Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
8 Szabad ÚJSÁG 1992. január 21. r. Hírkosár Magic a Fehér Házban George Bush, az Egyesült Államok elnöke fogadta az AIDS-vírussal fertőzött amerikai profi kosárlabdázót, Earvin Magic Johnsont. A találkozón Johnson mint az amerikai AIDS-bizottság képviselője elmondta, hogy szerinte hazája nem támogatja kellő mértékben az AIDS elleni küzdelmet. Az elnök ígéretet tett arra, hogy az 1993-as költségvetésben nagyobb összegeket fordítanak majd a XX. század pestisének nevezett kór elleni harcra. Johnson a közeljövőben számadatokkal, statisztikákkal „felfegyverkezve” újból felkeresi az elnököt. Az Egyesült Államokban egyébként 133 ezren haltak meg eddig a pusztító betegségben, 206 ezren pedig hordozzák a HIV-vírust. A következő két évben mintegy 100 ezer betegre lehet számítani. A világon jelenleg 10 millió AIDS-beteg van, egyes vélemények szerint ez a szám 2000-re 30 millióra növekedhet. Halhatatlan edzőterem Tovább bővül az Ökölvívó Halhatatlanok Csarnoka a New York állambeli Canastotában. A múzeum eddig elsősorban a szakértők által legjobbnak tartott versenyzők emléktárgyait gyűjtötte, illetve újságcikkeket, fotókat és filmfelvételeket. A relikviák kiállítása nagy sikert aratott, az elmúlt két és fél esztendőben egyre több látogató fizette meg a borsos belépődíjat. Az intézmény önfenntartó, a nyereségből pedig tovább tud terjeszkedni. Edward Brophy igazgató bejelentette, hogy a következő esztendőkben szeretnék mind több ökölvívó dokumentumait összegyűjteni és bemutatni, valamint megnyitni a könyv- és videotárat a kutatók és szakírók előtt. Ha tovább tart az élénk érdeklődés, akkor 1995-re tíz hektáron új épületet és csarnokot építenek. A tervek szerint az új múzeumban egy tökéletesen felszerelt edzőterem is helyet kapna majd. A Halhatatlanok Csarnokának vezetői remélik, hogy több híresség náluk készül majd fel jelentősebb mérkőzéseire, s ezzel tovább növeli az intézmény vonzerejét. Mi lett vele? Régi idők teniszcsillagairól beszélgetve akaratlanul is felvetődik a kérdés: vajon mivel foglalkozik most? Egy régi teniszsztár, aki csak ahhoz értett, hogy milyen szögbe fordítsa az ütőt vagy hogy eldöntse, részt kíván-e venni egy-egy tenisztornán, vajon mihez kezdhet, ha szerencsecsillaga halványodni látszik... Nos, egy régi sztárról, Manolo Santanaról az a hír járja, hogy „pályaközeiben” maradt. Santana negyedszázaddal ezelőtt Wimbledonban Dennis Raalstonnal vívta a döntőt. Egy időben nagyon sokat hallatott magáról, aztán szép csendben visszavonult. Jelenleg Marbella városában tevékenykedik, a helyi szálloda zártkörű teniszklubjának a sportigazgatója. „Nem hiányoznak a régi sikerek. A sok utazgatás után most nyugodtan tudok pihenni, szórakozni. Mindez mellett pedig azt csinálom, amit mindig is szerettem...” — mondta Manolo Santana. Hát mégis! Ami már régóta érdekes tervként létezett, úgy tűnik, valóra is válik: létrejön a Szeles Mónika és Jimmy Connors közötti teniszmérkőzés... A női világranglistavezető Szeles az ausztrál nyílt teniszbajnokságon úgy nyilatkozott, hogy kész pályára lépni a férfimezőny egykori legjobbjával, a „fehér sportban” ma már veteránnak számító amerikai játékossal... Egyes sportlapok beszámolója szerint a negyvenedik évében járó Connors, nyolc Grand Slam-toma győztese, szintén beleegyezett a nemek közötti teniszcsatába. Szeles Mónika szeretné, ha Európában rendeznék meg a találkozót, s hozzátette, csak akkor lép pályára, ha nem változtatnak a játékszabályokon, vagyis nem próbálják őt — azért mert nő — valamiféle előnyhöz juttatni vetélytársával szemben... Kósza híresztelések szerint Szeles Mónika nemrég egy hatnapos szépségkúrán vett részt, s minden vágya, hogy filmszerephez jusson. Az amerikai sajtó szerint a jugoszláviai kislány rájött, hogy nem minden a tenisz... Mától műkorcsolya-Eb Világbajnokok nélkül Lausenne-ban ma kezdődik a műkorcsolyázók Európa-bajnoksága a párosok versenyével. Az egész Eb váratlan szenzációjának számít, hogy a jégtáncban nem indul a világbajnok kettős, a francia Isabelle és Paul Duchesnay testvérpár. Az ok, hogy a jégtáncpáros férfitagja, Paul Duchesnay izomsérülést szenvedett az előkészületek során. Ha figyelembe vesszük, hogy az Eb az Albertville-i Téli Olimpia utolsó nagy felmérése lenne az „öreg kontinensen”, akkor lé-Innen-onnan Svédország nyerte a férfi kézilabdázók Világ Kupáját. A döntőben: Svédország—Jugoszlávia 28:23 (13:12). A Tempo Partizánske az IHF Kupa elődöntőjébe került, miután 22:18 győzött a második mérkőzésen a CSL Dijon ellen. Heike Henkel, a női magasugrás legutóbbi világbajnoka kereken 200 cm-t ugrott a zweibrückeni atlétikai versenyen. A vasárnapi lapzárta után kaptuk a hírt, hogy a férfi gyorskorcsolyázók Európa-bajnokságának összetett versenyét a holland Falko Zandslra nyerte 158,245 ponttal. Németország asztalitenisz-csapata nyerte az Európa Kupát, miután a döntőben 3:2-re legyőzte Franciaország együttesét. A francia Carole Merle nyerte Piancavallóban a női óriásműlesiklás VK viadalát a svájci Schneider és az amerikai Twardokens előtt Albertville 1992 nyegében akár sajnálhatnánk is a francia jégtáncpárost, hiszen nem tudnak „segédpontokat” szerezni az olimpia előtt. Persze, kérdés, a bírák mennyire nosztalgikusak... Egyébként az Eb ma a 19 órakor kezdődő ünnepélyes megnyitóval indul, majd a párosok rövidprogramja kerül sorra. Szerdán délelőtt a kötelező táncok, majd a férfiak rövidprogramja, este pedig a párosok kűrje van műsoron. Csütörtökön kora délután a jégtáncosok rövidprogramja, majd pedig kora este a férfiak szabadkorcsolyázását láthatja a közönség. Pénteken a nők mutatják be rövid programjukat, utána kora este a jégtáncosok versenyének fináléjára kerül sor. Szombaton kora délután a női szabadkorcsolyázás, vasárnap pedig a gála lesz műsoron. Labdarúgás J Elsőként Nigéria válogatottja jutott be a legjobb négy közé a kontinentális bajnokságnak megfelelő labdarúgó Afrika Kupában, miután vasárnap legyőzte Zaire csapatát. Nigéria—Zaire 1:0. Az elődöntőbe jutott továbbá Kamerun csapata: Kamerun—Senegal 1:0. Á spanyol bajnokságban a hétvégi forduló során úgy tűnt, hogy a Barcelona — egyébként Johan Cruyff csapata — lelépi az Espanolt, elsősorban a kéthetes kényszerpihenőjét kitöltött bolgár Sztojcskov brilliáns játékának köszönhetően. Volt két gólpassza (Beguiristain H u n y a d y Emese, az osztrákok első számú gyorskorcsolyáz ónője az Albertville-i Téli Olimpia éremvárományosa.- Milyen éremre pályázik a téli olimpián? — Életemben nem voltam még ilyen jó formában, s ez a hosszabb távokra, háromezer és ötezer méterre is vonatkozik. így érthető, hogy Albertville-ben a dobogó legmagasabb fokára szeretnék mény edzéseket tud maga mögött: harminc kilométereket korcsolyázott egyvégtében, meg 24 kört szünet nélkül, úgy, hogy a 800 méteres "sétaszakaszokat" 600-as vágtákkal váltogatta. És ezekből a gyakorlatokból mindig izom lesz. Hunyadi Emese testsúlya most 66 kiló, kettővel több, mint egy esztendeje... — Ez a kétkilónyi többlet persze egyáltalán nem súlyfelesleg, hanem tényleg csupa izom. A tized- meg a századmásodperceket kilóra lefordítva ennyit erősödtem az elmúlt egy esztendősorán... Australia Open Courier...? Nemcsak az ellenfelekkel, hanem a több mint 50 fokos meleggel kellett megbirkózniuk Ausztrália nyílt nemzetközi teniszbajnoksága résztvevőinek. Már előzőleg Jim Courier-t tartották a szakemberek az első számú esélyesnek, aki híveinek nem okozott csalódást. Annak ellenére, hogy a sportág valamennyi versenyszámában folynak a versenyek, a legnagyobb érdeklődés a férfiak versenyét kíséri. Ezért a statisztikusok azt is feljegyezték, hogy Michael Stich 13 ászt ütött és 27-szer volt eredményes a hálónál Masur elleni mérkőzésén. Eredmények: Mansdorf—Krickstein 6:2, 4:6,1:6,7:6, 4:1 (Kirckstein feladta), Stich—Masur 3:6, 6:4, 7:6, ^6:4, Courier—Rosset 6:3, 6:1, 6:3. ^ és Laudrup értékesítették), a harmadikat maga rúgta. A fordulás után azonban az elmúlt év legjobb szovjet labdarúgója, Kornyejev két gólt is rúgott, s nagyon jól jött a Barcának, hogy Koeman szabadrúgásból betalált, s a vége 4:3 lelt. A további eredmények: San Sebastian—Mallorca 1:0, Zaragoza—Burgos 1:0, Oviedo—Albacete 0:1, Atletico Madrid—La Coruna 1:2, Pamplona— Logrones 3:0, Cádiz—Sevilla 1:1, Valladolid—Bilbao 1:1. Portugáliában másodszor kapott ki a Benfica Lisabon. Ezúttal is a Boavista Portótól kapott ki l:0-ra, a nigériai Owubokiri lőtte a gólt, aki viszont megtagadta, hogy országa csapatában szerepeljen az Afrika Kupán. Hollandiában először kapott ki a PSV Eindhoven. Az Ajax gólját a svéd Pettersson rúgta tizenegyesből. így az Ajax hátránya az Eindhovennel szemben mindössze három pont, ami izgalmas holland futballtavaszra enged következtetni. Meglepetés, hogy az Anderlecht 2:0-ra kikapott a Racing Genk csapatától. Olaszországban egyedül az AC Milan veretlen, a Foggia ellen Van Basten mesterhármasával nyert. Háromszor talált a Napoli kapujába Tomáá Skuhravy is, ennek ellenére hazai pályán a Genoa 4:3-ra kikapott. Továbbra is siralmasan szerepel az Internazionále Milano, amely Bergamóban úgy kapott ki, hogy ellenfele az Atalanta kilenc játékossal fejezte be a mérkőzést. így teljesen érthető Corrado Orrico edző lemondása. felállni. A sportolónő elmondása szerint minden eredménynek megvan a maga ára. Az osztrák (?) gyorskorcsolyázónő ke-Vasas-búcsú a futballbajnokságtól? • • „Ütött a huszonnegyedik óránk!” Menteni, ami menthető Kátyúban az orosz sakk Sokan vitatják napjainkban: vajon Oroszország átveszi-e a sakkban a Szovjetunió vezető szerepét. A gyakorlatban az első kérdés, hogy a szovjet sakkozók közül kik, milyen zászló alatt játszanak a jövőben, ugyanolyan elvitathatatlan lesz-e az orosz hegemónia, mint amilyen a szovjet volt az elmúlt évtizedekben. De az sem mellékes, hogy a nemzetközi sakkpolitikában, a FIDE-ben vajon az oroszok szava ugyanolyan döntő súllyal esik-e latba, mint eddig. Enyhén szólva nem jókedvű a magyar labdarúgó NB I-ben szereplő Vasas SC elnöke, Meszéna Miklós, ha a futball kerül szóba. Borúlátásának legfőbb oka nem a csapat bajnoki szereplése, hanem az együttes léte... Nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy még az is előfordulhat, hogy a Vasas — szegénysége miatt — képtelen lesz befejezni a mostani bajnokságok Az csak kevésbé vigasztalja az elnököt, hogy az első osztályú klubok többsége hasonló cipőben jár. E problémakörrel természetesen a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozik, legutóbb a sakknak is tág teret szentelő The Economist fejtette ki véleményét. Mivel a kérdés a sakk hazai barátait is erősen érdekli, az abban foglaltakat érdemes kiegészíteni, s néhány fontos pontban kiigazítani. A ’17-es forradalom óta a cikk szerint a sakkot a „proletariátus új időtöltésének, Sztálin idején a sakkozókat a társadalom legfőbb szellemi erejének tekintették a szocializmusért folytatott küzdelemben”. Ez a frázis a sakktörténelemben egyáltalán nem állja meg a helyét. Ha a szovjet állam a sakkra hatalmas összegeket fordított is, sakkozói korántsem ettől kerültek a világ élvonalába. Kotov és Judovics magyar nyelven is megjelent A szovjet sakkiskola c. munkájukban 1949-ben bő teret szentelnek a régi Oroszország sakkéletének, amely a 12. századig vezeti vissza eredetét. A 19. században olyan kiválóságok, mint Petrov és a sakktörténelem óriása, Csigorin fémjelzik szerepét a sakkvilágban, amelynek egyik nemzetközi centruma Szentpétervár volt. Az orosz sakk nagy tradícióiban gyökerezik, hogy századunk első felében olyan világnagyságok sora uralta a nagy nemzetközi tornákat, mint — csak a legkiválóbbakat említve — Aljechin világbajnok és kétszeri kihívója, Bogoljubov, vagy Tartakover, Bernstein és minden idők egyik kiemelkedő sakkgondolkodója, a legendás Nimzovics, aki Rigában született, de orosznak tekintette magát, 1913- ban összorosz bajnok volt. E világnagyságok a húszas években emigráltak, különböző francia, német stb. — színekben versenyeztek, és a szovjet sakkozás e hatalmas veszteség ellenére küzdötte fei magát a második világháború után ismét az élre (1920 és 1945 között nemzetközi szerepe alig volt), olyan nagy orosz sakkozókkal, mint Botvinnik, Szmiszlov, Bronstein, Boleszlavszkij, Ragozin, Geller, és nem oroszokkal, mint Kérész vagy Tál. Hogy a szovjet birodalom nagyhatalmi pozíciójának valószínűleg a végét jelenti — amint a The Economist írja — nagy tévedés. Az orosz tradíciók tovább élnek. Egy FIDE-kongresszuson tartott sajtókonferencián Kaszparovnak feltették a kérdést: vajon jelentős erőt képvisel-e majd az oroszon kívül a többi utódország. Ä balti államokon kívül az ukrán érdemel elsősorban említési, bár egy leendő olimpiai csapatban Ivancsuk és Beljavszkij mögött már a harmadik tag sem képviselne világszínvonalat — fejtette ki Kaszparov. Kiemelkedő erőt csak a grúz hölgyek, Csiburdanidze, Gaprindasvili, Joszeliani, Alekszandrija kéviselnek, akik a szovjet női sakkozásról filmet is mutattak be Berlinben. A többi önállósuló állam közül csak kevés rendelkezik egy-egy világnagysággal, mint Belorusszia (Gelfand), Örményország (Vágányán) vagy Grúzia (Azmajparasvili). Az orosz sakkozók azonban még mindig kiállíthatnának két, győzelemre esélyes olimpiai csapatot. Kaszparovon kezdve (aki zsidó-örmény, és nem zsidó származású, mint a The Economist tévesen írja, a zsidóság egyébként sem jelent állami hovatartozást), Karpov, Szalov, Juszupov, Barejev, Drejev, Halifman, Judaszin, Polugajevszkij, Szokolov, Csernyin, Dolmatov — hogy megint csak a kiemelkedőket említsem — a legnagyobb erőt képviselik a világ sakkéletében. Igaz, hogy sorukat a külföldre távozók ritkítják, de talán éppen a nagy változás csábít vissza egyeseket. Aligha véletlen, hogy Halifman, aki jó ideje él Németországban, .a nemrég lezajlott spanyolországi szupertomán kifejezetten orosz színekben versenyezett. , S.R. — A sport szinte semmilyen kedvezményt nem kap mostanság, ez pedig végzetes lehet — így Meszéna Miklós. — Most már adózunk minden után, ami csak létezik, már a bírói díj is adóköteles, csak éppen azt nem tudjuk, hogy miből teljesítsük a különféle kötelezettségeinket. A Vasas labdarúgói mögött nincs biztos háttér, így csak az egyik napról a másikra élhetünk. — A Vasas futballistái — Öntől tudom — negyven-ötven millió forintba kerülnek esztendőnként Más klubok viszont már nyolcvan-kilencven millióról beszélnek... — Én a ma elképzelhető legkisebb költséget említettem, ez pedig negyvenötven millió forint. Máshol tényleg több jut a futballra, ám még erre a negyvenötven millióra sincs garancia. Tárgyalunk itt, tanácskozunk ott, ám egyelőre nincs megoldás. Ha döntés születne végre a létesítmények tulajdonlásáról, elkészülne a sporttörvény, akkor lenne kiút. Addig viszont... — Addig semmi remény? — A megnyugtató rendezésre, semmi. Segítség lehetne, ha az átmeneti időre állami támogatást kapnának a klubok de ehhez parlamenti döntés kellene... — Az anyagi csőd nem új veszély a kluboknál. Volt gond éppen elegendő három éve, tavalyelőtt és tavaly egyaránt Aztán csak elvegetáltak valahogy az egyesületek. Talán arra számít mindenki, hogy most is lesz valahogy... — Most már nem lesz. Ez a huszonnegyedik óra, elodázhatatlan a döntés. Gondolja csak el: a Vasas költségvetése százötven-kétszáz millió forint, állami támogatásként tizennégy milliót kapunk, a létesítmények fenntartására pedig húsz esztendeje ugyanannyi jut — függetlenül a különféle áremelésektől. — Térjünk vissza a futballhoz. Csodálkozik, hogy a szponzorok nem dobálják a csapat után a milliókat? — Miért csodálkoznék? A futball ma nem tartozik a kedvenc sportágak közé nálunk, a hangulat futballellenes, s ez persze hat a cégekre is. — A hangulatot a nívó is befolyásolja. — Kétségtelenül. Ha a csapat eredményesen és remekül futballozna, könnyebb helyzetben lennénk. — Nem ma ismertük meg egymást, mint vívót, mint sportembert mindig őszintén csodáltam, így megkockáztatom: ha befutott üzletember lenne tőkeerős céggel, Ön se a futballra pazarolná a pénzét — Maradjunk a tényéknél. Nem vagyok üzletember, pláne tőkeerős. A Vasas elnökeként viszont a futballal is törődnöm kell, így a jólneveltség azt kívánja, hogy erre a kérdésére ne válaszoljak... M.N. Hunyady, az esélyes
