útköz­ben majd gyorsabban telik az idő!" Felszállt, nyútt télikabátja zsebébe nyúlt, előkotorta összes apróját, aztán a pénzt nyitott tenyerében tartva a buszvezetőhöz fordult: ,. Komáromba kérek egyet " A sofőr egy gyors pillantással ..megszámolta" a filléreket, aztán csak annyit mondott: „Sajnálom, bácsi, de ennyiből nem futja Komáromig!" Az öregember elpirult. Segélykérő­én nézett körül, de nem figyelt rá senki. Toporgott egy darabig, majd bizalmasan a buszvezető füléhez ha­jolt: „Látja azt az asszonyt a negyedik sorban, a bal oldali ablaknál?" - intett a jelzett irányba. „Az imént ismerked­tem meg vele. Megtudtam, hogy hová utazik, és el akarom kisérni... Nem hoztam pénzt magammal, nem akar­tam sehová utazni. A közelben jártam, csak pihenni meg melegedni tértem be néhány percre a váróba. Az asz­­szonyka megszólalásig hasonlít a volt feleségemre, az én áldott Borbá­lámra..." A sofőr hátranézett, majd vissza a bácsira, és hirtelen elhatározással a kasszába lódította az aprót. „Ha legközelebb találkozunk majd, megadja a többit" - csippentett ha­miskásan a szemével, s az öregúr kezébe csúsztatta a Komáromig szóló jegyet. A vén Don Juan a néni mellé tele­pedett. „Jó ismerősök vagyunk - bökött ál Iával a vezető felé -, elbeszélgettünk egy kicsit..." ZOLCZERLÁSZLÓ HÚSFELDOLGOZÓK FIGYELMÉBE! A Saint Nicolaus, s.p. Ul. 1. mája 113 031 20 Liptovsky Mikuláé széles választékban. A megrendeléseknek 7 napon belül eleget teszünk. Kérésre részletes árulistát küldünk. Tájékoztatás: tel.: 0849/255 45, 261-es mellék, fax: 0849/253 51 (Ivanková mérnök) SZÚP-94

Next

/
Thumbnails
Contents