Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25. Szabad ÚJSÁG Ki képviseli a csehszlovákiai lengyeleket? Kisebbségi törekvések A Zycie Warszavvy című lengyel na­pilap a csehszlovákiai lengyel kisebbség helyzetéről ír. A lap szerint a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ország­ban 63 ezer lengyel él, közülük 47 ezer TéSín térségében. A lap véleménye sze­rint a lengyel kisebbség Csehszlovákiá­ban kettévált. Február elején megjelent Varsóban az Együttélés küldöttsége, amely úgy lépett fel, mint a csehszlová­kiai lengyelek többségének képviselője. Tárgyaltak Jan Olszewski kormányfő­vel is. Stanislav Gawlik, az Együttélés alelnöke rámutatott a még nem ratifi­kált csehszlovák—lengyel szerződés né­hány nyugtalanító pontjára. A mozga­lom véleménye szerint Lengyelország Kevés szavazó A románai helyhatósági választások második fordulójában a részvételi arány 45 és 66,4 százalék között volt. A buka­resti rádió értesülése szerint a Nemzeti Megmentési Front jelentős győzelmet aratott Olténiában és Moldovában. A Demokratikus Konvenció jelöltje a fő­városban a szavazatok felének össze­­számlálása után 55 százalékkal vezet a front polgármester-jelöltjével szemben. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalí­ció jelöltjét viszont Kolozsváron meg­előzte a Vatra Romaneasca pártja, a Román Nemzeti Egységpárt. Bukarest főpolgármestere, Crin Halaicu a De­­mokartikus Konvenció jelöltje lett és a legújabb hírek szerint a szavazatok 55,89 százalékát nyerte el. A főváros mind a hat kerületében az egyesült el­lenzékjelöltjei győztek. A Demokratikus Konvenció 14 poli­tikai pártból és mozgalomból áll. A vá­lasztások mindkét fordulójában jelentős pozíciókat ért el Temesváron, Brassó­ban, Szebenben, Ploiestiben, Konstan­­cában és más városokban is. Wörner Moszkvában A FÁK tagországainak együttmű­ködése a NATO-val nem alternatívá­ja, hanen kiegészítője az Európával építendő kapcsolatoknak —jelentette ki az orosz külügyminiszter a NATO főtitkárával folytatott eszmecsere után. Wörner nyilatkozatában el­mondta: a volt szovjet hadiipar békés célokra történő átalakításáról ipari ve­zetők bevonásával a NATO-n belül rövidesen tanácskozást tartanak. A NATO főtitkára találkozott Sa­­posnyikov marsallal, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnokával és Prima­­kowal, az orosz hírszerző szolgálat ve­zetőjével is. elégtelenül gondoskodik a Téáíni járás­ban élő lengyel kisebbségről. Az Együttélés azt követeli, hogy Csehszlo­vákia és Lengyelország külön megálla­podást újon alá a csehszlovákiai lengyel lakosság jogainak védelméről. Az Együttélés varsói megnyilvánulá­saira reagált a Csehszlovákiai Lengye­lek Tanácsa, amely egyértelműen elha­tárolta magát Gawlik és társai varsói nyilatkozataitól. A Zycie Warszawy rá­mutat, hogy a Csehszlovákiával köten­dő szerződés alapjául a Csehszlovákiai Lengyelek Tanácsának követelményeit tekintették, amelyeket a cseh kormányfő juttatott el a lengyel félnek. Az Együtt­élés képviselői e szerződés néhány pontját meg szeretnék változtatni. Duray Miklós, a mozgalom elnöke arra törek­szik, hogy kulturális és területi autonó­miát vívjon ki a kisebbségek számára. II. János Pál pápa afrikai útján Dakarban nagy tömeg előtt a helyi stadionban misét celebrált. A pápa Guineában folytatja afrikai körútját. Konakryban nagyra értékelte, hogy Guinea, ahol nemrég még a földrész legkegyetlenebb diktatúrája volt uralmon, ma a demokráciára törekednek (Telefotó: CSTK/EPA) Felzúdulás Pithart nyilatkozata körül Félreértésről van szó? A Német Szociáldemokrata Párt külpolitikai szóvivője a szövetségi parlamentben felszólította a bonni kormányt, hogy sürgősen tisztáz­za, mi a helyzet a csehszlovák fél esetleges javaslatai körül, amelyek a szudétanémet igényeket elégítenék ki. Ez a követelmény azután fogalmazó dott meg, hogy a Die Welt című lapban interjú jelent meg Petr Pithart cseh kor­mányfővel, aki a lap szerint sajnálkozá­sát fejezte ki afölött, hogy Bonn nem készült fel a német—csehszlovák alap­­szerződéssel kapcsolatban végképp le­zárni a múltat és szerződésileg is rögzí­teni a müncheni szerződés érvénytelen­ségét „kezdettől fogva”. Pithart a lap szerint közölte, hogy Havel elnök ilyen esetben kész lett volna engedélyezni a szudétanémetek kettős állampolgársá­gát és így a kártalanítás terén egyenran­gúvá tenni őket a csehszlovák állampol­gárokkal. „Ezt a lehetőséget elszalasz­­tották” — mondta Pithart. A CSTK tudósítója szerint a lap nyil­ván Havel elnöknek arra az állítólagos ajánlatára utal, amelyet bonni látoga­tása során Helmut Kohl kancellárnak tett. Eszerint a szudétanémetek részt vehetnének a privatizálásban és kettős állampolgárságot kaphatnának, ameny­­nyiben lemondanak igényeikről. A ko­rábbi értesülések szerint a szövetségi kancellár erre az ajánlatra nem vála­szolt. Karsten Voigt, az SDP képviselője kijelentette, hogy nagy mulasztás tör­tént, amikor erről az ügyről nem tájé­koztatták a parlament külügyi bizottsá­gát. Hiszen Havel esetleges ajánlatát meg kellett volna fontolni. Az SPD eb­ből az esetből következtetéseket von le és ellenjavaslatot nyújt be a parlament­hez a szudétanémetek követelményeivel kapcsolatban. Csehszlovákia és Német­ország parlamentjeinek külügyi bizott­ságai március másodikán találkoznak Drezdában, hogy az alapszerződésről tárgyaljanak. A Csehszlovák Sajtóiroda Prágában érdeklődött aziránt, hogy Václav Havel annak idején tárgyalt-e a német féllel a szudétanémet vagyon visszaadásáról. Az elnöki irodában közölték, hogy semmi­féle vagyonjogi kárpótlásról az elnök so­hasem tárgyalt. Az elnök minden tár­gyaláson azt hangsúlyozta, hogy az 1948 előtt elkobzott vagyon visszaadásáról szó sem lehet. Petr Pithart cseh kormányfő a Die Weltben közölt cikkről kijelentette, hogy az egy sűrített szöveg, amelyből nem tűnik ki, mi a kérdés és mi a válasz. A lap prágai tudósítója rákérdezett Ha­vel elnök 1991. évi májusi javaslataira és aziránt érdeklődött, hogy e javaslatok ma is aktuálisak-e. A kérdésfeltevés Pit­hart szerint nem teljes, mert megfeled­kezik az alapvető feltételről, amelyhez Havel elnök a javaslatot kötötte. Arról volt szó, hogy a müncheni szerződést kezdettől fogva, annak minden követ­kezményével semmisnek nyilvánítsák. Erről mondta Petr Pithart, hogy sajnála­tos, miszerint a német fél ezt a javaslatot nem fogadta el, és erről a német közvé­leményt nem tájékoztatták idejében és teljes egészében. Az.interjú eredeti hangfelvételéből kitűnik, hogy Pithart egyszer sem használta a kártalanítás ki­fejezést, nem beszélt a szudétanémetek vagyoni igényeiről, sem Csehszlovákiá­ba történő visszatelepülésükről. A hangfelvétel a cseh kormány hivatalá­ban rendelkezésre áll. Lehallgatták Csehszlovákia bonni nagykövetét A magyarázat várat magára A Der Spiegel című német hetilap azt írja, hogy a hivatalosan feloszlatott csehszlovákiai állambiztonság (StB) rendszeresen lehallgatta Jirí Grusa Csehszlovákia bonni nagykövetének te­lefonbeszélgetéseit. A lap szerint ezzel akarták megtorpedózni a német—cseh­szlovák alapszerződés aláírását. A Rudé Právo a Spiegel szerint többször kihasz­nálta a nyilvánvalóan lehallgatásokból eredő információkat. GruSa nagykövet leleplezte, hogy az egyik titkárnő félje, egykori ezredes vezette a legallgatást. A nagykövet erre egy német rendszerű, le­hallgatás ellen biztosított telefont szer­zett be. A prágai külügyminisztérium ál­lítólag erre is rá akarta szereltetni a régi berendezést. Csak miután Gruáa azzal fenyegette meg Dienstbier külügymi­nisztert, hogy lemond, engedélyezték a lehallgatásmentes telefonok használa­tát. Jifí Gruáa megígérte, hogy a Cseh­szlovák Sajtóirodának nyilatkozik a kérdésről. A bonni csehszlovák nagy­­követségen arról beszélnek, hogy a Der Spiegel híradása szándékos félre­tájékoztatás. Saposnyikov: a hadsereg ellenőrzés alatt áll Csak az a Kaukázus... Jevgenyfj Saposnyikov, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka tegnap a televí­zióban bejelentette, hogy a volt szovjet hadsereg teljes ellenőrzés alatt áll, és kizárta az esetleges államcsíny-kísérlet lehetőségét. Susa községben tüntettek az otthonaikból elűzött azeriek. Hegyi Karabahban az örmények lakoltatták ki őket a harcokkal sújtott falvakból (Telefotó: CSTK/AP) A marsall a vasárnapi kormányelle­nes tüntetésekkel kapcsolatban tett nyi­latkozatában kijelentette, hogy a kato­nák ne hozzanak politikai döntéseket. Akik így gondolkodnak, vegyék tudomá­sul, hogy ma már egy más világot élünk — mondta Saposnyikov. Bár hangoztat­ta, hogy a hadsereget a központ ellenőr­zése alatt tartja, hozzátette, hogy a Kau-Riadó Eszéken Általános riadót rendeltek el Eszé­ken azután, hogy a jugoszláv hadsereg tüzérsége ismételten támadta a szlavó­niai fővárost. Hírügynökségi jelentés szerint a szövetségi erők tüzet nyitottak Eszék déli lakónegyedeire, lövedékek csapódtak be a városközpontba is. Több tucat gránát hullott az eszéki védelmi vo­nalra. A szombati eszéki harcokban ket­ten meghaltak és heten megsebesültek. Antall a Magyar Televízióban: A koalíció szilárd Antall József vasárnap este nyilatko­zott a magyar televízió A Hét című mű­sorának. A kormányfő szerint sikeres volt a kisgazda frakció által szervezett közgyűlés, mert megmutatta, hogy a kis­gazdapárt nem az ordítozók cirkuszmu­tatványát jelenti, hanem azt a méltóság­teljességet, amit a párt tagsága képvisel. Antall József szerint a koalíció szilárd, az FKgP-nek magának kell megoldania belső problémáit. Hazugságnak nevezte azt, hogy a kisgazda-közgyűlés sikeréhez az MDF is hozzájárult volna. Úgy vélte: jelenleg nincs esélye sem jobb-, sem bal­oldali fordulatnak, mert ennek nincs nemzetközi háttere. A belső nehézsége­ket ugyan ki lehet használni, de a szélső­ségek nem kerülhetnek hatalomra. kázuson túli területen az átlagosnál bo­nyolultabb a helyzet. Azerbajdzsán be­jelentette, hogy létrehozza saját hadse­regét és sok volt szovjet tiszt ezzel nem értett egyet. Nyilvánvaló, hogy nem akarnak majd szolgálni ebben a hadse­regben, ahol az a veszély fenyeget, hogy a nemzetiségi konfliktusokban kerülnek bevetésre. Azerbajdzsán éppúgy, mint Ukrajna és Moldova, a FÁK csúcstalálkozóján bejelentette, hogy nem vesz részt sem­miféle egyesített fegyveres erőkben, ha­nem saját hadsereget hoz létre. A rendőrök fellépését bírálva szá­molt be a vasárnapi moszkvai tünteté­sekről a Pravda. A lap szerint csak a tüntetők és vezetőik önmérséklete akadályozta meg, hogy a demonstráció nem fajult véres összecsapássá. Az új­ság idézett egy konzervatív nézeteiről is­mert volt parlamenti képviselőt, aki sze­rint a rendőrök, ha parancsot kapnak, habozás nélkül lőnek a tömegre. 3 Az USA-BAN előválasztásokat ren­deztek Maine államban is. A demokrata elnökjelöltek közül Paul Tsongas sze­rezte meg a legtöbb szavazatot, a repub­likánus jelöltek között Bush elnök áll az élen. Tsongas a demokrata választók szavazatainak 29,7 százalékát szerezte meg. Bush előnye ennél sokkal nagyobb, 88 százalékos eredményt ért el. Ezt az­zal magyarázzák, hogy fiatalon ebben az államban élt, és Buchanan „ejtette” a Maine-i választási kampányt, mivel itt úgyis esélytelen volt. T örökországban agyonlőt­ték a Yeni Ulke (Új Ország) című új­ság riporterét. Ez már a második kurd újságíró, akit az utóbbi héten megöltek. A Yeni Ulke című lap a Kurd Munka­párt nézeteit hirdeti, miszerint Délke­­let-Törökországban kurd államot kelle­ne létrehozni. O roszország öt nappal eze­lőtt kinevezett gazdasági minisztere at­tól tart, hogy a bányászok fokozzák kö­veteléseiket és ez hiperinflációt okoz az országban. Az oroszországi foglalkozta­tásügyi bizottság elnöke a múlt héten közölte, hogy ez év második felében a munkanélküliség rohamos növekedése várható. A munkanélküliek száma elér­heti a 3—6 millió főt is. Oroszországban december óta az árak 300-350 százalék­kal növekedtek. 1990 januárjához viszo­nyítva az árak 1000—1200 százalékkal magasabbak. Az árliberalizálás után az orosz vidéken javult a közellátás. B elorussziában tegnap alá­írásgyűjtést kezdtek népszavazás kiírá­sára. A népszavazás célja, hogy felosz­lassák a parlamentet és lemondassák a kormányt. Az aláírásgyűjtő akció kezde­ményezője a Belorussz Megújhodási Népfront. A népszavazást idén ősszel akarják megrendezni. A követelmények támogatására Minszkben tüntetést ren­deztek, amelyen kétezren jelentek meg. A népfront szerint a köztársaság kor­mánya még mindig a volt kommunista apparátus embereinek kezében van. F ranciaország hadserege hadgyakorlaton vesz részt az Egyesült Arab Emirátusokban. A „Kis Róka” fe­dőnevű hadgyakorlat Kuvait felszabadí­tásának első évfordulója idején zajlik. Franciaország az Egyesült Arab Emirá­tusok legnagyobb fegyverszállílója és je­lentős érdekeltségei vannak a helyi kő­olajiparban. P akisztán és Kazahsztán aláírták a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről szóló okmányokat. Nazarbajev kazah elnök, aki Indiából érkezett Pa­kisztánba további négy szerződést is alá­írt a pakisztáni miniszterekkel. Ez utób­bi egyezmények a gazdasági, műszaki és kulturális együttműködésre vonatkoz­nak. A kazah elnök kijelentette, hogy országa kész segítséget nyújtani a 13 éve tartó afganisztáni polgárháború be­fejezéséhez és támogatja az ENSZ bé­ketörekvését. A usztrália és nagy-bri-TANNIA kapcsolatai ma hűvösebbek a korábbiaknál. Ez tűnik ki Paul Keating ausztrál kormányfő beszédéből, amelyet II. Erzsébet brit királynőjelenlétében az ausztrál parlamentben mondott. A kor­mányfő hangsúlyozta, hogy az ország az utóbbi 38 év alatt, amióta a királynő nem járt Ausztráliában nagyot változott és itt az ideje, hogy a gyarmati függőség utolsó szálait is elszakítsák. E rich HONECKER volt kelet­német vezetőt tegnap átszállították a moszkvai Botkin kórházba, amely a dip­lomáciai testület tagjainak szolgál. Áz orosz kormány előzőleg biztosította Ho­­neckert, hogy továbbra is a chilei nagykö­vetség vendégének tekinti. Az orosz orvo­sok szerint Honecker májrákban szenved. M agyarország lakossága 1992. január elsején 10 millió 355 ezer fő volt, ami 20 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ilyen arányban már második éve csökken Magyarország né­pessége. A csecsemőhalandóság 15 szá­zalékos, tavaly az országban 90 ezer mű­vi terhességmegszakítást hajtottak vég­re. A magyar lakosság számának csök­kenése már 1981 óta tart. A SPANYOL—FRANCIA határon feszült a helyzet. Mindkét oldalon a te­hergépkocsikat ellenőrző vámosok sztrájkja kezdődött tegnap reggel. A ha­tár mindkét oldalán hosszú kamionso­rok torlódnak. A vámosok azt követelik, hogy kormányaik dolgozzanak ki szociá­lis és átképzési tervet arra az esetre, ha 1993 januárjától az EK döntése nyomán megszűnik a tagországok közli határ.

Next

/
Thumbnails
Contents