Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT, 1992. február 22. • II. évfolyam • 45. szám • Ára 2,30 korona Felhívá s A múltban megbélyegzett és vagyonából kisemmizett egyházak rendezetlen vagyoni viszonyaiban szándékozik rendet teremteni egy, a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Mivel az eredeti tervezet csak az 1948. február 25-e után keletkezett visszásságokat rendezné, ez nem elégítheti ki több felekezet híveit Hogy az esetleges újabb megrövidítést kirekesztjük, az Együttélés képviselője a Szövetségi Gyűlésben az 1992. március 3-án kezdődő 21. együttes ülésen módosító javaslatokat fog beterjeszteni. A nagyobb nyomaték kedvéért petícióval is alá szeretnénk támasz­tani módosító javaslatunkat Kérjük választóinkat és minden jóaka­­ratú embert, aláírásával és mellette személyi (születési) számának feltüntetésével támogassa a törvényből kihagyott egyházak igényeit! Az aláírási íveket az Együttélés Politikai Mozgalom járási irodái­ban vagy a Szlovákai Református Keresztény Egyház parókiáin lehet aláírni, illetve beszerezni. A rendelkezésre álló idő nagyon rövid, ezért mielőbb hozzá kell látni a szükséges tennivalókhoz. BATTA ISTVÁN parlamenti képviselő A Jasnái Lavinamegelőzési Központ felhívja a téli sportok kedvelőinek figyel­mét, hogy az intenzív havazás és az erős szél következtében lavinaveszély alakult ki a hegyi turistaparadicsomokban, főleg a Magas- és a Nyugati-Tátrában. Képünk megtévesztő, mivel nem a hegyekben, hanem „csak" Dél-Szlovákia valamelyik gyengébben háborította vidékén készült (Fotó: —zé—ell) A református egyház vagyonának visszaszolgáltatása Reménysugár a kárpótlásra Az Együttélés Politikai Mozga­lom parlamenti képviselőinek — főképpen Balta Istvánnak — hosszú, szorgos hangyamunkát kellett végezniük annak érdeké­ben, hogy idejében rendelkezé­sükre álljon minden sükséges do­kumentum a szlovákiai reformá­tus keresztyén egyháztól jogtala­nul elvett vagyon visszaszerzése parlamenti előkészítésének meg­kezdéséhez. Mint ismeretes, a református egyház vagyonának elkobzása — bármiféle rendelet nélkül — még a második világháború befejeződése előtt, a front átvonulásával, 1944 októberében kezdődött meg, majd különféle dekrétumok és rendelke­zések alapján folytatódott (lásd: az SZNT1945. május 15-én kelt 34-es számú, 1945. május 26-án kelt 47-es számú, 1945. augusztus 23-án kelt 104-es számú és 1945. augusztus 4- én kelt 179-es számú rendele te). Amint azt a fenti felhívásban már említettük, a Szövetségi Gyűlés ál­landó bizottságaihoz az elmúlt hé­ten került az a képviselői törvényja­vaslat, amely az egyházak és egyház­­községek anyagi kárpótlását és re­habilitását rögzítik. Sajnos, a terve­zet számunkra elfogadhatatlan, mi­vel — mereven ragaszkodva az úgy­nevezett döntő időszak megtartásá­hoz — több kisebb lélekszámú egy­házat kizár a restitúció lehetőségé­ből (!). Nevezetesen a szlovákiai re­formátus keresztyén egyházat, az ág. hitv. evangélikus egyházat, a csehtestvérek egyházát, a sziléziai evangélikus egyházat és a zsidó hit­községet. Meg kell akadályoznunk ezt az igazságtalanságot. A törvényjavaslatot négy állandó parlamenti bizottságnak kell megvi­tatnia, közülük a 43 tagú gazdasági bizottságot bízták meg a kezesség­gel. Batta Istvánnak a bizottság tag­jaként sikerült képviselőtársaival megértetnie, hogy jogosak azoknak az egyházaknak, illetve egyházköz­­(Folytatás a 2. oldalon) EPM—MNP találkozó Hármas koalíció? Pénteken az EPM Központi Irodájában talákozott a Magyar Néppárt és az Együttélés Politikai Mozgalom tárgyalóküldöttsége, Popély Gyula elnök, illetve Duka Zólyomi Árpád alelnök vezetésével. Az MNP delegá­ciója tájékoztatta a vendéglátóit a párt programjáról és célkitűzéseiről, valamint elképzeléseiről a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolat­ban. A felek egyetértettek abban, hogy a már az EPM és a MKDM között létrejött elvi megállapodás függvényében szükséges tovább folytatni a választásokon való esetleges közös fellépéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Nagygyűlést tartott az MPP gútai csoportja Gazdag kisebbséget A szlovák kormány tanácskozása Kiköltöztetik az állami Ján Camogursky miniszterelnök vezetésével tegnap ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya A testület mindenekelőtt személyi kér­désekkel foglalkozott. A Szlovák Monopóliumellenes Hivatal új elnökévé Ján Korenov­­skyt, alelnökévé pedig Zoltán Ne­­véryt nevezte ki. A kormány fel­mentette tisztségéből Podstránsky Vladimilt, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter eddigi helyette­sét, akit Vladimír Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter helyettesévé ne­veztek ki. Helyére Ladislav Ma­­tiasko került. A továbbiakban a kormány tájé­koztatót hallgatott meg arról, hogy azoknak a létesítményeknek az ese­tében, amelyekben jelenleg az álla­migazgatási szervek működnek, mi­lyen lehetőségek vannak a használa­ti jog átruházására az állami vállala­tokról az államigazgatási szervekre. A kabinet megállapította, hogy a jog átruházásáról szóló megállapodások előkészítésének folytatódnia kell. Külön-külön foglalkoznak majd minden olyan objektummal, ame-A védelmi tanács a „helyszínen ” tájékozódott (Munkatársunktól) — Csütörtök este a gútai kultúrház nagytermében mintegy 200 ember gyűlt össze, hogy részt vegyen a Magyar Polgári Párt helyi csoportjának nagygyűlésén. szerveket? lyek bekerültek a privatizációba és amelyekben államigazgatási szervek székelnek. Szükség esetén a kormány még visszatér a kérdéshez. Amennyiben a problémát nem tudnák megolda­ni, az államigazgatási szerveknek vagy el kell hagyniuk a privatizálan­dó létesítményeket, vagy bérleti dí­jat kell fizetniük, amely sok esetben gyakorlatilag lehetetlenné tenné a létesítmények további használatát. Az érdeklődők többsége idősebb, illetve középkorú helyi lakos volt, s bizonyára nem véletlenül, hiszen a szervezők a meghívókon épp az őket ez idő tájt sokat foglalkoztató kérdésekre — mint például a szö­vetkezetek transzformációja, a föld­törvény vagy a mezőgazdasági vál­lalkozók állami támogatása — ígér­tek szakszerű és hiteles válaszokat. A nagygyűlést Angyal Béla, a Magyar Polgári Párt gútai csoport­jának elnöke nyitotta meg, aki kö­szöntötte A. Nagy Lászlót, az SZNT alelnökét, az MPP elnökét, Mária Adrianovát, a PDU—NYEE parla­menti képviselőjét, Kiss Gézát, az MPP járási választmányának elnö­két és dr. Angyal László jogászt. A meghívott előadók közül egyéb el­foglaltsága miatt nem jelenhetett meg Podstránsky Vladimil minisz­terhelyettes. A rendezvény fősze­replőjévé vált viszont Világi Oszkár, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamará­jának alelnöke, aki egy kissé késve és váratlanul érkezett a gyűlésre. (Folytatás a 2. oldalon) Levegőben lógó alkotmánymódosítás Az egyeztetés is eredménytelen... A védelem — pénzkérdés Ülést tartott tegnap Pozsonyban a Szlovák Köztársaság Védelmi Tanácsa. A kabinethivatal sajtó- és tájékoztatási osztályának köz­lése szerint a testület egyebek között áttekintette az ellenőrzési minisztérium jelentését, amely arról készült, hogy az államigazga­tási szervekben miképp tartják meg az állami, gazdasági és szolgá­lati titok védelméről szóló előírásokat. A tanácskozás után a védelmi ta­nács tagjai Ján Carnogursky mi­niszterelnökkel az élen Pozsony kö­zelében felkerestek egy légvédelmi alakulatot. A szemle után nyilatkoz­va a szlovák kormányfő kijelentette, hogy bár a hetvenes évek színvona­lának felel meg a légvédelmi egység felszerelése, ennek ellenére Szlová­kia védelmi képessége a megfelelő szinten van. Rámutatott, hogy a modernizálás terén felmerült prob­lémák többsége a pénz hiányára ve­zethető vissza. Árra a kérdésre, hogy vajon a védelmi tanács foglal­kozott-e az úgynevezett Szlovák Felszabadító Hadsereg létrejöttével kapcsolatos kérdésekkel, Ján Car­nogursky azt válaszolta, hogy „ez nem olyan fontos probléma, amellyel rögtön kellene foglalkoz­ni”. Azt azonban leszögezte, hogy azok, akik papírra vetették a „felsza­badító hadsereg” felhívását, megér­demlik, hogy a szó „polgári” értei­mében elítéljék őket, és amennyi­ben kézre kerítik őket, akkor Carno­gursky szerint vádat kell emelni elle­nük. (Folytatás a 2. oldalon) Véget ért a pozsonyi EBEE-szeminárium Kapjon nagyobb szerepet a magánszektor Pozsonyban tegnap befejeződött a helsinki folyamat országainak konverzió­val foglalkozó szemináriuma. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás során nem született megoldás arra, hogyan lehetne a kelet-közép-európai gazdasági reform­­országokban mielőbb megbirkózni e kér­déssel, de a tapasztalatcsere értékes volt. Tegnap nagy vitát váltott ki a német delegáció vezetője által vázolt lehető­ség, mely azt mutatta, hogyan lehet álla­mi beavatkozás nélkül gyorsan megol­dani a konverziót. Kapjanak nagyobb szerepet a magánvállalkozók a termelé­si programok megváltoztatása során, ja­vasolta. Az érintett térség küldöttei azonban ezt nem látják ennyire egysze­rűnek, mivel a két gazdasági rendszer egyelőre összehasonlíthatatlan. A nyu­gati piacgazdaság a magántulajdonon alapul, Kelet- és Közép-Európában vi­szont a magánszektort most kell kiépí­teni. Ahogy a túrócszentmártoni fegy­vergyár igazgatója is elmondta, a ter­mékváltás, a konverzió, a kis- és nagy­privatizáció együtt zajlik, s a legnagyobb probléma, hogy rövid idő leforgása alatt mintegy tízezer embert kellene utcára tenniük, mert ha termékváltás még len­ne is, nincsenek kiépítve hozzá a piacok, a hazai kereslet pedig elenyésző. Rá­adásul Szlovákiában a fegyvergyáriak­nak többszörösét kellene elbocsátani azokból az üzemekből, amelyek az ösz­­szeszerelő üzemeknek termeltek. A szeminárium, bár nem oldott meg semmit, arra jó volt, hogy a nyugati államok megértsék, milyen sajátos problémát jelent Kelet- és Közép-Euró­pában a konverzió, melyet a piacgazda­ság alapjainak lerakásával együtt kell végrehajtani. Jan Sokol, az alkot­mánymódosítás ügyében létrehozott parlamenti egyeztető bizottság elnöke és Ladislav Roman, a bi­zottság tagja tegnap el­mondta, hogy még nem született végleges ered­mény arról, hogy a Szövet­ségi Gyűlésben milyen kö­rülmények között folyjon tovább a parlament felépí­tésének, valamint a köztár­sasági elnök és a szövetségi kormány jogköreinek mó­dosítására előterjesztett képviselői javaslat megvita­tása. Jan Sokol a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlo­vák Televízió munkatársá­nak adott tegnapi nyilatko­zatában úgy fogalmazott, hogy az egyeztető bizottság tanácskozása „eléggé bo­nyolult, és egyik fél sem hajlandó kompromisszu­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents