Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
”a|anuar2-____________________ ÚJSÁG Önállósodnak a ,,szerencsehozók“! Akit a kémény füstje megcsapott... Mindenki találkozott már kéményseprővel. és ilyenkor majdnem mindenki sietve nyúl valamelyik gombja után. szerencséjét megelőzendő. Ha feltűnnek a városokban vagy a falvak utcáin, általában hosszasan nézünk utánuk. Érdekes, sót egy kissé fura szerzeteknek tartjuk őket. Efféle vélekedésünket különféle néphiedelmek is kiapadhatatlanul táplálják. Bárkái János, Gacek Béta, tvanics Zoltán, Mihók Gergely, Ráczemberger László, Ráczemberger Sándor, Plosnica László. Heten vannak. .. Igaz. hogy füstösek és kormosak. de mégsem ők a gonoszok. Ók: a rozsnyói kéményseprők. 51 község és négy város mintegy tízezer kéményének és több ezer kazánházának a felügyelői. Milyenek is valójában ezek az emberek? Hogyan telnek munkanapjaik? Miként vélekednek szakmájukról és a világ dolgairól? Nos. ezekre a kérdésekre próbálok választ adni az ő bevonásukkal. és abbéli reményemben, hogy ezzel nem osztatom el a kéményseprőket körüllengő játékos-ünnepi hiedelmeket. A kémények, kályhák, kazánok pucolóit inkább téli embereknek tartják - legalábbis városon -. mintha csak szilveszter tájékán bukkannának fel. az új esztendő biztató előjeleként. Kinek is jut eszébe a szikrázó, nyári napsütésben a zimankós hónapokra gondolni? Éppen a kéményseprőknek! Ők jól tudják, hogy mire eljön a fűtés ideje - de a községekben nyáron is - minden évben át kell vizsgálni a kéményeket és a fűtőberendezéseket.- A mi szakmánkban nincs uborkaszezon - mondja Plosnica László, a megszűnőben lévő járási szolgáltató vállalat kéményseprő-brigádjának vezetője. - Kevesen vagyunk, s ezért sokszor éjt nappallá téve ..mozgásban vagyunk." Sokan talán el sem hinnék, hogy munkánk mennyire sokrétű. A hagyományos kotrásokon kívül nem árt egyszer egy évben leengedni a vasgolyót is a kémény lyukon, s kiüríteni a koromzsákot. Továbbá ellenőrizzük. hogy megfeleló-e a huzat, mert ha nem Így van, csökken a fűtés hatásfoka, s még tűzvész is lehet a dologból. Örömünkre egyre több lakásba vezetik be a gázt. A korszerű fűtés megindításának előfeltételeként azonban a hagyományos kéményeket ki kell bélelnünk alumínium gégecsóvel. No persze, a fűtési szakvélemények kiállítása is a mi hatáskörünkbe tartozik. A .,serteperték" korán kelő emberek. Fél hatkor már indulásra készen várnak rám az öltözőjükben, ahol a legtökéletesebb videotechnikával sem lehetne színes felvételeket készíteni. A deszkából ácsolt lóca fekete. A radiátor bordái és a padló korommal festett. A tükör peremét és a hűtőszekrény fogantyúját is éjfeketére mázolták. A fogason ..vaksötét" munkaruhák várakoznak... Elsőként Ráczemberger László tesz ..kinyilatkoztatást":- Negyedszázada dolgozok a vállalatnál Ezt a munkát egyszerűen nem lehet megunni. Koromálarcunk mögül - amelyet csak este csutakolunk le - mi őszintébben látjuk a világot megnyilvánulni. Az emberek nyugtalanabbak lettek a forradalom óta. és már nekünk sem örülnek annyira, mint régen. Pedig - mivel kevesen vagyunk - még a szombatok nagy részét is erre a ,. hobbinkra “ áldozzuk. Gacek Béla a csoport legfiatalabb tagja. Munkaruhájában alig ismerek rá az előbb ,, civil ként" érkezőre.-A pályaválasztáskor a toborzók jóvoltából ismerkedtem meg közelebbről ezzel a szakmával. Ezerkilencszázhetvenben elvégeztem a hároméves kéményseprő szakiskolát Pozsonyban. és azóta egyenrangú tagja vagyok a kollektívának. Sokan csak a piszkos munkát látják ebben a foglalkozásban, pedig ennek is megvan a maga szépsége, becsessége Én mindenesetre szeretek „kotrani". Jóleső érzés, és sokat derülök is magamban. amikor a járókelők, megpillantván bennünket, máris gombjaik után kapkodnak. Olyan eset is előfordult, amikor a szerencsehajhászók vetem töltették ki és adatták postára a Sportkaszelvényüket. Ivanics Zoltán a rangidős közöttük: 1952 óta űzi ezt a mesterséget. Ennek megfelelően vallomása is magvasabb, tapasztalatai régi időket idéznek- A múlthoz viszonyítva manapság Ketten a ..hetek" közül: Ráczemberger Sándor és Mihók Gergely. (Fotó: Farkas Ottó ill. archív) 5 jó sora van a kéményseprőnek. Autóval járjuk a falvakat, van meleg öltözőnk, zuhanyozónk. Bezzeg hajdanában gyalogosan vagy kerékpárral kerestük fel a beszurkosodott kéményeket Haza sem jártunk minden nap. A csűrökben vagy az istállókban szálltunk meg, s bizony vizet se látott az arcunk naphosszat. Én már úgy megszoktam ezt a dologtevést, hogy ha kellene, se tudnám abbahagyni. Pedig mindig sok volt a munkánk, de azért igyekeztünk helytállni, s igyekszünk ma is. Korán reggeltől délutánig mozgásban. ..kotrásban" vagyunk. Sokszor késő estig tart a munkánk, s itt alszunk, vagy csak szundítunk egyet az öltözőben, mert éjjeli két órakor már indulunk, hogy időben elvégezhessük a kazánok pucolását. Vajon mennyi fizetésért dolgoznak ezek a sokat túlórázó kéményseprők? Mihók Gergely: - A havi bérünk 2500-3500 korona között ingadozik. Érthető, hogy ennyi pénzért évek óta nem akadt jelentkező, sót még a mai mérvű munkanélküliség idején sem jött senki, hogy felvételét kérje a ..seprősök" csoportjába. Plosnica László, aki az ötvenes évek elejétől teszi a dolgát ebben a szakmában, a jelen gondjainak számbavételével fejezi be a tájékoztatást.- Tulajdonképpen mi már ..nem is létezünk". No. ne szó szerint értse, hanem úgy, hogy - miután valamenynyien megkaptuk a felmondást - szeptembertől csak jószántunkból dolgozunk. Pedig bennünket senki sem helyettesit(het). Még a vállalkozók népes táborában sem hallottunk ,,konkurenciáról". így aztán mi határoztuk el. hogy januártól kiváltjuk az ipart, és önállóan kezdünk dolgozni. Reméljük, szerencsével járunk. A beszélgetésnek vége Még napkelte előtt elindul a kis csapat. Miután a csomagtartóba kerül a cégérnek is beillő kefe és a hosszú kötélre erősített vasgolyóbis - kocsiba ülnek, és ..kéményiránt" indulnak valamelyik településre. KORCSMÁROSLÁSZLÓ (Pikáns) adalék: Azok a huncut kéményseprők... A csinos fiatalasszony a kemencét tapasztotta belülről. Négykézláb bújt be, csak a fara volt kint. A szoknyája felhúzódott. Éppen akkor ment a kéményseprő. Látja a menyecske szép gömbölyű meztelen fenekét, meg az egész világot. Mindjárt felágaskodott benne a gerjedelem. Odasurran az asszonyhoz, illeszti bele hátulról. Az asszony nem látja, mert a feje bent van a kemencében. Azt hiszi, hogy az ura ment vissza az ólból.- Ne bolondozz már - morog az asszony -, eredj a dolgodra! A kéményseprő nem szólt egy szót se, csak beletette. Aztán gyorsan elment. Az asszony kibújt a kemencéből, megy az ólba, kérdi az urát, hogy ő volt-e a pitvarban. Aztán szalad a kapuba, hát látja, hogy a kéményseprő akkor fordul be a szomszéd udvarba. ,, Gondolhattam volna, hogy ilyen ügyesen csak egy kéményseprő tud... “ - és utánakiáltott:- Jöjjön majd máskor is, mert gyakrabban kell megkotorni a kéménylyukat! (Részlet Ujváry Zoltán „Menyecske a kemencében“ című könyvéből.) Ötszáz koronát megér (Bérbe) vettem egy tehenet A gazdasági ágazatok között mindenképpen a mezőgazdaság a legfiatalabb. Kezdete Európában „mindössze“ ötezer (Ázsiában tízezer) évre tehető vissza. Érdekes, hogy már az akkori úgymond civilizálatlan ember is rájött arra, hogy az állatokat tenyészteni és nem gyilkolni (vadászni) kell. Mi történik nálunk 1991-ben, a civilizált korban? Születik egy határozat, amelynek értelmében csökkenteni kell az állatállományt. Az említett határozat szerint a szentkirályi szövetkezetben a 680 egyedböl álló tehénállományból 190 darabot kell olcsó pénzen „böllérkézre“ adni. Előrebocsátom, hogy Szentkirályon veszteséges a tejtermelés, ennek ellenére a szövetkezet vezetősége felelőtlenségnek tartotta (főleg ilyen módon) csökkenteni a tehénállományt. Ezért az egyik tavaszi ülésükön salamoni döntést hoztak. Úgy döntöttek, hogy 50 darab gyengébb kondícióban lévő tehenet - bérbe adnak. A tagok ingyen választhattak, az idegeneknek - bárki választhatott - 1 tehén után ötszáz koronás évi bérleti díjat szabtak meg. A bérlő a kifejt tejet saját hasznára értékesítheti, a tehéntől származó borjút pedig ingyen megtarthatja. A szövetkezet csupán egy feltételt szabott: a tehén továbbra is a szövetkezet tulajdona marad, bármikor visszavehető. Ebbéli szándékáról azonban három hónappal korábban értesíti a bérlőt. Mivel Hencz Anton (korai) nyugdíjazásáig az Agrostavnál dolgozott, bérleti díjat fizetett, ötszáz koronáért bérbe kapott egy napi öt liter tejet adó nyolcéves vemhes tehenet. A régi istálló betonpadozatának egy részét felverte, lehídlásolta, és oda kötötte be a jószágot.- Március elején borjazik - mondta ottjártamkor. - Ha üsző lesz, biztosan megtartom, ha bikaborjú... azt még nem tudom. Mindenesetre felnevelem. Aztán lehet, hogy felhizlalom, de valószínűleg inkább kiheréltetem. Jó Hencz Anton és,, védence' ‘ lesz igavonónak. Egy ökröt még veszek hozzá, és kocsi elé fogom.- Amikor hozzám került - folytatja igyencsak rossz bőrben volt szegény pára, de már helyrejött. Alig fél éve van nálam, de bizony már nagyon megkedvel(A szerző felvétele) tem. Igencsak sajnálnám, ha viszszavennék. A szerződést tiszteletben tartom, de ha igy adódna, inkább megfizetném az árát, mintsem hogy visszaadnám. Nagy család vagyunk, négy gyermekem van. A három fiú - a legkisebbik még csak hetedikes - már velem kaszál. Szénánk most egy tehénnek bőségesen elég, ha nagyobb lesz az állomány, többet kaszálunk. Szükség esetén még a négy hektár földterületemet is kiveszem a közösből, de a jószágnak előteremtem a télire valót. Mára már bebizonyosodott, hogy a szentkirályiak tavasszal jól döntöttek. A Rimaszombati járásban a tejfeldolgozók kapacitása már most sincs kihasználva és ki tudja, mi lesz még később? Több tej kell(ene), és ha elfogadható felvásárlási árban tudnának megegyezni a termelővel, Szentkirályon három hónapon belül ötven darabbal szaporodhat a mostani 560 darabos tehénállomány. FARKAS OTTÓ
