Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
/ Március 2-án M A ß Lesz Általános Egyezmény A Szlovák Köztársaság 1992. évi Általános Egyezményét várhatóan március 2-án, hétfon írják alá. Mindezt egy rádiónyilatkozatban a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanácsa Elnökségének tegnapi ülése után közölte Anton Vavro miniszterelnökhelyettes. r Gazdasági és érdekvédelmi napilap KEDD, 1992. február 25. • II. évfolyam • 47. szám • Ára 2,30 korona „Szerintem a parafái? Általános Egyezmény teljesíti mindkét feltételt, amelyről a szociális partnerek megállapodhatnak és meg is kell állapodniuk, nevezetesen a reálbérek csökkenésének, illetve az infláció növekedésének meggátolásáról van szó” — hangsúlyozta Vavro. A miniszterelnök-helyettes ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy az Általános Egyezmény nem old meg minden problémát, csupán teret nyit a tárgyalások előtt és rögzíti a háromoldalú tanácskozások játékszabályait, valamint azon problémák rendezési módját, amelyek esetleg a jövőben felmerülhetnek. „Az Általános Egyezmény nem jelent megállapodás az ’általános szociális békéről’, csupán egy olyan megállapodást képez, amely tartalmazza az ’általános béke’ elérésének módját” — szögezte le Anton Vavro. Két új miniszter eskütétele Teljes a szlovák kormány Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke előtt tegnap letette hivatali esküjét Jana Kotová, a Szlovák Köztársaság új kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere, valamint Ivan Simko igazságügyi miniszter. Kinevezésüket az SZNT Elnöksége múlt héten hagyta jóvá. Az eskütételen az SZNT elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a kabinet két új tagja a közelgő választásokig mindent megtesz annak érdekében, hogy Szlovákia prosperáló, zökkenőmentesen, békés úton fejlődő köztársaság maradjon. Mikloáko kiemelte, hogy a két új tárcavezető beiktatásával kiegészült a Szlovák Köztársaság kormánya. Ján Carnogursky miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy mindkét minisztert eddigi munkája alapján javasolta a tisztségbe. Mint mondta, Jana Kotová eddig kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhelyettesként, Ivan Simko pedig a Szövetségi Gyűlés képviselőjeként dolgozott. „Ezért garantálhatják, hogy tárcáik jól fognak működni s az új miniszterek kedvező perspektívát termtenek reszortjaik számára” — tette hozzá a kormányfő. Csehszlovák—német alapszerződés A héten (várhatóan) aláírják Jirí Oberfalzer, a köztársasági elnök irodája sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetője tegnap a prágai várban tartott sajtóértekezletén mindenekelőtt közölte: Helmut Kohl német kancellár csütörtökön Csehszlovákiába látogat, hogy Václav Havel államfővel aláírja a jószomszédi kapcsolatokról és együttműködésről szóló csehszlovák—német szerződést. Oberfalzer közlése szerint a csehszlovák elnöknek „nem áll szándékában nem aláírni az új csehszlovák—német alapszerződést”. Amint azt a továbbiakban elmondta, Václav Havel szerint nincs olyan ok, amiért elhalasztanák a dokumentum aláírását. Jiff Oberfalzer azt is közölte, hogy kétnapos csehszlovákiai látogatása során Helmut Kohl a csehszlovák államfőn kívül a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság vezetőivel ugyancsak tárgyal majd. Sajtóértekezlet további részében Oberfalzer elmondta: a köztársasági elnök — aki, mint ismeretes, influenzában szenvedett—az erőgyűjtés után már egészségesnek tekinti magát hivatali tisztségének betöltésére. A sajtóosztály vezetőjének információi szerint Václav Havel korainak tekinti, hogy nyilatkozzon esetleges jelöléséről a köztársasági elnöki tisztségbe. Ami Miloslav Marecek éhségsztrájkját illeti, Václav Havel már mindent megtett, amit tisztségéből kifolyólag cselekedhetett. „A többi már az illetékes szerveken és Mareőek úron múlik” — tette hozzá Oberfalzer. Petr Pithart a Cseh Köztársaság miniszterelnöke már vasárnap este biztosította a csehszlovák államfőt, hogy nem azt mondta, amit a vele készített interjúban a német Die Welt című napilap közölt. Jiff Ober(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az SZNT 22. ülése A tanácskozás sorsdöntővé is válhat Pozsonyban tegnap délután megkezdődött a szlovák parlament nagy várakozással várt ülése, melyen a képviselőknek el kellene dönteniük, elfogadják-e a Milovyban elkészült államszerződés-javaslatot mint alapdokumentumot a további cseh — szlovák kapcsolatok kialakítására. Dagmar Buresová, a CSNT elnöke azt ülést megelőzően azt nyilatkozta, a szlovák parlamentnek most csak arról kellene nyilatkoznia, elfogadja-e a további tárgyalások alapanyagának a milovyi tervezetet. „Ha az SZNT elveti e tervezetet, nem lesz miről tovább tanácskozni” — mondotta. A cseh fél Bureüová szerint hajlandó további megbeszéléseket folytatni bizonyos kisebb változtatásokról, mivel a csehek szeretnék, ha a szerződés szövege sokkal nagyobb mértékben épülne a polgárj, elvekre mindkét köztársaságot érintően, mint a nemzetire. BureSová nem feltételezi, hogy a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kikiáltására már most sor kerül, ezért egyelőre nem is fontolgatták ezt a lehetőséget. BureSová szerint bár a KDM országos tanácsa bizalmat szavazott Ján Carnogursky elnöknek, a mozgalmon belül a többség Ján Klepáő vonalához áll közelebb, annak vi(Folytatás a 2. oldalon) Alkotmánymódosítás nélkül Nem lehetne alkotmányozó parlament Tegnap nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Jan Sokol, a Szövetségi Gyűlés képviselője. Hangsúlyozta, az alkotmány három cikkelyének módosítása nem határozná meg előre az államjogi elrendezést, csupán azt tenné lehetővé, hogy olyan felépítésű legyen a parlament, amely képes elfogadni az új alkotmányt. Ha nem módosítják most az alkotmányt, a jövendő parlamentnek azt követően, hogy elfogadja az új alkotmányt, fel kell magát oszlatnia, s új választásokat kell kiírni. Ez a jelenleg érvényes alkotmány következménye. Az új alkotmány elfogadását követően ugyanis teljesen más lenne a Szövetségi Gyűlés struktúrája, mint azé, amelybe a képviselőket megválasztották. Ha most elvetnék az alkotmánymódosítást, az alkotmányos válsághoz vezetne, mivel a jelenlegi alaptörvény szerint nehezen lehetne a szükséges többséget elérni a köztársasági elnök megválasztásakor, így az új kormány megalakítása sem lenne egyszerű. Jan Sokol elmondta, a parlamenti egyeztető bizottság csütörtökön ül össze, s amíg nem talál mindenki számára elfogadható megoldást, vagy amíg döntéseit a kamarák jóvá nem hagyják, addig fogja keresni a megoldási változatokat' Ivan Carnogursky és Frantiíek Mikloíko a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Az PDU—NYEE nem „követi” a KDM-et Nemcsak közösen, egységesen is „Ellentétben a Kereszténydemokrata Mozgalommal mi nemcsak közösen készülünk a választásokra, hanem egységesen is. Nem zárkózunk el azonban olyan pártokkal vagy mozgalmakkal való együttműködés elől, melyek hozzánk hasonlóan a demokráciát, a gazdasági reformokat és a közös állam megőrzését tekintik politikai programjuknak”— mondta a Polgári Demokrata Unió—NYEE tegnapi sajtóértekezletén Jozef Kucerák első alelnök. A spanyol hadügyminiszter Prágában A biztonság garanciája a NATO Lubos Dobrovsky csehszlovák védelmi miniszter meghívására vasárnap este négynapos csehszlovákiai látogatásra Prágába érkezett Julian Garcia Vargas, a Spanyol Királyság védelmi minisztere. A vendég partnerén kívül tárgyal Václav Havel köztársasági elnökkel és Marián Calfa szövetségi miniszterelnökkel is. A két ország védelmi minisztere a tegnapi tárgyalások során mindenekelőtt az európai biztonságpolikai helyzetről, ezen belül főleg a jugoszláviai tagköztársaságokban kialakult válságról és az egykori Szovjetunióban végbemenő változásokról folytatott eszmecserét. (Felvételünk a találkozó előtt készült.) A felek egyetértettek ab(Folytatás a 2. oldalon) (CSTK-felvétel) Kuéerák úgy fogalmazott, hogy a PDU képviselőit aggodalommal tölti el a kereszténydemokratáknak — a hét végén a varannói közgyűlésen — tanúsított viselkedése, vagyis, hogy a KDM túlnyomó része elutasítóan viszonyul a milovyi szerződéstervezethez. Kuéerák ebben azt látja, hogy a kereszténydemokraták a mozgalom belső problémáit az államjogi elrendezés körüli vitákba is „át akarják vinni”. Az alelnök közölte: a PDU kész további megbeszéléseket folytatni a szerződésről, olyan engedményekre azonban nem hajlandó, amelyek a közös állam létét fenyegetnék. A sajtóértekezleten részt vett Ján Piáút oktatási miniszter is, aki ismertette a reszortnak a PDU-éval összhangban levő oktatási programját. Ennek egyik alapvető része az iskolarendszer demokratizálása, a diák és a tanár, a tanár és az igazgató, az igazgató és a felsőbb szervek közötti viszony megrefromálása. A miniszter beszélt a területi iskolatanácsok szervezéséről, amelyeknek tagjai szülők, tanárok és vállalkozók. Elmondta, hogy Helena Woleková szociális és munkaügyi miniszterrel közösen felhívást intéztek a munkaügyi hivatalok igazgatóihoz és a munkaadókhoz, hogy közösen találjanak módot a iskolák — főleg a középfokú oktatási intézmények — friss végzettjeinek elhelyezésére. A minisztérium lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy a fiatalok, főleg középfokon, olyan szakon tanulhassanak, amilyenen szeretnének. A felvételi vizsgák esetében szeretné kiiktatni azt — a múlt rendszerben olyan gyakori elutasító — választ, hogy a jelentkező ugyan teljesítette a felvételi feltételeket, helyszűke miatt azonban nem vehették fel. A minisztérium lehetőséget nyújt további egyházi iskolák létrehozására is. Ez főleg a volt egyházi épületek átalakításával válhatna lehetővé. Nem kizárt az állami iskolának egyházivá történő „átalakítása” sem, ehhez azonban az illetékes helyhatósági szervek beleegyezése szükséges. A csak egy iskolával rendelkező kisebb községekben az állami iskola nem alakítható át egyházivá. A gimnáziumokkal kapcsolatban Piáút közölte, hogy a minisztérium mind a négy-, mind rendi a nyolcosztályos gimnáziumok működését szorgalmazza, és az idő majd megmutatja, melyik a jobb... (gaál)
