Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
4 1992. február 20. A . V Világgazdasági mozaik Kereskedés igen - spekuláció nem Új büntető törvénykönyvet terjesztett a parlament elé az orosz igazságügyminisztérium, amelynek keretében törvényesítenének minden, a kommunista rendszer idején tiltott gazdasági és kereskedelmi tevékenységet - jelentette az AP. Szigorú - öt évig terjedő - börtönbüntetést helyez azonban kilátásba a tervezet azoknak, akik álcéget hoznak létre, hamis csődbejelentést tesznek, szándékosan inflációgerjesztő árakat állapítanak meg vagy megvesztegetésbe keverednek - tette hozzá Nyikolaj Fjodorov igazságügyminiszter. A Kommerszant című gazdasági lap szerint az új törvénykönyvtervezet nem törölte el például a 189. cikkelyt, amely tiltja az úgynevezett spekulációt, azaz - orosz értelmezésben - az állami termékek magánúton történő fölvásárlását és értékesítését. Meghagyták a 143. cikkelyt is, amely a kerítést és a bordélyházak működtetését bűncselekménynek minősíti. Tartalmazza viszont a tervezet a férfi homoszexualitás törvénytelenné nyilvánításának visszavonását. Német infláció A német kormány 5 százalékos inflációra számít az idén. Közgazdászok szerint a nyugatnémet áremelkedés 3,5 százalékot fog kitenni, a keleti tartományokban pedig 12-14 százalékkal drágulnak a termékek. Az inflációs kilátások az egyik fó tényezője annak, hogy az elkövetkező hónapokban a központi német bank szigorítani akarja a hitelfeltételeket. A Bundesbank képviselői közölték, szeretnék 2 százalékra lenyomni a nyugati inflációt. A megélhetési költségek mindazonáltal decemberben 4,2 százalékos emelkedést mutattak. Sencsenben emelkedtek a bankbetétek A Hongkonggal határos Sencsenben, amely Kínán belül különleges szabályozás alá esik, tavaly 63 százalékkal emelkedtek a jüanbetétek, és elérték a 31,8 milliárd jüant, ami 5,92 milliárd dollárnak felel meg - közölte a pekingi székhelyű CNS hírügynökség. A külföldi bankoknál elhelyezett betétek - a hírügynökségi jelentés szerint - az év végén elérték az 1,4 milliárd dollárt, azt azonban nem tudni, hogy ez mekkora növekedésnek felel meg. A Sencsenben működő bankok ugyanakkor tavaly 29,7 milliárd jüant kölcsönöztek ki, ami 24,5 százalékkal haladja meg az előző év szintjét. A jelenség egyik magyarázata, hogy az ország gazdasági szereplőinek nagyobb likviditása ebbe a térségbe irányítja a hazai befektetéseket. A másik tényező, hogy az övezet gazdasági növekedése és a fejlődő részvénypiac ide vonzza a külföldi tőkét is. Sencsen Kína legfontosabb gazdasági övezete, amelyet az 1979-es reformok idején azzal a céllal hoztak létre, hogy liberális gazdaságpolitikájával vonzó célpont legyen a külföldi tőke számára. Lengyelország többet költ Lengyelország tavaly mintegy 10 billió zlotyt költött környezetvédelemre, ami a nemzeti jövedelem 1,2 százalékának felel meg. Ezzel 1991 a fordulat éve lett, állapította meg Maciej Nowicki lengyel környezetvédelmi miniszter, ami hosszú évek hanyagsága behozásának kezdetét jelenti. A legnagyobb sikerek között említette Nowicki a kéntelenítő létesítmények megépítését négy kószénbányánál, amelyek 1991 /92-ben állnak üzembe, és a kén-dioxid kibocsátását évente 200 ezer tonnával csökkentik az országban. Bankok kontra iszlám bíróság Legalább négy pakisztáni bank és néhány más pénzintézet az ország legfelsőbb bíróságához fordult, hogy megfellebbezzék az iszlám Sharia Bíróságnak a kamattilalomra vonatkozó ítéletét, mert szerintük egy ilyen törvény káoszba sodorhatja az országot. Mint ismeretes, a kormány korábban a vallásos pártok nyomására visszalépett az ítélet megfellebbezésétől, és ehelyett inkább egy érdekegyeztető bizottság felállítását javasolta a kompromisszum megtalálására. Érdekesség, hogy az egyik, fellebbezést benyújtó bank a National Bank of Pakistan, a pakisztáni jegybank, amely pedig rendes körülmények között fontosabb ügyekben a kormány tanácsát követve szokott dönteni. Egyébként számos más szervezet is tervezi a fellebbezés benyújtását. A legfelsőbb bíróság képviselője egyelőre nem közölte, mikorra hozzák meg ítéletüket. Latin vámunió Vámuniót hoznak létre januártól az Andok-paktum országai. Szabadkereskedelmi zónát alakítanak ki Bolíviában, Kolumbiában és Venezuelában, amelyhez fél éven belül csatlakozik Ecuador és Peru is. A terv megvalósítása szakértők szerint a legfontosabb lépés Latin-Amerika országainak integrálása felé. A nemzetközi pénzvilág azzal fejezte ki bizalmát, hogy kedvező feltételekkel még tavaly év végén 35 millió dolláros kölcsönt adott az Andok-paktum országainak. Irán nem tud fizetni Többszöri halasztás után Irán újból arra kérte olasz partnerét, hogy halasszák el a kétoldalú kereskedelmi problémák megvitatását célzó tanácskozást, amelyen szóba kerülne 210 millió dolláros adóssága is - jelentették be Rómában. Még nem tűzték ki az új időpontot, de elképzelhető, hogy legközelebb csak ősszel ül össze a vegyes bizottság. Teherán tavaly június óta tartozik az Italcontractors cégnek az iráni Bandar Abbasi beruházás kivitelezéséért. Az olasz kormány eddig eltekintett attól, hogy a szerződésszegést jelentse az exporthitel-biztosító hivatalnak. Ha ezt megtenné, akkor a hivatal kénytelen lenne felfüggeszteni az Iránba irányuló olasz exportra érvényes hitelgaranciákat. (A Világgazdaság és az Üzlet nyomán) s,_____________________________________________________________________, Az osztrákok másként számítják Kit sújt jobban az adó? Szabad ÚJSÁG___________ Adó. Ugye milyen utálatos szó! Igaz, már túl vagyunk február 15-én, az adóbevallás határidején, s az adózó polgárok legtöbbje igyekszik kerülni ezt a témát (amíg csak teheti), mi most mégis arra kérjük az Olvasót (főleg a vállalkozót), tartson velünk, s vegye jobban szemügyre, hogyan adóznak mások, például az osztrákok. Merthogy nálunk - mint azt lépten-nyomon hallani lehet - az adókulcsok húsbavágóak. A vállalatok például hasznuknak több mint a felét kénytelenek adó formájában az állami költségvetés támogatására fordítani, s ez már bizony tarthatatlan helyzet - mondogatják sokan. De még a kevésbé megadóztatott, külföldi tőkerészesedésű vállalatok esetében is az az általános nézet, hogy túlságosan sokat fölöz le az állam, s egyebek közt emiatt sem áramlik az országba kellő mennyiségben a keményvaluta. Vannak olyan információink, amelyek szerint a nyugati vállalkozóknak szinte alig vagy a hazaiakhoz viszonyítva, nagyon keveset kell adózniuk. Nos, az alábbiakban teszünk egy összehasonlítást a hazai és egy külföldi adórendszer között. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy az általunk Nyugatként számontartott országok korántsem alkotnak valamiféle homogén egységet. Ellenkezőleg: nem kis különbségek fedezhetőek fel hagyományaikban, szokásaikban, államigazgatásuk szerkezetében, sőt, gazdasági és szociális politikájukban is. Mindegyikük ökonómiájában máp-más szerepet tölt be az állam, és az adórendszerük is különböző. Tehát nem sok értelme lenne összehasonlítani a mi adózási módunkat csak úgy, az általánosan vett „nyugatival". Ha adórendszert hasonlítunk össze, akkor csakis két konkrét országét. A szomszédos Ausztriával például sok közös dolgunk van. Nem csupán a több évszázados történelmünk vagy az országhatárunk. Ez idő tájt hozzánk hasonlóan azon fáradozik intenzíven, hogy felvételt nyerjen az Európai Közösségekbe, méghozzá mihamarabb. Meg is van minden esélye rá, hogy ez a többi hasonló célt követő ország közül neki sikerüljön legelőbb. Számol tehát azzal, hogy törvényeit és gazdasági előírásait a tizenkettekéhez kell igazítania. Tegyük hozzá őszintén, jelenleg sokkal közelebb is áll mindehhez, mint például Csehszlovákia. Az osztrák kft-k és részvénytársaságok a tevékenységükből származó haszon 30 százalékát fizetik adóként az államnak - szokás itthon is példázgatni. Igen ám, csakhogy ezek a társaságok iparadót és vagyonadót is fizetnek. E két adófajtával csökkentik haszonadójuk alapját. Az iparadójuk adókulcsa 4,5 százalék, de ezt egy koeficienssel szorozzák, amely különböző helyeken különböző nagyságú lehet. E koeficiens leggyakoribb értéke: 3. A vagyonadó esetében az adókulcs 1 százalék vagy valamivel kisebb érték. Az érthetőség kedvéért bemutatunk egy egyszerű példát, amelyben általános pénzegységben (egys.) számolunk, hiszen számunkra ez esetben nem a pontos érték, inkább csak az egyes tételek közötti összefüggések, arányok a lényegesek. Ezzel az egyszerűsítéssel elejét vesszük néhány felesleges, a számítást bonyolító dolognak. Tegyük fel tehát, hogy a szóban forgó részvénytársaságnak 500 egys. a tőkéje, a haszna pedig 100 egys. Haszon...............................„100 egys. Iparadó (13,5%).................13,5 egys. Vagyonadó......................................4,5 egys. Maradék haszon.................82,0 egys. Haszonadó (82 x 0,3) . . . 24,6 egys. Haszon az adóelvonás után ....................................57,4 egys. Amint látjuk, a részvénytársaság elért nyereségéből 42,6 százalékot kellett elvonni, s ezzel még nincs vége. A kft. vagy a részvénytársaság jogi személyek, amelyek a fenti adózással eleget tettek adókötelezettségüknek. Csakhogy ezek a társaságok más személyek tulajdonai. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy természetes személyekről van szó, s hogy a tiszta haszon felét jutalékként kifizetik nekik, a haszon másik fele pedig a cégé marad. A részvényesek azonban a jutalék után jövedelemadót fizetnek, mi több: mint tulajdonosok még vagyonadót is Az egyszerűbb számítás végett feltételezzük, hogy az adókulcs a jövedelem 20 százaléka. Jutalék a részvényeseknek (1/2)....................................28,7 egys. A tulajdonosok jövedelemadója ..................................5,74 egys. A tulajdonosok vagyonadója 5,0 egys. Maradék..........................17,96 egys. A részvénytársaság által fizetett adó......................................42,6 egys. A részvényesek (tulajdonosok) adója ..............................10,74 egys. Adó összesen................. 53,34 egys. Az 53,34 egys. pedig nem más, mint az adózás előtti nyereség 53,34 százaléka. Amennyiben a részvénytársaság tulajdonosai megelégednének azzal, hogy a nyereségnek csupán az egyharmadát kapják meg jutalékként, akkor a jövedelemadó 3,83 egységre, az adó pedig egészében 51,4 százalékra csökkenne. Ez természetesen még kevesebb lenne, ha a megadóztatott haszon teljes egészében a társaságé maradna pl. beruházásokra. De még ez utóbbi esetben sem süllyedne 47,6 százalék alá. A fentiekből tehát kitűnik, hogy az osztrák és a csehszlovák adórendszer között végülis nincs jelentős különbség. S ha a részvénytársaság tulajdonosai jutalékként teljes egészében megkapnák a hasznot, akkor az adó meghaladná az 59 százalékot. Semmi esetre nincsenek jobb helyzetben az osztrák vállalkozók - mint természetes személyek - sem. Ha adóalapjuk meghaladja a 700 ezer schillinget, az adókulcsuk 50 százalék, és iparadót, illetve vagyonadót is kell fizetniük. Nálunk - mint ismeretes - a vállalatok még bértömegadót (50%) is fizetnek. Mi a helyzet e téren Ausztriában? A munkaadótól ilyen címen csak 29,5 százalékot vonnak el. Annak érdekében azonban, hogy megfelelő összehasonlítási alapunk legyen, figyelembe kell vennünk a munkavállalók által fizetett adót és elvonásaikat is. Az alkalmazott bruttó munkabérének 16,6 százalékát vonják le társadalombiztosítás címén. A maradék jövedelméből fizeti az adót. Ha a havi jövedelme 30 ezer schilling, azaz 360 ezer schilling évente, akkor társadalombiztosításként 59 ezer 760 schillinget fizet, az évi adója pedig 70 ezer 77 schilling. Mindent összevetve: a munkaadó és az alkalmazott együtt 236 ezer 37 schillinget, azaz a bruttó munkabér 65,6 százalékát fizetik ki adóként. Valóságban azonban az átlag adókulcs valamivel kisebb, ugyanis a további 13., illetve 14. fizetésből lényegesen kisebb adót vonnak le, és ezáltal az egész évi elvonások összege az előbbi esetben például 63,5 százalékra csökken. Nálunk a hasonló eset sokkal egyszerűbb. Az 50 százalék elvonáshoz hozzá számítódik még a béradó, amely átlag 20 százalék, tehát összesen 70 százalék. Ha az átlag adókulcs értéke magasabb, akkor sincs szembetűnőbb különbség az osztrák és a csehszlovák polgár adója között. (Ekonóm) (A szerk. megjegyzése: Az összehasonlítás - tapasztalataink alapján - kissé csal Csehszlovákia javára. A bértömegadó ugyanis a legtöbb esetben még meghaladja az 50 százalékot, az osztrák 13. és 14. havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés után itthon nem kisebb, hanem lényegesen nagyobb bértömegadót kell fizetni. Ha pedig a progresszív társadalombiztosítási adósávot is figyelembe vesszük - 1992január elseje óta a 10 ezer korona havi bevételt meghaladó összeg -, akkor úgy saccoljuk, nálunk a bértömeget kb. 80-83 százalékos adó terheli.) Adók - nemzetközi összehasonlításban (Az 1989-es év bruttó hazai termékéből %-ban) Ország Adó Társadalombiztosítás Összesen USA1 20,9 8,9 29,8 Japán1 22,2 9,1 31,3 Svájc 21,4 10,5 31,9 Nagy-Britannia 30,1 6,4 36,5-NSZK2 24,3 13,8 38,1 Olaszország 25,8 12,6 38,4 Ausztria 27,3 13,7 41,0 Franciaország 24,6 19,3 43,9 Belgium1 29,8 15,3 45,1 Hollandia 27,1 19,0 46,1 Dánia 49,7 1,1 50,8 Svédország 42,3 14,5 56,8 Megjegyzés: 11988-as év 2 a volt NDK nélkül (Nagy László illusztrációs felvétele)
