Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
1992. január 17. Szabad ÍJJSÁG 5 -------MeN€DZS€RKfilflUZ=-T elefontrükkök A menedzser, az üzletember idejének java részét telefonok és a tárgyalások viszik el. Ha az ember ezt a két dolgot irányítani tudja, akkor az időbeosztás többi gondja gyerekjátékká válik. Mark H. McCormack _____módszere_____ Nagyon ritkán engedem meg, hogy azonnal bekapcsolják hozzám a telefonhívásokat. Ezek ugyanis minduntalan megszakítanának abban, amit éppen csinálok. Ezért magam veszem kézbe időm beosztását, és inkább akkor hívom vissza az illetőt, amikor valóban az adott megbeszélésre tudok koncentrálni. Ennek megvan az az előnye is, hogy több lehetőségem van a beszélgetés irányítására és mondanivalóm tervezésére, ha én kezdeményezem a hívást. Mások kultúrált visszahívása inkább stílus, mintsem időbeosztás kérdése. Általában mindenkit visszahívok - mondja. Két kivétel lehetséges csupán: ha egyszerűen nem akarok beszélni az illetővel, vagy ha eleve tudom ki az, aki cégünknél sokkal hivatottabb nálam az adott kérdésben. Az utóbbi esetben természetesen gondoskodom arról, hogy a megfelelő személy lépjen értintkezésbe a hívó féllel. Tarts szünetet és gondolkodj Van egy szokásom, aminek sokáig nem is voltam tudatában, mígnem valaki fölhívta rá a figyelmemet. Valahányszor bekapcsol hozzám egy hívást a titkárnőm, mindig ráteszem a kezem a kagylóra, és várok néhány pillanatot, mielőtt beleszólnék. Elgondolom: mit akarok elérni, és mi ennek a leggyorsabb módja. Hallottam egyszer azt a mondást: ,,Ha nem tudod, hova tartasz, máshová fogsz megérkezni“. A telefonbeszélgetésekre maradéktalanul ráillik ez a megállapítás. Térj a lényegre Bár elég ügyes az időbeosztásom, mégis gyakran azon kapom magam, hogy erőltetnem kell a telefonbeszélgetések végét, ha tartani akarom magamat eredeti programomhoz. Nagy híve vagyok annak a nézetnek, hogy nem ördöngösség gyorsan a lényegre térni, vagy gyorsan befejezni egy telefonbeszélgetést. Mégis úgy tapasztalom, sok embernek ez gondot okoz. Általános jelenség, hogy telefonon ötször olyan hosszú ideig tart míg végre valaki kiböki a mondanivalóját. Valahol úgy érzik, udvariatlanság vagy tapintatlanság a beszélgetés gyors befejezése. Ami engem illet, ha én gyorsan be akarok fejezni egy hívást, és az adott személyt jól ismerem, akkor kendőzetlenül megmondom neki, hogy mennem kell, vagy hogy majd később újra hívom. Ha nem vagyok közeli ismeretségben az illetővel, akkor ilyesféle fordulatokkal élek: „Négyen várakoznak az előszobámban, s az értekezletet már öt perccel ezelőtt el kellett volna kezdenünk". Vagy: „A másik vonalon, épp most jött be egy hívás valakitől, akit egész nap hiába próbáltam elérni". Az is szokásaim közé tartozik, hogy mindig a lényegre térek először, és csak utána folytatok udvariassági fecsegést, ha egyáltalán még marad időm erre. A legtöbb ember fordítva jár el. öt perc is eltelik, és még mindig csak az udvariassági köröket futják, s csak azután térnek a lényegre. Néha persze az udvariaskodás is beválik, de többnyire nem. A saját idő mellett az ember a hívott fél idejét is pazarolja. S ami még rosszabb: bármikor közbejöhet egy másik hívás, és akkor az ember leteheti a kagylót anélkül, hogy elmondhatta volna, miért is kereste az illetőt. Végezetül, telefonszokásaim között említhetem, hogy meglehetősen pontosan meg tudom becsülni, mennyi időbe telik majd az adott napon az összes tervezett telefonhívás elintézése. Ha egy hívást valamilyen meghatározott időpontra ígérek, akkor igyekszem ezt az időt pontosan meg is tartani. A többi hívásra pedig egy bizonyos időt ütemezek. Akkor rangsorolom, milyen sorrendben akarom hívni partnereimet. A lista végére azokat a beszélgetéseket tervezem, amelyeket gyorsan befejezhetek, ha sürget az idő. A hívásokat ily módon osztályozva, csaknem mindig sikerül tartanom magam a napi programhoz. Ez persze azt is jelenti, hogy többnyire a cégen belüli hívásokat teszem a lista végére, hiszen a beosztottjaimmal folytatott beszélgetéseket egyszerűbben be tudom fejezni. Hogyan kerüljük el a telefoncsapdát Sok ember fecsérli az idejét azzal, hogy visszahívásokkal kergeti a másikat, anélkül, hogy a hívás megfelelő időpontját tisztázná. Pedig, ha magunk kezdeményezzük a hívást, akkor ritkán kell két hívásnál több ahhoz, hogy valakit elérjünk. Ha első alkalommal nem sikerül elérni az adott személyt, akkor nem célszerű üzenetet hagyni, hogy hívjon vissza. Jobb megtudakolni, mikor érhető el az illető, és akkor kell ismét próbálkozni a hívással. Gyakran arra kérem a hívott fél titkárnőjét, mondja meg, mikor tudna engem az illető visszahívni. Ha megvan ez az időpont, akkor többnyire azt az üzenetet hagyom, hogy akkor majd én magam jelentkezem. Az emberek általában úgy intézik, hogy a megjelölt időpontban elérhetők legyenek. Ha viszont két hívással sem sikerül ily módon elérni, akkor feltehetően nem idöegyeztetési problémáról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy a keresett személy nem akar velünk beszélni. Trükkök a hívás fogadására Könnyű megfogni az embereket azzal, hogy valami olyasmit mondunk nekik, amit hallani akarnak, vagy olyasmit, amiről nem szeretnének lemaradni. Egyszer azt az üzenetet kaptam egy számomra teljesen ismeretlen személytől: óriási hírei vannak. Lehet, hogy nem éppen az illemtankönyvekbe való, mert mint utóbb kiderült, az illető csupán bedobta ezt a trükköt, de elérte amit akart: visszahívtam. Nagyon hasznos, ha akad egy közös ismerős, akire hivatkozni lehet a hívásnál. Ha jó kapcsolatról, netán barátságról van szó, akkor csaknem bizonyos a hivatkozott név varázsereje: a hívást fogadják. A hallgatás = beleegyezés A telefonhívás nem feltétlenül kétoldalú kommunikáció. Van úgy, hogy nem kell megtárgyalnunk valakivel egy konkrét ügyet, hanem egyszerűen csak egy információt szeretnénk eljuttatni hozzá. Ilyenkor elég, ha megfelelően részletezett üzenetet hagyunk a hívott fél titkárnőjénél. Ha az illetőnek további kérdései lennének, úgyis visszahív. Hasonlóképpen egyszerű megoldást lehet alkalmazni akkor is, ha egy kérdést akarunk megválaszolni, vagy ha meg kívánunk erősíteni valamit, esetleg, ha a másik fél egyetértését, támogatását kívánjuk megszerezni. Ilyenkor úgy kell megfogalmazni a hívást, hogy a hallgatás beleegyezést jelent. A titkárnőnek tehát meg kell hagyni, hogy X úr csak akkor fáradjon a visszahívással, ha valamivel nem ért egyet. Kié a elsőbbség? Vannak vezetők, akik a telefon mellett valósággal betegei a protokollnak. Soha nem tárcsáznak senkit személyesen. Mindig kínosan ügyelnek arra, hogy ne ók vegyék föl a kagylót, hanem a titkárnőjük. Itt ismét annál a kérdésnél vagyunk, hogy ismerni kell az emberek személyiségét Vannak olyan emberek, akik úgy vélik, fölényemet akarom velük éreztetni, ha nem vagyok máris vonalban, amikor ők fölveszik a kagylót. Ha tehát velük tárgyalok, gondoskodom arról, hogy vonalban legyek, amikor bekapcsolnak hozzájuk. Mások nem szeretik, ha titkárnőjüknél hagyok számukra üzenetet, szeretik maguk rögzíteni a tárgyalások időpontját. Aztán vannak, akik maguk szeretik kezelni a telefont. Velük úgy intézem beszélgetéseimet, hogy magam legyek a készülék mellett. Aztán tudom azt is, üzleti partnereim közül kiket szabad félbeszakítani, s kik azok, akik ugyanezt hallatlan sértésként vennék. Vannak vezetők, akik úgy vélik, titkárnők csak titkárnőkkel érintkezhetnek, és kellemetlenül érintené őket, ha én magam próbálnék megbeszélni egy időpontot az ó titkárnőjükkel. Számukra az a helyes megoldás, hogy ezeket az ügyeket intézzék mindkét oldalon a titkárnők. Hasznos tehát ismerni az emberek jellemét, telefonszokásait, és érdemes alkalmazkodni ezekhez a szokásokhoz - még akkor is, ha egyesek igencsak ostobáknak látszanak... Mikor telefonálj... ? Általános szabály, hogy hétfőn reggel és pénteken délután tartózkodjunk a telefonhívásoktól. Különösen, akkor, ha rossz hírről vagy problémáról van szó. Egy kései, a hivatali órákon túli vagy hétvégi telefonhívás mindig hatásos. Ha ügyesen csináljuk, nagy hasznunkra lehet, de nagyon csínján kell vele bánnunk, mert ez a fegyver fordítva is könnyen elsülhet. Mindig hangsúlyozzuk a legelején: „a dolog olyannyira kedvező, vagy olyan fontos, hogy még a hétvége folyamán szerettem volna tudatni". Lehet ilyen körültekintő az ember csupán a telefonjainál? Egyszerre - aligha. (Mm) Jogi tanácsok § Sz. S. tornaijai olvasónk bővebb felvilágosítást kér arra vonatkozólag, hogy az új pénzügyminiszteri rendelet hogyan szabályozza az állami tulajdonban levő építmények, földek és ültetvények kikiáltási árát árverés céljára? Az árverést az 541/90 Tt. számú törvénnyel módosított 427/90 Tt. számú kisprivatizálási törvény 8. és 16. paragrafusai szabályozzák. Az árverésre kijelölt állami tulajdonban lévő építmény árát az építmény beszerzési árának az alábbi táblázatban feltüntetett indexszel történő beszorzásával állapítják meg: Beszerzési ár Index 1939. 6. 20-ig 4,00 1939. 6. 21-től 1942. 12. 31-ig 2,27 1943. 1. 1-től 1945 12.31-ig 1,99 1946. 1. 1-től 1951.12.31- ig 0,93 1952. 1. 1-től 1953. 5. 31-ig 0,74 1953. 6. 1-től 1959. 6. 30-ig 3,82 1959 7. 1-től 1964. 3. 31-ig 4,49 1964. 4. 1-től 1966.12. 31-ig 4,79 1967. 1. 1-től 1969. 12.31-ig 3,20 1970. 1. 1-tól 1976.12.31- ig 4,16 1977. 1. 1-től 1981. 12. 31-ig 4,09 1982. 1. 1-től 1984. 12. 31-ig 2,63 1985. 1. 1-től 1988.12.31- ig 2,35 1989. 1. 1-től 1989.12.31- ig 2,27 1990. 1. 1-től 1990.12.31- ig 2,12 1991.1.1-től 1,00 A kikiáltási árat az építmény így megállapított árának az alábbi táblázatban felsorolt koeficienssel módosított ára képezi: Az építés éve 1930- ig 1931- 1940 1941-1950 1951-1960 1961-1970 1971-1980 1981... Koeficiens 0,25 0,40 0,50 0,60 0,70 0,85 0,95 Az építmény beszerzési ára tehát a rendelet alapján az az ár, amelyért az építményt keletkezése idején építkezéssel meg lehetett volna szerezni vagy megszerezték. A beszerzési árat azon szervezet könyvviteléből állapítják meg, amely az építmény fölött gazdálkodási joggal rendelkezik. Ha az építményt 1970. után átalakították, újjáépítették, hozzávagy ráépítettek, az eddigiekben feltüntetettek szerint megállapított kikiáltási ár a könyvvitelben feltüntetett átalakítás újjáépítés vagy hozzáépítés árával növekszik. Ha ez a tény a könyvvitelben nincs vezetve, a fent ábrázolt táblázat szerint megállapított kikiáltási árat 10 százalékkal emelik. Az 1970 előtt végzett építési átalakításokat figyelmen kívül hagyják. Az árverésre kijelölt befejezetlen építmény beszerzési árát az építkezésre bizonyíthatón ráfordított beszerzési kiadások összeadásával állapítják meg. Ha az építmény beszerzési ára a könyvvitelben nem szerepel vagy ha a befejezetlen építkezésre bizonyíthatóan ráfordított beszerzési kiadások nem állnak rendelkezésre, az árverésre kijelölt állami tulajdonban lévő építmény kikiáltási árát az e rendeletnek a lakóházakra vonatkozó rendelkezései alapján állapítják meg. (gyia) Villáminterjú Tinta Jánossal, a Malom- és Sütőipari Vállalat rimaszombati üzemének igazgatójával Február elsejétől emelik a liszt eladási árát. Hány százalékkal ás miért?- A nyersanyag, vagyis a malomipari búza egyre növekvő ára miatt február elsejétől valóban tervezünk 3-4 százalékos áremelést. Míg tavaly a termékfelvásárló vállalatok tonnánként átlag 2 ezer 600, később 2 ezer 650 koronáért kínáltak őrlésre alkalmas búzát, jelenleg már 2 ezer 900 koronánál tartanak. Hozzá kell azonban tennem, hogy ha a búza ára ilyen ütemben emelkedik tovább, akkor márciusban újabb 5-6 százalékkal drágulhat a liszt. FARKAS OTTÓ
