Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
8 Szabad ÚJSÁG 1992. január 24. Hírkosár J Műkorcsolya-Eb Szigorú szintek Nagy kő esett le az Amerikai Atlétikai Szövetség, a TAC vezetőinek szívéről, amikor Louisiana állam kormányzóválasztásán az egyik esélyes jelölt, David Duke megbukott. A hírhedt ultrajobboldali és fajgyűlölő politikus győzelme esetén ugyanis — a feketebőrű atléták érzelmeire való tekintettel — New Orleans helyett egy más állambeli várost kellett volna keresni az olimpiai válogatóverseny színhelyére. így most már nincs akadálya annak, hogy június 19-től 28-ig, két szünnappal a louisianai nagyvárosban bonyolítsák le a versenyt — három szám kivételével. A női maratoni futóknak ugyanis már január 26-án Houstonban, a férfiaknak április 11-én Columbusban az 50 km-es gyaloglóknak pedig New Orleansban külön rendezik a válogatót. Itt nagyjából a barcelonai olimpiai időrendet követik, de a férfi 200 és 400 méter nem ütközik egymással. Egyébként a válogatásra a régi szabály érvényes. Számonként az első három helyezett vehet részt az olimpián, feltéve, hogy teljesítette a nevezési szintet. Száz és 400 méteren a váltókra az első hatot veszik figyelembe. Mel Rosen, a férfi olimpiai csapat vezető edzője azonban máris bejelentette, hogy a váltókért felelős edzőnek, Tom Telleznek jogában áll a csapatból bármelyik más versenyzőt a váltóba beállítani. Ez azt jelenti, hogy Michael Johnson, aki előreláthatólag az olimpián is 200 méteren áll rajthoz, indulhat majd a 4x400 méteres váltóban is. Az amerikaiak láthatólag nem akarják még egyszer elkövetni a tokiói súlyos hibát, a kiváló futó mellőzését, amely aranyérmükbe került, s még mindig bosszantja a sportközvéleményt. A nagy „vegyes” Boris Becker ugyancsak elégedett lehet magával. Mindent elért már az életben, amit csak akart. Úgy tűnik, a nagy depresszióból is kilábalt már. Nemrég két napig nem edzhetett térdsérülése miatt. Kapott egy jótanácsot, s megfogadta. Gondolt egy nagyot és elutazott. így lett Becker számára Perth a Paradicsom „előszobája”. Sétált a tengerparton, napozott a teniszpályán, csak a fürdésről kellett lemondania a térdén éktelenkedő kötés miatt. Egyszóval unatkozásra nem volt idő. Vele volt ugyanis új barátnője, a 26 éves Barbara „Babsi” Feltus-Ferbst. Meg is lett mindennek a következménye. A német sajtó „pellengérre” állította őt, s azt írták róla a lapok, hogy Becker, aki korábban lelki „nyavalyákkal” küszködött, olyan felszabadultnak látszott, mint már hosszú ideje soha. Úgy tűnik, a feketebőrű barátnő jelenti most a vigaszt. Becker azonban nyílt levéllel válaszolt a róla szóló írásra. „Azt csinálok, amit akarok, és akkor, amikor akarom” — írta. Az év atlétája Egy kaliforniai havilap, a Track and Field News által közrebocsátott közvéleménykutatás szerint az 1991-es év atlétája az ukrán rúdugró, Szergej Bubka lett. Érdekesmód az amerikai sportolók jelentős helyet foglalnak el a „ranglistán”. Az amerikai távolugró, Carl Lewis a második helyen végzett. A toplista alsóbb fokait is amerikai sportolók bérlik: Michael Johnson, Mike Powell és Dan O’Brien. Az említett ranglistán csupán két csehszlovák atléta neve szerepel. A gerelyhajító, Ján Éelezn^ sportágában a lépcső második fokán helyezkedik el. A felmérés alapján a finn világbajnok, Kinnunen kerek egy fokkal jobb nála. A második csehszlovák sportoló Robert Zmélík tízpróbázó, aki a saját sportágában az ötödik helyen áll. Az amerikai O'Brien, a kanadai Smith, a német Schenk, valamint a francia Plaziat megelőzik őt. \_____________________________________________________________________> Ebedli Zoli már sajnálja Meglepetés nélkül Lausanne-ban a műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokság színhelyén a korábbi évek hagyományainak megfelelően, tehát nagyobb meglepetések nélkül folytatódtak a küzdelmek. A párosok versenyében a Független Államok Közi páros verseny győztesei (CSTK-felv.) zösségének a sportolói szerezték meg mindhárom érmet. A kötelező program után nagyszerű teljesítményének köszönhetően még a harmadik helyen állt a csehszlovák Kovaííková, Novotny kettős, ám végül is leszorult a dobogóról. Australia Open Ivan Rezek edző a versenyt követően nem leplezte csalódottságát. Véleménye szerint a páros nagyon közel állt ahhoz, hogy több mint három évtized után ismét érmet szerezzen Csehszlovákiának. Annak ellenére, hogy ez nem sikerült, elégedett volt védencei teljesítményével. A párosok versenyének végső sorrendje: 1. Miskutyenok, Dmitrjjev (FÁK) 2,0,2. Becske, Petrov (FÁK) 2,5, 3. Siskova, Naumov (FÁK) 5,0, 4. Kovaríková, Novotny (csehszlovákok) 5,5. Amint már arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk a jégtáncosok versenyében az első kötelező tánc a legjobban a Klimova, Ponomarenko kettősnek sikerült. Engi Klára és Tóth Attila a paso doble után holtversenyben a 4—5. helyet foglalta el. A férfiak versenyében remekül rajtolt a csehszlovák Petr Barna, aki a kötelező program után az első helyen állt. A szakemberek számára meglepetésként hatott a címvédő Petrenko halvány teljesítménye, amivel csak a negyedik helyről várhatta a folytatást. A szabadon választott program bemutatására tegnap a késő esti órákban került sor. Mire e sorok eljutnak az olvasóhoz, már ismeretes, hogy a csehszlovák sportolónak sikerült-e megszereznie élete elsőEurópa-bajnoki címét. Albertville ’92 Még 15 nap Még tizenöt nap, és a franciaországi Albertville-ben megkezdődik a téli olimpia. Az előzetes bejelentések szerint 2600 sportoló áll majd rajthoz, tehát ezerrel több, mint az 1988-as calgaryi olimpián. Az egyes versenyszámok a korábbi játékok hagyományaival ellentétben jóval több színhelyen zajlanak majd, ami természetesen az érintettek körében meglehetősen nagy visszhangot váltott ki. A szervezők azonban ismételten ígéretet tettek arra, hogy minden gördülékenyen, simán fog menni. Érdekességként jegyezzük meg: csak az amerikai televízió, a CBS képviseletében, mintegy 1200 ember lesz jelen, hogy az olimpia színhelyéről tudósítson. Az előzetes információknak megfelelően Csehszlovákiát 137 tagú csapat képviseli majd Albertville-ben. A 79 sportoló mellett 48 edző, illetve 10 vezető alkotja a küldöttséget. Sabatini elbúcsúzott Melboume-ben folytatódott Ausztrália nyílt nemzetközi teniszbajnoksága. A női egyes elődöntőjében az első helyen kiemelt Szeles Mónika 6:2, 6:2 arányban bizonyult jobbnak Arantxa Sancheznél. így már ötödször jutott a Grand Slame-sorozat fináléjába. A másik mérkőzésen meglepetésre M. J. Fernandez 6:1,6:4 arányban győzte le a nála jóval esélyesebb argentin Gabriela Sabatinit. A döntőben tehát Szeles Mónika Fernandezzel méri össze erejét. „Volt egyszer egy lehetőség...” Az utolsó labdaművészek közé tartozott; hozzá hasonló képességű futballisták sajnos már „kihaltak” a magyar pályákról. Ha ma játszana, bizonyára nem kongatta néha az Üllői úti katlan az ürességtől a bajnoki mérkőzéseken. Háromszáznegyvenszer szerepelt első osztályú mérkőzésen, s tizenkét alkalommal öltötte magára a válogatott címeres mezét. Bár már harmincnyolc éves, de még nincs „szögön” a futballcsukája; Ausztriában „profiskodik”. — Másfél éve igazoltam a svéd negyedosztályban szereplő Södertälje együtteséből az osztrák Oberndorf gárdájához Tavaly sikerült egy osztállyal feljebb lépnünk, így most az Oberligában játszik a csapat, ahol negyedik helyen állunk. Itthon lakom, hetente ingázok. — Zoli! Aligha a mérkőzések sportértéke miatt játszol hetente a falusi csapatban. Nem érzed megalázónak, hogy „öregen” válogatott labdarúgó létedre a „kutyaütők” között futballozol? — Egyáltalán nem, sőt élvezem a játékot! Egyébként Oberndorf olyan kis település, hogy oda nem érkezett el a hírem. A szurkolóknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen játékosmúlt van mögöttem. Ok nem kérdezték, én pedig nem dicsekedtem vele. De hiába is tagadnám, elsősorban a pénz miatt játszom, s rajtam kívül még nagyon sok volt NB I-es labdarúgó jár hasonló cipőben. Ez nem csupán a mi hibánk, hiszen a mi időnkben a mostanihoz képest filléreket lehetett keresni, nem beszélve a nyugati labdarúgók jövedelméről. Nem hiszem, hogy egy is akad közülük, aki ennyi élvonalbeli idény után rá lenne kényszerítve, hogy harmincnyolc évesen olyan színvonalú bajnokságban kelljen futballoznia, mint nekem. — Antikor „fénykorodat” élted, megvolt a lehetősége arra a magyar labdarúgóknak, hogy külföldre szerződjenek? Az akkori „spílerek” közül sokan, így Nyilyasi, Törőcsik, Kiss Laci és Várady Béla is szerencsét próbált a profivilágban, egyedül neked nem sikerült komolyabb csapathoz kerülni. Nem akartad kipróbálni képességeidet a profivilágban? — Dehogyisnem! Két lehetőségem is volt annak idején, s úgy érzem, egyszer sem rajtam múlt, hogy nem mehettem. Ezért még a mai napig tüske van bennem. Először a Standard Liege érdeklődött utánam. Akkor az OTSH-ban Csáki Sándor volt a „mindenható”, tőle függött a futballisták sorsa. Aki szimpatikus volt neki, mehetett, aki nem, az itthon maradt. Valószínűleg én nem tartozhattam a kedvencei közé, hiszen máskülönben miért csak három napot engedélyezett volna nekem, hogy kimehessek próbajátékra. Amikor kiérkeztem, a belga csapat már túl volt az alapozás javán, a játékosok jó erőben voltak. A három nap alatt két edzőmérkőzést játszottunk alacsonyabb osztályú csapatokkal. Nem ment rosszul a játék, tetszettem az edzőnek, Raymond Goethalsnak. Csupán egy kérése volt, hogy szeretne megnézni a tétmérkőzésen két nap múlva. Csakhogy akkor nekem már itthon kellett lennem... Másodszor az akkor Bundesliga másodosztályban szereplő Hertha BSC elnöke jött, hogy az edző meg szeretne nézni. Három gyakorláson voltam kinn Nyugat-Berlinben, ott ugyanis már folyt a bajnokság, ezért mérkőzésen nem játszhattam. A tréningeken az edző hamar „kibökte”, hogy az erőállapotom nem túl jó, azt viszont látta, hogy a labdával jól bánok. Gondolom, ezért tettek olyan ajánlatot a Fradinak, hogy egy hónapon keresztül hétfőtől péntekig edzzek náluk, a bajnoki meccsekre pedig hazajöhettem volna. Ha megfelelek, százötvenezer márkáért megvesznek. Akkoriban még nem volt nálunk piacgazdaság, „nehezebben” gondolkoztak a vezetők a sportban is. Elnökünk, Losonci Tibor nem fogadta el ezt az ajánlatot, mert a repülőjegyet az egyesületnek kellett volna fizetnie. Pedig ez elenyésző költség lett volna ahhoz a százötvenezer márkához képest, amit kapott volna a Fradi, ha szerződtetnek. — Futhallhcrkckhcn az a hír járta, hogy nemigen kedveltek egymást Nyilasi Tibivel. — Ennek a mendemondának az égvilágon semmi alapja sem volt. Nyíllal a pályán és azon kívül is nagyszerűen megértettük egymást. Való igaz, hogy nem egy társaságba jártunk, aminek csupán az volt az oka, hogy Tibi nem volt „beindulós” fajta, azt hiszem emiatt teijedt el az, hogy nem vagyunk barátok. Ha lett volna valami nézeteltérés közöttünk, nem hiszem, hogy megengedné, hogy a Ferencvárossal edzek együtt. — Milyen edzőnek tartod egykori játékostársadat, s mi a véleményed a Ferencváros mai csapatáról? — Tibit nagyszerű edzőnek tartom, aki a korszerű edzésmódszerek híve. Biztos vagyok abban, hogy a pálya még nagyon sok sikert tartogat a számára. A mai Ferencváros a jövő csapata, tele tehetséges futballistákkal. A védelem szilárd, a középpályás sor sem rossz; egyedüli gond a csatársorral van. — Zoli! Mit tennél másként, hn vissza lehelne pörgetni az idő kerekét? — A mai eszemmel ’76-ban disszidáltam volna. Párizsban játszottunk egy nemzetközi tornán, ahol a Paris Saint- Germain, az Anderlecht és egy brazil csapat voltak az ellenfeleink. A banketten odajött hozzánk a francia csapat elnöke azzal a szándékkal, hogy megvenné Nyilasit és engem. Tibi azonnal nemet mondott, én egy óra gondolkodási időt kértem. Végül én is elutasítottam az ajánlatot. -os-A férfi páros elődöntőjében a Woodbridge, Woodforde kettős az első játszmát ugyan 4:6 arányban elveszítette a Krajicek, Siemerink duó ellen, de Krajicek sérülése miatt nem fejezték be a mérkőzést. így az amerikai páros tulajdonképpen játék nélkül jutott a torna döntőjébe. Á másik mérkőzésen Jones, Leach—Davis, Pate (amerikaiak) 4:6, 4:6,7:6,6:4,6:3. A holland Richard Krajicek sérülése nem várt bonyodalmakat okozott a tenisztorna szervezőinek. Csütörtökön ugyanis még nem dőlt el, hogy a meglepetések sorozatát produkáló fiatal tenisztehetség ma ki tud-e állni az amerikai Courier ellen a férfi egyes elődöntőjében. Szereplése tehát az orvosi szakvéleménytől függ. Róluk is szó van... Innen—onnan ) Az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) legutóbbi fordulójának eredményei: Toronto—Boston 2:5, Calgary— Rangers 4:4, Minnesota—Los Angeles 3:3. Az angol labdarúgó divízióban: Manchester United—Aston Villa 1:0. Góllövő: Hugches. Ezzel a győzelemmel a Manchester csapata 55 ponttal a táblázat élére szökkent. A második a Leeds 53, majd őt követi a Liverpool 44 ponttal. A Malmöben zajló úszó Világ Kupán, férfiak: 200 m gyors: Holmertz (svéd) 1:44,95, 100 m mell: Poswiat (német) 1:01,63, 4. -Beinhauer (csehszlovák) 1:02,74, 100 m pillangó: Gutzeit (francia) 53,49, 200 m hát: Weber (német) 1:56,90, 5. Blaáo (csehszlovák) 1:58,23, 200 m vegyes: Ward (kanadai) 1:57,88. Nők: 100m gyors: Osygus (német) 54,91, 200 m mell: Peczak (lengyel) 2:27,97, 200 m pillangó: Kandó (japán) 2:08,56, 100 m hát: Sincic (Új-zélandi) 1:01,49. Az angol Liga Kupa 3. fordulójának visszavágó mérkőzésén: Newcastle—Bournemouth 1:1, hosszabílás után 2:2. A továbbjutási eldöntő tizenegyes párbajt a Bournemouth nyerte 4:3-ra. Gurulótenisz a láthatáron A kerekeskocsi-teniszt felvették a mozgáskorlátozottak hivatalosan nyilvántartott sportágai sorába, így az máris hírnevet szerzett magának. Egyre több kerekeskocsihoz kötött személy fogadja el a tenisz nagy kihívását, és gyakorolja ezt a sportágat. Ők úttörőnek tartják magukat, és mi sem természetesebb számukra mint az, hogy a két lábon játszó társaikat tekintik példaképeiknek. A kerekeskocsiban játszott tenisz újabb sportág a mozgássérültek számára, amely megkönnyíti hátrányos helyzetük elviselését. Amit pedig nem lehet anyagiakban lemérni az, hogy közös nevezőre hozza a két lábon járókat és a tolókocsihoz kötötteket. Amíg sor kerül a mérkőzésre, addig számos, a teljesen egészséges emberek számára szinte felfoghatatlan akadályt kell leküzdeniük ezeknek az embereknek. A már meglévő sportteljesítményekben például a lépcsők is útjukat állják. Ekkor vagy tudomásul veszik, hogy csak eddig tartott a teniszezés, vagy ismerőseik segítségét kérik. Harmadik lehetőség, hogy egy kisebbfajta ostrommal megpróbálják bevenni az akadályt. Közben gyakran megsérül a tolókocsijuk, sőt, maguk is. Szerencsére emiatt nem sokan ábrándulnak ki a sportból, csupán a sors tréfájának tekintik az egészet. Ha túljutnak ezen az akadályon, akkor pontosan olyan pályára van szükségük, mint a mozgásukban nem korlátozott társaiknak. Tehát egy nem túl sáros teniszpálya, netán műanyag borítású, vagy apró szemcsés talaj is megteszi, s nem árt, ha speciális ütővel is rendelkeznek... Fejére állította a képzeletbeli piramist Dieter Fischer, a WTA-Tumiers cég versenyigazgatója. Az elmúlt évben hirtelen vége szakadt a kerekeskocsitenisz-bemutatónak, illetve egy azzal összekötött speciális kocsivásárnak. Nagy reményekkel hozzáfogtak ugyanis az úgymond „sportcélokat” szolgáló kerekeskocsi tesztelésének, ám az kudracba fulladt. Kiderült, bármelyik általánosan elterjedt típusban ülve lehet teniszezni. Egyébként a dologhoz még néhány „apróság” is szükségeltetik. Egy speciális gumiabroncs, s az sem árt, ha valakinek van teniszpálya-tulajdonos ismerőse. Ezek után már csak a szűk ajtók és a mozgássérültek számára használhatatlan mellékhelyiségek problémáját kell megoldani... Az új szenvedély az 1970-es évek elején az Egyesült Államokból indult az egész világot meghódító útjára. Hála a technika fejlődésének, az addig zárt tolókocsikat felváltották a könnyű és kényelmesen irányítható modellek. Brand Parks, aki betegsége előtt többször is a tenisz világbajnoka volt, lehetőséget teremtett arra, hogy sorstársai versenyeken mérkőzhessenek meg egymással. Körültekintően kiszámította a várható költségeket, majd szponzorokat szerzett azok fedezésére. A Nemzetközi Tenisz Szövetséggel együttműködve a mozgásukban korlátozottak részére is létrehoztak egy, az egész földgolyót átfogó versenysorozatot. Valamennyi kontinensen tornákat szerveztek Melbourne-től kezdve Tel Avivon, Münchenen, Genfen, Párizson, Londonon, Los Angelesen át a japán II- zukáig. Tevékenységük eredményeképpen már 12 ezren űzik ezt a sportágat. 1988-ban megalakult a Német Kerekeskocsi-Szövetség (BRT), mely a Német Teniszszövetséggel karöltve példamutatóan támogatja a rokkantak teniszsportját. A hivatalos mérkőzésekre a „gyalogtenisz” szabályait némiképp leegyszerűsítve saját előírásokat alkottak. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy kétszer pattanhat a labda... A Tennis Zeitung nyomán