Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

12 1992. január 9. r Hírkosár / / Szabad ÚJSÁG A vb-selejtezők jegyében r Jégkorong „Nem akarok sokat” Az osztrák bajnok és kupagyőztes Austria Wien a litván Zalgiris Vilnius játékosaira épít. Ezt különben a bécsi Kurier című lap állapította meg. A Herbert Prohaskával, a bécsi lila-fehérek szakvezetőjével folytatott beszél­getésből kiderült, hogy az Austria szerződést kötött a Zalgiris 24 éves csatárával, Robertas Fridrikasszal. „Nagyszerű tapasztalataink vannak Ivanauskasszal, aki 1990-ben Litvánia legjobb labdarúgója volt, és honfitársával, Narbekovasszal” — mondta Prohas­ka. A klub vezetősége az utánpótlás-nevelést is litván szakemberre, mégpedig Benjaminas Zelkaviciusra bízta. A negyvenhét éves edző csak úgy kötött szerző­dést, ha közben foglalkozhat a litván válogatott vb-selejtezőkre való felkészítésé­vel is... Ez azért nem okoz problémát a szövetségi kapitánynak, mert a legjobb litván labdarúgók Németországban, Franciaországban, Izraelben és Ausztriában ját­szanak. A már említett három Austria-játékoson kívül ugyancsak Ausztriában, a St. Pöltenben játszik Janonis, míg a Favoritenben Baranauskas. Zelkavicius bízik abban, hogy sikerül majd összeterelnie a legjobbakat egy-egy edzőtáboro­zásra. Még bírja... Jimmy Connors kétségkívül az 1991-es teniszsport egyik szuperembere volt. A harminckilenc éves teniszező keményen edzett, szigorú diétákat tartott. Nevé­vel tele voltak az újságok hasábjai, kijelentései nem egyszer botránkoztatták meg a közvéleményt. Mindenki tudta róla, hogy amit mond, őszintén gondolja... „Miért kellene büszkének lennem magamra? Egész évben azt csináltam, amihez értek és amit szeretek. Nincs ebben semmi különös. Néha hajlamos vagyok megfeledkezni a koromról, és ez jó jel... Szeretem a közönséget. Lehet, hogy ezt nem mindig érzik, de nem fontos. Szeretem a szórakozást, és én nagyon jól szórakozom, ha tudom, hogy ők is jól érzik magukat. Hangulatember vagyok, ez nem vitás... De tudok sírni is, ha nagyon el vagyok keseredve... A családom fontos szerepet játszik az életemben. A fiam, Brett tízéves. Apára van szüksége, s nagyszerű dolog, ha az ember tudja, a fiának szüksége van az apjára... Sokan kérdezik tőlem, mikor szándákozom befejezni pályafutásomat. Nos, mindenkit előre megnyugtatok, majd annak is eljön az ideje. Az ilyesmit megérzi az em­ber...” — nyilatkozta Connors. Oszim Münchenbe készül Ivica Oszim, a már legfeljebb csak „papíron” létező Jugoszlávia szövetségi kapitánya régóta szívesen „dobbantana” a plávik kispadjáról. Saját bevallása szerint, öt és fél éve, vagyis amióta átvette a tisztséget, várta a kedvező nyugat­­európai ajánlatot... Vágya, ha minden igaz, nemsokára teljesülhet: a legutóbbi híresztelések sze­rint Franz Beckenbauer, a Bayem München alelnöke egyengeti útjait, s több mint valószínű, hogy Oszim nyáron lefoglalja a Sörén Lerby posztját... A szarajevói edző nem tagadja, hogy a bajorok megkeresték, de megállapo­dásra még nem került sor. Oszim mindenesetre közölte: a svédországi Eb-döntő után elhagyja csapatát, függetlenül attól, hogy létrejön-e az üzlet a müncheniek­kel vagy sem. Callaway asszony elképzelései Brüsszeli tárgyalások Bár kontinensünk labdarúgói a júniusban megrendezendő svédországi Európa-bajnokságra és az augusztusi barcelonai olimpiai tornára ké­szülnek, a sportdiplomácia vezetői már a világbajnoki selejtező-mérkő­zések időpontjait próbálják egyeztetni. Egyelőre azonban még csak a hatodik csoport műsora végleges. Ma Brüsszelben, a Belga Labdarúgó Szövetség székházában a negyedik cso­port résztvevőinek képviselői ülnek tár­gyalóasztalhoz. Mint ismeretes, ebben a csoportban játszanak a csehszlovák lab­darúgók is Wales, Románia, Ciprus, Belgium és a Feröer-szigetek váloga­tottja mellett. A tárgyaláson a csehszlo­vák színeket Milan Máíala, a válogatott edzője, Frantiüek Chvalovsty, a Cseh­szlovák Labdarúgó Szövetség alelnöke és Rudolf Bafa főtitkár képviseli. Már a múltban is tapasztalhattuk, hogy az ilyen egyeztető tárgyalásokon résztvevőknek nincs könnyű dolguk, hi­szen mindenki szeretne csapata számára előnyös programot összeállítani. — Szeptemberben szeretnénk kez­deni a Feröer-szigetek együttese ellen, s ezenkívül jó volna még az év végéig két mérkőzést lejátszani, egyet otthon. Ta­vaszra négy találkozót tervezünk, közü­c Innen-onnan J Az aucklandi 180 ezer dollár összdí­jazású tenisztorna második fordulójá­ban: Volkov—Lavalle 6:2, 4:6, 7:5, Yza­­ga—Clavet 6:4, 7:6, Zöcke—Haarhuis 6:3, 3:6, 7:6, Naewie—Frana 6:2, 6:3, Washington—Macuoka 6:3, 6:4, Cser­­kaszov—Olhovszkij 6:2, 6:3. Az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) legutóbbi fordulójában: Detro­it—New York Islanders 5:2, Buffalo Sabres—Philadelphia 5:5, Pittsburgh— Los Angeles Kings 5:2, Minnesota— Washington Capitals 5:3, Vancouver Canadiens—San Jósé Sharks 4:1. Az 560 ezer dollár összdíjazású te­nisztornán Sydney-ben, a nyolcaddön­­tőben vereséget szenvedett a negyedik helyen kiemelt csehszlovák Petr Kor­da, s kiesett. Eredmények — férfiak: Muster—Woodbridge 6:4, 3:6, 6:4, E. lük kettőnek mi szeretnénk a házigaz­dái lenni. így őszre kettő összecsapás maradna hazai környezetben, s egy no­vemberben Brüsszelben. Ez a terv, de nem valószínű, hogy minden az elkép­zeléseinknek megfelelően történik majd — nyilatkozta Rudolf Bafa. A világbajnoki selejtező csoportok műsorai közül eddig egyedül a hatos számúé ismert. Az osztrák válogatott programja a következő: Október 14.: Franciaország—Auszt­ria, október 28.: Ausztria—Izrael, 1993. március 27.: Ausztria—Franciaország, április 14.: Ausztria—Bulgária, május 13.: Finnország—Ausztria, május 19. Svédország—Ausztria, augusztus 25. Ausztria—Finnország, október 13. Bulgária—Ausztria, október 27.: Izra el—Ausztria, november 11.: Ausztria— Svédország. __________________________________(n) Sanchez—Fitzgerald 6:4, 6:4, Forget— J. Sanchez 6:2, 6:4, Bergström—Korda 6:3, 2:6, 6:1, Wheaton—Delaitre 6:4, 6:2, Krickstein—Caratti 4:6, 6:3, 6:3. Nők — 2. forduló: Sabatini—Bollegraf 6:0, 6:1, Novotná—Fendick 7:6, 2:1 (Fendick feladta), Huber—Demongeot 7:5, 6:1, Suková—Graham 7:5, 6:4, Ila­­lard—Szavcsenko 7:6, 6:1, Fernan­dez—McQuillan 6:1, 7:5, Rittner— Zrubáková 6:2, 3:6, 6:2, Date—Provis 6:4, 6:0. A német jégkorongbajnokság 36. for­dulójában: Berlin—Kreferder 6:4, Landshut—Kaufbeuren 3:3, Feriburg— Mannheimer 5:4, Köln—Rosenheim 6:1, Düsseldorf—Schwennigen 4:3, We­isswasser—München 1:4. Az élcsoport: 1. Düsseldorf 63, 2. Rosenheim 59, 3. Köln 49. Csípés Ferenc optimista Kedden az első osztályú jégkorong­bajnokság 31. fordulójának Plzefi— Olomouc mérkőzése lapzárta után feje­ződött be. Az eredmény: Plzefl—Olo­mouc 3:3 (1:1,0:0, 2:2-0:0). Ma a 32. forduló találkozóival folyta­tódnak a küzdelmek. A párosítás: Dukla Trencín—Dukla Jihlava, DS Olomo­uc—Poldi Kladno, Slovan Bratislava— Sparta Praha, ZPS Zlin—Zetor Brno, VSZ Kosice—Pardubice, Vítkovice— Skoda Plzen, SKP PS Poprad—Che­­mopetrol Litvinov. Keleti csoport 1. Trencín 31 19 5 7 142:118 43 2 Zlín 31 11 1010 100:104 32 3. Vítkovice 31 13 5 13 120:129 31 4. KoSice 31 12 5 14 116:110 29 5. Olomouc 31 11 4 16 108:130 26 6. Slovan 31 6 8 17 87:111 20 7. Poprad 31 7 6 18 85:122 20 Nyugati csoport 1. Plzen ¥ 17 5 9 109:94 39 2. Litvinov 31 16 6 9 141:141 38 3. Pardubice 31 16 4 11 112:91 36 4. Kladno 31 14 8 9 115:116 36 5. Jihlava 31 16 2 13 103:82 34 6. Sparta 31 14 3 14 117:105 31 7. Brno 31 8 3 20 98:131 19 Az SZNL I-ben a 29. fordulót fonyo­­lították le. Eredmények: Pov. Bysíri ca—Sp. N. Vés 0:2 (0:0, 0:1, 0:1), Topo Tcany—Presov 3:2 (2:0, 0:1, 1:1), Nit ra—B. Bystrica 5:1 (1:0, 2:0, 2:1), Mi chalovce—Zvolen 7:6 (2:1, 3:2, 2:3) Martin—Dubnica 4:2 (0:1, 0:0, 4:1) Lipt Mikulás—Kezinarok 12:1 (2:0, 3:1, 7:0). A következő fordulóra január 11-én kerül sor. A párosítás: Sp. N. Vés— Dubnica, Keímarok—Martin, B. Bystrica—LipL Mikulás, Presov—Nit­­ra, Zvolen—Topofíany, Pov. Bystri­ca—Michalovce. 1. Nitra 29 21 3 5 152:71 45 2. Martin 29 18 4 7 129:73 40 3. Sp. N. Vés 29 19 2 8 120:73 40 4. Zvolen 29 18 2 9 131:101 38 5. B. Bystrica 29 14 4 11 114:114 32 6. PreSov 29 12 6 11 106:112 30 7. L. Mikulás 29 12 3 14 116:117 27 8. Dubnica 29 11 5 13 126:128 27 9. Michalovce 29 11 3 15 118:142 25 10. Topoícany 29 9 5 15 90:111 23 11. Kezmarok 29 5 4 20 92:164 14 12. P. Bystrica 29 2 3 24 61:149 7 „Azt csinálom, amit szeretek” Egyszer már döntöttem, abbahagyom Minden sportágnak s mint ilyennek, a műkorcsolyázásnak is megvannak a nagy edző-egyéniségei. Ezek egyike Betty Callaway asszony, akiről most éppen azt kell tudni, hogy Engi Klári és Tóth Attila mestere. S korántsem véletlenül használatos ez a megjelölés — mester. E kedves angol hölgy ugyanis olyan párosokat nevelt és adott a sportágnak, mint a már fogalommá vált Jane Torwill—Christopher Dean párost. Betty asszony nem utasításokat oszt, hanem magyaráz: mi miért jó, Hogyan is kezdődött? — Ez majd félévszázados történet — emlékezik mosolyogva Betty Callaway. — 1948-ban revükorcsolyásként kerül­tem a még ma is létező Show Ice-Paradi­­se 48 elnevezésű jégrevühöz. Itt ismer­tem meg első férjemet, Roy Callawayt, akivel együtt táncoltunk a jégen. Tehát showműsorban kezdtem, hiszen a jég­tánc akkor még mint sport nem is léte­zett. Négy évig tartott ez a csoda, majd szép sorjában elkezdtem megszerezni az edzői papírokat. Angliában ugyanis egy hat tesztből álló rendszer van, amelynek mindegyike után egy osztállyal maga­sabb szintre kerül az ember, s a fizetését is eszerint kapja. Én mind a hat tesztet még Roy-al tettem le, de aztán elváltak útjaink. — Kikkel érte el első, már jelentő­sebbnek mondható sikereit? — Az angol Karnison—Suddik páros 1964-ben a 4. helyezést érte el az Euró­­pa-bajnokságon, ez volt a kezdet. Az igazi sikersorozat azonban egy német párral indult 1972-ben: a Buck-testvé­­rek megnyerték az azévi Európa-baj­­nokságot, a világbajnokságon pedig ezüstérmet szereztek. Ám ekkor úgy döntöttem — abbahagyom. — Épp a sikerek eljövetelekor? — Nem azért döntöttem akkor így, mert szépen akartam visszavonulni, bár ez kétségtelenül külön öröm lett volna számomra... így szerettem volna. De történt valami... 1974-ben előző férjem vagy épp — szerinte — miért rossz? kapott egy fantasztikus ajánlatot az olasz korcsolya szövetségtől: vállalja el a szövetségi kapitányságot. Ekkor megke­resett engem, hogy vegyem át az egyik párosát, Regőczy Krisztinát és Sallai Andrást. Nos, én igent mondtam, s így mindenki jól járt. — Időközben azonban egy angol pár is a keze alá került... — Ez egy rendkívül érdekes história. Történt ugyanis, hogy Regőczy Kriszti­na édesanyjától kaptam egy levelet, amelyben megköszönte addigi munká­mat... Akkor én meg voltam győződve arról, hogy Krisztáék vagy abbahagyják, vagy más edzőt találtak — én pedig ott maradtam jégtáncosok nélkül. S ekkor szólt egy bíró, hogy van egy igen tehetsé­ges angol pár, de nincs edzőjük, dolgoz­nék-e velük? A nevük valami Torwill meg Dean, mondta... Aztán a dolog ké­sőbb tisztázódott, Krisztáék 1980-ban fergeteges sikert aratva világbajnokok lettek. Akkor már honfitársaimat sem akartam cserbenhagyni. — A Torwill—Dean páros újításai­ban mennyit vállalt magáénak? — Közös munkánk első évében a programjukat teljes egészében én kreál­tam, a következő két évben pedig már közösen alakítottuk ki a programot. — Ha már a Torwill—Dean kettős korszakalkotó tevékenységéről beszé­lünk, Ön hol húzná meg a sportágon belül az egyes korszakok határait? — Csak a saját véleményemet tudom ezzel kapcsolatban elmondani. Az első nagyobb váltást a hatvanas évek elején Courtney Jones-ék hozták akik a szép­séget és a finomságot helyezték előtér­be. Azon évtized végén a csehszlovák Roman—Romanov duó hozta be a sportágba a lendületességet. Az első emelések a Ford—Towell pár nevéhez fűződnek, ezt az irányzatot fejlesztette tovább a Pahomova—Gorskov kettős. — Ön szerint az utóbbi években hogy alakulnak az erőviszonyok a vi­lágversenyeken? — Ahogy én látom, az egyéniben vál­tozatlanul az Egyesült Államok és a Ka­nada a két éllovas, bár Japán és Kína is kezd felzárkózni. Párosban talán még tart a szovjet fölény, de jégtáncban már nem, mivel az ottani edzők sorra szer­ződnek külföldre, s már a versenyzőket sem hajtja annyira az utazás lehetősé­ge... A németek mindig jók voltak a kor­csolyában, de az egyesítés itt is, mint más sportágakban, felszínre hozott bi­zonyos nehézségeket... Ami viszont meglepő, hogy Franciaországban kiala­kulóban van egy fantasztikus jégtánc­kultúra! Nemrég ott jártam, megnéztem a junior országos bajnokságukat, s vala­mi elképesztő fejlődést tapasztaltam. Az elindult 18 párosnak ugyanis több mint kétharmada egyszerűen kitűnő. — Program? — A karácsonyt otthon töltöttem. Január 10-re, a magyar bajnokságra sze­retnék ismét itt lenni. Aztán jön január 20—27. között az Európa-bajnokság, február 20—28. között az olimpia Fran­ciaországban, március közepén pedig a világbajnokság. Úgyhogy lesz mire ké­szülnünk.-ks-Kajakkirály! Ez a cím illette és illeti mindenkor azt a kajakozót, aki az olim­piai távokon — öszáz és ezer méteren — nem talált legyőzőre. Volt idő, ami­kor így emlegették Csipes Ferencet is. — Azt hiszem, manapság senki sem mondhatja el magáról, hogy csakis övé a trón — ha létezik egyáltalán ilyen ülőalkalmatosság a sportvilágban... A szöuli olimpia óta eltelt időben tovább nőtt azoknak a száma, akik bármikor esélyesek lehetnek a győzelemre. Ami­kor jómagam, úgymond, bekerültem a világ élvonalába, akkor éppen egy nem­zedékváltás következett be: visszavo­nult a német Helm, a szovjet Parfeno­­vics, volt tehát hely a fiatalok számára... — Az „Aranynégyes”, amelynek „alapító tagja”, öt éve veretlen, egyes hajóban viszont évek óta nem sikerült világversenyen aranyérmet szereznie. A vizek környékén pedig úgy tartják, az az igazi sztár, aki egyesben tud nyerni... — Lehet, hogy furán hangzik, mégis ez az igazság: nem hiányzik különöseb­ben az egyes siker. Talán nem tűnik nagyképűségnek, voltam már eleget sztár... Természetesen szeretnék minél jobban szerepelni, de tökéletesen elé­gedett lennék azzal is ha négyesünk még két-három évig megtartaná a_ve­­retlenségét. — Ezek szerint Barcelona, az olim­pia nem lesz végállomás? — Semmi esetre sem! Meggyőződé­sem, hogy még hosszú ideig tudjuk tar­tani a magunk szabta színvonalat, s ak­kor miért ne csinálnánk azt, amihez a legjobban értünk? — Ez a négyes másfél éve módosí­tott felállásban veri a világot: Fidei László ül 1990 óla Hódosi helyén. Az olimpiát nyert egységből így kiesett Hódosi Sándor többször is hangot adott azon véleményének, hogy éppen Ön „fúrta” ki a hajóból... — Sajnos, Sanyi még mindig nem tudta megemészteni, hogy más került a helyére, méghozzá jogosan. Akármi­lyen jó barátok voltunk is éveken át, nem szabadott, nem lehetett egy ember miatt feláldozni az egész csapatot. Igaz, hogy az olimpia után mindannyian visszafogtuk a munkát, de az eredmé­nyeink nem romlottak, egyedül Sanyi alatt nem ment úgy a hajó, ahogy kellett volna... Hiába telt el a váltás óta két év, minden megnyilatkozásában hangsú­lyozza, hogy miattam kellett kiszállnia... A jelek szerint már sosem tér vissza a köztünk egykor megvolt jó viszony, ezt tényleg nagyon sajnálom... — Többször is érte kritika a négyes tagjait, hogy már csak a forintokért lapátolnak, a rajt előtt mindig előkal­kulációt csinálnak, mennyit hoz a győ­zelem a konyhára... — A többiek nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy a négyes ese­tében mellékes a pénz, egyértelműen „csak” győzni akarunk. A többi hajó­egységben azonban már más a helyzet. Tavaly a világbajnokságon is valóban azért vállaltam négy számot is, mert tudtam, ha győzni nem is tudok, de a dobogón igenis ott lehetek, és ez pénzt jelent... — A sportolók többsége már pálya­futása delén törni kezdi a fejét, mi lesz majd az — előbb-utóbb, de végül is szükségszerű — visszavonulás után? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de ez a dolog egyelőre cseppet sem foglal­koztat. Változatlanul örömmel és min­den szempontból kiegyensúlyozottan csinálom azt, amit a legjobban szeretek és amihez a jelek szerint értek is vala­micskét... feldolgozta -os-

Next

/
Thumbnails
Contents