Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

2 Tóth KRISTÓF a dunaszerdahe­­lyi kórház idei els<5 újszülötte. Az 56 centiméter „nagy”, 4790 grammal még a Himnusz alatt világrajött kisfiú szülei­nek, a somorjai Tóth Imrének és felesé­gének Ildikónak a harmadik gyermeke. Prágában közölték, hogy a kül­kereskedelmi minisztérium illetékesei elérték: a Kanadába exportáló csehszlo­vák cégek bizonyos termékeit a legna­gyobb kedvezmény illeti meg, ami mini­mális vámokat, esetleg teljes vámmen­tességet is jelenthet, az eddigi vámtari­fákat illetően azonban legalább egyhar­mados, a legtöbb esetben pedig kéthar­mados a vámcsökkenés. Mindez többek között az ólomkristályra és egyéb üvegá­rura, bőrdíszműárura, vegyipari termé­kekre stb. vonatkozik. Rimaszombatban az óév utol­só napján csak félkapacitással üzemelt a cukorgyár. Pelle Tibor igazgató szerint az idei répafeldolgozási szezon nem si­került a legjobban. Előbb a kívánt mennyiségű alapanyag biztosítása oko­zott gondot, majd a hosszantartó esőzé­sek, később pedig a fagyok és a hó. Ennek ellenére remélik, hogy a tizenhá­rom koronás termelési ár alatt tudnak maradni idén is. JoZEF BAKSAY szövetségi külke­reskedelmi miniszter az óév utolsó nap­ján Komáromtól Hatéig több határátke­lőhelyet is meglátogatott. Az utóbbi ha­tárátkelőn — az ottani tájékoztatás sze­rint — 6,5 millió turista iratait kezelték, 1 800 000 személygépkocsi, többi mint 20 ezer autóbusz és 37 ezernél is több teherkamion lépte át a határt. Pozsonyban Peter Kresánek fő­polgármester közölte, hogy ebben az év­ben mindenképpen javítani kell a képvi­selő testületek tagjainak „munkaerköl­csét”. Azok ugyanis nem veszik túlságo­san komolyan „képviselőségüket”, mert nagy részük rendszeresen távolmarad a testületi ülésekről, és ezáltal fékezik azok munkájának hatékonyságát. BrÜNNBEN közölték, hogy az ot­tani szovjet főkonzulátus ezentúl Orosz­ország főkonzulátusa lesz. Jurij Proszja­­nyik konzul szerint azonban feladatuk­nak tekintik, hogy Morva—Sziléziában a Független Államok Közössége min­den polgárának érdekeit képviseljék. IVIaGION 3 a neve annak a cseh­szlovák műholdnak, amely december 31-én levált az Interkozmosz 25 elneve­zésű műholdról, és önálló földkörüli pá­lyán folytatja útját. A MAGION 3 mű­holdat az APEX elnevezésű nemzetközi tudományos programban plazmakísér­letek céljából bocsátották az űrbe. Volkswagen Kft. az az új korlá­tolt felelősségű társaság, amelytől a Po­zsonyi Autógyár a „megváltást” reméli, s amelyről úgy nyilatkozott Anton Snah­­niőan, a vezérigazgató főtanácsadója, hogy az elmúlt esztendő legfontosabb lépése volt a korábbi részvénytársaság életében. Most már jöhet a nagyprivati­záció... K eLET-SZLOVÁKIA legnagyobb sörgyára, az Eperjesi járásban fekvő Velky Sariä legnagyobb termelőüzeme ebben az évben lesz huszonöt esztendős. A „§ariS”-ban évente mintegy 500—580 ezer ugyanilyen márkájú aranyszínű ne­dűt gyártanak, s az ötszáz dolgozót fog­lalkoztató sörgyárnak nem lesznek munkanélkülijei. Ez idén külföldi tőké­vel korszerűsítik az üzemet és fokozato­san 1 millió hektoliterre akarják növelni az éves termelést. K arlovy varyban egyetlen olyan szálloda van, amelynek nem csök­kent, hanem nőtt a látogatottsága. A Central szállót tavaly több mint 17 ezer turista látogatta meg. Nem lebecsülen­dő a szállóvezetők „filozófiája”: színvo­nalas szolgáltatás, minél több turistának — elfogadható áron. KöZÉP-SZLOVÁKIA síközpont­jaiban valóságos nagyüzem volt az ünne­pek alatt. Donovalyban például 55—60 centiméter a hóvastagság, és megállás nélkül működött a hét sífelvonó, vala­mint a libegő is. Komolyabb baleset itt nem is történt, azonban egy beszterce­bányai lakos Szilveszter éjszakáján a szabadba ment, hogy „kiheverje az ün­neplés fáradalmait”, megcsúszott, karját törte, elsősegélynyújtás közben infark­tust kapott és nem segített rajta az orvo­si beavatkozás sem. Jelzés nélkUli híranyag: ÖSTK Szabad ÚJSÁG 1992. január Humánus, igazságos jogállamot Petr Vopénka cseh oktatási miniszter: A tudásért fizessenek. (folytatás az 1. oldalról) gazdagodnak, összelopott tőkéjüket kamatoztatják, s uralkodnak azokon, akik mindig is becsületesen éltek. Sze­rinte nem akkor követhettünk el hi­bát, amikor a születőben lévő demok­rácia legelső lépéseinél nem számol­tunk le radikálisan a korábbi hatalom hordozóival, hanem valamikor 1990 első hónapjaiban talán túlságosan is lebecsültük alkalmazkodóképességü­ket az új körülményekhez. Ezt a hi­bánkat nehéz lesz helyrehozni, de nem fogjuk ezt tenni olyan eszközök­kel, mint ők tennék, hiszen éppen az elnök állította a Vencel téren, hogy „nem vagyunk olyanok mint ők”. Ugyancsak nyugtalanítják Václav Havelt a bűnözés fokozódása mellett a nemzetiségi ellentétek, az antisze­mitizmus, a politikai szélsőségesség, a kisebbségi jogok csorbítása, az ide­gengyűlölet, sőt az itt-ott jelentkező fasiszta megnyilvánulások is. Persze e kedvezőtlen jelenségek mellett az ala­kuló társadalom emberibb arcát is megmutatta, azt, hogy kész segíteni azokon, akik szociális téren, vagy egészségileg arra rászorulnak. Kedvező jelenségként értékelte, hogy az elmúlt évben megkezdett szé­leskörű gazdasági átalakulás eddig si­keres, mert nem kerültünk olyan Bár a kis- és nagyprivatizációnak szinte párhuzamosan kellett volna fut­nia már az elmúlt év második felében ahhoz, hogy a tervgazdálkodásból miha­marabb a piaci viszonyok közé kerül­jünk, egyelőre alig lehet nagyprivatizá­cióról beszélni. Amilyen gyorsasággal keltek el az üzletek és néhány szolgálta­tó központ, olyan lassú az állami üze­mek és vállalatok privatizálása. Igaz, volt néhány látványos akció — a Mladá Boleslav-i Skoda, a teplicei Sklounion vagy a prágai Technoplyn —, de ezek amelyekben a gazdasági élet alapjai­ban rázkódott meg, sőt megbénult. Általánosságban kedvezően alakult a privatizáció folyamata, létrejövőben van a piaci környezet, sikerült biztosí­tani a viszonylag kiegyenlített költség­­vetést, nem szabadult el az inflációs spirál, nem adósodtunk el a feltétle­nül szükségesnél jobban. Persze a radikális reformnak ked­vezőtlen következményei is vannak, mint például a munkanélküliség nö­vekedése, a vállalatok eladósodása, s az ezt kísérő szociális feszültségek. Eközben a szlovákiai helyzet rosz­­szabb, mint a cseh országrészekben. Csökken a termelés, az állami költ­ségvetési bevételek és az életszínvo­nal. Azonban abból a gazdasági ka­tasztrófából, amit számunkra a 41 éves kommunista uralom jelentett, nehéz kilábalni. A köztársasági elnök kül- és belpo­litikai elemzését követően ígéretet tett, hogy amíg hivatalában lesz, csak­is olyan dolgokat támogat, amelyekről meggyőződéssel vallhatja: igaznak hi­szi őket. Ez pedig többek között, hogy humánus, igazságos jogállam kialakí­tásán fáradozik, amelyben annak minden polgára jól érzi magát. „Ha összefogunk, az Isten is ve­lünk lesz. Boldog új évet!” — fejezte be újévi beszédét Václav Havel. teendő ahhoz, hogy a privatizáció min­den gond nélkül indulhasson s a részt­vevők ne zsákbamacskaként fektessék be vagyonjegyüket. Talán ez az állapot az oka annak is, hogy az elképzelt más­fél millió tervezett résztvevő helyett je­lenleg mindössze félmillióan váltották ki vagyonjegyüket. Az viszont biztató, hogy a nyugati országok több pénzinté­zete is érdeklődik a nálunk zajló privati­zációs folyamat — és forma — iránt. „Ha köztársasági hatáskörbe ke­rül a felsőoktatás, több változtatást eszközölhetünk — nyilatkozta a saj­tóiroda munkatársának Vopénka cseh oktatási miniszter az új eszten­dő esélyeit latolgatva. — Ha a szö­vetségi szervek lesznek illetékesek a kérdésben, mindenről Szlovákiával kell majd egyezkedni, s akkor nehe­zebb lesz a változtatás.” A következő tanévtől a cseh mi­niszter elképzelése szerint a felsőok­tatási intézmények hallgatói tandíjat fizetnének. Hogy mennyit, még nem tudja, de elképzelése szerint az orvostanhallgatók például többet, mint a jogászok, mivel az ő képzé­sük költségesebb. Vopénka úr meg­győződése, hogy egyes felsőoktatási intézményeket át kell alakítani, míg másokat hagyni kell „kihalni”. A Szlovák Tudományos Akadémia tudományos tevékenységének úgyne­vezett kezes-rendszerű támogatása — vagyis, hogy a támogatást nem az intézmény mint egész, hanem egyes konkrét kutatási tervek kapják — az­zal az előnnyel jár, hogy a pénzbeni támogatás odaítélése előtt minden tervet szakértői csoport vizsgál felül. Ezt Ladislav Macho akadémikus, az SZTA elnöke mondta el a Csehszlo­vák Sajtóirodának az év végén adott nyilatkozatában. „Az idén benyújtott mintegy hét­száz terv közül ötszázra kaptunk tá­mogatást. Ez is egyik oka volt annak, hogy körülbelül 1150 embernek ott kellett hagynia az Akadémiát, és az 1992-es évben további létszámcsök­kentéssel számolunk” — mondta La­dislav Macho. Véleménye szerint a je­lenlegi 1250 tudományos munkatárs alkalmazásával kapcsolatban fellépő problémák a kutatási kiadások növe­kedésével, főleg a vegyszerek és kuta­tási berendezések vásárlásával függe-A cseh oktatási miniszter szeri' az érettségi államvizsgaszerű gyen, Csehországban cseh nyelvi csehszlovák és nemzetközi kul* történetből, matematikából és goi nyelvből kelljen vizsgázni. ,. angol a világnyelv — mondta bár gyakorlati okokból a néme preferálják.” Ezt az érettségi viz;, az ország határain kívül is elism. nék. A középiskolákon a tanszé­két és a tankönyveket a tanulók r guk vásárolnák. Kilencosztályos kötelező áltí, nos iskolát javasolna bevezetni, u díj nélkül. Amennyiben azonban lagon felüli képzést is nyújtana iskola (pl. megemelt óraszám vr mely világnyelvből), azt már fize kellene. A miniszter sokat vár egyházi és a magániskoláktól. nek össze. A kutatásban beállt helyz tét az akadémikus katasztrofálisnak termelőüzemekénél sokkal neh' zebbnek nevezte. Elmondta, hogy tu­dósainktól világszínvonalú eredmé­nyeket várnak el, ugyanakkor egy.; kezes-rendszer támogatásával végr­­hajtandó feladatra körülbelül an.v támogatás jut koronában, mint a Egyesült Államokban, vagy Németa szágban dollárban számítva. Arra a kérdésre, nem fél-e a sze lemi emigrációtól, az akadémia ein ke konkrét számokkal válaszolt. K zölte, hogy a tudományos dolgozók kutatók húsz százaléka él a hosszú! járatú—0,5—2 évig tartó — külfök munkavállalás lehetőségével. Kifeje te azon félelmét, hogy sok tudóst e' veszítünk, és ezzel elveszítjük a belfö di műszaki fejlesztési forrásokat is. íg aztán megtörténhet, hogy olyan szí badalmakat leszünk kénytelenek v. sárolni, amelyek a mi tudósaink áltí külföldön kamatoztatott ismeretese, alapulnak. helyzetbe, mint számos más ország, Fokozódik a külföld érdeklődése ’92 a nagyprivatizáció éve Az akadémián is létszámcsökkentés Nincs elég pénz tudományra inkább csak kivételek. 1992-ben ennek meg kell változnia. Nemcsak azért, mert indul a vagyonje­gyes privatizáció, hanem azért is, mert különböző nagyvállalatok a kormányok segítségével maguk is felvették a kap­csolatot különböző külföldi vállalatok­kal, bankokkal és közvetítő irodákkal. Ezek eredményeként több vállalatunk esetében — például a bfeclavi Gumo­­tex, a vftkovicei kohászati és gépészeti művek — több tervezet is készült a pri­vatizációra, sőt, úgy tűnik, versenytár­gyalásokra is sor kerül a privatizáció előtt. Ezek mindenképpen biztató jelek. Mint ismeretes, a vagyonjegyes pri­vatizáció ütemterve szerint már lejárt az idő a befektetési alapok bejelentésére. Egyelőre azonban nincsenek ezzel kap­csolatban pontos számadatok, ami eleve azt jelzi, hogy január 31-ig igen sok a Újra megjelent Mi okozott örömet és mi bosszúságot? (folytatás az 1. oldalról) nézete ellentétben volt a párt prog­ramjával, és helyükbe a progra­munkat szolgáló emberek léphet­tek. Ami bosszantott, az egyes poli­tikai pártok és azok képviselői visel­kedésének alacsony színvonala. Demokrata Baloldal Pártja — Dusán Dorotin alelnök: Pozitívum­nak tartom, hogy a szlovákiai politikai élet egyre több szereplője érvényesíti politikájában a realizmust. Ezt első­sorban a nemzeti egyetértés felé veze­tő folyamat megerősödésében látom. Örömteli tény az is, hogy végre ké­szen áll a szlovák alkotmány terveze­tének első változata. Negatív jelen-A Keleti Napló Kassán több mint két évtizedig nem jelent meg magyar sajtóter­mék. Hajdanán a vidéki magyar újságírás egyik fellegvárának szá­­mftó városban az „elvtársaknak” ugyanis nem állt érdekükben a ne­mes hagyományt fenntartani. A változás után a Kassai Fórum je­lentkezett elsőként, de két szám után — anyagiak híján — a tovább megszerkesztett lap valamelyik miskolci nyomdában kallódott el. Valamivel szerencsésebb lett a Ke­leti Napló, mely az 1990-es esztendő folyamán majdnem rendszeresen, ha­vonként meg tudott jelenni, de tizen­két szám után — szintén anyagi okok miatt — megszűnt Most végre „mind a 12 számot” kezében tarthatja az olvasó. Négy oldalon megjelent a lap második évfolyamának egyetlen száma. A lapot Máté László, Milicky Jolán és Gál Sándor szerkeszti. A régi szerzők nevével ebben a számban is találkozhat az olvasó: Batta György azt a kérdést fesze­geti, lesz-e Fábry-szobor Kassán. Mihályi Molnár László beszámol parlamenti tapasztalatairól. Sza­­nyi József a Torontóban élő Jaschkó Balázs jezsuita szerzetes életútját mutatja be. Béres József Németh László 1966-os kelet-szlo­vákiai látogatásáról számol be. Szaszák György a Csámborgó ze­nekar sikereiről és nehézségeiről ír. Hadas Katalin pedig arról, hogy Bálint Mihály az orvos—be­teg meglehetősen egyoldalú kap­csolatát változtatta meg, „felsza­badította” a beteget. Nem lenne helytálló, ha minden cikket ismertetnénk, maradjon meglepetés az olvasók számára is. A lap az idén rendszeresen megjelenik. (BZ) ségnek tartom bizonyos politikai erők tevékenységét, amely például olyan jogi normák elfogadásában nyilvánult meg, amelyek ellentétben vannak a demokrácia és a jogállam elveivel. Polgári Demokrata Szövetség — Pavel Bratinka elnök: Örömmel tölt el bennünket, hogy törvényalkotó tes­­tületeink egy sor olyan törvényt fo­gadtak el, amelyek a szabad társada­lom alapját képezik, továbbá, hogy megkötötték a Csehszlovákiának az Európai Közösségekhez való csatla­kozásáról szóló szerződést. Bosszan­tott bennünket, hogy annyi demagó­giának és kishitűségnek lehettünk ta­núi, és hogy folytatódtak az ország szétverésére irányuló törekvések. Kereszténydemokrata Párt — Václav Benda elnök: Sok bel- és kül­politikai eseménynek is örülhettünk. Beigazolódott a KDP gazdaságpoliti­kája, amely a restitúciót támogatta, mint a privatizáció leggyorsabb & leg­becsületesebb formáját. Leginkáb elkeserítő számunkra a közös állai­­jövőjét illető válság elmélyülése. Polgári Mozgalom — Jan Chv domel szóvivő: Mozgalmunk szem­szögéből nézve az 1991-es év egC szében véve sikeresnek mondha* Sok a konkrét eredmény: a szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szer ződés feloszlatása, belépésünk az Európa Tanácsba, az Európai Kö zösségekhez való csatlakozásunk privatizációs folyamat beindulása. A legfontosabbnak viszont azt tar­tom, hogy továbbra is sikerül tar nunk a társadalmi és gazda transzformáció irányvonalát, arr: lyet még a Polgári Fórum forrná'' meg. Súlyos problémákat láturiK múlttal való elszámolás terén. V tűnik, ezt a problémát alábecs-“ tűk, és ezt most mind a balolr"­­mind a jobboldali szélsőséger megpróbálják kihasználni. f Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. január 2-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Kö Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,54 52,58 52,06 50,23 53,37 51,80 Ausztrál dollár 20,95 21,37 21,16 19,99 21,69 20,84 Belga frank (100) 88,16 89,94 89,05 85,97 91,25 88,61 Dán korona 4,66 4,76 4,71 4,53 4,83 4,68 Finn márka 6,67 6,81 6,74 6,45 6,93 6,69 Francia frank 5,32 5,42 5,37 5,18 5,50 5,3* Görög drachma (100) 15,73 16,05 15,89 14,68 16,22 15,4 Holland forint 16,12 16,44 16.28 15,72 16,68 16.2. ír font 48,22 49,20 48,71 46,55 49,91 48,2: Japán jen (100) 22,06 22,50 22,28 21,48 22,80 22,14 Kanadai dollár 23,85 24,33 24,09 23,14 24,70 23,92 Luxemburgi frank (100) 88,16 89,94 89,05 85,11 91,23 88,17 Német márka 18,17 18,53 18,35 17,89 18,81 18,35 Norvég korona 4,61 4,71 4,66 4,48 4,78 4,63 Olasz líra (1000) 23,98 24,46 24,22 23,38 24,82 24,10 Osztrák schilling 2,58 2,64 2,61 2,55 2,67 2,61 Portugál escudo (100) 20,54 20,96 20,75 19,63 21,25 20,44 Spanyol peseta (100) 28,50 29,08 28,79 27,74 29,44 28,59 Svájci frank 20,36 20,78 20,57 20,04 21,10 20,57 Svéd korona 4,97 5,07 5,02 4,83 5,15 4,99 USA-dollár 27,56 28,12 27,84 27,14 28,54 27,84

Next

/
Thumbnails
Contents