Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25. 5 ^Hazai gazdasági körkép Környezetvédő fólia Új, nagyon vékony, vízben oldódó fóliát fejlesztettek ki közös munká­juk során a nyitrai Műanyag-kutató és -fejlesztő Intézet, valamint a vágsellyei Duslo dolgozói. A nem mindennapi tulajdonságokkal rendel­kező csomagolóanyag, mely különböző színekben gyártható, alkalma­zást nyerhet különféle toxikus, mérgező anyagokkal és vegyszerekkel való manipuláláskor. A kórházakban ebbe a vízben oldódó fóliába csomagolhatják a szennyes ágyneműt, fehérneműt, orvosi ruhákat, s anélkül, hogy kicsomagolnák őket, egyenesen a mosógépbe helyezhe­tők lesznek. A kertészek is jó hasznát vehetik, például védőrétegeket permetezhetnek vele növényeikre vagy terményeikre. A vízben oldódó fólia ugyanakkor nincs hatással az oldatok tulajdonságaira. Bár az új fólia drágább lesz, mint a korábbi csomagolóanyagok, előnyei, főleg környezetbarát jellege széleskörű felhasználást ígér neki. A technológia titkát egyelőre lakat alatt őrzik a feltalálók, csak annyit árultak el, hogy a fólia gyártója a vágsellyei Duslo lesz. (ÖSTK) Terhességi tesztek a Biogemától A kassai Biogema ipari szövetkezet külföldi licenc alapján köny­­nyen kezelhető, egyszerű ún. terhességmegállapító membránokat gyárt. Azok a nők, akik tudni szeretnék, várandósak-e, nem kény­szerülnek felkeresni a nőgyógyászt, ha rendelkezésükre áll ez a kis szerkezet. A nő a kora reggeli órákban, otthon, öt perc leforgása alatt megállapíthatja segítségével, hogy terhes-e vagy sem, mivel immun-kémiai alapon működik. A Biogema tavaly ötvenezer terhességi membránt gyártott le, s megkezdte forgalmazásukat is, Csehszlovákia minden gyógyszer­­tárában és illatszerboltjában hozzáférhető e szerkezet. Idén újabb kétszázezer darabot gyártanak belőle, s mivel jelentős érdeklődés mutatkozik iránta Afrikában és Ázsiában is, a mennyiség 75 százalé­kát exportálják. (ÖSTK) Bank Ausztria: osztrák-cseh vegyes vállalat Megnyitotta első csehszlovákiai irodáját a Bank Austria A. S. Praha, az osztrák Z-Länderbank Bank Austria és a vezető cseh takarékpénztár, a Ceská sporitélna vegyes vállalata. Az 580 millió korona alaptőkével alapított új pénzintézet a banki szolgáltatások teljes körét - beleértve a tanácsadást is - kínálja a helyi és külföldi ügyfeleknek. A Zentralsparkasse és a Länderbank fúziójából létrejött Z-Lánderbank 87 százalékkal részesedik az új bankban. A Bank Austria A. S. Praha a tervek szerint októberben nyitja második fiókját, szintén Prágában, amelyet brünni és pozsonyi irodák is követnek majd. A Reuter emlékeztet rá, hogy Ausztria Csehszlovákia második legna­gyobb befektetési partnere Németország után. Az elmúlt hónap végéig 5500 vegyes vállalat jött létre csehszlovák vállalatokkal, ebből 1500-ban osztrák cégek is részt vettek. (Napi) Bankautomaták a Kereskedelmi Bankban Kelet-Európábán elsőként a prágai Kereskedelmi Bank helyezett üzembe olyan bankautomata hálózatot, amely egyenes összekötte­tésben áll a nemzetközi EuroCard/MasterCard/Cirrus láncolattal. A hálózat kiépítésében az ISC MUZO társaság működött közre. A bankautomaták „on line“ (állandó összeköttetésben) rendszer­ben dolgoznak és fogadják a külföldön kiadott csekk-kártyákat is. Egyelőre csak Prágában találhatók ilyen automaták, de az év folyamán további negyven csehországi városban helyeznek üzembe bankautomatákat. A Kereskedelmi Bank áprilisban kezdi meg a csekk-kártyák kiadását, s ezek EuroCard/MasterCard jellegűek lesznek. A három fajta közül egy a magánszemély korona-számláira szól majd, az ún. szolgálati csekk-kártyák a szervezetekéi lesznek, s ezekből folyószámlánként legfeljebb 95 darabot állítanak majd ki. A nemzetközi érvényű EuroCard/MasterCard Business Silver Card jogi személyek szolgálati kiadásainak fedezésére szolgál majd mind a korona, mind a deviza folyószámlák alapján. A bankautomaták üzemeltetője az ISC MUZO társaság lesz. Az automaták a Bankközi Csekk-kártya Társulás keretében működnek majd, melynek tagjai a vezető csehszlovákiai bankok. A Kereske­delmi Bank most tárgyal néhány nagy áruházzal is, hogy fogadják el a csekk-kártyát fizetőeszközként. Az EuroCard/MasterCard a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató vállalata. Világszerte mintegy 170 millió csekk-kártyát adott már ki, ebből 26 milliót Európában. Üzemelteti a Cirrus hálózatot, melynek 70 000 pénztárautomatája van. 9,4 millió kifizetö­­illetve kereskedelmi helyet tartanak fenn. (G. L.) Ellensúlyozni kell? Csehszlovákia számára kellemetlen, hogy a külföldi befektetések majdnem háromnegyede Németországból és Ausztriából származik, s ezért az ország gazdasági vezetői szeretnének több amerikai pénzt becsalogatni az országba. Nacionalista politikusok nyíltan panaszkodnak a német „gazdasági anchluss“ miatt, és a megkérdezettek 80 százaléka a Cseh Köztársaságban úgy vélekedett, hogy a német gazdaság jelenléte túl nagy Csehszlovákiában. Az amerikaiak viszont úgy érzik, hogy nem fogadják jó szívvel őket, arra gyanakodnak, hogy a csehek inkább a németeket szeretnék partnerüknek látni. A tipikus amerikai üzletember szinte turistaként megy Prágába, nem tudja, kivel kell tárgyalnia. A németek viszont jönnek és csinálják a dolgukat, nem sértődnek meg, ha megvárakoztatják őket. Az amerikaiak azt várják, hogy a csehek hajlongjanak előttük. Hamarosan éppen ezt fogják csinálni. Zdenék Drábek, a külföldi befektetések hivatalos gazdája és kollégái úgy vélik, hogy a német túlsúly ellenszere az amerikai befektetések energikus ösztönzése. Maga Őalfa miniszterelnök mondta nemrég, hogy a kormánynak új erőfeszítéseket kell tennie ebből a célból. Ennek érdekében javítják a rendezetlen ajánlattételi eljárást. Az amerikai befektetők gyakran panaszkodtak, hogy a jelenlegi szabályok aszerint változnak, hogy az egyes gyárak vezetői mit kívánnak. Drábek most kijelentette: a vállalatvezetőknek meg kell tanulniuk, nem változtathatják meg az álláspontjukat, ha már kiválasztod ták a partnert. Amerikai elemzők szerint az amerikai befektetések a lassú indulás után kezdenek felgyorsulni. A prágai amerikai kereskedelmi kamara alapitógyűlésére száz amerikai vállalattól 200-an érkeztek. (VG) A termék névjegye Mire Jó a vonalkód? Szabad ÚJSÁG_____________________________________ A gazdaságilag fejlett országok pia­cára termékeink egyik útja a vonalkód­­rendszeren át vezet. Amióta betört hozzánk is a nyugat, a boltokban egy­re több áru csomagolásán láthatjuk e számunkra semmit, vagy keveset mondó vékonyabb-vastagabb vonala­kat, s talán szeretnénk is megfejteni, miről árulkodnak. Mi is a vonalkód? Azt mondhatnánk, a vonalkód szi­gorúan szabályos vonalak és vonalkö­zök sora, amelyekről szinte bármilyen adat leolvasható: az állam száma (kódja), a gyártó vagy a termék száma (az EAN kódokban használatos), a raktári elhelyezés, a termelési folya­mat száma stb. Szerte a világon sok­féle vonalkód létezik, Csehszlovákiá­ban azonban leggyakrabban az ún. egységes árujelölési kódrendszerrel, az EAN-nal (Europian Article Numbe­ring) találkozunk. Eredetileg csak kül­földi termékeken láthattunk ilyesmit. Az a csehszlovák exporttermék, amely annak idején az ún. kapitalista piacra került s ott a nagyáruházakban akar­ták árusítani, általában a külföldi part­ner (az importőr) vonalkódja alatt je­lent meg a kereskedelemben. Olyan gazdasági paradoxonok következtek be akkor, hogy pl. a mi termékünket külföldön csomagolták, s a csomago­lás ára sokszor meghaladta az áruét. Ez a helyzet 1983-ban változott meg, amikor Csehszlovákia belépett az IANA (International Numbering Agency) EAN nemzetközi szervezeté­be. Az EAN-nak jelenleg a világ 56 országa a tagja. A legutolsó belépő európai ország Bulgária volt, s most már csak Románia és Albánia nem tagja e földrészről ennek a szerve­zetnek. Csehszlovákia belépése az IANA EAN szervezetbe nemcsak azt jelen­tette, hogy termékeink betagolódhat­nak e számozási rendszerbe, hanem azt is, hogy ezt a rendszert teljes egészében kihasználhatjuk. Ennek el­lenére a vonalkód-rendszer nem vált nálunk olyan fontos segédeszközzé, mint másutt a világon, s ennek szerve­zési vagy műszaki okai lehetnek. Sok raktárosnak, nagyraktárnak, nagyke­reskedelmi alkalmazottnak, értékesí­tési osztálynak egyenesen a réme volt a vonalkód, mivel a külföldi partnerek ezt szigorúan megkövetelték minden csehszlovák termék esetében. A lemaradást most kezdjük behoz­ni. Külkereskedelmünkben jelenleg a termékek mintegy 10-15 százaléka van vonalkóddal ellátva, holott e nyil­vántartási rendszer gazdaságilag ak­kor kezd hatékonnyá válni, ha a ter­mékek 70-80 százalékát így jelölik. A csehszlovák vonalkód Az EAN vonalkód rendszerint 13 helyértékű. Az első hármas számcso­port - Csehszlovákia esetében ez 8 59 - az IANA EAN által országunk­nak adott kódszám. A következő négy szám, mely az adott termelőt jellemzi, már itthon születik, az EAN Csehszlo­vákiai Központjában. Az utolsó hat számot a gyártó saját belátása szerint használja fel különböző adatok jelölé­sére. A termékek vonalkódjelölésének szabályait a CSN 77 0060-as cseh­szlovák szabvány határozza meg (Az EAN vonalkódjelölés szabványa). 1989-ben Csehszlovákiában 152 cég használt EAN vonalkódot termé­kei jelölésére, 1990-ben már 245, 1991. november 30-áig bezárólag pe­dig 433, ebből 81 volt a szlovákiai. Ebből is látható, hogy a vonalkódjelö­lés iránt óriási az érdeklődés az utóbbi időben. A csehszlovák kereskedelmi szervezetek közül például ezt hasz­nálja a nemrég megnyílt dunaszerda­­helyi EUROMARKET Is. Súlyos gondot jelent viszont, hogy a csehszlovák árukat nem nagy tö­megben jelölik AEN vonalkóddal, ezért a jelöletlen árut nem lehet forgal­mazni az EAN-kóddal dolgozó áruhá­zakban. A kereskedők ezért vagy kénytelenek csak vonalkódos külföldi termékeket forgalmazni, vagy öntapa­dós vonalkódmatricákat ragasztani a jelöletlen termékekre Ha számítás­ba vesszük, hogy egyre több lesz nálunk is a modern szupermarket típu­sú kereskedelmi egység, gyártóinknak igazán érdekében áll mielőbb rátérni erre a jelölési módra. Mire használható a vonalkód? Semmi esetre sem arra, hogy a vá­sárló megpróbálja megfejteni, mit je­lölnek a vonalak és a számok. Ezek a jelek ugyanis nem tartalmazzák a közvélemény számára fontos szava­tossági időket, sem a termék összeté­telét. Ezek a jelek arra szolgálnak, hogy gyors, pontos és megbízható adatok legyenek a kereskedő birtoká­ban a raktárkészletről, s hogy ezeket az adatokat számítógépesen is nyil­vántarthassák. A gyorsaság, a pon­tosság és a megbízhatóság minden üzleti partner számára fontos. A termelő a vonalkód által- mindig friss információkhoz jut és azonnal be tud avatkozni a terme­lés irányításába,- javíthatja az értékesítés ellenőr­zését,- összekapcsolhatja a kereskedel­met a termeléssel,- belső műveletek (leltározás, rak­tárgazdálkodás megrendelések stb.) irányítását tudja végezni. A nagykereskedő- magasszintú automatikus adatfel­dolgozást készíthet az áru mozgá­sáról,- egyszerűsítheti az árunyilvántar­tást, a megrendeléseket és a rak­tározás irányítását,- javíthatja szolgáltatásait a kiske­reskedelem irányában. A kiskereskedő- nagyobb produktivitást érhet el pénztárainál,- azonnali információhoz jut az áru­eladás mértékéről és módjában áll automatikusan újra rendelni a kelendő áruból,- javul az ellenőrzés, gyorsul a lel­tárazás és jobb lehet a raktári munka,- magasabb szintű szolgáltatást nyújthat a vásárlónak. A fogyasztó- gyorsabb kiszolgálásban ré­szesül,- tökéletesebben ellenőrzötté válik a fizetéskor kiállított számlája. A világ egyes országaiban levéltá­rakban, könyvtárakban, de raktárgaz­dálkodásban is használatos a vonal­kód. A légiforgalomban is hasznosítják a csomagok, útipoggyászok ellenőr­zésekor, szállításakor. Ami nálunk még szinte elképzelhetetlen: az egészségügyben is használják, szinte mindent így jelölnek, kezdve a diagnó­zistól a kúráig és a gyógykezelés áráig. Nálunk egyelőre a meghonosítása A tagországokon múlik a reklámok betiltása Füstölögnek az európai dohánytermelők A dohánytermékek reklámozásá­nak 1993. január elsejével történő tel­jes betiltása mellett foglalt állást az Európa Parlament. A hosszú és sok­szor rendkívül heves indulatokkal ter­hes vita után elfogadott határozat egyetlen kivételt tesz: továbbra is le­het ezeket a termékeket reklámozni a kizárólag dohányáruk forgalmazásá­ra szakosodott üzletek belső terében. A televíziós reklámok tavaly októberi betiltását követően a fenti döntés az újságokban elhelyezett hirdetésekre is vonatkozik, kizárja továbbá a dohány­áruk márkanevének szerepeltetését a sporteseményeken és más szpon­zorált rendezvényeken. Az Európai Közösség 12 tagállama közül Portu­gáliában, Olaszországban és Francia­­országban már ma is tilos a cigaretták, szivarok és pipadohányok bárminemű hirdetése. A parlament döntése akkor lép életbe, ha a tagállamok törvényho­zása is jóváhagyja azt. Az Európai Közösség országaiban egyébként évente 440 ezer ember hal meg a do­hányzás által okozott betegségekben. Az EK cigarettagyártóinak szövet­sége azonnal tiltakozó értelmű nyilat­kozatot tett közzé, amelyben az iparág hátrányos megkülönböztetésével és az oly sokat hangoztatott szabad ver­seny korlátozásával vádolja a döntés­hozókat. Az iparág illetékesei kijelen­tették, hogy a dohányáruk reklámozá­sának betiltása sértené a szólássza­badságot biztositó törvényeket és tá­mogatná a dohányipari monopóliumok kialakulását, ugyanakkor legfeljebb csekély mértékben járulna hozzá a dohányzás visszaszorításáért indí­tott harchoz. Véleményüket azzal in­dokolták, hogy szerintük a cigaretta­hirdetések nem a dohányzásra, ha­nem egy-egy márkához való hűségre mozgósítanak, tehát kizárólag a piaci részesedés növelésére szolgálnak. A dohányipar vezetői szerint ugyanakkor a tervezett rendelkezés nem fog törvényerőre emelkedni, mi­vel pillanatnyilag öt ország is ellenzi a korlátozások bevezetését. Ha közü­lük kettő módosítaná véleményét, és a tervezet mégis támogatásra találna, a dohánygyártók profitja akkor sem csökkenne, mivel így megtakarítanák a reklámra költött pénz nagy részét. (Napi) V.

Next

/
Thumbnails
Contents