Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-12 / 251. szám
/ M A G Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. december 12. I. évfolyam 251. szám Ára 2,30 korona Mezőgazdászok a szlovák miniszterelnöknél Václav Havel, Shirley Temple-Black nagykövet és Dick Cheney a prágai várban (Fotó: CSTK) Cheney elutazott Prágából Csehszlovákia nem esik szét Milliárdos nagyságrendű a veszteség , A várható több milliárdos veszteség és a jövő esztendei gazdálkodási feltételek tisztázatlansága vezette arra a mezőgazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetek—a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Unió, a Földműves-szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége, a Szlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja — vezetőit, hogy meghallgatást kéijenek Ján Őarnogurskytól, a szlovák kormány elnökétől. A tegnapi megbeszélés a nyilvánosság kizárásával folyt le, utána az érintettek tájékoztatták a sajtó képviselőit az eredményekről. Ján Őamogurskj' elmondta, mi mindent tett már a szlwák kormány a mezőgazdaság helyzetének enyhítésére, mi várható a közeljövőben, s mi az, amit a mezőgazdászok követeléseiből nem fognak teljesíteni. Legutóbbi ülésén a kormány jóváhagyta a béradók befizetésére kért haladékot, s a miniszterelnök szerint reális esély van teljes elengedésükre. Az úii. „zöld gázolaj” bevezetésére azonban semmi reményt nem lát a jövőben sem, nem még visszamenőleg. Arra a kérdésre, tervezi-e a kormány a sertéshús garantált árának — 27 korona kilogrammonként — módosítását, Őamogursky azt felelte, nem fogja a kormány visszavonni kétnapos döntését. Legfőképpen a kereskedelemnek kell megtanulnia, hol az a határ a haszonszerzésben, amelyet már nem léphet át. Az SZMÉU elnöke, Pavol Koncos részben elégedetten távozott, bár hangsúlyozta, egyetlen ilyen tanácskozás nem képes megoldani a felgyülemlett problémákat. „Nemrég még 3 milliárd koronás veszteség mutatkozott, a tegnapelőtti kormányintézkedések következtében ez most 112 — 13 milliárdra csökkent. Elvárom azonban, hogy a zöld gázolaj bevezetését a szlovák kormány támogassa a szövetségivel szemben” — mondta. A Václav Havel köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése, valamint a prágai repülőtéren tartott sajtótájékoztatója után tegnap délután Richard Cheney, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere befejezte kétnapos prágai látogatását, s Brüsszelbe utazott. A tegnapi nap folyamán a vendég tárgyalt Pavol DemeSsel, a szlovák külkapcsolatok miniszterével és Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszterrel. A Havel—Cheney találkozóról tájékoztatva Michael übantovsky, a köztársasági elnök szóvivője elmondta, hogy az egyórás megbeszélésen a két politikus a csehszlovákiai, illetve a szovjetunióbeli és jugoszláviai helyzetet tekintette át. Havel elnök a belpolitikai történéseket jellemezve kifejezte meggyőződését, hogy hovatovább egyre kisebb a valószínűsége Csehszlovákia szétesésének. Mint kifejtette, a bizonytalanság okoz gondot, ugyanis nem világos, hogy az itteni nép milyen államban kíván élni. A szovjetunióbeli változásokra kitérve az államfő hangsúlyozta, hogy a breszti tárgyalások utáni helyzetet tényként kell elkönyvelni. Ami a jugoszláviai válságot illeti, Václav Havel ismét azt hangoztatta, hogy Prága kész elismerni Szlovénia és Horvátország függetlenségét, azonban nem kíván egyoldalú lépéseket tenni. Az elnök síkra szállt amellett, hogy békefenntartó erőket küldjenek az országba. Áantovsky közölte, hogy a felek tárgyaltak az európai biztonságról és együttműködésről is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy szorosabbra kell fűzni a Csehszlovákia és az Észak-atlanti Szqyetség közötti kapcsolatokat, illetve azt, hogy tovább kell fejleszteni a csehszlovák—amerikai együttműködést. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 19. együttes ülése A Btk. 260. cikkelye és a kommunizmus Röviddel a miniszterelnökkel tartott találkozó elölt viharos véleménycsere alakult ki a mezőgazdaság vállalatok vezetői és a kormánytagok között Képünkön Jozef Danto pénzügyminiszter (jobboldalt) a Bulkovcá Agokombinát elnökével, Jozef Juhásszal (baloldalt) vitatkozik El lehet képzelni, hogy mirőL. (CsTK felvétel) Josef VavrouSek miniszter véleménye szerint: Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 19. együttes ülése. A képviselők mindenekelőtt jóváhagyták a BüntetőTörvénykönyv módosításának javaslatát. Még a szavazás előtt Josef Meél kommunista képviselő javasolta, hogy a kamarák ismét tekintsék át a törvénykönyv 260. cikkelyét, és lehetőleg módosítsák. Az említett paragrafus kimondja: „Aki olyan mozgalmat támogat vagy propagál, amely bizonyíthatóan az em-Megnyugtató környezetvédelmi törvény Josef Vavrouáek miniszter, a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint végre olyan környezetvédelmi törvénye van az országnak, amely legalábbis megnyugtatónak nevezhető. Mindezt a miniszter tegnapi sajtóértekezletén nyilatkozta, sőt, elégedettségében alighanem eltúlozta a december ötödikén a Szövetségi Gyűlésben jóváhagyott törvény minősítését, hiszen azt jobbnak nevezte, mint amilyen környezetvédelmi törvénnyel Európa országainak nagyobbik része rendelkezik. Vavrouíek feltételezhetően a volt kommunista blokk országaira gondolt elsősorban, amikor a kormány által előterjesztett, és — szerinte — „a legutóbbi ideig a nagyvilágban összegyűlt természetvédelmi tapasztalatokat” tartalmazó törvényt minősítette. Még szép, hogy talált benne hiányosságot is, s ez pedig az a tény, hogy a törvényben a környezetvédelem fogalma mellett nem állapították meg teljesen egyértelműen az élőkömyezetről való gondoskodást definícióját. Ezt azonban csak „inkább filozófiai, mint gyakorlati problémának” tüntette fel. Josef VavrouSek beszélt a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszerről is, amely mára bősi vízlépcsővé zsugorodott. Erről szólva kijelentette, hogy a csehszlovák és a magyar fél egyaránt hibákat követett el a tárgyalások során, de számos gyakorlati hiba is közbejött. Úgy gondolja, hogy az utóbbi fél év során lezajlott „vízlépcsős” bonyodalmak során a Fekete Pétert a magyar fél húzta a .Jcártyapartiban”. Azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a magyar fél semmilyen aktívnak nevezhető variánst sem javasolt, s csak kétségbe vonta a csehszlovák fél igyekezetét, amely kölcsönösen előnyös megoldásra törekszik... Az viszont egyszerűen nevetséges állítás részéről, hogy a bősi vízlépcső puszta létezése elsősorban Csehszlovákia területét károsítja. Figyelemre méltó viszont az a kijelentése, hogy — nyílt levélben — megkísérelte a szlovák felet az úgynevezett ideiglenes megoldáson folyó munkálatok leállítására rábírni (mint ismeretes, ez kizárólag csehszlovák területen működtetné az erőmüvet). Igaz kijelentette még azt is, hogy a magyar fél hozzáállása azért elfogadhatatlan, mert elutasítja felelősségét azért a döntésért, amelyet még a kommunista kormányok hoztak. Szerinte: „Egyedül a magyar fél ultimativ jellegű álláspontjának megváltozása, valamint — szlovák részről — valamennyi munkálatok leállítása jelenthetne kilépést a jelenlegi bűvös körből, amely veszélyezteti a két ország kapcsolatait.” -mberi- és szabadságjogok elnyomása felé irányul, vagy nemzeti, faj-, osztály- vagy vallási gyűlöletet szít (mintpéldáula fasizmus vagy a kommunizmus), az egytől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetésre ítélhető." Meél úgy fogalmazott, hogy ez a rendelkezés ellentétben áll az emberjogi alkotmánylevéllel. Az elnöklő Zdenék Jiéínsky nem rendelt el szavazást Meél azon követeléséről, hogy az ügyet tárgyalják meg az alkotmányjogi bizottság tagjai. A módosítás elfogadása után Jifi Svoboda kommunista képviselő bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Bohumil Doleíal —«kinek a „lelkén szárad” az, hogy az emberi jogokat elnyomó mozgalmak között a kommunizmus is szerepel — a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott inteijújában kifejtette, hogy a 260. cikkely nem jelenti a kommunista párt betiltását, de egyúttal így fogalmazott: „Úgy vélem, illúzió, hogy a kommunizmus lényegesen más, mint a fasizmus.” Azonban hozzáfűzte, hogy ő nem ragaszkodik a kommunista párt betiltásához. Véleménye szerint minden azon múlik, vajon Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja be tudja-e bizonyítani, hogy őszintén gondolja a kommunizmus eszméjétől való megválást. Otakar Motejl, a legfelsőbb bíróság elnöke elutasította azokat a találgatásokat, melyek szerint a Büntető Törvénykönyv módosításával törvényen kívül helyezték a kommunista párt 400 ezer csehországi tagját. Mint mondta, az sem tekinthető a kommunizmus propagálásának, hogy a szóban forgó párt nevében előfordul a „kommunista” szó. A két kamara tagjai tegnap az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény kormányjavaslatával is foglalkoztak. Indoklásában Jozef Mikloáko szövetségi miniszterelnök-helyettes mindenekelőtt olyan független bizottságok létrehozása mellett szállt síkra, amelyek azt ítélnék meg, vajon a tényleges katonai szolgálat elutasításáról szóló nyilatkozatban az illető valóban súlyos és a meggyőződéséből eredő fenntartásokat sorakoztat-e fel. A vitában Magyar Ferenc (MKDM) javasolta, hogy a képviselők ne tárgyaljanak a kormányjavaslatról. Véleménye szerint nem szükséges úgynevezett polgári szolgálat, hanem csak katonai, mégpedig fegyverrel vagy fegyver nélkül. A tervek szerint az alternatív katonai szolgálatról szóló törvényről ma szavaznak. Délután a kamarák megkezdték a földtörvény módosítására benyújtott képviselői javaslat megvitatását. Szovjet tranzit Németországból Szigorúan ellenőrzött vonatok December elseje óta tegnap már a negyedik vasúti szerelvény is áthaladt Déőínnél a német—csehszlovák határon, hogy Németországból hazavigye a szovjet hadsereg által használt építőanyagot. Ezeket a szerelvényeket a Csehszlovák Államvasutak illetékesei ellenőrzik, és ezek során megállapították, a szállítmányok nem haditechnikából, fegyverekből vagy lőszerekből állnak. Ezért nem is katonai kísérettel haladnak át a vonatok Csehszlovákia területén. Egyébként a szerelvények útvonala Bad—Schandau—Déőín—Ágcsernyő. Az év végéig mintegy háromszáz vagonnyi ilyen anyagot szállítanak el Németországból Csehszlovákián keresztül, s egy szerelvény mintegy 30 ezer márka nyereséget jelent a vasútnak. Vagyonjegyes privatizálás Aki mer, az nyer(het)! Választóink feltehetően lassan hozzáedződnek napjaink gyorsuló életviteléhez. Fontosnak tartom ezt mondandóm ismertetése előtt leszögezni, hiszen kisebbségeink egyéni és közösségi létének milyenségére mindez nagy hatást gyakorol. Képviselőtársai^ a napokban rövid, tárgyilagos cikkben hívta fel a mai Magyarország területén valaha (föld)birtokkal rendelkezők figyelmét a birtokot veszítettek magyarországi kárpótlási lehetőségére. Az igényt megfelelő dokumentációk kíséretében speciális magyarországi űrlapon a megadott gyűjtőhelyeken december 16-áig kell benyújtani. Nagyon fontosnak tartom újfent hangsúlyozni azt, és egyben felhívni a tisztelt érdekeltek figyelmét arra, hogy azonnal lássanak hozzá földtulajdonjoguk érvényesítéséhez! Ismerem a megannyi akadályt, tudom, hogy szinte megvalósíthatatlanra szólítom fel önöket, és mégis — érvényesítsék a tulajdonjogukat! Ne váljunk földnélküli megtűrtekké szülőföldünkön! Az idő sürget: 1992. december 31- ével minden nem érvényesített igény tárgytalanná válik — a földet az állami földalap rendelkezésére bocsátják. Egyre gyakrabban találkozhatunk a vagyonjegyes privatizáció reklámjával. Országunkban a rossz gazdasági helyzet egyik okozója az állami tulajdonú vállalatok megléte. Ezeknek nem érdekük a korszerűség, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás. A gazdasági szerkezetváltás nélkülözhetetlen feltétele a vállalatok privatizálása, magánkézbe adása. Aki rááldoz ezer egynéhány koronát, az maga is kaphat a még állami tulajdonban levő vagyonból. A vagyonjegy-tulajdonos ellenértékként vagyonjegyéért az általa kiválasztott vállalat vagyonának bizonyos részét képező részvény(ek) birtokosává válhat Ha jól választ, a részvény már egy év múlva jövedelmez, ha nem, akkor a befektetett pénzét elveszíti. De „szerencsés” esetben a vagyonjegyes privatizáció ezer korona kockáztatásával lényegesen nagyobb vagyonhoz juttatja a jól választó vagyonjegy-tulajdonost Ne tévessze meg Önöket az 1000 korona. Ezért az összegért sokkal többet kaphatnak. Felhívom a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy vegyenek részt a vagyonjegyes privatizálásban! Fogják fel ezt egy nagy — országos — játéknak, ahol jó esélyük van a nyerésre. Ne feledjék: aki mer, az nyer! BATTA ISTVÁN, a Szövetségi Gyűlés képviselője