Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
1992. február 21. Szabad ÚJSÁG Izraeli harckocsik és az ENSZ-erők összecsapása Tankokkal Dél-Libanon ellen Izraeli harckocsik törnek előre az Izrael által ellenőrzött ún. biztonsági övezetben a Hizballah Iránpárti szervezet dél-libanoni támaszpontjai felé. Mint ismeretes, e szervezet vezetőjét, Muszavi sejket és családját vasárnap izraeli helikopterek megtámadták és megölték. Tíznél több harckocsi irányt vett Jatir és Kafra siíta falvak felé, amelyek a biztonsági övezet mögött két kilométer mélyen libanoni területen vannak. A harckocsik előrenyomulását rakétavetőkön kívül a tüzérség támogatja. Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli katonák az ún. dél-libanoni hardsereg csapataival közösen már ötödik napja lövik az iszlám síiták falvait. Az Irán-párti harcosok tegnapra virradóra és reggel „katyusákkal” lőtték Izrael északi területeit és a biztonsági övezetet. Izrael azokat a falvakat bombázta, amelyekről úgy véli, hogy a Hizballah támaszpontjai. A biztonsági övezet közelében fekvő falvakat öt percenként érte tüzérségi támadás. Az előrenyomuló izraeli harckocsik összetűztek az ENSZ ideiglenes erőivel, amelyeket a biztonsági övezet északi határa mögött állomásoztatnak. A Reuter hírügynökség szerint tűzpárbaj alakult Határozatlan parlament Egy héttel a csehszlovák—német alapszerződés aláírása előtt a két német kormánypárt, a CDU/CSU és az FDP még mindig nem egyezett meg a szövetségi parlament elé kerülő határozati javaslat szövegén. E határozati javaslat elfogadása jelentené a szerződés ratifikálását. A legnagyobb nézeteltérések a DPA hírügynökség szerint a bajorországi CSU és a liberális FDP között vannak. A hírügynökség véleménye szerint csekély a remény arra, hogy sikerül olyan határozati javaslatot kidolgozni, amellyel minden parlamenti párt egyetértene. Az ellenzéki szociáldemokraták tegnap saját határozati javaslatot nyújtottak be. Ez a javaslat üdvözli, hogy a szerződés tartalmazza a csehszlovákiai német kisebbség jogainak biztosítását is. A CSU kitart amellett, hogy a határozat szólítsa fel a prágai kormányt, ne akadályozza a tárgyalásokat a szudétanémetek vagyonáról. A CSU azt szeretné, ha a határozat leszögezné: az 1938. évi müncheni szerződés semmis ugyan, de akkoriban jogilag hatályban volt. ki az ENSZ-csapatok és az izraeli harckocsik között. A libanoni ENSZ-erők finn és ír katonákból állnak, akik megpróbálták megakadályozni a tankok előrenyomulását. Izrael mindent megtesz azért, hogy a térségből eltűnjön a veszély forrása — jelentette ki Samir izraeli kormányfő az ország északi részén tett látogatásakor. Samir egyidejűleg tagadta, hogy nagyszabású inváziót tervezne Libanon ellen. „Minden eszközt megragadunk, hogy elérjük célunkat, azaz a térség teljes békéjét” —jelentette ki Samir újságírók előtt. Az izraeli kormányfő szerint néhány napon belül „leszerelik” a Hizballah rakétavetőit. A Hizballah (Allah Pártja) képviselője szerint Kafra községben a védők és a támadók közelharcot vívnak. A lakosság többsége az izraeli felhívás után elhagyta a falut. Túlzsúfolt gépkocsikkal metiekülnek a dél-libanoni Kafra község lakói Otthonukat már napok óta lövi az izraeli tüzérség (Telefotó: ŐSTX/AP) Külügyminiszterek Hegyi Karahahról Örmény-azeri békefelhívás Hegyi Karabahban a fegyveres konfliktus egyre fenyegetőbb méreteket ölt. Ezért Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közbenjárására Moszkvában találkozót szerveztek az egymással szembenálló Azerbajdzsán és Örményország külügyminiszterei. A megfigyelők véleménye szerint a tárgyalások nem kecsegtetnek sok reménnyel. A múltban is tárgyaltak, de a megbeszélések mindig csak a két fél álláspontjának kinyilatkoztatásával értek véget. Az egyetlen reménytkeltő kísérlet tavaly szeptemberben Zseleznovodszkban zajlott le, de az ott aláírt szerződést a konfliktus békés rendezéséről nem sikerült megvalósítani. Az összetűzések Hegyi Karabah örmény lakói és az azeri környezet között mármár egy szabályos háborúra emlékeztetnek. A moszkvai találkozónak nincs pontos programja. Örményország azt vallja, hogy érdemleges tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Hegyi Karabah képviselője is résztvesz a megbeszéléseken. A jereváni kormány ugyanis úgy véli, hogy érdekelt ugyan a békés rendezésben, de pártatlan, hiszen nem ő határozza meg a karabahi álláspontot, hanem a sztyepanakerti vezetés. Örményország még ma sem ismerte el Hegyi Karabah szuverenitását, amelyről az ottani lakosság népszavazással döntött. Azerbajdzsán a konfliktust belső ügyének tekinti és egy tervvel érkezett Moszkvába, amelyet Ajaz Mutalibov elnök a múlt héten James Baker amerikai külügyminiszterrel is ismertetett. E terv szerint a karabahi válságot három szakaszban kellene megoldani. Az első szakaszban meg kellene szüntetni a harcokat, s humanitárius segítséget nyújtani a lakosságnak. Azután meg kellene határozni Örményország és Azerbajdzsán viszonyát, s erről szerződést kötni. A szerződésnek tartalmaznia kellene, hogy egyik fél sem támaszt területi követelményeket a másikkal szemben. Végezetül a köztársaságok parlamentjei olyan törvényt hoznának, amely Hegyi Karabahnak Azerbajdzsán keretében kulturális autonómiát nyújtana. Azerbajdzsán két járásában rendkívüli állapotot hirdettek. Az agdani és susini járásokban a rendelet szerint örmény katonai alakulatok veszélyeztetik a lakosságot. Közben Karabah határa közelében egyre hevesebb harcok dúlnak, Sztyepanakert jelentős része a bombázások nyomán lángba borult. Tüzérséggel és rakétavetőkkel lövik az örmény falvakat. Az azerbajdzsáni nemzetiségi tanács levelet küldött Butrosz Gáli ENSZ-főtilkámak, amelyben indokolni próbálja a rendkívüli állapot bevezetését. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a tárgyalások szünetében újságírók előtt derűlátóan nyilatkozott az örmény—azerbajdzsáni tárgyalások menetéről. Feltételezhető, mondta, hogy estig a miniszterek megállapodnak. Az azerbajdzsáni elnök tanácsadója ugyancsak konstruktívnak jellemezte a tárgyalásokat. A két külügyminiszter nyolc órás tárgyalások után közös nyilatkozatban azonnali tűzszünetre szólította fel a Hegyi Karabahban szembenálló feleket. Megegyeztek, hogy szabaddá kell tenni az utakat a humanitárius segítség számára. Önálló Moldova vagy Nagy Románia Kis íny ov dilemmája Ki a váratlanul előretört elnökjelölt? Patrick Buchanan Bush elnök ellenjelöltje, aki váratlanul jól szerepelt a New Hampshire-i előválasztásokon, 1938. november 2-án született Washingtonban. Hétgyermekes ír származású katolikus család gyermeke, aki jezsuita iskolába járt. Főiskolai tanulmányait a Kolumbia Egyetemen végezte és az újságíró szakon szerzett diplomát. Fiatal kora óta konzervatív nézeteket vall, csodálója volt Franco spanyol diktátornak, s hatottak rá Joseph McCarthy nézetei. Buchanant sokan fajgyűlölettel, antiszemitizmussal, a nácik pártolásával, elvakultsággal és szociálfasizmussal vádolják. Ezeket a nézeteket azzal szokta elutasítani, hogy ő csak egy antikommunista és radikálisan konzervatív. Buchanan kommentátorként dolgozott és gyakran ő írta Nixon volt elnök beszédeit. A Fehér Házban 1974-ig dolgozott. Gyakran szerepelt a televízióban, főleg a CNN „Össztűz” című műsorában, amelyben az amerikai jobboldal nézeteit képviselte. Évente félmillió dollárt keresett újságíróként. 1985—1987 években Ronald Reagan elnök számára is dolgozott, ő volt a Fehér Ház propagandafőnöke. Jelenlegi választási kampányát nővére, Bay vezeti. Nős, gyermektelen. Washington közelében, Virginiában él. (Telefotó: ÖSTK/AP) Mircea Snegur Moldova elnöke közismerten azt a nézetet vallja, hogy Moldova a minszki találkozó résztvevői közötti viták ellenére is bikább tartozzék a Független Államok Közösségéhez, mbit Romániához Nyugati kőrútján Snegur megpróbálta, hogy elképzelése számára támogatókat szerezzen. Tárgyalásai céljáról Fodor György, a BBCkelet-európaiszakértője a következőket mondotta: Snegur elnök tulajdonképpen azt akarja, hogy diplomáciai kapcsolatokat teremtsen több nyugati országgal és az Egyesült Államokkal. El szeretné ismertetni országa függetlenségét. Ezzel szemben hazájában a Népfront azt vallja, hogy Moldovának nem kell független államnak lennie, hanem csatlakoznia kellene Romániával és így hozzájárulni ahhoz, hogy létrejöjjön Nagy Románia. Amennyiben Moldova elhatározná, hogy egyesül Romániához, akkor azt a román vezetés aligha akarná elutasítani és minden bizonnyal el is fogadná az ajánlatot. Arra hivatkozhatna, hogy az egyesülést Moldova kezdeményezte. Ezzel szemben tudni kell azt is, amit Népszavazás Dél-Afrikában Frcderik de Klerk dél-afrikai elnök a parlamentben bejelentette, hogy rövidesen népszavazást hirdet meg, amelyben a fehér lakosság dönthetne az országban megvalósuló demokratikus reformok folytatásáról. De Klerk így reagált pártjának a parlament fehér kamarájába lezajlott pótválasztásokon elszenvedett vereségére. A népszavazás időpontját a jövő héten közük. Az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője felszólította az elnököt, hogy hirdesse meg az általános választásokat, mert a fehér választók már nem bíznak benne. „Ha a népszavazást elveszítem, a kormány lemond,.és önök megrendezhetik a választásokat” — válaszolta erre de Klerk. Snegur elnök hangsúlyoz és amit román részről alig vesznek tudomásul, hogy tulajdonképpen a román lakosság Moldovában nem áll többségében az egyesülés gondolata mellett. Nem beszélve arról, hogy a köztársaságban sok az orosz nemzetiségű állampolgár, akik mögött ott áll a Moldovában állomásozó hadsereg is. A moldovai reálpolitikusok, és közéjük tartozik Snegur elnök is, tudomásul vették, hogy jelenleg szó sem lehet a Romániával való egyesülésről, erről képtelenség meggyőzni az ott élő oroszokat, s még kevésbé lehet kényszeríteni őket az egyesülésre. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy Tiraszpol mellett, amely az orosz lakosság központja, ott állomásozik a 14. orosz hadsereg. A politikai lehetőségek tehát, úgy tűnik, kizárják a közeljövőben az egyesülést. Kérdéses az is, hogy gazdasági szempontból előnyös lenne-e, ha Moldova Romániához csatlakozna. Ismeretes, hogy a volt Szovjetunió köztársaságainak gazdaságát úgy építették fel, hogy az egyik függő helyzetben van a másiktól és nem lehet egyszerűen kettéválasztani őket. Ez Moldovára éppúgy érvényes, mint számos más köztársaságra is. A moldovai reálpolitikusok tudatában vannak annak, hogy Románia ezeket a kötődéseket nem tudja kompenzálni, nem képes megfelelő piacot nyújtani, sem elegendő nyersanyagot szállítani. Snegur azt állítja, hogy Moldova továbbra is maradjon a Szovjetunió helyén létrejött közösségnek. Az egyetlen probléma ebben az, hogy ez az új közösség még alig létezik és pontosan nem tudható, hogy létezni fog-e a jövőben. Bár Snegur elnök véleménye kétségtelenül racionális, megtörténhet, hogy az elképzelés egyszerűen összeomlik és nem lesz kihez fordulni, kivel egyesülni. Ilyen esetben kényszerülhet Moldova arra, hogy Románia felé forduljon. BAC N émetország kiárusítja a volt NDK fegyverzetét. Eddig már 130 millió márka értékben adott el külföldre fegyvereket. A tavalyi Öböl-háború idején Németország az NDK arzenáljából Franciaországnak, az USA-nak, Egyiptomnak, Izraelnek és Törökországnak küldött fegyvereket. A Bundeswehr 1,2 millió darab felszerelési tárgyat vett át a kelet-német hadseregtől. Többnyire kézifegyverekről, továbbá 2400 páncélozottjárműről, 5000 ágyúról, 450 repülőgépről és 200 hajóról van szó. A fegyverzet 80 százalékát felszámolják vagy más államoknak juttatják. A GENFI leszerelési konferencián Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólította a világ országait, hogy nyilvánítsák ki készségüket az atomfegyverek gyártásának betiltásáról szóló egyezmény aláírására. Ez csak akkor lehet megvalósítható, ha az országok többsége hatékony intézkedéseket hoz a vegyifegyverek betiltásának ellenőrzésére. A vegyifegyverek használatának betiltásáról már 1925-ben Genfben nemzetközi egyezmény született, de ez csak bevetésüket tiltja, nem pedig gyártásukat és tárolásukat. ALGÉRIÁBAN Ghazali kormányfő kijelentette, hogy az új parlamenti választások az országban legkorábban két év múlva valósíthatók meg. Az országban jelenleg rendkívüli állapot van érvényben. A hatalmat a Legfelsőbb Államtanács gyakorolja, amely lemondásra kényszerítene az iszlám fundamentalistákkal együttműködésre hajló Bendzsedid elnököt. PIIENJANBAN a két koreai állam kormányfőinek tárgyalásain a megbékélési egyezmény okmányainak ünnepélyes kicserélése után nézeteltérések keletkeztek. Az észak-koreai fél ismét felvetette követelményét, hogy Dél-Koreából vonják ki mind a 39 ezer amerikai katonát és Dél-Korea ne folytasson közös hadgyakorlatokat az amerikaiakkal. A dél-koreai kormányfő ezzel szemben hangsúlyozta az észak-koreai atombomba létrehozásának veszélyét. Véleménykülönbségek vannak a kettészakadt országban élő családok cserelátogatásainak kérdésében is. A koreai kormányfők tárgyalásai ma fejeződnek be. Spanyolországban Santander városában bomba robbant, amely két személyt megölt és huszonkettőt megsebesített. A bombával egy rendőrautót akartak felrobbantani, de a két áldozat egy közelben sétáló házaspár volt. A merényletért az ETA nevű terrorista szervezet vállalta a felelőséget. Az AMERIKAI hatóságoknak sok gondot okoznak a haiti menekültek. A menekültek között, mint megállapították, 230 olyan személy van, akik az AIDS vírusával fertőzöttek. A menekülteket a kubai guantanamói támaszponton helyezték el és számuk jelenleg 4100. Haiti fővárosában a felnőtt lakosság közel 8 százaléka AIDS-fertőzött. Tanzániában, ahol már 30 éve egypártrendszer működik, úgy döntöttek, hogy bevezetik a pluralizmust. A többpártrendszer bevezetését Tanzánia elnöke is támogatja. Az ÍRORSZÁGI republikánus hadsereg egyik legismertebb merénylőjét visszaszállították Belfastba az Egyesült Államokból, ahol tíz évet töltött. Joseph Doherlyt 1980-ban a biztonsági alakulat egy tisztjének meggyilkolásáért harminc év szabadságvesztésre ítélték el. Hamis útlevéllel az Egyesült Államokba szökött, de ott 1983-ban letartóztatták és csak most adták vissza Nagy-Britanniának. IzRAELBEN az előválasztások során vereséget szenvedett Simon Perez, az Izraeli Munkapárt elnöke. Ellenfele, Jichak Rabin, a 2Ísidó Dolgozók Általános Föderációjának képviselője 41 százalékkal győzött a 34 százalékot elért Perez előtt. A választásokon tehát Rabin verseng majd Samirral a kormányfői posztért. Franciaországban Bayonne városában a fiatalok egy 500 tagú csoportja tiltakozott a jobboldali Le Pen pártja ellen. A tüntetők köveket és gyújtópalackokat dobáltak a rendőrökre, kirakatokat törtek össze. Az összetűzések során 15 rendőr sebesült meg.
