Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
1992. február 6. Szabad ÚJSÁG Támogassa Ön is! Cservenka Alapítvány Jövőnk egyre inkább saját kezünkbe kerül, gyermekeink jövője is. Az első hazai magán szakmunkásképző iskola ebből a felismerésből indult ki, amikor megalakult, Hidaskürtön. További létezéséhez, fejlődéséhez, iskolahálózattá válásához azonban szüksége van mindannyiuk támogatására, ezért hozta létre az iskola alapítója, Cservenka János igazgató a CSERVENKA ALAPÍTVÁNY-t. Az alapítvány létrehozói, a Hidaskürti Magyar Tanítási Nyelvű Magán Szakmunkásképző és a szlovákiai magyar tanítási nyelvű szakmunkásképzők hálózata 1991. február 1- jén döntött így. Az alapítvány célja, hogy segítse a csehszlovákiai magyar nemzetiségű diákok és fiatalok pályaválasztását, szakmai képzését — az alapítvány pénzösszegének kamataiból, az alapítvány tőkéjének forgatásából származó bevételekből, szükség esetén pedig akár az alaptőkéből is. Az alapítvány célja, hogy támogassa a magyar nemzetiségű fiatalok szakmai képzését, átképzését itthon és külföldön is. A CSERVENKA ALAPÍTVÁNY önálló jogi személy, héttagú kuratórium igazgatja, melynek élén az igazgató áll, akinek személye mindenkor azonos a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség ügyvivő elnökével. Az alapítványt támogathatja minden csehszlovák állampolgár, de külföldiek is, támogathatják intézmények, intézetek, üzemek, vállalkozók, csoportok és társadalmi szervezetek, bankok stb., sőt maga az állam is. Az ajándékozók javaslatot tehetnek, milyen konkrét célra fordítsa az alapítvány adományukat, vagy annak egy részét. A CSERVENKA ALAPÍTVÁNY bevételei elsősorban új magán szakmunkásképző iskolák alapítására és a hátrányos szociális helyzetű családokból származó tanulók támogatására szolgálnak. A CSERVENKA ALAPÍTVÁNY az alábbi címen található: Cservenka Alapítvány-Nadácia Cservenka, Hidaskürt — Mostová, Csehszlovákia — CSER. Az alapítvány bankszáma: Nadácia Cservenka C.Ú. 95045 —139 SSTSP Galanta Támogassa Ön is a magyar nemzetiségű fiatalok szakmai képzését! HÚSFELDOLGOZOK FIGYELMÉBE! A Saint Nicolaus, s.p. Ul. 1. mája 113 031 20 Liptovsky Mikulás fűszerkeverékeket KÍNÁL széles választékban. A megrendeléseknek 7 napon belül eleget teszünk. Kérésre részletes árulistát küldünk. Tájékoztatás: tel.: 0849/255 45, 261-es mellék, fax: 0849/253 51 (Ivanková mérnök) SZUP-94 A Nitra — Párovské Háje-i keltető közösvállalat bérbe adja nagyon szép környezetben fekvő új, szociális célokra szolgáló épületét 3 km-re a városközponttól. Bérleti díj az érvényes előírások szerint 16 irodahelyiségről van szó. A földszinten szép, formatervezett szociális helyiségek. Alapterület: 370 m2. Látni kell! Tájékoztatás vállalatunk igazgatójánál Ács Karol mérnöknél tel.: 41 98 00 és | Jaroslav Farkas mérnöknél tel.: 41 64 52 SZÚP-66 A demokrácia kérdőjelei A többség gyengesége A különböző nemzetiségű emberek békés együttélése a kölcsönös bizalmon, megértésen alapszik, valamint a történelmi hagyományok, értékek és az eltérő nyelvhasználat tiszteletében nyilvánul meg. Ahol ezeket az alapfeltételeket nem tartják be, nem beszélhetünk együttélésről, csak egymás mellett élésről, amely viszont sok esetben párosul a gyanakvással, egymás lépéseinek árgus figyelésével és bizalmatlansággaL A vegyes lakosságú dél-szlovákiai városok, falvak életét is ez a kettősség jellemzi. Ebben a lakosság nemzetiségi megoszlásának aránya is meghatározó. A többségében magyarok által lakott helységekben az önkormányzatok képviselőinek többségét is magyar nemzetiségű állampolgárok alkotják, akiknek túlnyomó része természetesnek tartja, hogy a város minden polgára egyenlő jogokban részesüljön, sőt a konfliktusok elkerülése végett inkább hajlanak a szlovák követelések és kérelmek teljesítésére, tudatosítva, hogy a többség ereje és nagysága abban is megmutatkozik, miként viszonyul a kisebbséghez. A kisebbségben élő szlovákság ezekben a helységekben ennek ellenére többször ad hangot elégedetlenségének, egyszrűen azért, mert sérti őket a viszonylagos kisebbségi helyzet, hiszen ők országosan az államalkotó nemzet részét képezik. Nemzeti „öntudatra ébredésükre” és „megalázó” helyzetükre a figyelmet a legtöbb esetben külső erők hívják fel, akik messze földről tarthatatlan állapotnak vélik a nemzetiségi megoszlást Dél-Szlovákia számos helységében. Ezek az erők viszont megfeledkeznek egy egyáltalán nem elhanyagolható tényről, hogy nem mi léptük át annak idején az országhatárokat, hanem azok léptek (ugrottak) át felettünk, és arról sem mi tehetünk, hogy azokat a fránya határokat akkoriban ilyen szerencsétlen módon húzták meg. Mi a helyzet a többségében szlovákok által lakott helységekben? Például Érsekújváron, ahol a hivatalos népszámlálási adatok alapján a lakosságnak csak 31 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek! Igaz, a helyhatósági választások egészen más eredményt hoztak, de lehet, hogy csak azért, mert mi jobban szeretünk választani. így légyen ez júniusban is! A többség ebben a városban nem annyira gáláns, nem fitogtatja anynyira nagylelkűségét, mint például a Komárom vagy Dunaszerdahely többségét képező magyar nemzetiségű lakosság. Pedig az újvári magyarság nem követelődző, nem jár a fellegekben, megelégszik az apró örömökkel, például azzal, hogy otthon érezze magát szülővárosában. Ezért határozott a képviselőtestület nagyon bölcsen egyik őszi ülésén úgy, hogy az utcanevek a jövőben fel lesznek tüntetve magyar nyelven is, a nyelvtörvénynek és a belügyminiszternek is tetsző, a hivatalos táblánál kisebb, szerény, kékszínű, sárgabetűs táblácskákon. A többség reagálása: FELHÁBORODÁS. A képviselőtestület egyetlen SZNP illetőségű képviselője még melegében, ott az ülésen bírórággal és a költségek magyar képviselők általi megtérítésével fenyegetőzött. A járás szlovák nyelvű hetilapja (magyar nyelvű nincs), a Naáe Novosti 1992. január 21-i számában a petíciós törvényre hivatkozva felhívással fordul minden jóérzésű emberhez, hogy aláírásával támogassa a népszavazás kiírását Érsekújvár kétnyelvű utcatábláiról. Teszi mindezt a békés együttélés szellemében, melyről köztársasági elnökünk Václav Havel olyan kedvezően nyilatkozott városunkban tett látogatása kapcsán a közelmúltban. Ez a többség gesztus-fintora, erőfitogtatása, amellyel gyengeségét leplezi le! Az érsekújvári magyarok ebben az esetben csak abban bízhatnak, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezői a többségen belül kisebbségben vannak. Ä petíciós törvény a demokrácia vívmánya, de a tolerancia is. Melyik fog győzedelmeskedni Érsekújváron? SZÁRAZ DÉNES A harmadik nekifutás! A történelem folyamán az uralkodók és az államformák mindig váltogatták egymást. A mezőgazdaság pedig évszázadokon keresztül biztos pillérét képezte az országnak. A második világháború egyik győztes nagyhatalma — mint megszálló hatalom — rákényszerítette Közép-Európa népeire az ő saját elképzeléseit, módszereit, ezzel felborította hagyományait, szokásait. Három nehéz évtizeden keresztül egyes foglalkozási ágakat, köztük a mezőgazdaságot is kemény és olcsó munkára késztették, hogy megerősítsék hatalmukat és némi tartalékot összekovácsoljanak. A hetvenes évek végétől már úgy érezte az egyszerű polgár is, hogy mégis érdemes volt verejtékezni. Senki nem tudta, hogy többet fogyasztunk, mint termelünk. Senki nem tudta, ez a jólét abból adódik, hogy feléljük tartalékainkat. Csak a 80-as évek végén jöttünk rá, hogy kiürült az államkassza, s ennek a rendszer összeomlása lett a következménye. De hogyan tovább? Akik tegnap még dicsekedtek, ma hallgatnak! A hogyan továbbra senki nem válaszol. Hogyan is válaszolhatna az, aki nem is látta, aki nem is hallotta, nem is tanulta (mert tiltva volt), hogyan kell újat építeni-szervezni! Azok pedig, akik elméletben szépen körülírják gondolataikat elfelejtik, mindez kevés ahhoz, hogy át lehessen ültetni a valóságba. Pénzre, sok pénzre lenne szükség, azt állítják. Hát igen! Az kevés, hogy egyik kezünkben az árak szabályozásának kulcsait csörgetjük. De van-e olyan sok, hogy el ne fogyjon, ha nem gondoskodunk a hiányok pótlásáról? A tőkés országok a munkában, a szervezésben és a piacban találták meg a pénznek forrását. Nálunk a munkáról senki nem beszél, mert eltakarja a munkanélküliség. Különben is, kinek van most ideje az ország bajaival foglalkozni, mikor nyakunkon a választás?! Piac pedig csak ott van, ahol pénz van. De ha volna is, mi értelme lenne, ha nem tudjuk megbecsülni a vant! Erre példa a közelmúlt. Nincs miért örülni a mezőgazdaságban dolgozóknak és a dolgozni akaróknak sem. Egészséges mezőgazdaságot kiépíteni konkurencia és piac nélkül lehetetlen. Ezeknek feltételei nem biztosítottak. A törvényeket nem elég csak meghoznimegszavazni, meg is kellene tartani. Nem biztosított a tulajdont igazoló iratok határidőre történő beszerzése sem. Legkevésbé biztosított az új egyéni és farmergazdaságok kiépítésének lehetősége, pedig a konkurenciát és a megfelelő piaci árakat az alakuló szövetkezetekkel együttesen tudnák kialakítani, így nem a mai ügyeskedők nyerészkednének. Véleményem szerint az alakuló szövetkezeteknek a névváltozás kevés varázserő lesz az újjáépüléshez, mert az előre meghatározott időpontok és százalékok olyan zavarokat okozhatnak, amelyek megrengethetik még a jólmenő gazdaságokat is. így várható, hogy most az ügyeskedők és — nem véletlenül — az állam előtt nyílnak meg a zavarosban halászás lehetőségei. Ezt még a választások is elősegíthetik. Nem ördögöt festek a falra, de bekövetkezhetnek olyan előre nem látható, visszafordítatlan hibák is a mezőgazdasággal szemben, melyek rövid időn belül fölülmúlhatják az elmúlt rendszer 40 év alatt elkövetett hibáit is. KOVÁCS JÁNOS nyugdíjas AKAR ÖN JÓ MINŐSÉGŰ VETŐMAGOT? Várja Önt az Alistáli Vetőmagforgalmazó üzem,amely állami szabvány alapján minősített tava zi vetőmagok (árpa, zab, takarmányborsó, kukorica, lucerna, szója, lóbab, szudánifű, cukorcirok) széles skáláját kínálja kedvezményes áron. Naponta, reggel 8 órától 15 óráig! Tel: 0707/90202 SZUP-62