Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
II. PestiMlirlap 1992. január 28. ÚJFASISZTÁK — ITTHON Nehezen NEMZETISZOCIALISTA NYILATKOZAT Cél a legalitás bizonyítható vádak Alig leplezték le néhány napja Ausztriában az újfasiszták összeesküvését, máris nyilvánosságra hozták, hogy a szervezetnek magyar kapcsolatai is voltak. Kiderült, hogy az ORFK nyomoz a győri Györkös István és hat társa ellen, akik a jelek szerint fejükbe vették az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását. Az 50 év körüli tagokból álló neonáci társaság 1991 elején Győrött horogkeresztes fasiszta'röpcédulákat terjesztett a Magyar Nemzeti-szocialista Akciócsoport nevében. Györkösök úgymond nemzetiszocialista államot akartak létrehozni „törvényes alapon”. Újságot szerkesztettek Új rend néven, és sűrű levelezést folytattak az Egyesült Államokban működő Német Nemzetiszocialista Munkáspárt Külföldi Újjáépítési Szervezet vezetőjével. Félreérthetetlen készülődésre utal, hogy a házkutatásokon rengeteg katonai felszerelést, álcaruhákat, lőszereket, egy gázpisztolyt, gyakorló gránátokat foglaltak le. Valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezhet. * * * Bár a Nemzetbiztonsági Hivatal nem ad részletes tájékoztatást, amíg az üggyel a rendőrség foglalkozik, mégis megpróbáltunk némi háttérinformációhoz jutni. Először Suha Györgyöt, az ORFK szóvivőjét kérdeztük. — Ez az ügy nemcsak rendőrségi, hanem igazságügyi szempontból is igen bonyolult. Ennek az az oka, hogy jóllehet a Nemzetbiztonsági Hivatal számos hasonló üggyel foglalkozott, a legtöbb mégsem került bíróság elé. Mégpedig azért nem, mert nagyon nehéz bizonyítani a vádat, nevezetesen az államrend megdöntésére irányuló szervezkedést. —Ha mégis tárgyalás lesz, mire számíthatnak a vádlottak ? Mert úgy tudom, ezért Ausztriában akár életfogytiglan is járhat, de ott többen enyhébb büntetést szeretnének, mert az osztrák bírák és esküdtek inkább ejtik a vádat, semmint hogy a súlyos büntetést kiszabják. — Az biztos, hogy súlyos években mérik nálunk is a büntetést, de ismétlem, a bizonyítás még hátravan. * * * Megkérdeztük Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt is, mi lehet ennek az ügynek a végső kimenetele. — Ez attól függ — válaszolta a főügyész —, milyen bűncselekményt állapítanak meg a bírák. Puccs esetén valóban kiszabható 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, sőt életfogytiglan is. Az államhatalom megdöntésének előkészítése viszont legfeljebb 5 év börtönnel büntethető. * * * Dr. Nyilasi Gyulától, a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályának vezetőjétől azt kérdeztük, miként lehetséges, hogy a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. — A köznyelvben puccsnak nevezett cselekményt a büntető törvénykönyv 139. paragrafusa úgy fogalmazza meg, hogy az büntetendő, akinek a tevékenysége közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal megdöntse vagy ezzel fenyegesse, különösen fegyverrel. Az eddigi bizonyítékok, amelyeket a rendőrség számunkra megküldött, nem elegendőek ahhoz, hogy letartóztatást kérjünk a bíróságtól. Nem bizonyítható ugyanis sem a közvetlenség, sem a felfegyverkezés. —A röpcédulák kiragasztása kapcsán a közösség elleni izgatás vádja is felmerülhet? — Igen, de ezzel kapcsolatban sem indokolják egyelőre a bizonyítékok azt, hogy szabadságuktól megfosszuk a gyanúsítottakat. Kérdés, hogy maga a horogkereszt mint szimbólum használata minősülhet-e bűncselekménynek. Én nagyon veszélyesnek tartom a neonácizmus megjelenését, de az eddigi nyomozási adatok arra engednek következtetni, hogy a győri csoport mindössze az önmeghatározásnád tartott, önmagát deklarálta. A hét tagból egyébként három a Györkös család tagja, apa és két fia. A házkutatások során támadófegyvert nem találtak; a karabélyhoz való bajonettek, a golyóálló mellények, gyakorló kézigránátok, üzletben kapható álcaruhák nem tekinthetők annak. Hozzáteszem, a nyomozás még nem zárult le. — Milyen kapcsolatban állt ez a csoport az osztrák újfasisztákkal ? — Arra, hogy olyan jellegű kapcsolat volna, amely a Magyar Köztársaságra veszélyt jelent, nincs adat tudomásom szerint. Ha erre adat volna, az sokkal szigorúbb fellépést indokolna. Más, egy ideológiát valló pártok is kapcsolatot tartanak egymással, ez önmagában nem büntetendő. — Nem merült fel annak 'gyanúja, hogy a csoport tagjai vagy vezetője nem beszámítható ? — Tudtommal nem. SELLEI ANDOR Enyhén szólva vegyes érzelmeket keltett a közvéleményben a hír: neonáci csoportot lepleztek le Győrött a napokban. Eddig alig ismerhettünk meg részleteket a szervezkedőkről, csak a puszta tényeket közölte a sajtó: röplapok, fegyverek, államrend megdöntésének gyanúja. Kik ezek, mit akarnak? — merülhet föl a kérdés, legfőképp azokban, akiken hideg borzongás fut végig ilyen hírek hallatán. Időközben rátaláltunk a szabadlábon védekező Györkös Istvánra, aMagyar Nemzeti-szocialista Akciócsoport vezetőjére, és nyilatkozatra bírtuk. Középmagas, fekete bőrkabátos, fekete inges ötvenes férfi jelent meg a találkozón, őszes haja félrefésülve, keskeny szája fölött vékony bajusz. Magabiztosan, szinte meggyőződéssel beszélt. Egy budapesti kávéházban adott találkozót Györkös István. — Családja van? — Van. Három gyerekem közül kettő tagja is mozgalomnak. Legidősebb bajtársunk ötvenhatban Corvin közi parancsnok volt. Utána következem én, a csoport vezetője. 1961-ben a népi demokratikus államrend meg-Félek... Három év alatt a világ által a faj- és az idegengyűlölet egyik „fellegvárának” tartott Amerikában egyszer sem éreztem hasonló félelmet. Igaz, hogy az „elit” Washingtonban dolgoztam, való, hogy „fehér” negyedben laktam, ám rendszeresen döntésének kísérletéért kaptam két évet. A többi tag fiatalabb, mindannyian rendi iskolába jártunk. Tehát közülünk erőszakossággal megvádolni senkit nem lehet. — Ha ez így van, miért foglaltak le önöknél röplapokat? Pártot akarnak alapítani? — Ez attól függ, hogyan tud terjeszkedni egy gondolat. — Milyen gondolat? — Rend, erő, becsület, igazságosság, nemzeti szocializmus. — Ezek ugye horogkeresztes plakátok jelszavai voltak, ami vitathatatlan rossz érzéseket kelthet az emberekben. — Lehet, hogy rossz emlékű jelképek, de a horogkereszthez sokkal több jó tapad, mint a vörös csillaghoz. — De legalább annyi vér is. Tehát önök nem tagadják a náci eszméket? — Nem tagadjuk. De hétköznapi fasisztákkal nem vállalunk közösséget. Csoportunk valójában hungarista. Ezt szerettük volna teljesen legálisan, erőszak nélkül terjeszteni. — Mire kellettek akkor a lefoglalt fegyverek ? — — Ezeket az Akciócsoporttól teljesen független Vándorsólyom terméutaztam a milliók által használt metrón, autóval sokfelé megfordultam, még a rettegett New York-i Harlembe és a főváros hírhedt South-East negyedébe is bemerészkedtem. Találkoztam feketeellenes s ugyanígy fehérellenes érzelmi megnyilvánulásokkal — igaz, a tömegkommunikációban csupán. Am soha nem jutott eszembe egy, a tömegből bőrszíne miatt kitűnő ember láttán félni. Nem tőle, hanem attól tartva, hogy valaki bántani fogja, botrány lesz, s ki tudja, milyen tömegjelenet. Nem idealizálom túl az Egyesült Államokat — pontosan tudom, hogy bőven van mit tenni a többi között a legkülönbözőbb származású emberek egymás közötti kapcsolatainak, társadalmi együttélésük megteremtésének érdekében — s az előítéletek leküzdéséért. Am azt is tudom, hogy a majdnem tisztán fehérek lakta „elit” negyedben fekete bőrű (ahogy ott finoman nevezik, afrikai amerikai) tanárnője volt elsős kislányomnak... s ezen senki sem ütközött meg. Mint ahogy azon sem, hogy feketék, fehérek, sárgák és még ki tudja milyen színűek együtt dolgoznak, együtt tanulnak, együtt szórakoznak. S azt is tudom, hogy ha egy fekete bőrű fiatal halálra szúr egy fehér bőrű fiatalt, nem sikít a város egyik része vérbosszúszetjáró egyesület használta. Több száz kilométeres menetgyakorlatokat csináltunk az egész országban, és mivel a fiatalok egy részét vonzza a katonásdi, a fegyverekkel gyakorlatoztunk is. — Említette, hogy 1961- ben ült. Már akkor is foglalkoztatta a nemzetiszocializmus eszméje? — Ezzel az eszmével akkor ismerkedtem meg, amikor bekerültem a börtönbe hasonló gondolkodású emberek közé, akiknek a keménysége, hithűsége megfogott. — A hírek szerint külföldről kaptak támogatást. — Anyagi támogatást sehonnan, viszont nemzetközi kapcsolataink vannak külföldön engedélyezett hasonló pártokkal. — Mi a végső célja az önök szervezkedésének, s mennyiben használják fel ehhez a húszas-harmincas évek német nemzetiszocialista pártjának eszméit? — Azokat az eszméket minimális mértékben használjuk fel. Szervezetünk nagybetűs célja, hogy elérjük a legalitást. — És utána ? — Utána, hogy, mint bármely más párt, mérkőzhessünk meg a porondon. ért, nem kell attól kezdve a fehérnél bármilyen árnyalattal is sötétebb színű embereknek rettegve, állandóan körbe-körbe tekintve járniuk az utcákat..., ha egyáltalán kimerészkednek. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy nem feltétlenül jellemző a most vérért, fekete, külföldi, más ember véréért hőzöngő csoportok reakciója. -Ám amíg nem teszünk ellene, amíg eltűrjük, hogy tizenhuszonéves fiatalok metrószerelvényről metrószerelvényre járva, minősíthetetlen jelzőkkel illessenek minden nem „tisztán magyart”, idegent keressenek, hogy bántsák; amíg hallgatunk, amikor kisebb-nagyobb csoportok egymás után ragasztanak ki faj- és idegengyűlölő jelszavakat, vérüket követelő kiáltványokat; s amíg nem hallani józan hangokat, uram bocsá1 a hatóságoktól is... addig én félek. Tudom persze, hogy könnyebb egy olyan történelemmel megtanulni (s bizony keserves és hosszú út ez) a toleranciát, a másság elfogadását, a „békés egymás mellett élés” alapszabályait, mint amilyen az Államoké. Hinni szerettem volna azonban, hogy a huszadik század végi Magyarországon, tanulva századunk leckéiből, ilyen már nem fordulhat elő... ÉPÍTÉSZEK HORVÁTORSZÁGÉRT Háborús károk helyreállítása MESTER ZSOLT A lerombolt horvátországi épületek újjáépítéséért a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére mozgalom jön létre. Építészmérnökök, műemlékvédők, környezetépítők, építőipari vállalatok és vállalkozások szeretnének segíteni a háborús károk helyreállításában. Az „Eszékért” elnevezésű mozgalom fővédnökséget Surján László pártelnök, népjóléti miniszter vállalta. A kereszténydemokraták azonban nem akarják, hogy ez kizárólag a KNDP akciója maradjon, sokkal inkább szeretnék, ha a mozgalom pártok és határok fölé terebélyesedne. Idehaza megvalósítandó célokat is maguk elé tűztek a szervezők. Segíteni akarnak a horvát menekülteken, akiknek házát, lakását a földdel egyenlővé tette a háború. Külön munkacsoportot hoznak létre, akiknek feladata, hogy újra lakáshoz, otthonhoz juttassák őket. TÚL AZ ÓPERENCIÁN... Idegengyűlölet Amerikában VADÁSZ ZSUZSA
