Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-12 / 251. szám

/ M A G Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. december 12. I. évfolyam 251. szám Ára 2,30 korona Mezőgazdászok a szlovák miniszterelnöknél Václav Havel, Shirley Temple-Black nagykövet és Dick Cheney a prágai várban (Fotó: CSTK) Cheney elutazott Prágából Csehszlovákia nem esik szét Milliárdos nagyságrendű a veszteség , A várható több milliárdos veszteség és a jövő esztendei gazdálkodási feltételek tisztázatlansága vezette arra a mezőgazda­­sági érdekvédelmet ellátó szervezetek—a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipa­ri Unió, a Földműves-szövetkezetek Szlo­vákiai Szövetsége, a Szlovák Szakszerveze­ti Szövetségek Konföderációja — vezető­it, hogy meghallgatást kéijenek Ján Őar­­nogurskytól, a szlovák kormány elnöké­től. A tegnapi megbeszélés a nyilvánosság kizárásával folyt le, utána az érintettek tá­jékoztatták a sajtó képviselőit az eredmé­nyekről. Ján Őamogurskj' elmondta, mi min­dent tett már a szlwák kormány a mező­­gazdaság helyzetének enyhítésére, mi vár­ható a közeljövőben, s mi az, amit a mező­gazdászok követeléseiből nem fognak tel­jesíteni. Legutóbbi ülésén a kormány jó­váhagyta a béradók befizetésére kért hala­dékot, s a miniszterelnök szerint reális esély van teljes elengedésükre. Az úii. „zöld gázolaj” bevezetésére azonban sem­mi reményt nem lát a jövőben sem, nem még visszamenőleg. Arra a kérdésre, tervezi-e a kormány a sertéshús garantált árának — 27 korona kilogrammonként — módosítását, Őamo­­gursky azt felelte, nem fogja a kormány visszavonni kétnapos döntését. Legfőkép­pen a kereskedelemnek kell megtanulnia, hol az a határ a haszonszerzésben, ame­lyet már nem léphet át. Az SZMÉU elnöke, Pavol Koncos részben elégedetten távozott, bár hangsú­lyozta, egyetlen ilyen tanácskozás nem ké­pes megoldani a felgyülemlett problémá­kat. „Nemrég még 3 milliárd koronás veszteség mutatkozott, a tegnapelőtti kor­mányintézkedések következtében ez most 112 — 13 milliárdra csökkent. Elvárom azonban, hogy a zöld gázolaj bevezetését a szlovák kormány támogassa a szövetségi­vel szemben” — mondta. A Václav Havel köztársasági elnök­kel folytatott megbeszélése, valamint a prágai repülőtéren tartott sajtótájékoz­tatója után tegnap délután Richard Cheney, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere befejezte kétnapos prágai látogatását, s Brüsszelbe utazott. A tegnapi nap folyamán a vendég tárgyalt Pavol DemeSsel, a szlovák kül­­kapcsolatok miniszterével és Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszterrel. A Havel—Cheney találkozóról tájé­koztatva Michael übantovsky, a köztár­sasági elnök szóvivője elmondta, hogy az egyórás megbeszélésen a két politi­kus a csehszlovákiai, illetve a szovjet­­unióbeli és jugoszláviai helyzetet tekin­tette át. Havel elnök a belpolitikai tör­ténéseket jellemezve kifejezte meggyő­ződését, hogy hovatovább egyre kisebb a valószínűsége Csehszlovákia szétesé­sének. Mint kifejtette, a bizonytalanság okoz gondot, ugyanis nem világos, hogy az itteni nép milyen államban kíván élni. A szovjetunióbeli változásokra kitérve az államfő hangsúlyozta, hogy a breszti tárgyalások utáni helyzetet tényként kell elkönyvelni. Ami a jugoszláviai vál­ságot illeti, Václav Havel ismét azt han­goztatta, hogy Prága kész elismerni Szlovénia és Horvátország függetlensé­gét, azonban nem kíván egyoldalú lépé­seket tenni. Az elnök síkra szállt amel­lett, hogy békefenntartó erőket küldje­nek az országba. Áantovsky közölte, hogy a felek tár­gyaltak az európai biztonságról és együttműködésről is. Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozták, hogy szoro­sabbra kell fűzni a Csehszlovákia és az Észak-atlanti Szqyetség közötti kap­csolatokat, illetve azt, hogy tovább kell fejleszteni a csehszlovák—amerikai együttműködést. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 19. együttes ülése A Btk. 260. cikkelye és a kommunizmus Röviddel a miniszterelnökkel tartott találkozó elölt viharos véleménycsere alakult ki a mezőgazdaság vállalatok vezetői és a kormánytagok között Képünkön Jozef Danto pénzügyminiszter (jobboldalt) a Bulkovcá Agokombinát elnökével, Jozef Juhásszal (bal­oldalt) vitatkozik El lehet képzelni, hogy mirőL. (CsTK felvétel) Josef VavrouSek miniszter véleménye szerint: Prágában tegnap folytatódott a Szö­vetségi Gyűlés kamaráinak 19. együt­tes ülése. A képviselők mindenekelőtt jóváhagyták a BüntetőTörvénykönyv módosításának javaslatát. Még a szavazás előtt Josef Meél kom­munista képviselő javasolta, hogy a ka­marák ismét tekintsék át a törvénykönyv 260. cikkelyét, és lehetőleg módosítsák. Az említett paragrafus kimondja: „Aki olyan mozgalmat támogat vagy propagál, amely bizonyíthatóan az em-Megnyugtató környezetvédelmi törvény Josef Vavrouáek miniszter, a Szövet­ségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint végre olyan környezetvédelmi törvénye van az országnak, amely leg­alábbis megnyugtatónak nevezhető. Mindezt a miniszter tegnapi sajtóérte­kezletén nyilatkozta, sőt, elégedettségé­ben alighanem eltúlozta a december ötödikén a Szövetségi Gyűlésben jóvá­hagyott törvény minősítését, hiszen azt jobbnak nevezte, mint amilyen környe­zetvédelmi törvénnyel Európa országai­nak nagyobbik része rendelkezik. Vav­­rouíek feltételezhetően a volt kommu­nista blokk országaira gondolt elsősor­ban, amikor a kormány által előterjesz­tett, és — szerinte — „a legutóbbi ideig a nagyvilágban összegyűlt termé­szetvédelmi tapasztalatokat” tartalma­zó törvényt minősítette. Még szép, hogy talált benne hiányos­ságot is, s ez pedig az a tény, hogy a törvényben a környezetvédelem fogal­ma mellett nem állapították meg telje­sen egyértelműen az élőkömyezetről való gondoskodást definícióját. Ezt azonban csak „inkább filozófiai, mint gyakorlati problémának” tüntette fel. Josef VavrouSek beszélt a Bős—nagy­marosi Vízlépcsőrendszerről is, amely mára bősi vízlépcsővé zsugorodott. Erről szólva kijelentette, hogy a csehszlovák és a magyar fél egyaránt hibákat követett el a tárgyalások során, de számos gyakorlati hiba is közbejött. Úgy gondolja, hogy az utóbbi fél év során lezajlott „vízlépcsős” bonyodalmak során a Fekete Pétert a magyar fél húzta a .Jcártyapartiban”. Azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a magyar fél semmilyen aktívnak nevezhető vari­ánst sem javasolt, s csak kétségbe vonta a csehszlovák fél igyekezetét, amely köl­csönösen előnyös megoldásra törekszik... Az viszont egyszerűen nevetséges állítás részéről, hogy a bősi vízlépcső puszta lé­tezése elsősorban Csehszlovákia terüle­tét károsítja. Figyelemre méltó viszont az a kije­lentése, hogy — nyílt levélben — meg­kísérelte a szlovák felet az úgynevezett ideiglenes megoldáson folyó munkála­tok leállítására rábírni (mint ismeretes, ez kizárólag csehszlovák területen mű­ködtetné az erőmüvet). Igaz kijelentette még azt is, hogy a magyar fél hozzáállá­sa azért elfogadhatatlan, mert elutasítja felelősségét azért a döntésért, amelyet még a kommunista kormányok hoztak. Szerinte: „Egyedül a magyar fél ultima­tiv jellegű álláspontjának megváltozása, valamint — szlovák részről — vala­mennyi munkálatok leállítása jelenthet­ne kilépést a jelenlegi bűvös körből, amely veszélyezteti a két ország kapcso­latait.” -m­beri- és szabadságjogok elnyomása felé irányul, vagy nemzeti, faj-, osztály- vagy vallási gyűlöletet szít (mintpéldáula fasiz­mus vagy a kommunizmus), az egytől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetésre ítélhető." Meél úgy fogalmazott, hogy ez a ren­delkezés ellentétben áll az emberjogi al­kotmánylevéllel. Az elnöklő Zdenék Ji­­éínsky nem rendelt el szavazást Meél azon követeléséről, hogy az ügyet tárgyalják meg az alkotmányjogi bizottság tagjai. A módosítás elfogadása után Jifi Svoboda kommunista képviselő bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Bohumil Doleíal —«kinek a „lelkén szárad” az, hogy az emberi jogokat elnyo­mó mozgalmak között a kommunizmus is szerepel — a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott inteijújában kifej­tette, hogy a 260. cikkely nem jelenti a kommunista párt betiltását, de egyúttal így fogalmazott: „Úgy vélem, illúzió, hogy a kommunizmus lényegesen más, mint a fa­sizmus.” Azonban hozzáfűzte, hogy ő nem ragaszkodik a kommunista párt betiltásá­hoz. Véleménye szerint minden azon mú­lik, vajon Cseh- és Morvaország Kommu­nista Pártja be tudja-e bizonyítani, hogy őszintén gondolja a kommunizmus eszmé­jétől való megválást. Otakar Motejl, a legfelsőbb bíróság elnöke elutasította azokat a találgatáso­kat, melyek szerint a Büntető Törvény­­könyv módosításával törvényen kívül he­lyezték a kommunista párt 400 ezer csehországi tagját. Mint mondta, az sem tekinthető a kommunizmus propagálásá­nak, hogy a szóban forgó párt nevében előfordul a „kommunista” szó. A két kamara tagjai tegnap az alterna­tív katonai szolgálatról szóló törvény kormányjavaslatával is foglalkoztak. In­doklásában Jozef Mikloáko szövetségi miniszterelnök-helyettes mindenekelőtt olyan független bizottságok létrehozása mellett szállt síkra, amelyek azt ítélnék meg, vajon a tényleges katonai szolgálat elutasításáról szóló nyilatkozatban az il­lető valóban súlyos és a meggyőződésé­ből eredő fenntartásokat sorakoztat-e fel. A vitában Magyar Ferenc (MKDM) javasolta, hogy a képviselők ne tárgyalja­nak a kormányjavaslatról. Véleménye szerint nem szükséges úgynevezett pol­gári szolgálat, hanem csak katonai, még­pedig fegyverrel vagy fegyver nélkül. A tervek szerint az alternatív katonai szol­gálatról szóló törvényről ma szavaznak. Délután a kamarák megkezdték a földtörvény módosítására benyújtott képviselői javaslat megvitatását. Szovjet tranzit Németországból Szigorúan ellenőrzött vonatok December elseje óta tegnap már a negyedik vasúti szerelvény is átha­ladt Déőínnél a német—csehszlovák határon, hogy Németországból ha­zavigye a szovjet hadsereg által használt építőanyagot. Ezeket a szerelvényeket a Cseh­szlovák Államvasutak illetékesei el­lenőrzik, és ezek során megállapí­tották, a szállítmányok nem hadi­­technikából, fegyverekből vagy lő­szerekből állnak. Ezért nem is kato­nai kísérettel haladnak át a vonatok Csehszlovákia területén. Egyébként a szerelvények útvo­nala Bad—Schandau—Déőín—Ág­­csernyő. Az év végéig mintegy há­romszáz vagonnyi ilyen anyagot szállítanak el Németországból Cseh­szlovákián keresztül, s egy szerel­vény mintegy 30 ezer márka nyere­séget jelent a vasútnak. Vagyonjegyes privatizálás Aki mer, az nyer(het)! Választóink feltehető­en lassan hozzáedződnek napjaink gyorsuló életvi­teléhez. Fontosnak tar­tom ezt mondandóm is­mertetése előtt leszögez­ni, hiszen kisebbségeink egyéni és közösségi lété­nek milyenségére mindez nagy hatást gyakorol. Képviselőtársai^ a na­pokban rövid, tárgyila­gos cikkben hívta fel a mai Magyarország terü­letén valaha (föld)bir­­tokkal rendelkezők fi­gyelmét a birtokot veszí­tettek magyarországi kárpótlási lehetőségére. Az igényt megfelelő do­kumentációk kíséreté­ben speciális magyaror­szági űrlapon a megadott gyűjtőhelyeken decem­ber 16-áig kell benyújta­ni. Nagyon fontosnak tar­tom újfent hangsúlyozni azt, és egyben felhívni a tisztelt érdekeltek figyel­mét arra, hogy azonnal lássanak hozzá földtulaj­donjoguk érvényesítésé­hez! Ismerem a meg­annyi akadályt, tudom, hogy szinte megvalósít­­hatatlanra szólítom fel önöket, és mégis — érvé­nyesítsék a tulajdonjo­gukat! Ne váljunk föld­nélküli megtűrtekké szü­lőföldünkön! Az idő sür­get: 1992. december 31- ével minden nem érvé­nyesített igény tárgyta­lanná válik — a földet az állami földalap rendelke­zésére bocsátják. Egyre gyakrabban ta­lálkozhatunk a vagyonje­gyes privatizáció reklám­jával. Országunkban a rossz gazdasági helyzet egyik okozója az állami tulajdonú vállalatok megléte. Ezeknek nem érdekük a korszerűség, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás. A gazda­sági szerkezetváltás nél­külözhetetlen feltétele a vállalatok privatizálása, magánkézbe adása. Aki rááldoz ezer egy­néhány koronát, az maga is kaphat a még állami tulajdonban levő vagyon­ból. A vagyonjegy-tulaj­donos ellenértékként va­gyonjegyéért az általa ki­választott vállalat vagyo­nának bizonyos részét képező részvény(ek) bir­tokosává válhat Ha jól választ, a részvény már egy év múlva jövedelmez, ha nem, akkor a befekte­tett pénzét elveszíti. De „szerencsés” esetben a vagyonjegyes privatizá­ció ezer korona kockáz­tatásával lényegesen na­gyobb vagyonhoz juttatja a jól választó vagyon­­jegy-tulajdonost Ne tévessze meg Önö­ket az 1000 korona. Ezért az összegért sokkal többet kaphatnak. Felhí­vom a tisztelt olvasó fi­gyelmét arra, hogy vegye­nek részt a vagyonjegyes privatizálásban! Fogják fel ezt egy nagy — orszá­gos — játéknak, ahol jó esélyük van a nyerésre. Ne feledjék: aki mer, az nyer! BATTA ISTVÁN, a Szövetségi Gyűlés képviselője

Next

/
Thumbnails
Contents