Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
1992. január 11. PestiSÉHf rlap Hl. A JÉGHEGY CSÚCSA Titokban vándorló papírok ALKONYI LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS NÉMET MÓDRA Átprogramozott gondolkodás A versenyképesség, a Nyugat-Európához történő szakmai felzárkózás záloga, hogy olyan tudás birtokában legyünk, mint azon országok szakemberei, amelyekhez hasonlítani szeretnénk. Ennek érdekében született meg a Német Kézműipari Központi Szövetség hároméves képzési segélyprogramja. LACHOWSZKY BEA Privatizáció során úgy tűnik, háttérbe szorult a tőzsde, pedig annak óriási szüksége volna minél több vállalat jelenlétére. A jelenség szakmai okairól kérdeztük Mészáros Kálmánt, a Pénzügykutató Rt. munkatársát. —Milyen okok indokolják a hazai privatizáció gyakorlatának és az értéktőzsdének a vártnál gyengébb kapcsolatát? — Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tőzsdei privatizáció korántsem veszélytelen. A részvénytársaságok szervezeti felépítésükből adódóan határozottan szétválasztják a tulajdonosi és a vezetői funkciókat, így a kisbefektetők kockázata csak akkor szorítható kalkulálható szintre, ha egy sikeres cég sikeres vezetése elsősorban terjeszkedési célból viszi vállalata részvényeit az értékpapírpiacra. A magyar viszonyok között pedig ritka az ilyen állami tulajdon. —Melyek azok a magyar vállalatok, amelyek megfelelnek a kívánalmaknak ? — Túl azon, amit már említettem, meggyőződésem szerint a nemzetközileg is tőzsdeképes, erős cégnek rendelkeznie kell olyan sajátossággal is, amely nemcsak a karakterét határozza meg, de hosszú távon biztosítja a versenyképességét is. Jelenleg ilyen állami cég többek között a Herendi Porcelángyár, és a szállodaiparból ismert Danubius. Az előbbi a neve alatt felhalmozott kulturális és művészeti értékekkel, hagyományokkal, az utóbbi pedig a termálvíz turisztikai hasznosításában elért kiugró eredményeivel, tapasztalataival tartósan vonzó befektetési célpont lehet bárki számára. Egyelőre egyikük sem került tőzsdére, pedig szükség volna folyamatos piaci megmérettetésükre. A Danubius vállalatnál véleményem szerint technikai hibák sorozata miatt kellett a kibocsátást elhalasztani, az árat ugyanis a hirtelen piacivá vált hitelterhek, s a gyógyszállókra vonatkozó adókedvezmények megnyirbálása juttatta olyan szintre a részvény névértékéhez képest, mely a kibocsátást ellehetetlenítette. Azt, hogy holnap mi lesz még tőzsdeképes, csak a piac tudja eldönteni. Egy kialakult értékpapír-kereskedelemnek csak a csúcsa a tőzsde. Az ott jegyzett papíroknál jóval több forog az alatta lévő szinteken. Ez lehet rendezetlen, lehet struktúráit rendszer, alapulhat kiépített számítógépes rendszeren, vagy a résztvevő bankok, kereskedők többé kevésbé zárt belső^ kereskedelmi rendszerén. így van ez az Amerikai Egyesült Államokban is. Egy-egy szinttel feljebb kerülni ugyan egyre költségesebb, és egyre több követelménynek kell megfelelnie a részvényeit piacra küldő cégnek, de siker esetén nem panaszkodhat, mivel így a kockázatmentesebb vállalatok csoportjába kerül, bővül a tőkebevonó képessége. Minél magasabb szintre lépnek ugyanis, annál szélesebb befektetőkor nyílik meg számukra. —Mindebből nálunk csak az a bizonyos csúcs, az értéktőzsde látszik. — Szükség lesz előbbutóbb a tőzsdén kívüli piacot megszervezni. Még csak az első lépéseket tesszük egy jól bejáratott kereskedelem felé, de már látszanak első jelei a másodlagos piac kialakulásában. Ennek fontosságát jól példázza egyebek között a körülbelül 4-5 évvel előttünk járó Portugália esete. Jelenleg értékpapírforgalmazásuk újjászervezésén fáradoznak. Náluk nem alakultak ki a tőzsdén kívüli szintek, így bár több mint száz papírt jegyeznek, csupán egy tucat fajta részvény adás-vétele teszi ki a forgalom döntő részét. —Szükség van-e nálunk a szabályozók megváltoztatására? Elsősorban azokra az esetekre gondolok, amikor a tőzsdén jegyzett cégek papírjai tőzsdén kívül, és igen nagy mennyiségben cserélnek gazdát. Nem volna-e üdvös az idén jellemző csörgedező üzletmenet mellett a jegyzett részvények forgalmát kizárólag a tőzsdére szorítani ? — A tőzsdekényszer a jegyzett kategóriájú papíroknál csak a tőzsdetagokra vonatkozik. Senki sem tudja azt megtiltani, hogy mondjuk valaki bemutatóra szóló részvényeit barátjának, vagy akárki másnak eladja. Ellenben minél hamarabb kötelezővé kell tenni az előzetes szándék- és árbejelentést, egy meghatározott tulajdonhányadot jelentő részvénycsomag megszerzése esetén, ugyanis nehezen tolerálható egy olyan helyzet a kisbefektető számára, amikor a tőzsdén kialakult ár alatt, vagy felett nagyobb mennyiségű papír, majdhogynem titokban vándorol új gazdájához, illetve elvárható, hogy tőzsdei papírok esetén a nagyközönséget ezen tranzakciókról a lehető leghamarabb tájékoztassák. A német partnereket—önnön példájukból kiindulva — az a felismerés vezette, hogy egy átalakuló társadalomban, gazdaságban a kis- és középvállalkozásoknak döntő szerepük van, ez a réteg képezi a társadalomnak azt a magját, amely nagymértékben hozzájárul a gazdaság felemelkedéséhez. Sajnos, a magyar gazdaságban még mindig minimális a kis- és középvállalkozások részvétele. Éppen ezért a már végzett mesterek, szakemberek továbbképzése, a szakképzés modernizálása, illetve a mestervizsga intézményrendszerének és színvonalának emelése mellett a program célja egy, a mainál teljesítőképesebb, a kormányzat előtt tudományosan megalapozott érvekkel fellépő, a vállalkozói réteg minél szélesebb spektrumát felölelő érdekvédelmi struktúra kialakításának segítése. Olyan, a privát szektort szolgáló önigazgatási rendszer létrehozását támogatják, amely a kormányzatnak valódi partnere lehet a problémák megtárgyalásában, a gazdasági élet fejlesztésében, amihez persze megfelelő kormányzati hozzáállás is szükségeltetne. Tavaly 15 szemináriumon mintegy 250 multiplikátort képeztek ki a német továbbképzési központokban, a szerződés értelmében ők idén frissen szerzett tudásukat kollégáiknak Magyarországon adják tovább. Megkezdődtek a mestervizsga korszerűsítésére irányuló munkálatok is. A következő lépcső modellértékű, modem technológiai központok, tanműhelyek berendezése lesz - elsősorban német pénzügyi forrásokból, illetve az Európai Közösség anyagi hozzájárulásával, de a német partnerek bíznak abban, hogy a programhoz a magyar kormány támogatását is megnyerik. Az alap-, illetve középfokú oktatásban már 47 állami szakmunkásképzővel sikeres az együttműködés és a multiplikátorok között sem csupán mesteremberek vannak; A tanfolyamok résztvevői a műszaki és a pedagógiai tananyag mellett a piacgazdaság működésének megértéséhez, megértetéséhez szükséges alapismereteket is elsajátítják. VÁMOS MACSKA—EGÉR JÁTÉK Ötletgazdag importőrök A magánimportőrök közül a szóbeszéd szerint még a régebbi, kedvezőbb vám szerint fizetnek azok, akik igazolni tudják, hogy adásvételi szerződésüket még tavaly megkötötték. Erről, valamint néhány egyéb, vámmal kapcsolatos kételyről Tóth Ferenccel, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Utas- és Ajándékforgalmi osztályának munkatársával beszélgettünk. TAXIS TALÁNYOK Vállalkozás fekete fuvarra Rájár a rúd a taxisokra, hiszen a hiénák miatt amúgyis egyformán ítéli őket a népharag, pedig közülük a korrekt üzleti elveket vallók szinte minden fórumon próbálkoztak már, hogy a fekete bárányokat maguk közül kiszűrjék. A folyamatos benzináremelések pedig — miként állítják — immáron létbiztonsságukat veszélyeztetik, hiszen jatt nélkül a viteldíjból már nemhogy a megélhetésre, de az autó felújítására sem futja. Nem véletlen, hogy az újabb benzináremelés ellen tiltakozva kék szalagot tűztek az autók antennájára. Sipeki József — mint a cég vezetője — alapvetően a Gábriel taxisok helyzetéről beszélt, de az Országos Taxiskamara tagjaként általános problémákat is feszeget. ÉRSEK M. ZOLTÁN B. VARGA JUDIT A szakember szerint a rendelet szövege a vámszabályok változását egyértelműen a behozatal időpontjához köti. Ez annyit jelent, hogy hiába lobogtat bárki tavalyi dátummal ellátott szerződést, ha az árut még nem hozta be, akkor a vámszervek az érvényben lévő jogszabályok szerint járnak el. Kivétel természetesen — mint mindig—most is akad, de ez kizárólag speciális, a magánszemélyeket és utasokat semmiképpen sem érintő esetekben fordul elő, mint például a bérmunkánál is használt vámárubehozatali előjegyzésnél. A gépkocsibehozatalnál pedig a régebben oly sokat szidott Schwacke katalógus „hatálytalanítása” Tóth Ferenc szerint a magánimportőrök számára csak kedvező lehet. A katalógus ugyanis a tapasztalatok szerint sorra borsosabb árat tűntetett fel, mint amit a gyakorlatban el lehetett érni. Ráadásul a speciális körülmények figyelembevételét sem tette lehetővé. Például az erősebb igénybevételnek kitett és ezért igen alacsony áron kínált úgynevezett próbakocsiknál a besorolás csupán az autó kora szerint történhetett. Ezeket a visszásságokat eddig csupán a kft.-k és egyéb szervezetek kerülhették ki. A továbbiakban már nem vállalkozói privilégium az, hogy a vámkiszabás alapját a számlán szereplő összeg jelentse, de az örömbe alighanem jókora üröm is vegyül. A normatívvá tett szabályozás ugyanis felszabadíthatja a vámszervek ellenőrzési energiáit és ezentúl jobban odafigyelnek arra a bizonyos számlán szereplő árra. A furfangos vállalkozók régebben megállapodtak egyegy külföldi céggel abban, hogy az írásos bizonylaton a ténylegesnél jóval alacsonyabb összeget tüntessenek fel. A dolog mindkét fél (sőt az autó hazai vevőjének) hasznát is szolgálta. Az persze más kérdés, hogy a kincstárak elestek némi adó- és vámbevételtől. A magyar állampolgárok leleményessége viszont nemigen hagyhat kétséget afelől, hogy nem lesz ez másképp a jövőben sem. Egyrészt azért, mert az „általánosan elfogadott” áraktól 30 százalékkal lefelé eltérhet a számla végösszege, másrészt viszont azért, mert az ilyen semmitmondó meghatározásnál az árkontroll sem lehet túl egzakt... — Nem akarunk panaszkodni, de nem árt, ha a reális problémákat a nagyközönség is megismeri — véli Sipeki József. Nem véletlen ugyanis, hogy a taxisok közül jónéhányan különféle módon megpróbálják „levenni” az utasokat. Nyugaton ugyanis egy kilométernyi út ára rendszerint egy liter benzin költségébe kerül. Nálunk ez elképzelhetetlen, ráadásul a növekvő árak miatt a hazai utasok is mindinkább elfordulnak tőlünk. Épp ezért, ha elítélendő is, de szinte törvényszerű a gyengébb erkölcsű alapokon álló taxisok próbálkozása. Különösképpen ha ezt — megfelelő jogszabályok és ellenőrzési lehetőség híján — szinte büntetlenül tehetik. Sőt, néhány szálloda ma már az előttük parkoló hiénákkal társulva hoz létre fuvarozási vállalkozást... Az utasok érdeke is azt kívánja, hogy sikerüljön valamiféleképpen rendet teremteni ezen a fronton. Ma ugyanis, ha kiderül, hogy valaki „turbósítja” a kilométerórát, és szinte teljesen valószínűtlenül mégis lebukik, hiába veszik el a vállalkozási engedélyét, ha ezután beküldheti a feleségét és az ő engedélyével folytathatja a tevékenységét. Mi többek között ezért is állítottuk szolgálatba azt az új számítógépes rendszerünket, amely utasainknak másféle előnyöket is nyújt. Nemcsak azt, hogy a sorainkból kizárt taxisok adatait nyilvántartja — kizárva az esélyét annak, hogy újra tagjaink közé tartozhassanak —, hanem például a törzs-utasainknak külön telefonszámot biztosítva kódszámot is adhatunk így, megkönnyítve a kocsiküldés procedúráját. Hogy milyen bonyolult helyzetben vagyunk, azt bizonyítja a Versenyhivatal döntése is, amikor — bár minket több helyütt kivételként emlegettek — minden nagyobb társaságot elmarasztaltak azért, mert úgymond azonos árakat alkalmazunk, egymás között felosztva a területet. Viszont ahogy említettem, már az eddigi tarifák is csak a vegetáláshoz voltak elegendőek, ám a mostani benzináremelés és a súlyadó bevezetése után a létünk is megkérdőjeleződik. A megfélemlítés miatt azonban nyilván egyik társaság sem meri elsőként emelni az árait, márcsak azért sem, mert korábban mi egyszer megpróbáltuk ezt és a többiek beindították az ellenreklámot. Pedig úgy vélem, hogy szükség lenne egy olyan tarifára, amit még az utasok is el tudnak fogadni és biztosítaná azt, hogy a taxisok kulturált autókat tarthassanak fenn. Persze az is igaz, hogy például Budapesten szükség lenne az engedélyek maximálására. Hiszen ma már olyan sokan vagyunk, hogy akadnak, akik a kuncsaftszerzésnél megpróbálják szabálytalanul előzni a többieket. A Gábriel taxi nevében — amelynek nevét most próbáljuk eladni az újabb szponzoroknak — csak azt ígérhetjük, hogy a sorból kilógókat kizárjuk tagjaink közül. De kétlem, hogy végső megoldásként mindez elég lenne...
