Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. január 18. PcstiiMirlap ni. A SZATELLIT TÁVKÖZLÉSI MINITERMINÁL BEMUTATÓJA BUDAPESTEN Gyors, olcsó, pontos SZŰK BELSŐ, LÁBADOZÓ KÜLPIAC Csaknem egyharmaduk tönkremegy A Vállalkozók Országos Szövetségének szakemberei hamarosan leülnek az APEH munkatársaival, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket — mondotta Palotás János, a VOSZ elnöke. A két szervezet közötti feszültséget elsősorban a rossz közhangulatot keltő adózási statisztikák okozzák. A vállalkozók megítélése szerint az adatok csoportosítása nem megfelelő, ez ugyanis eltorzítja a valóságos helyzetet. A sajtótájékoztatót követően dr. Kovács Istvánnal, a VOSZ társelnökével beszélgettünk a szervezetjelentőségéről, gazdasági szerepéről. Az Egyesült Államokban s Nyugat-Európában egyre terjedő, újfajta telekommunikációs rendszer, a szatellit távközlési miniterminál (VSAT) bemutatójának lehetett tanúja az a mintegy 50 szakember, aki, elfogadva két magyar magánvállalkozás, a Centel Kft. és a Varihold meghívását, részt vett az eseményen. Varga István, a Varihold ügyvezető igazgatója szerint a cég erőfeszítése nem más, mint szerény kopogás műszaki fejlődésünk ajtaján. Reményei szerint Magyarországon mások is bekapcsolódnak a számítógépes adatforgalmat, hangátvitelt és képtovábbítást, valamint A napokban hozták nyilvánosságra a hírt, miszerint három vidéki nagyvárosunk korszerű, cseh és szlovák gyártmányú, Tátra típusú villamosok vásárlását határozta el. A tárgyalásokra már ki is utaztak az érintett települések képviselői. A hír cseppet sem örvendetes a magyar járműgyártást a saját területén európai színvonalra felhozni igyekvő Ganz- Hunslet és áttételesen az egész magyar gazdaság számára. Nagy Géza, az egyik érintett város, Debrecen, tömegközlekedési vállalatának vezérigazgatója azonban cáfolta a megjelent információkat. Állítása szerint valóban folytak puhatolódzó tárgyalások az elmúlt év decemberében Prágában, de ezek semmivel sincsenek előrehaladottabb stádiumban, mint a Ganz-Hunslettel folyó egyeztetések. A magyar érdekeltségű cég Debrecennek szóló ajánlatában egyébként a helyi gyártókapacitások bevonása is szerepel, ami hathatós érvnek bizonyulhatna az országrész ismert foglalkoztatási nehézségei közepette. Hasonló állásponton volt a szegedi önkormányzat közlekedési csoportvezetője is. Valamelyest eltérő véleménnyel találkoztunk Miskolc tömegközlekedését műtöbb helyszínes konferenciaközvetítést is „tudó” VSAT rendszerek hazai elterjesztésébe. Tegyük hozzá: márcsak azért is, mert ez a fajta távközlési rendszer különösképpen ott válhat fontossá, ahol a földi lehetőségek nem túl jók. Például Magyarországon. Az elsősorban műholdas kommunikációs technika — VSAT (Very Small Aperture Terminal) — alkalmazási területei közé tartozik például pénzügyi, tőzsdei adatok továbbítása, vagy éppen áruházi, kiskereskedelmi adatok szétosztása adatszóró hálózatokon keresztül. Az adatgyűjtő hálózat révén meteorológiai, környezetvédelmi, vízügyi, technológiai adatok gyűjtését lehet könnyíteni és gyorsítani; az ködtető MKV főmérnökével folytatott telefonbeszélgetésünk során. Kolozsváry István szintén cáfolta a tárgyalások előrehaladott állapotára utaló híreket, ugyanakkor megerősítette, hogy Prágában decemberben a megbeszélések alkalmával több ajánlatot is kaptak. Ezek között szerepelnek a már Budapest utcáiról is ismert villamosok változatai (mint azóta kiderült,S az olcsónak ígérkező csehszlovák gyártmányú pesti villamosok a járulékos költségek miatt utólag igencsak drágának bizonyultak), valamint használt járművek a prágai tömegközlekedés fölöslegeiből. A Ganz-Hunslettel való együttműködéstől azonban mereven elzárkózott, mondván, hogy a magyar cég egyszer már leszerződött velük egy próbavillamos 1990-re való leszállítására, de a Hunsiet járműve azóta sem érkezett meg. A megbízható partneri viszony kialakulása tehát az elsődleges szempont. Kiss József a. Ganz-Hunslet Rt. kereskedelmi igazgatójának állítása szerint villamosaik árban versenyképesek a cseh és szlovák konstrukciókkal, minőségben pedig messze felülmúlják azokat. Ráadásul a hazai piac igen fontos számukra, hiszen referencia lehetne az európai porondon, ahol komoly esélyeik vannak. interaktív hálózatok képesek a számítógépes adatátvitelre éppúgy, mint videokonferenciák lebonyolítására vagy vállalati televíziózásra. Es végül a mobil rendszerek légi, földi és vízibázisra telepíthetők, s hordozhatók helyről helyre. A rendszer gyakorlatilag négy részből áll: egyrészt a továbbítani és fogadni képes távközlési műholdból, továbbá az állomások közötti átvitelről, szervezésről és vezérlésről gondoskodó vezérlő földi állomásból, valamint a jelek adását és vételét végző, a felhasználói rendszerekkel kapcsolatot tartó felhasználói állomásokból, s végül a felhasználói rendszerből, amely a hardvert és a szoftvert is magában foglalja. A VSAT nem a hagyományosnak számító száloptikás telekommunikációs vonalakat helyettesítő rendszer, hanem azzal párhuzamosan használható. Az Egyesült Államok és Európa között már létrejött privát szatellit rendszerű összeköttetés közel 500 millió dollárba került. Ennek kevesebb mint feléért meg lehetne oldani Magyarország és a kelet-európai államok, benne a volt Szovjetunió tagállamai közötti öszeköttetést. A KÜLFÖLDIEKET IS ÉRINTI Tompított fénnyel, ötvennel Rövidesen új KRESZ- szabályok lépnek életbe Magyarországon. Bár az utolsó pecsét még nincs rajta, a szakemberek már eldöntötték, hogy milyen módosításokra kerül sor. A módosított KRESZ leglényegesebb eleme, hogy lakott területen 50 kilométerre csökken a megengedett legnagyobb sebesség. Az új rendelet azonban— szem előtt tartva a rugalmasság elvét — egyes arra alkalmas útszakaszokon ennél nagyobb maximális sebességet is engedélyezhet. További változás, hogy lakott területen kívül — az autópályákat kivéve — kötelezővé válik a tompított fény nappali használata, amit közlekedésbiztonsági megfontolások indokolnak. A taxisokat érinti az a rendelkezés, hogy kizárólag utassal és a tömegközlekedést nem akadályozva igénybe vehetik majd a buszsávot is. A szabályokat be nem tartó gépjárművezetőket immár egyértelmű rendszabályok sújtják, hiszen januártól ténylegesen is beindult az az utánképzési rendszer, mely egy 1988-ban meghozott törvényen alapszik. Ezentúl utánképzésben részesül minden olyan gépjárművezető, akinek visszavonták a jogosítványát, vagy két éven belül háromnál több szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene. Ugyanakkor május elsejétől bevezetik az évenkénti — katalizátoros autóknál háromévenkénti — kötelező környezetvédelmi felülvizsgálatot. BISZTRICSANY JULIANNA — A sikeres vállalkozó a VOSZ egyik szimbóluma. Milyen adatokkal tudná alátámasztani a magánszféra jelentőségét, gazdasági súlyát? — A magánvállalkozói szféra, s ebbe bele kell értenünk a családi vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a többségi magántulajdonra épülő társaságokat, kisszövetkezetek egyaránt, a mi statisztikai elemzéseink alapján ma már GDP mintegy 40 százalékát adja. Ez csak egy becsült adat, de megállapodtunk a közgazdasági egyetem kutatóival, hogy ha nyilvánosságra kerülnek az 1991. évi adatok, akkor egy elemzést rendelünk tőlük. Erre azért is szükségünk van, hogy legyen mibe kapaszkodnunk, legyen viszonyítási alapunk. — Mi iránt érdeklődik a legélénkebben a hazai vállalkozói réteg, mely területeken vannak a legérzékelhetőbb sikerek ? — A magyar magánszektoron belül a kereskedelem fejlődött legjelentősebben. De a szolgáltatásban is érzékelhető eredményeket produkált s ebbe bele kell érteni a személy- és teherfuvarozást, a kulturális szolgáltatásokat is. Óriási verseny alakult ki, a legkülönbözőbb színvonalú szolgáltatásokat kínálnak ma a vállalkozók a lakosságnak. Sajnos a fizetőképesség az egyik oldalon nagyon kemény piaci korlátot jelent. De ne feledkezzünk el arról se, hogy meglehetősen differenciálódott ez a fizetőképesség, ezért exkluzív, igényes szolgáltatásokból is meg lehet élni ma, feltéve, hogy a vállalkozó meg is találja erre a közönséget. Sajnos kevésbé sikeres az ipari termelés, hiszen nagyon beszűkült belső piacról A volt Szovjetunió területén létrejött utódállamokkal folytatott kereskedelem várhatóan kemény dió lesz a külföldi cégek számára. Ha egyáltalán szó lehet kereskedelemről, az csak barterüzlet formájában realizálódhat, mivel a függetlenségüket frissen kikiáltott keleti partnerek devizakészlete minimális. A barterüzletek megkönnyítésére, illetve a vállalatok korábbi pozícióinak megvédésére kínál új van szó, és nagyon lábadozó volt a külpiacépítés. Ettől függetlenül, bár nincsenek valós statisztikai adataink, információink alapján a magyar magánvállalkozói szektor rendkívüli sikereket ért el. Ez a könnyűipari vállalkozóknál, az elektronika területén, a szoftverkészítésnél, a műszaki-gazdasági tanácsadás területén egyaránt érvényes. Nem lenne Magyarországon ilyen fejlett infrastruktúrája a telekommunikációnak, ha a magánvállalkozók nem jelentek volna meg, akik lépésváltásra kényszerítik a meglévő állami vállalatokat. A magyar magánszektor az állami árualapok eladásában is rendkívül sokat tett. A gabonaexportálás egy részét például ez a réteg végezte el. Szerintem igen jó irányba fejlődik ez a szektor és a természetes racionalitás alapján azokat a piacokat találja meg, amelyekben sikert remélhetünk. — Nem félő, hogy az óriási terhek, a szűkös hitelfelvételi lehetőségek csökkentik a jövőben a vállalkozói kedvet ? — Én is aggódom, hogy egyesek olyan terheket vállalnak, amit később nem tudnak majd visszafizetni. Nagyon sokan tönkremennek. Különösen azok, akik a kormányzat által preferált újrakezdési kölcsönökkel, munkahelyteremtő támogatásokkal, tapasztalat nélkül, szaktudás nélkül mentek be a magánvállalkozásba. A banki szféra adatai szerint az újrakezdési kölcsönt fölvett vállalkozóknak negyedrésze, egyharmada fog csődbe jutni. A nyugati világban ennél magasabb ez az arány, de ott nem feltételenül megy egzisztenciálisan is csődbe egy vállalkozó, mert jó tanácsadói kör veszi körül. A pénzét sem adja bármi áron oda, hanem akkor adja, amikor az üzleti terv alapján racionálisnak látja. A pénzintézet nem kér 180 százalékos biztosítékot, mint itthon, ő azt kéri, hogy legyen alapot a Magyar Hitel Bank és az International Moscow Bank közelmúltban megkötött megállapodása. Az International Moscow Bankot 1989 végén alapították, 275 millió rubel alaptőkével. Tulajdonosai között olyan vezető nyugat-európai pénzintézetek szerepelnek, mint a német Bayerische Vereinsbank, az osztrák Creditanstalt, a francia Crédit Lyonnais, illetve az olasz Banca Commerciale Italiana. Orosz részről a moszkvai jó az üzleti terv, és 16-szor dolgoztatja inkább át. — Igaz, hogy a VOSZ- tagok körében kisebb a tönkremenési arány? — Feltétlenül igaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy van egy belső információs és szolgáltatási rendszerünk, amivel sokat tudunk tagjainknak segíteni. Bizonyos idő után az ember rájön, hogy jobb megosztani a jó meglátásokat, ötleteket, mert azzal mindenki jól jár. Persze számít az is, hogy VOSZ tagjai általában azok, akik már egy picit megerősödtek. A tagok inkább a közepes és nagyobb magánvállalkozók közül kerülnek ki. Nagy részarányuk még a 80- as évek elején kezdte a vállalkozást, és vagy akkor már tag lett, vagy később lépett be. Ilyen szempontból, nem tükrözzük vissza a magyar magánvállalkozóknak a szakmai és fejlődési összetételét. — A tagjaik között olyanok is vannak szép számmal, akik csúcstechnológiával dolgoznak és olyan dolgokat produkálnak, amire néha fejlett világ is odafigyel. Mi lehet az ő szerepük a gazdasági fejlődésben? — Ha ezek az emberek termelőkapacitáshoz jutnak és egy nagyobb összegű privatizációs hitelt fölvehetnek — nem irreális jelzálog felmutatásával —, akkor komolyabb termelőkapacitások átalakítására, beüzemelésére és működtetésére is alkalmasak lesznek. Az idén, remélem, sokan hozzájutnak ilyen lehetőségekhez és a kormányzat és a bankszféra is kénytelen lesz elfogadni néhány új típusú privatizációs megoldást. De a lassan kezelhetetlenné váló munkanélküliség is kényszerítő erőként hat. A kormányzat nem sokat tett azért, hogy az állami nagyvállalatokat korszerűsítse, és a munkahelyeket megtartsa. Két okból: a piaccal nem tudott foglalkozni és nem tudott mit kezdeni a menedzsmenttel. Borzasztóan leértékelődnek ezek a cégek, fölélik a tartalékaikat, és kénytelenek elengedni embereik javát. Ez nagy probléma. Ebben a helyzetben egyetlen megoldás van. Minél gyorsabban világos tulajdonviszonyokat teremteni. Ez igaz az iparban, igaz a mezőgazdaságban. Vnyesekonombank tartozik az IMB tulajdonosai közé. Az új egyezmény szerint az MHB barter-számlaösszvezetési szolgáltatást, vagyis a teljesített szállítások és az érvényes fizetési mérleg nyilvántartását kínálja a volt Szovjetunió területén működő külkereskedelmi cégek számára. Az MHB mindenesetre javasolja a potenciális magyar partnereknek, hogy a szerződésben saját érdekükben kössék ki a másik fél előszállítási kötelezettségét. VILLAMOS GONDOK Tátra vagy Ganz-Hunslet? ALKONYI LÁSZLÓ UTÓDÁLLAMOK — PÉNZ NÉLKÜL Bankok a barterért CSERMELY PÉTER
