Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
6 Földvisszaigénylők figyelmébe Ésszerű megoldásra van szükség Szabad újság___________________ 1992. február 27. Igazolás a levéltárból „Szüleim 1943-ban egy darabka földet vásároltak. Nemcsak ők, hanem pontosan 95 személy, 95 kisember, földműves. Beketfa község határában gróf Pálffy József a még meglévő földtulajdonát saját kezéből eladta az akkori Országos Földhitel Intézetnek Budapesten. Tehát nem a magyar államnak, és nem a más tulajdonát adta el, hanem a sajátját. Az Országos Földhitel Intézet pedig — Egyházgelle község akkori jegyzősége segítségével eladta ezen 95 személynek. Mivel hitelsegítséget nyújtott, a vásárlásnál csak egy bizonyos százalékot kellett készpénzben fizetni, a többit pedig a következő év terméséből. A háborús idők miatt, vagy hanyagságból a telekkönyvezés nem történt meg. Vannak ugyan tulajdonosok, akiknek megvan minden igazoló iratuk (okmányuk), de a többségnek nincs. A több évtized orkánja elsöpörte, vagy a deportálás, a házkutatások, egyéb nagy bajok miatt elvesztek. Mivelhogy az én szüleim után sem maradt semmiféle igazoló okmány, így a levéltárakhoz fordultam és sikerrel jártam. Igaz, több mint 7 hónapot vett igénybe. Köszönet és tisztelet a levéltári dolgozóknak, mert nagyon segítőkészek. A levéltári anyag a következő iratokból áll: I. Irat, mely arról szól, hogy gróf Pálffy József adásvételi szerződés alapján eladta földjét az Országos Földhitel Intézetnek. Ez az intézet pedig a fentebb leírtak alapján szintén eladta (mint viszonteladó). Tehát nem a magyar állam adta el, mint ahogyan a vád mondja. A II. irat neve Kiosztási birtokív: Ez 11 lapból áll. Az 1. borítólapból, melyen rajta vannak az eladott földterület parcellaszámai is, és 9 belső lapból, melyeken a földet vásárolt személyek vannak felírva ábécésorrendben. A parcellaszámaik és a kiosztási sorsolási számok is rajta vannak. Ez a Kiosztási birtokív helyettesíti jelen esetben a telekkönyvi kivonatot. A hátsó borítólapon pedig az eladott földterület összeterülete van feltüntetve, okmánybélyegekkel és a levéltári hitelesítő bélyegzőjével és aláírásával ellátva. Tehát ez egy könyvszerű okirat, pontos és fontos adatokkal. A III. okirat az egész eladott földterület térképeit tartalmazza a Kiosztási birtokívben feltűntetett parcellaszámok szerinti felosztásban. Az akkori mérnöki hivatal által lett elkészítve. Ezen okmányok 1947 őszén el lettek tűntetve Egyházgelle községből. A földeket ekkortól szlovák telepesek használták, majd a szövetkezet megalakulásakor itthagyták, vagyis elmentek, így a mai napig is szövetkezet használja azokat, mégpedig a dercsikai. Én az itt említett levéltári okmányokat, illetve azokból egy másolatpéldányt elhelyeztem a dunaszerdahelyi Geodéziai hivatalban, egy-egy másolatot pedig mindenből a gellei (Holice na Ostrove) községi hivatalban. Szeretnénk rendezni a földünkhöz való jogot, de sajnos, úgy tájékoztatnak bennünket, hogy ha a magyar rendszer alatt magyarok vásároltak földeket, akkor az érvénytelen. Kérdem én, hogy egy uralkodó országnak, vagy rendszernek milyen összefüggése van az ingatlanvásárlással, amikor valaki a sajátját adja el?! És akkor az sem érvényes, ha valaki száz évvel ezelőtt vásárolt földet? Hát hányféle görbét tekernek még a paragrafuson? A fent leírt iratok minden tulajdonjogot igazolnak, mégsem tudjuk rendezni ezen földügyeinket. Pedig az idő sürget, rövidre van szabva. Kérem, szíveskedjenek az itt leírtakat az Újságban közzétenni, hadd tudja meg a világ! Azt akarjuk, hogy ez ne maradjon titokban. Elnézésüket kérem, de el vagyok keseredve. Lég, 1992. II. 23. KISLEGHY MÁRIA EGYEDÜLÁLLÓ CSEHSZLOVÁKIÁBAN TKD SZÓTÁRAKAT A FÍTKD CÉGTŐL • ••ZLCKTHONtK ÚJDONSÁG 3 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR. 180 EZER SZÓ 185 GRAMMBAN A mindennapos szóhasználaton kívül az üzleti élet, bankszakma, kereskedelem legfontosabb szavait is tartalmazza, 24 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR...... 2790,-552 útiszótár egy tenyérben ázsiai nyelvekkel, 12 000 mondattal 14 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR— 3790,-100 000 szavas memória, nyelvenként 6000 szó és 550 mondat 5 NYELVŰ magyar, angol, német francia, olasz 4 NYELVŰ SZÓTÁR ÉS 8000 KARAKTERES ADATBANK.... 2 NYELVŰ SZÓTÁR magyarangol; angotmagyar magyar-német; német-magyar SWISS LADY; TKD bio-óra............. Hasznos segítség a gyermek nemének tervezéskor. Családtervezés és antikoncepció óraműpontossággal. 5990,-KORONA KORONA KORONA 2650,-KORONA KORONA 2650,-1 2650,-1490,KORONA KORONA VISZONTELADÓKNAK NAGYKERESKEDELMI ARI £<............................................................................................... Ezennel utánvéttel megrendelem a TKD cég termékei közül: MEGRENDELŐLAP: drb arak°r°na ...drb...............ára......korona ...drb...............ára......korona Név................................... Cím................................... Aláírás.. A megrendeléseket a szerkesztőség címére — SZABAD ÚJSÁG, Martanovicová 25 819 11 Bratislava — küldjék. A természet és a lakosság láthatja kárát Február 20-án a magyar kormány ismét foglalkozott a bős— nagymarosi erőmű felépítésére vonatkozó, 1977-ben megkötött csehszlovák—magyar szerződés esetleges felmondásával. Amint ismeretes, Marián Őalfa és Alexander Dubíek levele a magyar kormányhoz, illetve a magyar parlamenthez a magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságát arra a javaslatra késztette (csupán négy képviselő eltérő véleménye mellett), hogy a kormány egyoldalúan mondja fel a szerződést. A magyar kormány február 20-án azonban egy kompromisszum lehetősége mellett döntött, felszólítva a csehszlovák felet, hogy mivel még érvényes az 1977. évi szerződés, maradjon annak alapján, s ne folytasson ezzel a szerződéssel ellentétes munkálatokat. Magyarán: a C-változat építését állítsák le. Duray Miklós, a szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának tagja, az Együttélés elnöke lapunknak így nyilatkozott erről a kérdésről: — Február végén Prágában sor kerül a magyar Országgyűlés és a csehszlovák Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságainak találkozójára, ahol a fő téma szintén a bősi építkezés lesz. Szerintem ez a találkozó lesz az utolsó kísérlet a két parlamenti bizottság részéről annak érdekében, hogy a két ország kormánya a tárgyalóasztalnál maradjon, illetve, hogy elősegítse annak a feltételeit, s hogy a két parlamenti bizottság 1991 szeptemberében kiadott közös nyilatkozatát érvényesíteni lehessen. Mindenképpen hasznosnak tartom, hogy magyar részről nem annyira ultimativ az álláspont, mint csehszlovák részről. A csehszlovák fél esetében most nem a parlamenti bizottságról, hanem a kormányról van szó, amely — s ez már teljesen nyilvánvaló — nem akar megegyezést a magyar féllel. Hiszen amikor decemberben Ján Őarnogursky vezetésével kormánydelegáció tárgyalt Budapesten Bős ügyében, eljutottak a megegyezésig, amelynek az lett volna az értelme, hogy működésbe lépjen a két parlamenti bizottság ajánlása, így a környezetvédelmi, gazdaságossági, energetikai, hajózási és biztonsági szempontok vizsgálatára közös szakmai és tudományos bizottságot állítsanak fel. Erre azonban a csehszlovák fél huzavonája miatt nem került sor. Ezt végül Ján Őarnogursky is beismerte Bécsben tartott előadása alkalmából, és az Alexander Dubőek által vezetett csehszlovák parlamenti delegáció budapesti látogatásakor szintén arra a közös következtetésre jutott, hogy a megegyezés lehetősége igenis megvolt, de nem történt meg a megegyezésnek aláírásokkal való megerősítése. Én azt tartanám kívánatosnak, ha a politikusok megegyeznének egy közös lépésben, amelyet azonban nem úgy kellene megformálni, hogy mind a két kormány számára elfogadható legyen, hanem úgy, hogy az racionális, ésszerű lépés legyen. A gazdasági, energetikai, biztonsági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt tiszteletben tartva, mert ha a politikai szempontok — márpedig a kormányok politikai szempontokat képviselnek — kerülnek előtérbe, akkor valószínűleg a környezet, a természet és a lakosság lesz a vesztes. (-) (--------------------------------------------------------------------------------^ Tisztelt — egy hű olvasója a „Szabad Újságnak”! Annak ellenére, hogy a február 20-án megjelent névtelen levelét talán nem is közlésre szánta, a lap nehezen alulmúlható szerkesztői gyakorlattal közzé tette azt. Ön konkrét személyeknek írt levelet. Bár letóthmiskázza, lereiterpistázza őket, a saját nevét nem írja le. Jószándékát nem akarom kétségbe vonni, de a módszeréhez és levele tartalmához nem fűzök kommentárt. Sajnos, utóiratában az én nevemet is bevette a pakliba, meglehetősen felületes és pontatlan összefüggésben. Ezért, kérem, engedje meg rövid kiigazításomat: Ha időnként Új Szót is olvas, legyen figyelmesebb. Velem kapcsolatos állítása ugyanis nem felel meg a va-. lóságnak. Ha valaha is „hadakoznék" valakivel, azt a fair play szabályai szerint tenném, vagyis nem lenne alacsonyabb súlycsoportbeli az ellenfél. De hát semmi kedvem hadakozni. Az Ön által mellém rendelt nevét sohasem írtam le. A jelek szerint nem is fogom. Ő talán tudja, miért kezdett ki velem, valótlan és mélyen sértő állításaival, de én nem. Mint ahogy azt sem tudom, miért süllyed valaki olyan mélyre, hogy személynevet gúnyoljon. Ez még a kocsmában sem szokás, hacsak nem a kiscsoportos óvodások között. Azt hiszem, ha Önnel történt volna meg ilyesmi (s ha neve is lenne), feltételezem, hogy nem hagyta volna annyiban. Én mégsem vettem ilyen módszerű nyilvános elégtételt! Persze maga a jelenség: az acsarkodás, az irigység és főleg a butaság nagyon lehangol. Önnel kapcsolatban viszont a közmondás jut eszembe, miszerint a kibicnek semmi sem drága; pláne ha anonimitásba burkolózik. Gálán Géza, a „Szabad Újság” hű előfizetője V________________________________________________________/
