Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

1992. február 6. 3 Hegyi Karabahban tovább folytatódnak a harcok az örmények és az azerbaj­dzsánok közt. Mindkét fél egyetértett azzal, hogy a FÁK keretében tárgyaljanak a problémáról. A képünkön látható örmény kisfiún ez már nem sokat segít, egyedül maradt szülei szétlőtt házában Susu községben (Telefotó: CSTK/AP) Miről tárgyal az Európa Parlament? Kisebbségi bizottságot szorgalmaznak Hétfőn kezdődött az Európa Parlament ölese. A tanácskozáson részt vesz Gémesi Károly, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője is. Tőle kérdeztük telefonon, melyek voltak eddig a parlamenti ülésszak legfontosabb eseményei „Az Európa Parlament új elnököt vá­lasztott Findsberg gróf brit konzervatív politikus személyében” — válaszolt Gé­mesi Károly — „Ezt követte az emberi jogokról folyó vita. Igen sok fontos kér­dés merült fel, ezek közül a számunkra legfontosabbakat említem. Mindenki egyetértett azzal, hogy elég volt az elmé­leti vitákból és ezután már lépni kell a kisebbségi kérdésekben. Felszólították a Miniszterek Tanácsát, hogy sürgősen készítse el a kisebbségekről, a regionális nemzetiségekről és a nyelvekről szóló chartát, amin már egy éve ’dolgoznak’. Határidőt is kaptak ez év október elsejé­ig” >rJavaslat hangzott el egy olyan bi­zottság létrehozására, amely feladata a kisebbségi és etnikai konfliktusok meg­előzése lenne. Javaslat született arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Egyez­ményét, amelyet Csehszlovákia a közel­jövőben ratifikál, egészítsék ki a nemze-Feloldották a blokádot Tegnap helyi idő szerint 12 órakor feloldották a görög Evzoni határátkelő­­hely blokádját Ez idő szerint azonban még egyetlen csehszlovák kamion sem jutott át a határon. A vámőrség képvi­selője közölte, hogy igyekezni fognak meggyorsítani a határátlépést a cseh­szlovák és a magyar kamionok számá­ra. Az Európai Közösségek, a görög kormány, valamint Magyarország és Csehszlovákia képviselői folytatják a tárgyalásokat az úthasználati djjak fel­emelése után létrejött helyzet megoldá­sáról. A csehszlovák gépkocsivezetők megelégedéssel fogadták a határzárlat feloldásáról szóló hírt Venezuela: Az államcsíny meghiúsult Mindazok a katonák, akik véres ál­lamcsínyt kíséreltek meg a venezuelai kormány ellen, vagy megadták magu­kat, vagy vereséget szenvedtek. Ezt tegnapra virradóra közölte Carlos Andres Pérez venezuelai elnök a cara­­casi elnöki palotában. Pérez elmondta, hogy az államcsíny vezetői az alacso­nyabb rangú katonákat megtévesztet­ték és úgy vonták be a lázadásba. A védelmi miniszter szerint a harcokban tizennégy személy vesztette életét és öt­venegy katona megsebesült. A nyilatko­zatból nem tűnik ki, hogy ezek a kor­mánycsapatok veszteségei-e, vagy a fel­kelőké. Az államcsíny-kísérlet azért robbant ki, mert a lakosság elégedetlen volt Pérez elnök restriktiv politikájával. tiségi jogokról szóló passzussal, amelyet a charta nem tartalmaz. Az egyezmény szerint panasszal lehet fordulni az Em­beri Jogok Európai Bíróságához, illetve az Emberi Jogok Európai Bizottságá­hoz. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a két intézmény mellett hozzanak létre egy kisebbségekkel foglalkozó különbi­zottságot, vagy bíróságot. Felszólították a Miniszterek Tanácsát, hogy ez év má­jusáig (ekkor lesz a következő ülés) ter­jessze a parlament elé elképzeléseit, mit kíván tenni a kisebbségi ügyekben.” Arra a kérdésre, hogy milyen problé­mákkal foglalkozott felszólalásában, Gémesi Károly közölte: „Csupán öt perc állt rendelkezésem­re, mert sok volt a jelentkező. Támogat­tam a jelentést, mert a konzervatív pár­tok részéről erős támadások érték. A szocialista pártok képviselői nagy aktivi­tást tanúsítottak e kérdésben. A problé­mát nem a hagyományos nemzeti ki­sebbségek kérdése okozta, hanem a be­vándorlók. Egyes szocialista pártok a bevándorlók segítségével akarják meg­növelni szavazóbázisukat, főleg Angliá­ban és Franciaországban. Megpróbál­tam magyarázni, hogy negyven évig a parlamentekben nem volt szó a kisebb­ségi kérdésről. Ebben a vonatkozásban több adatot soroltam fel a hazai helyzet­ről.” Gémesi Károly strassburgi felszóla­lását helyesléssel fogadták. FS Jelcin Párizsban Borisz Jelcin orosz elnök tegnap megkezdte párizsi látogatását. Tárgyal Francois Mitterrand elnökkel az atom­leszerelésről, az orosz adósságokról és az orosz gazdasági reformok támogatá­sáról. Jelcin legutóbb tavaly áprilisban, az orosz parlament elnökeként járt Pá­rizsban, ahol akkor hűvösen fogadták. Jelcin és Mitterrand a tervek szerint alá­­íiják az orosz—francia alapszerződést, amelyben a Kreml most először szögezi le a minimális atomfegyverkezés gondo­latát. A két ország kapcsolataiban elő­ször kerül sor a külügyminisztériumok és belügyminisztériumok együttműkö­­déséréíl szóló szerződés aláírására. A többi közt megállapodnak a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni kö­zös harcról. Megbeszélik a cári Orosz­ország adósságainak kérdését is. Orosz­ország hajlandó törleszteni ezt az adós­ságot, de gazdasági helyzete miatt erre most nem képes. Jelcin elutazása előtt kijelentette, hogy Párizs után fél évig nem utazik külföldre és a gazdasági re­formnak szenteli idejét. Ez azt jelenti, hogy indiai és japáni látogatását valószí­nűleg őszre halasztja. Szabad ÚJSÁG Václav Havel a Világgazdasági Fórumról A műemlékek védelmében „A davosi találkozók igen jelentősek, mert itt már hagyományosan találkoznak a legjelentősebb bankárok, vállalkozók és közgazdászok a világ minden tájáról, de főleg Európából, és Csehszlovákia ezzel a fórummal igen jó kapcsolatokat tart fenn” — jelentette ki Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök Davosban a Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítójának. Az elnök nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a fórum zárónyilatkozatára őt kérték fel. Rámutatott, hogy a fórum lehetővé teszi új kapcsolatok felvételét, a gazdasági együttműködés támogatását, és a csehszlovákiai helyzet feltárását a kül­földi vállalkozók és beruházók előtt. A csehszlovák elnök tegnap befejezte kétnapos látogatását a svájci Davosban, ahol kedden Károly brit trónörökössel együtt lezárta a Világgazdasági Fórum 22. ülésszakát. Svájcban tárgyalt külföl­di ipari vezetőkkel és vállalkozókkal, fő­leg a csehszlovákiai műemlékek meg­mentésének terveiről. Kedden este az elnök Károly herceg­gel vacsorázott a Volkswagen, az Olivet­ti, az ABD cégek vezetőivel és más sze­mélyiségek társaságában. „A vacsora ér­telme az volt, hogy érdekeltté tegyük a leggazdagabb jelenlevő vállalkozókat olyan tervekben, amelyek a prágai és ál­talában a csehszlovákiai műemlékek megmentésére irányulnak” — mondta Václav Havel. A vacsora során az elnök hangsúlyozta egy alapítvány jelentősé­gét, amely olyan történelmi építészeti emlékek helyrehozását lenne hivatott támogatni, mint amilyen a prágai Ká­­roly-híd, az Anna-kolostor vagy a kis-ol­­dali kertek. Ennek érdekében 1993-ban hangversenyeket szerveznek egyidejűleg Prágában és Londonban. A külföldi vál­lalkozók úgy vélték, hogy a helyreállítási munkákat csehszlovákiai cégeknél kel­lene megrendelni, ami új munkalehető­ségeket tenne lehetővé. Havel elnök ja­vaslatai nagy megértésre találtak Károly hercegnél már tavalyi csehszlovákiai lá­togatásakor is. Davosban a többi között a prágai angol gimnázium létrehozásá­nak tervéről is szó esett. Csehszlovák—szlovén diplomáciai kapcsolatok Babies a lejtőn Tegnap Ljubljanában Jifí Dienstbier csehszlovák és Dimitrije Rupel szlovén külügyminiszter aláírta a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről szóló okmányokat. A diplomáciai kapcsolatok felvétele a demokrácia győzelme, amely kivívásá­ban önök is részt vettek —jelentette ki Jifí Dienstbiemek a szlovéniai külügy­miniszter. Megelégedését fejezte ki afö­lött, hogy a rossz rendszer korszakát si­került megszüntetni, ami a csehszlováki­ai vezetőknek is köszönhető. „Azt szeretném, ha minden ország között a kapcsolatok olyan könnyen és problémamentesen jöhetnének létre és fejlődhetnének, mint Csehszlovákia és Szlovénia között” — mondotta válasz­beszédében Jifí Dienstbier. Lord Carrington, a hágai konferen­cia elnöke háromnapos látogatásra is­mét Belgrádba utazik. A látogatás a nemzetközi közösség továbbra is fennál­ló érdeklődésének a jele a jugoszláviai válság megoldása iránt. A montenegrói vezetés, élén a köz­társaság elnökével, úgy döntött, hogy le­mond és új választásokat ír ki, amennyi­ben a népszavazás eredménye negatív lesz. Ezt Titográdban jelentette ki Mo-Incidens Egy albán életét vesztette, amikor a görög katonák összetűztek egy albán fegyveres tolvajbandával a két ország közti határon. A lövöldözés akkor kez­dődött, amikor négy albán betört Nav­­ropoulo görög község egyik házába és a háztulajdonos segítségért kiáltott. A be­törők lövöldözni kezdtek és a görög ka­tonák viszonozták a tüzet, miközben egy rablót megöltek. A többiek átszöktek a határon és Albániába menekültek. mir Bulalovics a montenegrói értelmi­ségiek előtt. Bulatovics elutasította azo­kat a bírálatokat, amelyek szerint el akarja szakítani a köztársaságot a jugo­szláv államközösségtől. Montenegróban arról lesz népszavazás, hogy a köztár­saság szuverén államként tagja marad­jon-e a közös államnak, mindazokkal a jugoszláviai köztársaságokkal együtt, amelyek ezt kívánják. Bulatovics ígéret­teljesnek mondta azt a jelenséget, hogy ugyanazok, akik a közelmúltban még egymást lőtték, erre többé nem hajlan­dók. A jugoszláviai válság résztvevői, szerinte egyetértenek a béketerwel. Milan Babies, a Krajina vezetője vé­gérvényesen elutasította az engedelmes­séget és nagy valószínűség szerint ma már politikai hullának számít — állapí­totta meg a tegnapi szarajevói Oslobod­­jenje című lap. A cikk szerint minden hatalmi eszközt bevetettek, hogy a Kra­jina egyetértsen a Vance-terwel. Babies már nem bízhat a felfegyverzett embe­rekben, a tisztek hazaflságában, sem a néphadsereg katonáiban. Babies nem számíthat támogatásra Bosznia-Herce­govina szerb lakossága körében sem és nincsenek többé szövetségesei. A macedón rendrőség megakadá­lyozta, hogy a Skopjéi laktanyából kivo­nuljon hat csapatszállító páncélozott jármű. Macedónia vezetői azzal vádol­ják a jugoszláv hadsereget, hogy töme­gesen kivonja a köztársaságból a legkor­szerűbb műszaki berendezéseket. Eddig már Macedóniából a hadsereg vagyoná­nak kb. 80 százalékát, hozzávetőlegesen 10 milliárd dollár értékben, kivonták, a többi közt egyészségügyi berendezése­ket és légelhárító rendszereket is. PeTR PITHART cseh kormányfő thaiföldi látogatása során Pattajába lá­togatott. A cseh kormányküldöttség, amelyben kereskedelmi, ipari és pénz­ügyi körök képviselői is résztvesznek, tegnap befejezte thaiföldi tárgyalásait és az éjszakai órákban visszaindult hazájá­ba. M agyarországra érkezett Frederick de Klerk dél-afrikai elnök. A látogatásra Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök hívták meg. A magyar vezetőkkel de Klerk a kölcsönös kapcsolatok javításáról és a vízumkötelezettség feloldásáról tárgyal. UsZAK-KOREA ratifikálta az atomfegyverek felszámolásáról szóló egyezményt, amelyet Dél-Koreával ez év januárjában kötött. A megnemtáma­dási nyilatkozatot, amelynek szövegé­ben már korábban megállapodtak, feb­ruár 18—21-én írják alá kormányfői szinten. Ll PENG kínai kormányfő kétna­pos látogatásra érkezett Spanyolország­ba. Tárgyal Felipe Gonzales spanyol mi­niszterelnökkel és találkozik Károly Já­nos királlyal is. Kétoldalú egyezménye­ket imák alá, a többi közt a beruházások kölcsönös védelméről is. A FÁK megsegítésére szánt élelmi­szer-szállítmányok az amerikai kikötők­ben vesztegelnek. A Washington Post azt írja, hogy a novemberben Bush el­nök által beígért segélyszállítmányok tonnái hajókra várnak, de különféle ad­minisztratív problémák is késleltetik az ügyintézést. A kikötőkben 4300 tonna vaj, 1150 tonna étolaj, 2150 tonna tejpor és 3000 tonna liszt vár elszállításra. Az idézett lap szerint a kongresszus attól tart, hogy a közvélemény nem ért egyet ilyen nagyarányú segélyszállítmánnyal. A kormányhivatalok túl lassan dolgoz­nak és a szállítók nem tudják pontosan, hova juttassák el a segélyt. O roszországban jelenleg 235 ezer menekültet tartanak nyilván a volt Szovjetunió különféle területeiről. A FÁK tagállamai nem tudnak egységes álláspontra jutni abban, hogyan oldják meg a különféle államokban élő oroszok problémáját. Az oroszok nem minden tagállamban érzik biztonságban magu­kat. U krajna, Belorusszia és Orosz­ország kőolajipari szövetsége más álla­mok részvételével kongresszust rende­zett Tyumenben, hogy megoldja az egy­kor egységes kőolajiparnak a felaprózó­­dás miatt keletkezett problémáit. Egyik köztársaság sem rendelkezik a kőolaj­fejtés és feldolgozás teljeskörű techno­lógiájával. Az államközi együttműködés bonyolulttá vált és így csak Oroszor­szágban 15 ezer olajkút áll kihasználat­lanul. Úgy tűnik, a kőolajipar gyorsab­ban és praktikusabban kényszerül meg­oldani az együttműködést, mint a FÁK- tagállamok. D éL-AMERIKA jelentős érdeklő­dést tanúsít a szakképzett kelet-európai munkaerő iránt, annak ellenére, hogy az amerikai kontinens déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Uruguay, Pa­raguay, Chile, Venezuela és Argentína is azt javasolja az Európai Közösségek­nek, hogy foglalkozzék a javaslattal. Er­ről akar tárgyalni Brüsszelben Nenema argentin elnök is, aki 100 ezer szakkép­zett csehszlovákiai, magyarországi és ro­mániai menekültet vár és úgy véli, hogy a 32 milliós ország nyugodtan megkét­szerezheti lakosságának számát. Törökország, Pakisztán és Irán külügyminiszterei Ankarában ta­nácskoznak. A három ország alkotja a Gazdasági Együttműködési Szervezetet. A külügyminiszterek februárra a tagál­lamok csúcsértekezletét készítik elő és megítélik, hogy a szervezetet kibővítsék­­e a FÁK négy mohamedán köztár­saságával. A tagság iránt érdeklődik Azerbajdzsán, Tádzsikisztán, Türkmé­­nia és Üzbegisztán is. N émetországban hathetes per után ítéletet hoztak további két volt NDK-határőr ügyében, akik 1984- ben a berlini falnál egy kelet-német menekültet öltek meg. A két volt hatá­rőrt 18, illetve 21 havi feltételes sza­badságvesztésre ítélték. Az áldozatot két lövés érte, és ha idejében orvosi segítséget kapott volna, túlélhette volna a sebesülést.

Next

/
Thumbnails
Contents