Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
1992. január 31. Szabad ÚJSÁG 3 Miután Moszkvában véget ért a Madridban megkezdett közel-keleti békekonferencia harmadik fordulója, amelyen főleg regionális kérdésekről tárgyaltak, és a többoldalú tárgyalások folytatásának menetében állapodtak meg, egyre nyomatékosabban került előtérbe a megszállt területek sorsa. Mint ismeretes, a konferencián nem vettek részt a palesztin, a szíriai és a libanoni küldöttek. Asravi palesztin szóvivő kijelentette, hogy a megkötések már a madridi találkozó előtt is igazságtalanok voltak a palesztinokkal szemben, és csak azért fogadták el őket, hogy a konferencia megkezdődhessen. Most azonban a palesztinok teljes képviseletre törekednek, mert enélkül a közel-keleti tárgyalásokon nem lehet előrelépni. Asravi a konferencia után találkozott Baker amerikai külügyminiszterrel, de tárgyalásukról nem adtak ki közleményt. Szíria részt vesz a február 10-én kezdődő kétoldalú tárgyalásokon Izraellel Washingtonban. Meg nem nevezett szíriai vezetők szerint az USA megígérte, hogy Izrael márciusban elhagyja a megszállt területeket. Ezt az ígéretet szíriai Bush növeli a segélyt Az USA 1993. évi költségvetési tervezete, amelyet Bush elnök terjesztett a kongresszus elé, a kelet-európai államok segélyezésének növelését helyezi kilátásba. Erre a célra a költségvetés „külföldi segély” rovata 14,7 milliárd dollárt irányoz elő. Ezen belül némileg csökken a más szövetségeseknek, például a Fülöp-szigeteknek nyújtandó segély összege. A Szovjetunió utódállamainak a tervezet szerint 620 millió dollárt, Kelet- és Közép-Európa országainak pedig 450 millió dollárt irányoznak elő, ami 13 százalékkal több, mint a jelenlegi pénzügyi évben. Amennyiben Bush tervezetét a kongresszus elfogadja, jelentősen megváltozik az arány a katonai segítségnyújtás és a politikai-gazdasági segítségnyújtás között az utóbbi javára. részről kétségbe vonják. Szíria szerint nem volt értelme a regionális problémákról folytatott tárgyalásoknak, mert Izrael továbbra is az USA fő szövetségese a térségben, és az arab igényeket elhanyagolja. A konfemcia után nyilatkozott Iszmai Abdái Magid, az Arab Liga főtitkára is, aki a közel-keleti probléma megoldása feltételének az arab egység helyreállítását tekinti, mert ez jelenleg romokban hever. Az egyiptomi sajtó szerint Izrael mindenről hajlandó volt tárgyalni Moszkvában, csak a megszállt területekről és a palesztinokról nem, pedig ez a közel-keleti konfliktus lényege. Izraeli biztonsági alakulatok a Jordán nyugati partján a palesztin ellenállási sejtek többszáz tagját tartóztatták le. Ezt tegnap közölték Izraelben. A közlemény szerint több tucatnyi terrorista szervezetet számoltak fel, és a razziák során nagy mennyiségű fegyvert koboztak el. Kb. ötszáz személyt tartóztattak le, a legtöbbet az Al-Fatah tagjai közül. Hadihajókkal tankok ellen A német szövetségi haditengerészet hajóinak egy csoportja a Földközi tengerben, Gibraltár közelében feltartóztatta a Godewind nevű német teherhajót. A hajó Szíria felé tartott, és fedélzetén a csehszlovák hadsereg fegyverzetének tizenhat darab T-72 típusú harckocsija volt. A Godewind hajót arra kényszerítették, hogy visszatérjen Németországba. A bonni szövetségi sajtóhivatal nyilatkozata szerint a kormány a tervezett szállítmányról már hosszabb ideje tudott. Németországban a fegyverkivitelt szabályozó törvény tiltja, hogy német hajók hadianyagot szállítsanak. Az illetékes minisztériumokkal munkacsoportot hoztak létre, amely az akciót előkészítette. A kiéli államügyészség megkezdte az eljárást a hajótársaság ellen, amely tulajdonában van a Godewind nevű hajó. gyarország, Marokkó, Ausztria, Venezuela és Zimbabve. Borisz Jelcin New Yorkba utazása során Londonba érkezett, ahol John Major brit kormányfővel 15 pontos barátsági deklarációt írt alá. A két ország kinyilatkoztatta, hogy lezártnak tekinti a hidegháborút, katonai és gazdasági téren együttműködik. Jelcin elutazása előtt felszólította Nagy-Britanniát, Franciaországot és Kínát, hogy az atomleszerelésben kövessék Oroszország és az Egyesült Államok példáját. Jelcin egyik célja, hogy rávegye az USA-t, mondjon le az SDI-programról, tehát a csillagháborús tervről, és közösen alakítsanak ki egy globális kozmikus biztonsági rendszert. Jelcin New Yorkban valószínűleg találkozik Li Peng kínai kormányfővel, Mitterrand francia elnökkel, Jeszenszky magyar külügyminiszterrel, Myazava japán és Rao indiai miniszterelnökkel. Camp Davidban tárgyalni fog George Bush-sal, majd Kanadába utazik, hogy Brian Mulroney kormányfővel tárgyaljon. Az Egyesült Államok tovább folytatja az atomfegyverek fejlesztését és a földalatti kísérleti atomrobbantásokat, tekintet nélkül a Bush elnök által bejelentett leszerelési javaslatokra. Ezt James Watkins amerikai energetikaügyi miniszter jelentette be, akinek tárcájához tartoznak az atomfegyver-kísérletek is. Feltehető, hogy Jelcin, úgy mint korábban Gorbacsov, felveti a lehetőséget, hogy megszüntet minden atomfegyverkísérletet, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz. Magyarország és az EK A Financial Times Kupa Mihály magyar pénzügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva közli, hogy Magyarország már idén tavasszal kérni akarja felvételét az Európai Közösségekbe. A magyar miniszter szerint Svédország és Ausztria mellett szeretnének tárgyalni a kérdésről úgy, hogy 1996-ig elnyerjék a teljesjogú tagságot. A brit napilap szerint nem valószínű, hogy az Európai Közösségek bizottsága komolyan veszi ezt a törekvést. Brüsszel ugyanis nem számol azzal, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia 2000 előtt az EK tagja lehetne. Olcsóbb úthasználat? Az Európai Közösségek bizottsága azzal a kéréssel fordult Csehszlovákiához és Magyarországhoz, hogy csökkentse eredeti szintre az úthasználati díjat az EK kamionjai számára. A bizottság jelentésében az áll, hogy az úthasználati díjat egyoldalúan és lényegesen emelték fel röviddel azután, hogy aláírták az egyezményt, miszerint több tranzitengedélyt adnak ki az EK kamionjai számára a két közép-európai országban. Az EK arra hivatkozik amikor az úthasználati díjak csökkentését kéri, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország a társulási szerződés aláírása után emelte a díjakat. A társulás ugyanis kizáija az egyoldalú intézkedéseket. Az EK-bizottság kiküldte képviselőjét az érintett államokba, hogy segítse megoldani a problémát. Brit-orosz barátsági nyilatkozat Ma kezdődik a BT-csúcstalálkozó Ma, január 31-én kezdődik New Yorkban, az ENSZ székhelyén a Biztonsági Tanács tagjainak csúcsértekezlete, amely első a maga nemében a világszervezet fennállása óta. A csúcsértekezlet gondolatát John Major brit kormányfő vetette fel és azt Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár azonnal támogatta. A találkozó lehetőséget kínál arra, hogy a legfontosabb országok vezetői ismertessék nézeteiket a jelenlegi világhelyzettel és ezen belül az ENSZ szerepével kapcsolatban. A csúcsértekezleten megígérte részvételét George Bush amerikai elnök, Francios Mitterrand francia elnök, Borisz Jelcin orosz államfő, aki számára ez a találkozó jelenti első nagy szereplését a nemzetközi politikai porondon. Számítanak Kína, Japán és más államok kormányfőinek jelenlétére is. A tanácskozás középpontjában nyilvánvalóan az áll majd, hogyan határozzák meg az ENSZ szerepét a hidegháború befejezése utáni időszakban, és hogyan szavatolják a világ biztonságát. A hivatalos napirenden kívül fontos szerepet kap Borisz Jelcin, hiszen Oroszország foglalta el a volt Szovjetunió helyét az ENSZ-ben. Kína azt reméli, hogy a csúcstalálkozó megtöri eddigi nemzetközi elszigeteltségét. Nyilván szóba kerül a Biztonsági Tanács összetételének kérdése is. Számos állam már évek óta a BT-tagság kibővítését szorgalmazza. Jelenleg a BT-nek 15 tagja van, ebből öt állandó. Az állandó tagok: Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A nem állandó tagok közül öt minden évben változik. Idén a nem állandó tagok: Belgium, Ekvádor, India, Japán, a Zöld-foki-szigetek, MaHegyi Karabahban tovább dúlnak a harcok az örmények és az azerbajdzsánok közt. Képünkön egy örmény asszony az azerbajdzsáni légierő támadása során elesett fiát siratja (Telefotó: ÓSTK/AP) Moszkvai békekonferencia után A megszállt területek sorsa Goulding nem megy üres kézzel, de... A kéksisakosok bevetésének akadályai Marrack Goulding, az ENSZ-főtitkár helyettese Belgrádból nem tér üres kézzel vissza New Yorkba, de a Vance-terv megvalósítása körül még mindig sok a kérdőjel. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, mint mondta „néhány pozitív ügyről” tájékoztathatja, de azt is el kell mondania, hogy a horvátországi szerbek, de Zágráb is elég akadályt gördít még a kéksisakosok bevetése elé. Szerbia és a szövetség vezetése, vala- Babic céljai csak úgy valósíthatók meg, mint a szövetségi hadsereg parancsnoksága támogatta az ENSZ-terv gondolatát. Egyetértésüket fejezték ki a nyugatszlavóniai úgynevezett szerb autonóm terület képviselő is. Ez azonban nem elég a terv megvalósításához. Ami hiányzik, az Milan Babic krajinai „elnök” alapvetően elutasító álláspontjának megváltoztatása és a horvát vezetés egyértelmű magatartása, amely megszünteti egyes döntések önkényes magyarázatát. Objektívan el kell ismerni, hogy Babic érveinek van némi alapjuk. Ha figyelembe vesszük a horvát vezetés álláspontját, nem tűnik túlzottnak a félelem attól, hogy a szerbeklakta területekről kivonják a jugoszláv hadsereget és leszerelik a krajinai fegyvereseket. Tudjman horvát elnök egész Horvátország fölött, tehát a vitás területek fölött is ellenőrzést akar gyakorolni. A Vance-terv ezt nem így képzeli, mert az említett területek ENSZ-védelem alá helyezésével számol a problémák politikai megoldásáig. Úgy tűnik, hogy mindkét fél saját politikai céljait tekinti elsődlegesnek. ha a Krajina önállósul. Tudjman pedig nem mehet bele olyan megoldásba, amely úgy tüntetné fel, mintha Horvátország lenne a vesztes. Az ENSZ-terv sorsa tehát továbbra is bizonytalan, mert a megoldáshoz még hiányoznak az alapvető feltételek. Derűlátó nyilatkozatok gyakran hangzanak el, de ezeket tanácsos óvatosan kezelni. Úgy tűnik, most Zágrábban és Kninben dől el, megoldják-e a térség problémáit. Goulding miután Belgrádban találkozott Milosevics szerb elnökkel, összegezte tapasztalatait. Kedvező előjelnek tartja, hogy általában betartják a tűzszünetet. A tűzszünet szórványos megsértése nem annyira komoly, hogy veszélyeztetné az ENSZ-terv megvalósítását. Az ENSZ-erők kiküldésének sok a híve. A legnagyobb nehézség az, hogy az ENSZ- tervet többféleképpen magyarázzák. A csapatok kiküldése előtt teljes bizonyosságot kell szerezni arról, hogy minden feltételt teljesítettek. A Biztonsági Tanács Jugoszlávia kérdésével már a jövő héten foglalkozhat. Horvátország válságterületein a tartósnak mutatkozó tűzszünet arra készteti az elmenekült lakosságot, hogy visszatérjen otthonába Képünkön a Duga Resa nevű faluba visszatérő csoportot és a község határában álló őrséget láthatjuk (Telefotó: ÖSTK/AP) A BIZTONSÁGI TANÁCS úgy döntött, hogy javasolja a Szovjetunió négy utódállamának — Örményországnak, Kirgíziának, Úzbegiszlánnak és Tádzsikisztánnak — felvételét az ENSZ tagjainak sorába. A múlt héten a BT Kazahsztán felvételét ajánlotta. Az ENSZ-nek jelenleg 166 tagja van, az új tagállamok felvételéről a jövő hónapra egybehívott 46. ENSZ-közgyűlés határoz majd. U krajna kormánya nyilatkozattal fordult a nemzetközi pénzügyi szervekhez, miszerint nem hajlandó alávetni magát a Független Államok Közössége államközi tanácsa döntéseinek. A kormány bejelentette, hogy önállóan fogja törleszteni a volt Szovjetunió külföldi adósságainak ráeső részét, tehát az összadósság 16,37 százalékát. O lSZEWSKI lengyel kormányfő az ország védelmi tanácsának ülésén kijelentette, hogy Lengyelországot a legnagyobb veszély Keletről fenyegeti. Ezt a veszélyt a Szovjetunió széthullása utáni destabilizálás jelenti, amely egyre fenyegetőbb Lengyelország számára. Ezért a keleti határ védelme a lengyel hadsereg figyelmének középpontjába került. SzADDÁM HÚSZÉIN iraki elnök különleges katonai alakulatokat hozott létre személyének, az elnöki palotának és a kulcsfontosságú épületeknek védelmére. Ezt azzal magyarázza, hogy Dél- Irakban egyre aktívabbá válnak az iszlám síiták. Á különleges alakulat 10 ezer önkéntesből áll, akik korábban a köztársasági gárda tagjai voltak, és résztvettek az Öböl-háború harcaiban. A LIBANONBAN állomásozó ENSZ-csapatok mandátumát a Biztonsági Tanács további hat hónappal, 1992. július 31-éig meghosszabbította. Egyidejűleg elfogadta a főtitkár javaslatát, hogy alkalmazzanak megtakarító intézkedéseket, és tíz százalékkal csökkentsék a Libanonban állomásozó ENSZ- csapatok létszámát. Libanonban 5764 kéksisakos állomásozik, ami évente 157 millió dollárba kerül. A TASZSZ hírügynökség tegnaptól új nevet visel. A hivatalos rövidítés most ITAR-TASZSZ. Oroszország Tájékoztató Sajtóügynöksége — ez az új név — a Szovjetunió hivatalos hírügynöksége és az Órosz Tájékoztatási Ügynökség a RIA-Novosztyi összevonásából jött létre. A TASZSZ megjelölés ezután is fennmarad, és azt jelenti majd, hogy „A Független Államok Sajtóügynöksége”, aminek orosz rövidítése ugyancsak TASZSZ. SkÓCIÁBAN erősödnek az önállósodási törekvések. A skótok fele úgy véli, hogy az országrésznek el kellene szakadnia Nagy-Britanniától, húsz százalékuk nagyobb jogköröket szeretne Edinburgh számára. Tom King brit védelmi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Skócia önállósága tragédiát jelentene az Egyesült Királyság számára. A FRANCIAORSZÁGBAN lezuhant A-320 típusú személyszállító repülőgép katasztrófáját valószínűleg pilótahiba okozta. A két „fekete doboz” közül az egyikből megállapították, hogy helytelen programot helyeztek üzembe azon a számítógépen, amelynek a leszállási manővert kellett volna irányítania. A másik „fekete doboz” olyan rossz állapotban van, hogy csak igényes laboratóriumi vizsgálat után próbálják meg elemzését. SZICÍLIÁBAN Catania és Raguza között a kamionok csak fegyveres kísérettel hajlandók áthaladni. Mivel a kamionok sofőrjei fegyvert és kiképzési lehetőséget kértek, a rendőrség úgy döntött, hogy minden reggel összegyűjti az aznap a veszélyes útra induló kamionokat és fegyveres rendőri kíséretei biztosít számukra. O roszországban egyre súlyosabb a pénzhiány. Az orosz televízió szerint februárban már nem lesz elég pénz a Fizetésekre sem. Az orosz parlament alelnöke szerint a lakosság igényeit más módon elégítik ki. A szakértők szerint az egyetlen kiutat az orosz nemzeti pénznem bevezetése jelentené. Az Orosz Központi Bank igazgatója a parlamentben bejelentette, hogy hasonló nehézségekkel kell számolni februárban is. A központi bankok már 14,8 milliárd rubellel tartoznak a bérből és fizetésből élőknek, valamint a nyugdíjasoknak.
