Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
/ .WAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. február 7. • II. évfolyam • 32. szám • Ára 2,30 korona A szövetségi kormány Rólunk is tárgyalt A szövetségi kormány tegnapi ülésén egyebek között áttekintette és jóváhagyólag tudomásul vette a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdése rendezésének helyzetéről szóló jelentést, valamint megtárgyalta és jóváhagyta nemzetiségi politikájának elveit. A nemzetiségi politika elveinek pontból nem is szavatolja, de figyejavaslata három területre vonatkozik: a törvényhozásra, az intézményekre és a gazdasági kérdésekre. A nemzetiségi politika alapelve a nemzetiség szabad megválasztása és a nemzeti kisebbséghez tartozó egyén egyenjogúsága nemzetiségi jogainak érvényesítésében. Az elvek rögzítik a szövetségi kormány szerepét, amely közvetlenül nem érvényesíti a nemzetiségi politikát, s a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait gazdasági szemlemmel kíséri a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását az egyes régiókban, illetve a két tagköztársaságban. A tagköztársasági kormányokkal együttműködve a szövetségi kormány arra törekedik, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete mindkét tagköztársaságban megfeleljen a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által is elfogadott nemzetiközi kötelezettségeknek, valamint a demokratikus, pluralista állam elveinek. Mélyponton a szlovák ipar? Jobb management kell (Munkatársunktól) — Tavaly, az 1990-es évihez viszonyítva, csaknem 30 százalékkal csökkent a Szlovák Köztársaság Ipari Minisztériumának hatáskörébe tartozó vállalatok teljesítménye — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Ján Holcík tárcavezető. Mint mondotta, az ugrásszerű termeléscsökkenés oka elsősorban a volt szocialista országok részéről megnyilvánuló kisebb kereslet volt, illetve az, hogy a vállalatok árustruktúráját szűkíteni kellett termelési programjukat pedig hatékonyabbá kellett tenni. Mindezek ellenére jelentősen megnövekedett a reszort produkciójának koronában kifejezett értéke, de ez inkább csak az árliberalizációnak volt köszönhető. Az ipari tárca vezetői nagyjából ilyen eredményre számítottak, de az váratlanul érte őket, hogy a hazai piacon 55 százalékkal csökkent a könnyűipari termékek iránti kereslet. Márpedig — a miniszter szerint — a hazai kereskedők részéről ez nem helyénvaló hozzáállás, mert a szlovákiai könnyűipari termékek minősége sok esetben legalább olyan jó, mint a külföldieké. (Csehszlovákia lakossága tavaly legkevesebb 8 milliárd korona értékű keményvalutáért vásárolt külföldön elektronikai és más fogyasztási cikkeket, s ezt — Ján Holöík szerint — csak a devizaeszközök pocsékolásaként lehet elkönyvelni.) Mivel a volt KGST-tagországok piacának szétesése érzékenyen érintette Szlovákia iparát is, külön (Folytatás a 2. oldalon) Prágában tárgyalt a dél-afrikai államfő Sok a hasonlóság a két ország között Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában Frederik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke. A két ország kapcsolatainak történetében most történt meg első ízben, hogy dél-afrikai államfő látogatott Prágába. A vendéget és kíséretét — többek között Roelof Frederik Botha külügyminisztert — a prágai repülőtéren Jiff Dienstbier szövetségi miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter és Karel Schwarzenberg, a köztársasági elnök irodájának vezetője üdvözölte. A dél-afrikai elnök a nap folyamán tárgyalt a csehszlovák államfővel, Marián Óalfa szövetségi miniszterelnökkel, Jifí Dienstbier külügyminiszterrel, Dagmar Bureíovával, a CSNT elnökével, Petr Pithart cseh miniszterelnökkel, valamint Frantiáek Mikloskóval, az SZNT elnökével és Ján Óarnogursky szlovák kormányfővel. Délután a két államfő a prágai várban sajtóértekezletet tartott. Röviddel ezután Frederik Willem de Klerk megkoszorúzta Szent Vencel lovasszobrát, illetve virágcsokrot helyezett el Jan Palach emlékművén. A vendég és kísérete az esti órákban utazott el Csehszlovákiából. A repülőtéri fogadás után a dél-afrikai államfőt az első várudvaron üdvözölte Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. A csehszlovák és a dél-afrikai küldöttség megbeszélései Jifí Dienstbier és Roelof Botha találkozójával kezdődtek. Később a két delegációhoz csatlakoztak az államfők is. A két ország küldöttségének tárgyalásai után nyilatkozva Michael Zantovsky, a köztársasági elnök szóvivője egyebek között elmondta, hogy a csehszlovák—dél-afrikai megbeszélésen (Folytatás a 2. oldalon) Új nemzetiségi műsor a televízióban... Műsorváltozás lehetséges (?) A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőségének kérésére február 6-án a Szlovák Televízió igazgatója és első intendánsa találkozott Lapos József vezetőségi taggal és Ásványi László SZNT-képviselővel. A találkozó aktualitását az adta, hogy a Szlovák Televízióról szóló törvény jóvá-Népszerűség ’92 Havel vezet Továbbra is Václav Havel áll a népszerűségi lista élén. Ez derül ki a Prágai Közvélemény-kutató Intézet által január elején végzett felmérésből, amelynek során 1320 személyt kérdeztek meg. A Cseh Köztársaságban a polgárok 89 százaléka, az egész föderációt tekintve pedig a megkérdezettek 82 százaléka „tette” az első helyre a köztársasági elnököt. Szlovákiában Alexander Dubéek vezet (75 százalék), aki az eddig vezető Vladimír Meéiart (73 százalék) váltotta feL A múlt év novemberében végzett felméréssel összehasonlítva Václav Havel 2 százalékkal több „hívőt” szerzett, mindenekelőtt alkotmánytörvény-javaslatainak és újévi beszédének köszönhetően. Országos viszonylatban Jifí Dienstbier megtartotta második helyét (67 százalék), a harmadik helyre pedig Vladimír Dlouhy „ugrott vissza” (60 százalék). A szövetségi gazdasági minisztert és a hatodik helyen tanyázó Václav Klaust (53 százalék) elsősorban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárok támogatják. A „föderális listán” az első hét helyen kizárólag cseh politikusok „futottak be”, Marián Óalfa csupán a nyolcadik, Alexander Dubéek pedig a kilencedik. Ami a Szlovák Köztársaságot illeti a már említett Dubéek és Meélar mögé Václav Havel sorakozott fel a harmadik helyre. Pozíciója tetemesen megerősödött, ugyanis plusz 17 százalékot szerzett hagyása után a magyar mozgalmak képviselőinek kezdeményezésére a Szlovák Nemzeti Tanács az 1992. évi költségvetésben megszavazott egy 10 mülió korona összegű keretet kizárólag nemzetiségi adás céljaira. A megalakult televíziós tanácshoz 1992. január 23-án benyújtott javaslatokkal a magyar mozgalmak képviselői kezdeményezték, hogy alakítsanak ki egy önálló szerkesztőséget a nemzetiségi adás szervezésére és irányítására. Indítványozták továbbá a napi 10—15 perces magyar nyelvű hírközlés és heti 30— 40 perces magyar nyelvű magazin megszervezését. Ezenkívül javasolták a fontosabb kulturális események egyenes közvetítését, illetve felvételét. A Szlovák Televízió igazgatója pozitívan értékelte az év elejétől a nemzetiségi adásban végrehajtott változtatásokat. Minőségi változásnak minősítette a szlovák nyelvű feliratokat. A jelenlegi nemzetiségi adás évi 10 milüó korona költséggel jár. Arra a kérdésre, hogy a költségvetésben tartalékként vezetett 10 millió koronás keret felhasználásával a nemzetiségi adás mennyiben fog változni, azt válaszolta, hogy az eddigi adás időtartamát kétszeresére lehet növelni, természetesen, új elosztásban és magasabb színvonalon. A külön szerkesztőség kialakítását az eredeti költségvetés terhére átszervezéssel, személycserékkel hajtják végre. E tekintetben termékeny együttműködésre számít a Szlovák Rádió magyar főiszerkeszt őségével. Egyúttal a változtatásokat a televíziós tanács jóváhagyásától tette függővé. Tudvalevő, hogy a húsztagú testületben a három magyar mozgalomnak, illetve pártnak egy-egy képviselője van. Az MKDM vezetői egyetértettek az új elgondolással, kérve, hogy a programtervezet kidolgozása során vegyék figyelembe a magyar mozgalmak kezdeményezését. Arra a kérdésre, hogy mikortól várható a műsorváltozás, a nemzetiségi adás kibővítése, a televízió igazgatója a második negyedév elejét nevezte meg. Február végéig kidolgozzák az új műsortervet, és márciusban terjesztik a televíziós tanács elé. Frederik Willem de Klerk és Václav Havel A csehek számára V V / V (ÓSTK-felvétel) Kromeriz szent es A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közös bizottságának Milovyban folyó tárgyalásai kapcsán — amelyen, mint ismeretes, a két tagköztársasági parlament elnöksége számára készítik elő az államjogi elrendezésről szóló szerződés tervezetét — tegnap többek között nyilatkozott Jifí Payne polgári demokrata párti képviselő. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy a bizottság megbeszéléseit tegnap felfüggesztették, hogy tagjai tájékoztassák a prágai, illetve a pozsonyi képviselői klubokat az eddigi eredményekről. „A milovyi tárgyalá• • • kozón született eredményeket tekintjük kötelezőnek — mondta Payne. — Kroméffiben olyan kompromisszum született, mely szerint olyan szellemben tárgyalunk a szerződésről, hogy azután sor kerülhessen az egyszeri ratifikálásra. Úgy vélekedünk, hogy ez a megegyezés politikai megállapodás, amely a mai napig is érvényes.” A továbbiakban Jifí Payne rámutatott, hogy továbbra is nyitott a szerződés formájának kérdése, tehát az, hogy milyen jellegű és hatályú lesz. „Erről pénteken és szombaton tárgyalnak Milovyban” — fűzte hozzá. sok szempontjából a króméffii talál-Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke szerint: „Európának szüksége van a magyarságra. 99 •• Szerdán látogatást tett Pozsonyban a Magyar Demokrata Fórum küldöttsége, élén CSURKA ISTVÁNNAL, a magyar kormánykoalíció vezető pártja alelnökivel A delegáció kétszer is bemutatkozott Pozsonyban. Előbb a magyar főkonzulátuson adott fogadáson, majd pedig a pozsonyi Magyar Kulturális Központban sorra került találkozón, amelyen hivatalos személyiségek, újságírók és érdeklődők egyaránt részt vettek A két esemény között került sor az alábbi beszélgetésre a magyar politikai élet és a magyar irodalom kiemelkedő képviselőjével • Azt hiszem, ha azt mondom, hogy a magát liberálisnak, függetlennek vagy baloldalinak valló magyar s^jtó nem szereti túlságosan Csurka Istvánt, akkor még árnyaltan fogalmazok... — Igen, ez nagyon finom kifejezés... De meg kell mondanom, hogy én sem rajongok értük! Dehát a politikai életben ennek túl nagy jelentősége nincs, az elvem az, elérkeztünk végre egy olyan világba, hogy mindenki szabadon vállalhatja önmagát, és aki ezt most sem teszi meg, aki még most is alakoskodik, aki még most is véka alá rejti véleményét vagy burkolja azt, az nem méltó arra, hogy a demokráciában komoly szerephez jusson. Ez vonatkozik bizonyos értelemben még a politikai porondra is, ahol — természetesen — némi színjátszásra óhatatlanul szükség van, dehát színjátékosnak itt vannak mások. Én már annyi színdarabot írtam, komoly közöm van a színházhoz, a színjátszáshoz, így én már ezt nem akarom gyakorolni... * Nem is azzal van a gond, amit mond, hanem ahogy mondja... — és ilyen véleményekkel nálunk is találkozhatunk. Mert nemegyszer hallottam már, hogy olyan jókat mond ez „a Csurka”, de sokaknak bizonyára kinyílik tőle a bicska a zsebükben... — Ne féljenek tőle, hisz’ azért is van mondva úgy, hogy nyíljon ki, majd én becsukatom velük azt a bicskát... * Komolyabbra fordítva a szót: az MDF végül is nem nagyon régi párt — ha úgy tetszik: nem történelmi párt —, viszont vezető kormánypárt, s ez a tény determináL V^jon úgy politizál-e, politizálható, ahogyan islenigazában szeretne, vagy közben folyamatosan arra kényszerül, hogy keresse önmagát?! — A politika örökös egyezkedés és pályamódosítás. Nyilvánvaló, hogy az MDF sem mentesülhet ez alól. Ilyen ma a világ, minden mindennel összefügg, és akkor még itt van ez a tény, amelyet egy józan magyar kormánynak tudomásul kell vennie: Magyarország egy kis ország, alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás azonban nem tévesztendő össze a szolgálattal és a kiszolgáltatottsággal, s az MDF és a magyar kormány ezt nem is teszi meg soha. Magyarország végre független, saját politikával, külpolitikával bírhat, és ezzel élnie is kell. Igaz, figyelembe kell vennie összes szomszédjának a helyzetét, a törekvéseit, és ugyanakkor bele kell illeszkednie egy fejlődési vonalba, amely egyértelműen Európa felé vezet. Ahhoz, hogy oda eljussunk, szintén alkalmazkodásra van szükség, mert Európához csak akkor csatlakozhatunk, ha minden ízünkben, gazdasági és társadalmi életünk minden részletében alkalmasak vagyunk rá, hasonlítunk rá. • Felmerült tehát a kérdés: a magyarság és Európa. — En inkább úgy fogalmaznék: magyarságunkat hogyan viszonyítsuk ehhez az európai irányzathoz. Milyen magyarságra van szüksége Európának, ha egyáltalán szüksége van rá. Nos, a magyarságra szüksége van Európának. Egy olyan nemzetre — és más tekintetben is —, olyan nemzetekre, amelyek saját tudattal rendelkeznek, saját kultúrájukat, saját értékeiket viszik be a közös európai együttmunkálkodásba, nem pedig egy feloldódott, szétesett, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus által minden eredeti (Folytatás a 3. oldalon)
