Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-10 / 249. szám
OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Az emberi jogok napja alkalmából lapunk 6. oldalán közöljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet majd’ egy emberöltővel ezelőtt fogadtak el PDU—DSZM-párbeszéd Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. december 10. I. évfolyam 249. szám Ára 2,30 korona A prágai vár a jugoszláv köztársaságok függetlenségéről Szilveszterig el kell(ene) ismerni Michael Éantovsky, a köztársasági elnök szóvivője tegnap a prágai várban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy Václav Havel államfő szerint a csehszlovák kormánynak és az ország többi alkotmányos szervének még az év végén el kellene ismerniük Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A szóvivő magyarázatképpen elmondta: „Az elnök úr e tekintetben a nemzetek önrendelkezési jogából, illetve abból indul ki, hogy mindkét köztársaságban népszavazást tartottak a függetlenségről, s a referendum során a polgárok a függetlenség mellett voksoltak.” Éantovsky hozzátette: Václav Havel egyúttal tudatában van annak is, hogy Szlovénia és Horvátország puszta elismerése valószínűleg nem lesz elegendő a jugoszláviai harcok megszüntetéséhez. „Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetközi közösség határozott lépéseket tegyen” — állapította meg a szóvivő. Arra a kérdésre, vajon Csehszlovákia a két jugoszláv köztársaság elismerése után is támogatná-e a Horvátországgal és Szlovéniával szembeni fegyverembargót, 2antovsky azt válaszolta, hogy ebben az esetben a helyzet teljesen más volna. „Ha jugoszláv hadsereg az elismerés után is folytatná a harcokat a két köztársaság területén, akkor ezt minden jel szerint a nemzetközi közösség agressziónak minősítené. A megtámadott országoknak joguk volna a világközösséghez fordulniuk segítségért, illetve a fegyverszállítások befagyasztásának felfüggesztéséért” — mondta Michael Zantovsky. A továbbiakban arról tájékoztatott, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő tervezett csehszlovákiai (Folytatás a 2. oldalon) Jozef MikloSko televíziós beszéde Hogy megérje becsületesnek lenni Jozef Miklosko szövetségi miniszterelnök-helyettes az emberi jogok napja — december 10. — alkalmából tegnap este beszédet mondott a Csehszlovák Televízió híradójában. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy hamarosan véget ér az az év, amelynek során két fontos törvény lépett hatályba: az emberjogi alkotmánylevél, illetve a gyermekek jogait rögzítő megállapodás. „Ezek európai színvonalú jogszabályok, sajnos, a mindennapi életben történő alkalmazásukban még mindig vannak hiányosságok. Sokan nincsenek tudatában annak, hogy az emberi jogokon kívül vannak kötelességek és felelősség is. Igen, a régi struktúrák is akadályozzák a fejlődést, s már némely új embernek is megízlett a hatalom” — folytatta. Beszédének további részében elmondta, hogy szerdán a legfőbb ügyésszel és a szövetségi belügyminiszterrel közösen részletes jelentést terjeszt a Szövetségi Gyűlés elé. Ez egyebek között megállapítja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása Csehszlovákiában megfelel a demokrácia és a jogállam elért szintjének. Jozef MikloSko felhívta a figyelmet arra, hogy ellentmond az emberjogi alkotmánylevélnek a dolgozó egészségileg károsult polgárok sorozatos elbocsátása, továbbá a lassú hivatalos ügyintézés, a feddhetetlenségi törvény jelenlegi formája, valamint az, hogy a fiatalokat egyre jobban veszélyezteti a pornográfia. Véleménye szerint abszurd helyzet alakult ki azzal, hogy sokan fizetéstől fizetésig élnek, míg másoknak millióik vannak a privatizálásra. „A jelenleg érvényben levő totalitárius abortusztörvény pedig ellentétben van az emberjogi alkotmánylevéllel és a gyermekek jogait rögzítő jogszabállyal egyaránt. A jelenlegi gyakorlat szerint az (Folytatás a 2. oldalon) Történelmi jelentőségű tanácskozás Megegyeztek a semmiben „Alapjában véve semmilyen megegyezés nem született, de már az is eredmény, hogy két és fél órát tudtunk tárgyalni anélkül, hogy egymást támadtuk volna.” Nagyjából így jellemezte a Polgári Demokrata Unió—NYEE és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom múlt hétfői találkozóját Martin Porubjak, a PDU elnöke. A találkozóra Vladimir Meciar kezdeményezésére került sor, és annak folyamán a két politikai szubjektum vezetői tájékoztatták egymást a jelenlegi politikai helyzethez fűződő viszonyukról. A DSZM javaslatával, hogy Szlovákiában tartsanak idő előtti választásokat április közepén, a PDU képviselői egyáltalán nem értenek egyet. Szerintük ez a szeparatizmus kinyilvánítása lenne. Ezenkívül egy ilyen csupán szlovákiai választás „drága” is lenne, előzetes számítások szerint állítólag 70 millió koronába kerülne. A másik hátrány az volna, hogy a szlovákiaiak után nem sokkal következnének a föderációs választások, és azokra már valószínűleg sok választó el sem menne. „Aztán az is kérdéses, hogy a két választás között milyen helyzetben kerülnének a jelenlegi szövetségi parlamenti képviselők, akik valószínűleg jelöltetnék magukat a szlovákiai választásokon” — jegyezte meg Porubjak. Jozef Kucerák, a PDU alelnöke (Folytatás a 2. oldalon) Egy párt az emberi jogokra apellál Milyenjáték a privatizálás? Hazárdjátékos volna? (CSTK-felvétel) Megkezdődött az EK-csúcsértekezlete Megjelent a kertészkedők, állattenyésztők, magángazdálkodók, méhészek, vadászok, horgászok és biológiai kertművelés iránt érdeklődők számára készülő decemberi száma. Kapható a hírlapárusoknál, egyes postákon és vetőmagboltokban, valamint a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, Galántai és Lévai járás élelmiszerboltjaiban. Hanemkná|ják,káje! A hollandiai Maastrichtben tegnap reggel megkezdődött az Európai Közösségek 46., világszerte történelminek minősített csúcsértekezlete. A tizenkét ország vezetőinek arról kell dönteniük, hogyan folytatódjék az EK gazdasági integrációja és hogyan valósul meg a gazdasági és politikai unió. Délelőtt tanácskozások folytak az Románia az alkotmányról A népszavazás eredménye A vasárnapi romániai népszavazáson a választók 66,3 százaléka vett részt, ami a vártnál sokkal kevesebb. Az új alkotmány elfogadásáért a népszavazás résztvevőinek 76,5 százaléka szavazott, 21,3 százaléka ellene. A legtöbb ellenszavazat (84,6 százalék) Hargita megyében volt. Kovászna megyében 75,9 százalékban, Maros megyében 39,1 százaiéban szavaztak az alkotmány ellen. Arad, Kolozs, Temes megyékben és Bukarestben az ellenszavazatok aránya 20 százalékos volt. Az alkotmányjavaslat szerint Románia „egységes, nemzeti állam”, ami ellen a magyar kisebbség erőteljesen tiltakozik. A népszavazás végleges, hivatalos eredményeit legkésőbb pénteken teszik közzé. Európa Parlament elnökével, majd délben Beatrix holland királynő fogadta a tagállamok legfelsőbb képviselőit. A csúcsértekezlet előtt szinte az utolsó pillanatig folytak a tárgyalások az ellentétek áthidalása érdekében. A leghosszabban Felipe Gonzalez spanyol kormányfő tárgyalt Helmut Kohl német kancellárral arról, hogy a fejlett államok növeljék az elmaradottabbak segélyezését. Megfigyelők szerint a csúcsértekezletnek új szerep jutott a Szovjetunióban beállt változások kapcsán. Eszerint a korábbinál nagyobb mértékben kell az Európai Közösségnek magára vállalnia a stabilizáló tényező szerepét Európában. (Folytatás a 3. oldalon) Az emberi jogok napja alkalmából a Csehszlovák Demokrata Párt felszólította a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökét, Václav Havelt, a Charta ’77 mozgalom alapító tagját, polgárjogi harcost, hogy a szövetségi alkotmány 61. cikkelyének g/ pontja értelmében hívja vissza tisztségéből Václav Klaus szövetségi miniszterelnök-helyettest, pénzügyminisztert. A párt a Csehszlovák Sajtóirodához eljuttatott felhívásában megállapítja, hogy Václav Klaus tevékenysége a demokrácia és az ország lakosságának érdekei ellen irányul. „Munkája, illetve az általa irányított tárca tevékenysége az állam gazdasági, politikai és erkölcsi felforgatásához vezet, és ezzel megsérti az emberi jogokat. A demokratikus világban megengedhetetlen helyzet kicsúcsosodása mindenekelőtt az úgynevezett vagyonjegyes privatizálás. A nemzeti vagyon ígérgetett magánkézbe juttatásában való részvételből kizárja a csehszlovák állampolgárok millióit, akiknek nem telik arra, hogy bekapcsolódjanak Václav Klaus szabályok nélküli hazárdjátékába, amelyet a parlament nem hagyott jóvá, és amely megkerüli a privatizálás demokratikusformáit“— áll a demokrata párti nyilatkozatban. Václav Klaus elégedetlen Költségvetési hiány kizárva? „Nem lehetünk túlságosan elégedettek a költségvetési javaslatokkal. Ezek ugyanis csak kis manőverezési lehetőséget tesznek lehetővé” — jelentette ki Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter. Figyelmeztetett arra is, hogy a szociális kiadások meredeken emelkednek, viszont a lehetőség, hogy olyasvalamibe fektessünk nagy pénzeszközöket, amelyek csak a távoli jövőben gyümölcsöznek, nagyon kicsinyek. A kormányülést követő sajtóértekezleten további figyelemreméltó kijelentéseket tett. Többek között: „Nem akarjuk az elkövetkező nemzedékeket semmivel sem terhelni, ami a jelenlegi időszakban gyökerezik.” A pénzügyminiszter szerint a költségvetési törvényjavaslat indokolja, hogy adózási, foglalkoztatási és szociális téren megváltozzanak bizonyos törvények. Ezért javasolták a tízezer koronán felüli jövedelmek esetében az adókulcs emelését. További javaslat, hogy a munkanélküli segély folyósításának időtartamát az eddigi tizenkét hónapról hat hónapra csökkentsék, annak összegét hatvanöt százalékról hatvan százalékra, néhány esetben hatvanról ötven százalékra korlátozzák a korábbi bérhez viszonyítva. Megszűnne e segély alsó határa, viszont ennek felső határát háromezer, illetve háromezerhatszáz koronában állapítanák meg, ha közben átképzésről is gondoskodnak. Václav Klaus bejelentette azt is, hogy a kormány javasolta a 140 koronás állami kompenzálási juttatás megszüntetését a keresd személyek esetében. Lényegesnek tartja a bérek és a nyugdijak egyidejű kifizetésének megszűntetését, ez azonban csak a 65. évüket be nem töltött férfiak és a 60 év alatti nőket érintené. Az említett korhatár fölött nem lesz semmilyen korlátozás. Mindez bármennyire is érzékeny az érintettek számára, szükséges, mert a szociális juttatások mértéke kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a költségvetési bevételek. A korlátozás azonban csak abban az esetben lépne érvénybe, ha a nyugdíjas évi 60 munaknapnál vagy 510 munkaóránál többet dolgozik. Egyébként a költségvetés egészével kapcsolatban azt feltételezi, hogy az nem lesz deficites. A pénzügyminiszter reméli, hogy a parlamentek is elfogadják a javaslatokat, és nem kell majd rögtönözni ezen a területen, ami az ország jó hírének elsősorban külföldön ártana.
