Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-21 / 44. szám
Befejeződött a Szövetségi Gyűlés 20. ülése fi fi Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. február 21. • II. évfolyam • 44. szám • Ára 2,30 korona Obstnikció a parlamentben Prágában tegnap a november 17. bizottság zárójelentésével kapcsolatos határozatról kellett volna szavazniuk a képviselőknek a Szövetségi Gyűlés kamaráinak sorrendben 20., meghosszabbított együttes ülésén. Erre azonban a szlovák ellenzéki pártok, illetve mozgalmak obstrukciója miatt nem kerülhetett sor. Ellenben már második alkalommal tanácskoztak a Szövetségi Gyűlés parlamenti egyeztető bizottságának tagjai, akiknek kompromisszumos megoldást kellene találniuk az alkotmánytörvény három cikkelyének módósítására. A törvénymódosítás mindenekelőtt a legfelső törvényhozó szerv, az új Szövetségi Gyűlés szerkezeti felépítését, valamint a köztársasági elnök és a szövetségi kormány szerepét határozná meg. Jan Sokol, a parlamenti egyeztető bizottság elnöke a tanácskozást hasznosnak nevezte, s egyúttal hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a megbeszéléseket. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy az egyeztető bizottság tárgyalásait a jövő hét folyamán be kell fejezni, hogy azok eredményeit a márciusi ülésen előterjeszthessék. Amint azt már a bevezetőben említettük, számunkra eddig szokatlan parlamenti módszert, az obstrukciót alkalmazva akadályozták meg a november 17. bizottság zárójelentéséről szóló határozat elfogadását a szlovák ellenzéki képviselők. Edita Belluáovó, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője rögtön az ülés kezdetén kijelentette, hogy a szerdai vita után úgy hatá(Folytatás a 2. oldalon) Vladimír Dlouhy gazdasági és Václav Klaus pénzügyminiszter a szövetségi kormány tanácskozásán (CSTK-fel vétel) A kabinet jóváhagyta az 1992. évi Általános Egyezményt Az aláírás feltételhez kötött A nemzetiségi tanács ülése Hova kerül a 3,3 milliárd? Martin Porubjak első miniszterelnök-helyettes vezetésével tegnap ülést tartott a szlovák kormány nemzetiségi tanácsa. A testület egyebek között áttekintette a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak az állami költségvetésből nyújtandó pénzeszközök folyósítására vonatkozó elvek javaslatát, valamint tájékoztatót hallgatott meg a nemzetiségi oktatás fejlesztésére szánt költségvetési eszközök előzetes elosztásáról. Amint azt a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva Helena Jacosová, a tanács titkára elmondta, ezen elvek értelmében „az állam Csehszlovákia történetében első ízben gondoskodik koncepciózusán, valamint az emberjogi alkotmánylevéllel és az ide vontkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban az országban élő nemzeti kisebbségekről és etnikai csoportokról, nevezetesen a magyarokról, az ukránokról, a ruszinokról, a horvátokról, a németekről és a romákról”. Az előterjesztett javaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek számára szavatolja a pénzeszközök felosztását. A szövetségi kormány erre a célra idén 3,3 milliárd koronát irányzott elő. Helena JacoSová közlése szerint a tegnap megvitatott javaslat „mintaként fog szolgálni a pénz felosztására a két tagköztársaság között”. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az 1991. március 3-i népszámlálás előzetes eredményei szerint a nemzeti kisebbségek a lakosság 18 százalékát teszik ki, 15 százalékuk a Szlovák Köztársaságban, 3 százalékuk pedig a Cseh Köztársaságban él. A nemzetiségi kormánytanács tegnap a romák esetében a munkaügyi és szociális, valamint a fejleszté(Folytatás a 2. oldalon) A szövetségi kormány tegnapi ülése után tartott sajtóértekezleten Pavel Hoffmann miniszterelnök-helyettes egyebek között elmondta, hogy a kabinet áttekintette és jóváhagyta az 1992. évi Általános Egyezményt, de csak azzal a feltétellel, hogy Marián Óalfa kormányfő felkéri a Szakszervezeti Szövetségek Csehországi és Szlovákiai Konföderációját, hogy foglaljon állást az autóbuszvezetők által tartott február elejei munkabeszüntetéssel kapcsolatban. Hoffmann közlése szerint a kormány csak ez után dönt az általános egyezmény aláírásáról. A szövetségi miniszterelnök-helyettes a továbbiakban elmondta, hogy az egyezmény kidolgozása során a kormány tanult azokból a hibákból, amelyeket a tavalyi általános egyezmény tartalmazott. Az idei egyezmény olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek nem tartoznak a szövetségi kormányzat hatáskörébe. Szavai szerint amennyiben instabillá válna a csehszlovák gazdasági helyzet, az egyezményben teret biztosítottak a tárgyalásoknak. Pavel Hoffmann kiemelte, hogy az egyezmény ennek ellenére inkább bizonyos fejlődési irányzatokat helyez el-A Szlovák Nemzeti Egység nevű tömörülés levelet intézett John Major brit kormányfőhöz. Ebben a miniszterelnököt meghívja az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltásának 53. évfordulója alkalmából, március 14-én Pozsonyban tartandó ünnepségekre. A Stanislav Pánis, a Szövetségi Gyűlés képviselője által aláírt levélben egyebek között az áll, hogy 1939-ben 27 állam ismerte el a Szlovák Államot, köztük Nagy-Britannia is. A levél szerint az őtérbe, nem pedig konkrét kötelezettségeket. Ami a bérpolitikát illeti, Hoffmann szerint minimalizálni kell a termeléscsökkenés negatív hatását. akkori Szlovák Köztársaság még mindig létezik, de „időközben megszállta a szovjet és a cseh hadsereg, és ez a megszállás még mindig tart, és a cseh megszálló erők több szlovákot öltek meg és börtönöztek be”. (Nem ismerjük John Major „nemzeti” érzéseit és nem tudjuk, hogyan viszonyulna az önálló Szlovákiához De egy biztos: ő nem Ir, hanem brit, és nem hisszük, hogy szereti a szeparatistákat — A beruházásokról Prágában Optimista jóslatok Kereskedelem, együttműködés és beruházási lehetőségek Csehszlovákiában címmel tegnap kétnapos nemzetközi kongresszus kezdődött a prágai Kultúrpalotában. A tanácskozást a Comenius nevű páneurópai társaság, valamint a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara, illetve a Prágai Közgazdaság-tudományi Főiskola szervezte. Amint azt tegnap délelőtt tartott előadásában Václav Klaus szövetségi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter elmondta, Csehszlovákia számára az 1990-es esztendő a politikai liberalizáció éve volt, 1991 pedig a gazdasági liberalizáció jegyében telt el. A csehszlovák pénzügyi tárca vezetője 1992-őt a nagyprivatizáció évének minősítette. Szavai szerint a nagyprivatizáció arra ösztönzi az ország lakosságát, hogy fokozatosan „adaptálódjon” a piacgazdaság feltételei közé. Előadásában a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormányzat makroökonómiai politikájával Csehszlovákiában elérték az infláció stabilizálását. Rámutatott, hogy jelenleg a csehszlovák korona is stabil, kifejezte meggyőződését, hogy a jövőben is az marad. A továbbiakban Václav Klaus tájékoztatta a kongresszus résztvevőit, hogy a múlt héten írta alá a csehszlovák adórendszerben végrehajtandó változtatásokra vonatkozó javaslatot, amelyet a tervek szerint a jövő héten juttatnak el a szövetségi parlamenthez. Közölte, hogy az új csehszlovák adórendszer nagyon hasonlít majd a fejlett nyugati országokban alkalmazott rendszerre és 1993 elején vezetik be. (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódott a pozsonyi EBEÉ-szeminárium lásd: IRA.) Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök tévébeszéde Az elszakadás nem zárható ki Egy „nemzeti” hazafi levele Majornek Ha Pánis hívja, biztos eljön Piacgazdaságban jobb volna Pozsonyban tegnap folytatódott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Konfliktusmegelőzó' Központja által a hadiipari termelés átalakításának szociális és gazdasági következményeiről rendezett tanácskozás. Günther Altenburg, a német küldöttség vezetője tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy szerinte Csehszlovákia a harckocsik gyártásával és értékesítésével nem tud elegendő pénzeszközre szert tenni a fegyvergyártás átalakítására. Hozzáfűzte, hogy bár az ilyen eljárás csábító, ő személy szerint azonban ezt nem tartja a konverziós problémák megoldása legjobb módjának. Emlékeztetett arra, hogy Németországban szigorú tilalom van érvényben a válságövezetekbe irányuló fegyverszállítások terén. Günther Altenburg arról is beszélt, hogy milyen különbségek vannak a németországi és a csehszlovákiai hadiipar átalakításában. Kiemelte, hogy országában működik a piacgazdaság, amely lehetővé teszi a polgári termelésre való könnyebb átállást. Németország további előnye, hogy az egykori NDK nem gyártott annyi fegyvert, mint Csehszlovákia. Véleménye szerint Csehszlovákiában jelenleg két féle konverziót hajtanak végre. Egyrészt gazdaságit, amelynek során a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérésről van szó, másrészt pedig magának a hadiiparnak az átalakítását, amelynek során áttérnek a „civil” termelésre. A tegnapi tanácskozáson a nyugat-európai országok küldöttségeinek tagjai mindenekelőtt az oroszországi hadiipar átalakítása iránt érdeklődtek. Ennek kapcsán még a (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap este a Szlovák Televízió késő esti hírmagazinja után Ján Carnogursky szlovák kormányfő beszédet intézett Szlovákia lakosságához a két köztársaság közti államszerződés-javaslat SZNT-beli elutasítása, majd a Szövetségi Gyűlésben a szlovák ellenzéki pártok (DBP, SZNP, DMSZ) „jóvoltából" elutasított alkotmánymódosítás következtében előállt politikai válságról „A csehek és szlovákok együttélésében komoly szakadás állt be és a közös állam kettészakadását nem lehet teljességgel kizárni” — mondotta, hozzátéve, Szlovákiában több politikai párt elfogadhatatlannak tartja a Milovyban előkészített államszerződést. A kormányfő szerint is tartalmaz a szerződéstervezet különbözőképpen magyarázható kitételeket, de bővíti a köztársaságok jogait saját gazdaságuk alakítása terén, a közös állam igazgatásában és jelentős mértékben növeli a köztársaságok nemzetközi jogi szubjektivitását. „A szerződés ugyanakkor biztosítja a közös állam létezését, így minden állampolgár, illetve mindkét köztársaság biztonságát. Azt a biztonsági garanciát, amit egy nemzetközi jogilag elismert állam jelent.” Kiemelte, a közös állam nagyobb piacot, stabil gazdasági kapcsolatokat jelent, bár a szerződés azt is kimondja, ha e két népnek nem felel meg az együttélés, a közös állam népszavazással szétválhat. Ján Carnogursky arra is kitért, hogyan utasította el a szlovák ellenzék a szerződéstervezetet, hogy szabad kezet kapjon a demagóg választási kampányhoz. Carnogursky szerint vétkes a helyzetben a cseh partner is, mert egy évvel ezelőtt nem volt hajlandó megérteni, mire megy ki a játék. „A volt Jugoszláviában, vagy a volt Szovjetunióban nem okozott volna gondot elfogadni egy ilyen szerződést, nálunk lehetetlen volt némely cseh politikai erő elutasító magatartása miatt.” A szlovák kormányfő nem zárja ki, hogy alkotmányellenes lépések következhetnek be Szlovákiában, mivel most már arra sem lehet majd hivatkozni, hogy folynak a tárgyalások az államszerződésről. Figyelmeztet, hogy minden törvényellenes lépés kirekesztené Szlovákiát az integrálódó közösségek sorából, bár ő nem ezt tartja a legveszélyesebbnek, „...nem tudni, Jugoszláviában véget ért-e már a háború vagy csak tűzszünet van. Budapesti nagykövetünket pedig utasítottuk, kérjen magyarázatot a magyar védelmi minisztertől azon szavakért, melyekkel a magyar hadsereg Kárpátmedencei küldetését jellemezte.” A volt Szovjetunió utódállamai sem fognak szerinte konfliktusmentesen egyezségre jutni, s a hazai gazdasági reform következményeivel is egyre többet kell majd küszködni. Ebben a helyzetben a szlovák kormányfő arra hívja fel a figyelmet, mindenki legyen megfontolt, törvénytisztelő, ne ragadtassa elhamarkodott lépésekre magát, mert a törvénytelenség és az alkotmányellenesség következményei beláthatatlanok lehetnek. (Kiemelések• Sz Ú.)
