Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
4 1992. február S. Szabad ÚJSÁG A jótól is jobb Mindennapi kenyerünk A múlt év vége felé magánkézbe került az ipolysági péküzem. Az új tulajdonos alaposan „befútött“ a konkurenciának: tőlük olcsóbban, reklámáron kínálja termékeit. Persze korántsem csak ezért olyan nagy az érdeklődés az áruja iránt...- Mi a jó kenyér és péksütemény készítésének titka? - faggattam a minap a vállalkozót. Milan Jakabsic, az új gazda széttárta a karját:-Titkunk nem is annyira titok - felelt mindössze az alapkoncepciót változtattuk meg. Nekünk már nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos! „Mindössze“ ennyi? Utánanéztem... Egy maszek, két maszek... _______mind maszek______ Az ipolysági kenyérnek mindig is jó híre volt. A hetvenes évek elején a városka szélére telepített (természetesen akkor még állami) üzem ellátta ízletes pékáruval még a környékbeli élelmiszerboltokat is. Ámde megjelent a konkurencia! Elsőként Slezák mester nyitott pékséget. Egy idő múltán követői is akadtak. A magánsütödék alaposan feladták a leckét az állami üzemnek... A vásárlókért, a vevők „kegyéért“ (na és természetesen a magasabb bevételért) vívott harcból az „első menetben“ a vállalkozók kerültek ki győztesen. Igaz, meg kell hagyni, műhelyeikből valóban kifogástalan készítmények kerültek ki. -A közelmúltban ismét fordult a kocka, s megváltozott a helyzet. Munkanélküliből pékségtulajdonos Az állami péküzem az 1991. október ötödikén lezajlott árverésen került, a kikiáltási árnál némiképp olcsóbban, 3 621 000 koronáért magánkézbe. Most már négy pékség működik a városban, s mind maszek! Milan Jakabsic mérnök eléggé elhanyagolt állapotban lévő épületekhez jutott. A vállalat az utóbbi időben már nemigen törődött érdemben a műhellyel. Úgy is kalapács alá kerül az egész, gondolhatták a vezetők, hát kár lenne akár egyetlen fillért is az esetleges tatarozására költeni. Emellett híre is szaladt, hogy a majdani tulajdonosnak nincs is szándékában felújítani s tovább működtetni a sütödét, és jobb, ha a pékek már most más állás után néznek... A kósza hírek gyorsan terjedtek, s rövid időn belül sok dolgozót „megfertőztek“. Az új tulajdonos ért a pékáru készítéséhez, a molnár mesterséget is kitanulta, esze ágában sem volt bezárni, felszámolni a műhelyt... A „maszekositáskor“ húsz alkalmazottja volt a pékségnek. A tulajdonos senkit sem dobott az utcára közülük... Ezerszáz mázsa kenyér naponta Az első, immár „maszek kenyér“ 1991. október 16-án került ki a kemence gyomrából. A némiképp kicsinosított helyiségben két hét kényszerszünet után indulhatott újra a sütés. A középkorú vállalkozó minden megtakarított pénzét a vállalkozásba ölte, de az kevés volt az újrainduláshoz. Kölcsönért folyamodott. Az alkalmazottai a keresetükre nemigen panaszkodhatnak. A legrátermettebb pékmester, a mintegy 20 túlórával, akár 9000 koronát is kereshet, de a kiszolgáló személyzet bruttó keresete is 6000 korona körül mozog. A munkát nyújtott műszakokban két csapat végzi. Péntekenként kell a legtöbbet dolgozniuk, ugyanis az utolsó munkanapon általában 110 mázsa kenyérre van igény. Egy hét alatt 280 mázsa kenyér, s emellett naponta még 10 000 kifli is készül. Az üzem a kenyéren kívül péksüteményeket: kakaós kuglófot, vajas és mazsolás fonott kalácsot, mákkal hintett brióst, lekváros táskát, sós és édes nagy meg kis kiflit, különféle zsemlyéket s többek között zsúrkenyeret is süt. Az épületben, a műhelyekben, a tárolóhelyiségekben persze akad még tennivaló. Égető szükség lenne a második, szintén olajjal fűtött egyelőre javításra váró kemencére is. „TISZTELT VÁSÁRLÓ!“ A sütés mindig az előző nap kézhez kapott nagybani megrendelések alapján történik. A 60 állandó átvevő közül 15 maszek. A városszéli „Mlynprodukt“ sütöde látja el kenyérrel, pékáruval az ipolysági közkórházat, valamint a gyügyi gyógyfürdőt is. Már nem kizárólag a lévai, hanem a Nagykürtösi és a Zólyomi járás egynémely településére is szállítanak ínycsiklandó készítményeikből. Milan Jakabsic büszke lehet a rövid idő alatt elért sikerekre!- örülök, hogy egyre bővül a készítményeink iránt érdeklődök köre - szögezte le elégedetten -, persze, a. tisztességes kereskedés határain belül, mindent el is követünk a vevők bizalmának elnyeréséért... Makrai László pékmester még meg is kontrázta szavait:- Az új főnök szigorú - újságolta -, ám igazságos ember. Pontos munkát követel, igaz, a helytállást meg is fizeti. A mi kétkilós kenyerünk nem lehet egyetlen dekával sem kevesebb az előirt súlynál. „Ha a vevő két kilóért fizet“ szokta mondogatni, „kapjon is két kiló kifogástalanul megsült kenyeret a pénzéért.“ A pékség ugyanis jelenleg kizárólag kétkilós kenyereket süt. Elégedett a szaktársa, Molnár Mária is a tulajdonossal.- Most már minálunk is kizárólag a minőségre helyezzük a hangsúlyt - szögezte le -, a fizetés viszont kizárólag a tisztességgel elvégzett munkáért jár! Mária asszony a múlt hónapban például négy és félezer korona fizetést vihetett haza... Egyelőre reklámáron A pékség „üzemi boltjában“ a kétkilós fehér kenyérnek 14 korona az ára, míg az úgyszintén kétkilós barnakenyér 11 koronába kerül.-Termékeinket most még „reklámáron“ kínáljuk - mondta a vállalkozó pékségtulajdonos -, s a piacteremtést tartom elsődleges célnak. Lehet, a közeljövőben némiképp emelni kényszerülök az árakat, ám nálunk mindig kevesebbe fog kerülni a kenyér vagy a péksütemény, mint a kollégáknál. Vajon mit szól mindehhez a „konkurencia“? ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Makrai László Bíró József ötezerért vette Gizit és Micit (A szerző felvétele) Nosztalgia nélkül Kapni sem lehet Az állattartást kedvelő falusi ember bizonyára nem érez nosztalgiát a hetvenes évek mezőgazdasági politikája iránt. Az ok tulajdonképpen érthető: a mezőgazdasági minisztérium akkori egyik határozata értelmében a háztáji gazdaságokban szárnyasokon és hízósertésen kívül egyéb állatot alig lehetett tartani. Aki ellenszegült, attól a szövetkezet megvonta a természetbeni juttatást, az év végi prémiumot, másutt - mint például Méhi községben - pedig összeszedték a gazdák anyasertéseit, és vágóhídra szállították azokat. Persze, nemcsak egyszer, hanem többször is, mert a „makacs“ gazda minden évben újat nevelt. A tehenet sem tudták kiirtani a méhi gazdák portájáról. A falusi csordás, mint azt Kosztur Tibor polgármestertől megtudtam, a legkritikusabb években is kihajtott, és soha nem volt félszáznál kevesebb tehene. Tavaly már 72 darab tehenet és 22 darab kecskét hajtott ki a legelőre. Igaz, a községben ennél jóval több van - talán a duplája is - de nem járatja mindenki a legelőre. Egy idő óta bizony sláger lett a kecske ezen a vidéken. Két éve még négyszáz koronáért is odaadták, ma már háromezerért sem könnyű találni. Bíró József e tekintetben szerencsésnek mondhatja magát, mert pár száz kilométeres körút itán ötezerért kettőt is kapott.- Gyermekkoromban - emlékszik vissza - a nagynénénktől kaptunk két kecskét ajándékba. Húgom, aki addig vékonydongájú, vézna lányka volt, a kecsketejtől egykettőre megerősödött. Én is szerettem a kecsketejet, de főleg a négyéves Éva lányunk miatt vettem meg a kecskét. Ó is vékony alkatú, mint a húgom volt. Fejés után az átszűrt tejet felforraljuk, s a gyerekek nagyon szeretik. Ami megmarad azt megisszák a malacok. De meg is látszik rajtuk! Ilyen szép malacok- pedig már neveltem egypárat- még nem voltak ebben az ólban.. FARKAS OTTÓ Sikerek az Alzheimer-kór elleni küzdelemben A protein a bűnös Eddig két fronton is kudarcot vallottak az Alzheimer-kór ellen vívott harcuk során a tudósok. Azt tudták ugyan, hogy a betegség áldozatainak agya a béta-amyloid nevű protein összegabalyodott csomóit tartalmazza, azt azonban nem, hogy ez csupán tünete vagy okozója-e a halálos kórnak. A kutatóknak ezenkívül nem sikerült pontosan reprodukálniuk a betegséget kísérleti állatokban, ami pedig lehetővé tette volna számukra az új terápiás módszerek állatkísértetek során történő kipróbálását. Most azonban mindkét fronton előrehaladást értek el. A Nature december 12-i számában a mount Sinai Medical Center tudósai beszámoltak arról, hogy egérembriókba helyezték a béta-amyloid génjét és egy speciális génkapcsolót. Ennek hatására az egerek agyában a normális mennyiség 80-szorosának megfelelő protein termelődött. Gerald Higgins neurobiológus, a Bethesda (Maryland) városában működő Országos Gerontológiai Intézet munkatársa ezután öregedésük során figyelemmel kísérte az egereket, és úgy találta, hogy az Alzheimer-kór valamennyi fontos szimptómája fellépett rajtuk, beleértve az agysejtek tömeges elhalását is, amely oly pusztító hatással van az emberekre. Higgins szerint ezek a kísérletek összességükben bizonyító erővel mutatják, hogy a protein valóban okozója a betegségnek. Máris tervezi az egerek felhasználását olyan szerek kipróbálására, amelyek megóvhatnák az agysejteket a protein halálos hatásától. N. V. .................... s Szatelitantenna ! FIGYELEM! > RENDKÍVÜLI ALKALOM házhoz szállítását és szerelését egyéni, CERERÍT és NPK illetve műtrágyákat kínálunk csoportos vételre, minden érdeklődőnek megbízható minőségben j előnyös áron bármely mennyiségben, kedvező áron. Címünk: kínálja az Stavební spo lei nőst Sémiin s r.o. AnSatel konzorcium | Sfudenlská 84, Stavafov 5M 09 Pardubice tel.: 0817/220 95 ! Tel: 040/47469 SZŰP-7ij L *'-040/42564 szűp27J
