Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

/ .WAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. február 7. • II. évfolyam • 32. szám • Ára 2,30 korona A szövetségi kormány Rólunk is tárgyalt A szövetségi kormány tegnapi ülésén egyebek között áttekintette és jóváhagyólag tudomásul vette a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdé­se rendezésének helyzetéről szóló jelentést, valamint megtárgyalta és jóváhagyta nemzetiségi politikájának elveit. A nemzetiségi politika elveinek pontból nem is szavatolja, de figye­javaslata három területre vonatko­zik: a törvényhozásra, az intézmé­nyekre és a gazdasági kérdésekre. A nemzetiségi politika alapelve a nem­zetiség szabad megválasztása és a nemzeti kisebbséghez tartozó egyén egyenjogúsága nemzetiségi jogainak érvényesítésében. Az elvek rögzítik a szövetségi kormány szerepét, amely közvetle­nül nem érvényesíti a nemzetiségi politikát, s a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogait gazdasági szem­lemmel kíséri a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását az egyes régiókban, illetve a két tag­­köztársaságban. A tagköztársasági kormányokkal együttműködve a szövetségi kormány arra törekedik, hogy a nemzeti kisebbségek helyze­te mindkét tagköztársaságban meg­feleljen a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság által is elfogadott nemzetiközi kötelezettségeknek, va­lamint a demokratikus, pluralista ál­lam elveinek. Mélyponton a szlovák ipar? Jobb management kell (Munkatársunktól) — Tavaly, az 1990-es évihez viszonyítva, csaknem 30 százalékkal csökkent a Szlovák Köztársaság Ipari Minisz­tériumának hatáskörébe tartozó vállalatok teljesítménye — jelen­tette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Ján Holcík tárcavezető. Mint mondotta, az ugrásszerű termelés­­csökkenés oka elsősorban a volt szocialista országok részéről meg­nyilvánuló kisebb kereslet volt, il­letve az, hogy a vállalatok áru­struktúráját szűkíteni kellett ter­melési programjukat pedig haté­konyabbá kellett tenni. Mindezek ellenére jelentősen megnöveke­dett a reszort produkciójának ko­ronában kifejezett értéke, de ez inkább csak az árliberalizációnak volt köszönhető. Az ipari tárca vezetői nagyjából ilyen eredményre számítottak, de az váratlanul érte őket, hogy a hazai piacon 55 százalékkal csök­kent a könnyűipari termékek iránti kereslet. Márpedig — a miniszter szerint — a hazai kereskedők ré­széről ez nem helyénvaló hozzáál­lás, mert a szlovákiai könnyűipari termékek minősége sok esetben legalább olyan jó, mint a külföldie­ké. (Csehszlovákia lakossága ta­valy legkevesebb 8 milliárd korona értékű keményvalutáért vásárolt külföldön elektronikai és más fo­gyasztási cikkeket, s ezt — Ján Hol­­öík szerint — csak a devizaeszkö­zök pocsékolásaként lehet elköny­velni.) Mivel a volt KGST-tagországok piacának szétesése érzékenyen érintette Szlovákia iparát is, külön (Folytatás a 2. oldalon) Prágában tárgyalt a dél-afrikai államfő Sok a hasonlóság a két ország között Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap hivatalos láto­gatást tett Csehszlovákiában Frede­­rik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke. A két ország kapcsolatainak történetében most történt meg első ízben, hogy dél-afri­kai államfő látogatott Prágába. A vendéget és kíséretét — többek között Roelof Frederik Botha külügy­minisztert — a prágai repülőtéren Jiff Dienstbier szövetségi miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter és Karel Schwarzenberg, a köztársasági elnök irodájának vezetője üdvözölte. A dél-af­­rikai elnök a nap folyamán tárgyalt a csehszlovák államfővel, Marián Óalfa szövetségi miniszterelnökkel, Jifí Di­enstbier külügyminiszterrel, Dagmar Bureíovával, a CSNT elnökével, Petr Pithart cseh miniszterelnökkel, vala­mint Frantiáek Mikloskóval, az SZNT elnökével és Ján Óarnogursky szlovák kormányfővel. Délután a két államfő a prágai várban sajtóértekezletet tartott. Röviddel ezután Frederik Willem de Klerk megkoszorúzta Szent Vencel lo­vasszobrát, illetve virágcsokrot helye­zett el Jan Palach emlékművén. A ven­dég és kísérete az esti órákban utazott el Csehszlovákiából. A repülőtéri fogadás után a dél-afri­kai államfőt az első várudvaron üdvö­zölte Václav Havel csehszlovák köztár­sasági elnök. A csehszlovák és a dél-af­rikai küldöttség megbeszélései Jifí Di­enstbier és Roelof Botha találkozójával kezdődtek. Később a két delegációhoz csatlakoztak az államfők is. A két ország küldöttségének tárgya­lásai után nyilatkozva Michael Zan­­tovsky, a köztársasági elnök szóvivője egyebek között elmondta, hogy a cseh­szlovák—dél-afrikai megbeszélésen (Folytatás a 2. oldalon) Új nemzetiségi műsor a televízióban... Műsorváltozás lehetséges (?) A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőségének kérésére feb­ruár 6-án a Szlovák Televízió igazgatója és első intendánsa találkozott Lapos Jó­zsef vezetőségi taggal és Ásványi László SZNT-képviselővel. A találkozó aktualitását az adta, hogy a Szlovák Televízióról szóló törvény jóvá-Népszerűség ’92 Havel vezet Továbbra is Václav Havel áll a népszerűségi lista élén. Ez derül ki a Prágai Közvélemény-kutató Intézet által január elején végzett felmérés­ből, amelynek során 1320 személyt kérdeztek meg. A Cseh Köztár­saságban a polgárok 89 százaléka, az egész föderációt tekintve pedig a megkérdezettek 82 százaléka „tette” az első helyre a köztársasági elnö­köt. Szlovákiában Alexander Dub­­éek vezet (75 százalék), aki az eddig vezető Vladimír Meéiart (73 száza­lék) váltotta feL A múlt év novemberében végzett felméréssel összehasonlítva Václav Havel 2 százalékkal több „hívőt” szerzett, mindenekelőtt alkotmány­­törvény-javaslatainak és újévi beszé­dének köszönhetően. Országos viszonylatban Jifí Di­enstbier megtartotta második helyét (67 százalék), a harmadik helyre pe­dig Vladimír Dlouhy „ugrott vissza” (60 százalék). A szövetségi gazdasági minisztert és a hatodik helyen ta­nyázó Václav Klaust (53 százalék) elsősorban a közép- és felsőfokú vég­zettséggel rendelkező polgárok tá­mogatják. A „föderális listán” az el­ső hét helyen kizárólag cseh politi­kusok „futottak be”, Marián Óalfa csupán a nyolcadik, Alexander Dub­­éek pedig a kilencedik. Ami a Szlovák Köztársaságot ille­ti a már említett Dubéek és Meélar mögé Václav Havel sorakozott fel a harmadik helyre. Pozíciója teteme­sen megerősödött, ugyanis plusz 17 százalékot szerzett hagyása után a magyar mozgalmak képvi­selőinek kezdeményezésére a Szlovák Nemzeti Tanács az 1992. évi költségve­tésben megszavazott egy 10 mülió korona összegű keretet kizárólag nemzetiségi adás céljaira. A megalakult televíziós ta­nácshoz 1992. január 23-án benyújtott javaslatokkal a magyar mozgalmak képvi­selői kezdeményezték, hogy alakítsanak ki egy önálló szerkesztőséget a nemzeti­ségi adás szervezésére és irányítására. In­dítványozták továbbá a napi 10—15 per­ces magyar nyelvű hírközlés és heti 30— 40 perces magyar nyelvű magazin meg­szervezését. Ezenkívül javasolták a fonto­sabb kulturális események egyenes köz­vetítését, illetve felvételét. A Szlovák Televízió igazgatója pozití­van értékelte az év elejétől a nemzetiségi adásban végrehajtott változtatásokat. Mi­nőségi változásnak minősítette a szlovák nyelvű feliratokat. A jelenlegi nemzetiségi adás évi 10 milüó korona költséggel jár. Arra a kérdésre, hogy a költségvetés­ben tartalékként vezetett 10 millió koro­nás keret felhasználásával a nemzetiségi adás mennyiben fog változni, azt válaszol­ta, hogy az eddigi adás időtartamát kétsze­resére lehet növelni, természetesen, új el­osztásban és magasabb színvonalon. A külön szerkesztőség kialakítását az eredeti költségvetés terhére átszervezéssel, sze­mélycserékkel hajtják végre. E tekintet­ben termékeny együttműködésre számít a Szlovák Rádió magyar főiszerkeszt őségé­vel. Egyúttal a változtatásokat a televíziós tanács jóváhagyásától tette függővé. Tud­valevő, hogy a húsztagú testületben a há­rom magyar mozgalomnak, illetve párt­nak egy-egy képviselője van. Az MKDM vezetői egyetértettek az új elgondolással, kérve, hogy a programter­vezet kidolgozása során vegyék figyelem­be a magyar mozgalmak kezdeményezé­sét. Arra a kérdésre, hogy mikortól várha­tó a műsorváltozás, a nemzetiségi adás kibővítése, a televízió igazgatója a máso­dik negyedév elejét nevezte meg. Február végéig kidolgozzák az új műsortervet, és márciusban terjesztik a televíziós tanács elé. Frederik Willem de Klerk és Václav Havel A csehek számára V V / V (ÓSTK-felvétel) Kromeriz szent es A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közös bi­zottságának Milovyban folyó tárgya­lásai kapcsán — amelyen, mint is­meretes, a két tagköztársasági par­lament elnöksége számára készítik elő az államjogi elrendezésről szóló szerződés tervezetét — tegnap töb­bek között nyilatkozott Jifí Payne polgári demokrata párti képviselő. Egyebek között emlékeztetett ar­ra, hogy a bizottság megbeszéléseit tegnap felfüggesztették, hogy tagjai tájékoztassák a prágai, illetve a po­zsonyi képviselői klubokat az eddigi eredményekről. „A milovyi tárgyalá­• • • kozón született eredményeket te­kintjük kötelezőnek — mondta Pay­ne. — Kroméffiben olyan kompro­misszum született, mely szerint olyan szellemben tárgyalunk a szer­ződésről, hogy azután sor kerülhes­sen az egyszeri ratifikálásra. Úgy vé­lekedünk, hogy ez a megegyezés po­litikai megállapodás, amely a mai napig is érvényes.” A továbbiakban Jifí Payne rámu­tatott, hogy továbbra is nyitott a szerződés formájának kérdése, te­hát az, hogy milyen jellegű és hatá­lyú lesz. „Erről pénteken és szomba­ton tárgyalnak Milovyban” — fűzte hozzá. sok szempontjából a króméffii talál-Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke szerint: „Európának szüksége van a magyarságra. 99 •• Szerdán látogatást tett Pozsonyban a Magyar Demokra­ta Fórum küldöttsége, élén CSURKA ISTVÁNNAL, a magyar kormánykoalíció vezető pártja alelnökivel A delegáció kétszer is bemutatkozott Pozsonyban. Előbb a magyar főkonzulátuson adott fogadáson, majd pedig a pozsonyi Magyar Kulturális Központban sorra került ta­lálkozón, amelyen hivatalos személyiségek, újságírók és érdeklődők egyaránt részt vettek A két esemény között került sor az alábbi beszélgetésre a magyar politikai élet és a magyar irodalom kiemelkedő képviselőjével • Azt hiszem, ha azt mondom, hogy a magát liberá­lisnak, függetlennek vagy baloldalinak valló ma­gyar s^jtó nem szereti túlságosan Csurka Istvánt, akkor még árnyaltan fogalmazok... — Igen, ez nagyon finom kifejezés... De meg kell mondanom, hogy én sem rajongok értük! Dehát a politikai életben ennek túl nagy jelentősége nincs, az elvem az, elérkeztünk végre egy olyan világba, hogy mindenki szabadon vállalhatja önmagát, és aki ezt most sem teszi meg, aki még most is alakoskodik, aki még most is véka alá rejti véleményét vagy burkolja azt, az nem méltó arra, hogy a demokráciában komoly szerephez jusson. Ez vonatkozik bizonyos értelemben még a politikai porondra is, ahol — természetesen — némi színjátszásra óhatatlanul szükség van, dehát szín­játékosnak itt vannak mások. Én már annyi színdara­bot írtam, komoly közöm van a színházhoz, a színját­száshoz, így én már ezt nem akarom gyakorolni... * Nem is azzal van a gond, amit mond, hanem ahogy mondja... — és ilyen véleményekkel nálunk is találkozhatunk. Mert nemegyszer hallottam már, hogy olyan jókat mond ez „a Csurka”, de sokaknak bizonyára kinyílik tőle a bicska a zse­bükben... — Ne féljenek tőle, hisz’ azért is van mondva úgy, hogy nyíljon ki, majd én becsukatom velük azt a bicskát... * Komolyabbra fordítva a szót: az MDF végül is nem nagyon régi párt — ha úgy tetszik: nem történelmi párt —, viszont vezető kormánypárt, s ez a tény determináL V^jon úgy politizál-e, politi­zálható, ahogyan islenigazában szeretne, vagy közben folyamatosan arra kényszerül, hogy keres­se önmagát?! — A politika örökös egyezkedés és pályamódosítás. Nyilvánvaló, hogy az MDF sem mentesülhet ez alól. Ilyen ma a világ, minden mindennel összefügg, és akkor még itt van ez a tény, amelyet egy józan magyar kormánynak tudomásul kell vennie: Magyarország egy kis ország, alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás azonban nem tévesztendő össze a szolgálattal és a kiszolgáltatottsággal, s az MDF és a magyar kormány ezt nem is teszi meg soha. Magyarország végre függet­len, saját politikával, külpolitikával bírhat, és ezzel élnie is kell. Igaz, figyelembe kell vennie összes szom­szédjának a helyzetét, a törekvéseit, és ugyanakkor bele kell illeszkednie egy fejlődési vonalba, amely egyértelműen Európa felé vezet. Ahhoz, hogy oda eljussunk, szintén alkalmazkodásra van szükség, mert Európához csak akkor csatlakozhatunk, ha minden ízünkben, gazdasági és társadalmi életünk minden részletében alkalmasak vagyunk rá, hasonlítunk rá. • Felmerült tehát a kérdés: a magyarság és Euró­pa. — En inkább úgy fogalmaznék: magyarságunkat hogyan viszonyítsuk ehhez az európai irányzathoz. Milyen magyarságra van szüksége Európának, ha egyáltalán szüksége van rá. Nos, a magyarságra szüksé­ge van Európának. Egy olyan nemzetre — és más tekintetben is —, olyan nemzetekre, amelyek saját tudattal rendelkeznek, saját kultúrájukat, saját értéke­iket viszik be a közös európai együttmunkálkodásba, nem pedig egy feloldódott, szétesett, a kozmopolitiz­­mus és az internacionalizmus által minden eredeti (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents