Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-04 / 244. szám

1991. december 4. 5 Szabad írjsÁG Égtájakat keresve Művelődéstörténet dióhéjban Bizánc Ha végigtekintünk égtájakat kereső kalandozásaink során megtett utun­kon azt tapasztalhatjuk, hogy a világ, következésképpen a művelődéstörté­netnek van bizonyos logikája és foly­tonossága. A görögök szintézisbe fog­lalták a közelkelet nagy birodalmainak (Egyiptom, Mezopotámia) szellemi örökségét, magasabb szintre emelték azt, s úgy adták tovább a rómaiaknak. Róma minőségileg alig adott valamit hozzá, ám azt, hogy ez a szellemi gazdagság továbböröklódött, s főként. hogy elterjedt az egész világon, a ró­mai birodalom terjeszkedő szellemé­nek köszönheti az utókor. A római birodalom 476-ban szét­esett, s a görögök, rómaiak szellemi öröksége árvaságra jutott majd ezer esztendeig. Ezt az ezer esztendőt ne­vezzük jobb híján középkornak. Erre az ezer esztendőre esik többé-kevés­­bé a bizáncinak nevezett birodalom és művelődés kora. Bizánci irodalomnak a középkori görög irodalmat nevezzük, minthogy ezen irodalomnak a nyelve görög volt. Mint birodalom viszont Bizánc a római birodalomnak volt az örököse, így is hívták többek között - Keletrómai biro­dalom. Nevét Konstantinápoly-Bi­­záncról kapta s az ókori római biroda­lom középkorban továbbélő keleti felének a fővárosa volt. Ha csak ennyi lenne a bizánci kul­túra érdeme, már ezért is megérde­melné, hogy sorozatunkban helyet kapjon, noha a bizánci kultúrát, a gö­röghöz, egyiptomihoz, stb. mérve, ál­talában alá szokás becsülni. Ám van még egy nyomósabb oka is, hogy figyeljünk reá, mégpedig az, hogy a kelet-közép-európai kultúrák, mind a magyar, mind a szláv kultúrák, Bi­zánc közvetítésével kerültek az euró­pai művelődés vérkeringésébe, gon­doljunk csak a szláv hittérítőkre, Kons­­tantin-Cirillre és Metódra. Az ókori és középkori görög iroda­lom közti határvonal kérdése vitatott. Hol végződik a hellénizmus, s hol kezdődik bizánc? Általában 330-ra, Konstantinápoly alapításának évére teszik a kezdetet, míg a vég egyértel­műen 1453, Bizánc bukása, törökök általi meghódítása. A bizánci kultúra ezer esztendejét általában négy nagy korszakra szok­ták osztani. Áz átmeneti (IV.-V. szá­zad) korra, a korai bizánci művelődés korszakára (a IX. század közepéig), a virágkorra (a XII. századig) s végül a hanyatlás korszakára 1453-ig. Az első, úgynevezett átmeneti kor­szak irodalma-múvelódése szinte tel­jesen egybeesik a korai keresztény­ség irodalmával-müvelódésével. E korszak legjelentősebb alkotói az egyház első nagy szentjei (Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Vazul, Szent Gergely többek között). És a bizánci művelődéshez tartozik Euzébiosz is, az első Egyháztörténet írója. S ha már a történetírásnál tartunk, említsük meg tüstént, hogy a bizánci birodalomnak is, hasonlóképpen az ógörög és a római birodalomhoz, egyik legfontosabb műfaja a történet­­írás. S ez bennünket, közép-európaia­kat, a már említett okok miatt, külö­nösképpen kell, hogy érdekeljen. Hogy tüstént az elején kezdjünk: a bi­zánci Priszkosz Rhétor hagyomá­nyozta ránk A bizánci történelem és az Attilával viselt dolgok című munkáiban a leghitelesebb, ha nem az egyetlen hiteles Attila-képet. Legalább ilyen fontos történetíró a VI. században élt Prokopiosz, az utolsó nagy antik törté­netíró, aki H/stor/konjában (Titkos tör­ténet) megírta azt, amit a hivatalos történeten nem mert megírni, tacitusi rossznyelvűséggel örökítve meg The­odora császárnö viselt dolgait. E Tit­kos történet magyarul is olvasható. S hogy még egy pillanatig a históri­ánál maradjunk: A szlávokról Menan­­drosz hagyott ránk értékes híradást a hatodik századból. A magyar hon­foglalókról viszont két ugyancsak tör­ténetíró császár hagyott ránk felbe­csülhetetlen értékű híradást. Neveze­tesen Bölcs Leó Taktika és Biborban­­született Konsztantin A birodalom kor­mányzásáról című munkáiról van szó. Ám virágzott, a közhiedelemmel el­lentétben, a költészet is Bizáncban, így például a nevezetes gobelinek ál­tal Pozsonyban is jólismert Héró és Leánder história a bizánci Muszaiosz költői alkotása. Jelentős eposzköltő volt Nonnosz, a Dionüsziaka című eposz szerzője is. De a legjelentősebb bizánci költemény a nép nyelvén Írott Digenész Akritasz cimú népi eposz. ,,A kisázsiai nemzeti hősről szóló adatok talán a X. század óta éltek a nép ajkán, de csak a XIV.-XV. században írták le őket, tehát a bizán­ci nagykultúra bukása után. A népe­posz hőse Polandnak és Cidnek köze­li rokona: győzhetetlen vitéz - de dél­szaki vitéz, akit legjobban mégis a szerelem hevít és a hűség iránt kevesebb az érzéke, mint nyugati kar­társainak: kétszer is megcsalja nehe­zen meghódított feleségét, s halálos ágyán oly erősen szorítja magához, hogy az meghal karjai közt“ - írja a bizánci eposzról Szerb Antal. A bizánci művelődés természete­sen nemcsak irodalomból áll. Sőt, in­kább szokás kiemelni a bizánci képző­művészetet, mint az ezeréves Bizánc legjelentősebb szellemi termékét. A bizánci állam volt ugyanis a római birodalomnak az az egyetlen része, amelyet érintetlenül hagyott a barbá­rok európai inváziója. Tudjuk, mi kö­vetkezik ebből: a megmaradt ezer­éves műemlékek. A bizánci művészet az ókeresztény művészetből nőtt ki és messze túlélte Bizánc bukását. A bi­zánci művészet legnevezetesebb al­kotása, természetesen a Hagia Sop­hia templom, amelyet 532 és 537 között építettek hihetetlenül rövid idő alatt. Nincs módunk még csak a legfon­tosabb műemlékek fölsorolására sem, csak néhány jellegzetes bizánci mű­­formát idéznénk az olvasók emlékeze­tébe. így mindenekelőtt a híres bizánci mozaikmúvészetet, a miniatúrafesté­­szetet és a páratlan szépségű iko­nokat. S még egy jellemző művelődéstör­téneti jelenség: a képrombolás. 725 és 843 között a szentképek ellen vívott küzdelem jegyében még a templo­mokban is állatjeleneteket, tájakat áb­rázoló mozaikok kerültek a falakra. Pompás tanulmány jelent meg erről a Gyorsuló idő sorozatban Császári­mádó Róma - Képromboló Bizánc címmel. Summa summárum: Bizánc, noha nem versenyezhet Egyiptom Hellász, de még Róma szellemi nagyságával sem, az európai, s különösen a közép­­kelet-európai művelődés számára rendkívüli fontossággal bír. Ezért is kellett külön kitérnünk ezer esztendőt átívelő művelődéstörténetére. CSELÉNYI LÁSZLÓ Új feladatok előtt az Ifjú Szivek Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes vezetői hamar rájöttek arra, hogy e pénzhiányos időkben megmaradásuk feltétele, ha képesek változni és változtatni. Közelmúltban tartott sajtótájékoztatójukon Quittner János - aki ez év májusától tölti be az együttes igazgatói posztját - elmondta, hogy a napjaink­ban jelentkezett kultúra iránti közönyt az Ifjú Szivek azzal próbálja letömi, hogy még nagyobb kínálattal lép a piacra, mint eddig szokásos volt. Hogy miként tudják ezt rövid idő alatt elérni? Május óta megszűnt az együttes központi irányítása, minden művészeti részlegnek önálló művészeti vezetője lett, s ez lehetővé teszi, hogy az adott ágazaton belül gazdagítsák a csoport tevékenysé­gét. Igaz, ez többletmunkát és nagyobb felelősséget ró a művészeti vezetőkre, de a máris kimutatható eredmény: az 1991/92-es évadban hat új műsor bemutatójára kerül sor, s állandó repertoáron levő további kilenc műsor közül válogathatnak az Ifjú Szivek vendégszereplésére igényt tartók. Az eddig teljes mértékben háttérbe szorított egyházi zene nemcsak a temp­lomjáró emberek, hanem maguk az előadók számára is nagy felfedezés. A templom légköre, akusztikája emeli a zenei hangzás fenségességét. Talán ez az élmény is a magyarázata annak, hogy az Ifjú Szivek nagyzenekara és énekkara hihetetlenül rövid idő alatt képes volt betanulni Mozart D-dúr miséjét, melynek bemutatója november 24-én volt a pozsonyi dómban. A nagyzenekar már a 80-as évektől úgy állította össze a repertoárját, hogy az előadásokon érvényesülhessen az egyes hangszerek virtuozitása. Ennek az effektiv műsor­szemléletnek most óriási hasznát veszik. Karaba Gyula karmester sietve még azt is megjegyzi, hogy ha jelentkezik nehezebb művek iránt is igény, bármikor képesek Mozartot, Vivaldit stb. betanulni. A templomi bemutatókon az énekkar és a zenekar általában közösen lép fel, de mint Kovács Kálmán karnagy elmondta, az énekkar szeretné megcélozni a művelődési házakat is. Tekintettel arra, hogy a fiatalokat az a capella koncertekkel nem sikerült meghódítaniuk, azt tervezik, hogy szólnak hozzájuk John Lennon nyelvén, mely koncertjük stílusá­ban a rockzenéhez közeledne. Az együttes tánckara sem tétlenkedik. Három műsorával folyamatosan járja az országot, s már készül a ,,Nyugtalan ének" második része, melynek címe: Fekete fehérben". A tánckar művészeti vezetője. Varga Ervin annyit elárul a készülő műről, hogy mai emberekről, mai világunkról, férfi-nő kapcsolatról szólnak ismét táncszínházi formában. Akit érdekel, hogyan fogalmazzák meg ezt ók a tánc nyelvén, az jöjjön el a bemutatóra, melyre 1992. január 25-én kerül sor Pozsonyban. Ezenkívül a Ghymes zenekarral közösen egy egész estét betöltő gálaműsort is készítenek, melyben nem csak magyar táncokat mutatnak be, ezért is lett a műsor címe: Szlovákiai barangolások a néptánc nyelvén. Ha minden sikerül, a táncosok jövőre a SLUK-kal együtt egyhónapos japán tűmén vehetnek részt. Az Ifjú Szivek Ghymes zenekara szintén sok külföldi vendégszereplésre számíthat. Ez évben Franciaországot járták be, s a jövő évre is van egy párizsi, illetve portugáliai meghívásuk. Ettől függetlenül itthon is rendszeresen tartanak nevelóhangversenyeket az általános iskolások számára, mely előadásukban a hangszerbemutatón kívül a zenei tananyag ismertetése is benne foglaltatik. A Ghymes zenekar újabb önálló műsoréinak bemutatója előreláthatólag jövő év februárjában lesz, melynek a Hoydea címet adták. Rendszeresen szerepelnek közösen a tánckarral, de ez nem akadályozza őket abban, hogy a maguk külön zenei útját jéirják. Közös előadást terveznek Miquel Montanaróval, a Vuicsics együttessel, Kobzos Kis Tamással, Sebestyén Mártával, Écsi Gyöngyivel, s egy újabb önálló lemez megjelentetését is tervezik, ezúttal Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából, Kobzos Kis Tamással, Dinnyés Józseffel és másokkal együttmű­ködve - mondta Szarka Tamás, a Ghymes vezetője. A reneszánsz zenét játszó Gaudium Karácsonyi koncertjének bemutatója december 6-án lesz Pozsonyban a Klarisszák templomában, amit valószínűleg karácsonyig számos előadás követ még. Ők is rendszeresen járják nevelőhang­versenyekkel az iskolákat a Régi korok zenéje című műsorukkal, s templomi hangversenyeket is tartanak, kihasználva a reneszánsz zene hangzását kiemelő kitűnő templomi akusztikát. Ferienéik Ágnes, a Gaudium vezetője szintén terveket, elképzeléseket sorol, remélve, hogy a Gaudium is képes lesz megma­radni a helyén ebben az útkereső világban. Úgy tűnik, az Ifjú Szivek sikeresen veszi a kulturális tevékenység elé gördített akadályokat, s életképes szervezéssel, többletmunkával, sok műsor állandó repertoáron tartéisával, ha kell túlkínálattal, de igyekszik nem elsüllyedni az árban CSANAKY ELEONÓRA Újból megkondultak a harangok MNN Nyolcvanöt évvel ezelőtt hozták ha­za Rodostóból II. Rákóczi Ferenc hamvait, hogy szülőföldjén helyezzék örök nyugalomba. A naptár 1906. ok­tóber 28-át mutatott akkor, amikor éjjel 2 óra 15 perckor nyitott vasúti kocsi­ban megérkeztek a sátoraljaújhelyi kisállomásra a nagyságos fejedelem hamvai. Az egyesített dalárdák a Rá­­kóczi-indulóval tisztelegtek emléké­nek, a vasüti sínek mellett a Nagyhe­gyen, Várhegyen, Kopaszkán, Magas­hegyen pedig égő máglyák lángjai jelezték a nagy fejedelem jöttét. A visszaérkezés alkalmából megkon­dultak a harangok, egy katolikus lel­kész beszentelte Rákóczi hamvait, majd másnap Kassán megtartották a temetési szertartást. Erre a történelmi eseményre emlé­kezett 1991. november 10-én Borsi lakossága. A művelődési házban - is­mét kegyeletből - harangszó hívta az embereket, ahol Balassa Zoltán tartott értékes előadást, majd II. Rákóczi Fe­renc személyiségéhez kötődő ünnepi műsort adtak elő a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai. R. Várko­­nyi Ágnes, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem képviseletében szintén részt vett e meghitt ünnepsé­gen, s koszorút helyezett el a Rákóczi­­emlékmúnél. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a Kárpát-medencében élő emberek érdekeiért indult, s céljához végig hú maradt. Ezért is írhatta Emkékiratai­­ban: „Egyáltalán nem félek kijelenteni óh, örök Igazság, hogy minden csele­kedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felsza­badítsam. Nem a bosszúvágy indított, arra, nem is a koronát vagy a fejede­lemséget akartam megszerezni, nem is a kormányzáshoz volt kedvem; ki­zárólag hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek ha­zám iránt.“ Talán megérti a kedves olvasó, hogy Borsi lakosai büszkék arra, hogy ilyen szellemiségű embert tisztelhet­nek falujuk szülötteként, s mindent elkövetnek azért, hogy Rákóczi szülő­házát megmentsék a végső pusztu­lástól. Annak idején a Szlovák Köztár­saság Kulturális Minisztériuma az egyik indítványozója volt Rákóczi szü­lőháza felújításának. Az ország romló gazdasági helyzete - lehet, hogy csak átmeneti időre - azonban lehetetlenné tette a javítási munkálatok folytatását, s a ház három éve tető nélkül áll. Erről a pontról elmozdulni csak nemzetközi összefogással, adományok segítsé­gével lennének képesek Borsi lakosai. Ezért is jött létre a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, hogy segítse a holt­pontról való elmozdulást, ám az általa létrehozott Alapítványról eddig csak nagyon kevesen szereztek tudomást (ezt bizonyítja az alapítvány számlájá­ra eddig beérkezett kicsi pénzösszeg). Jelenleg a szülőház állapota remény­telen. A leszedett tető helyébe nem került új, hiányoznak az ablakok, ajtók, s ha nem fogunk össze e nagy erkölcsi értékű történelmi létesítményünk hely­reállítása érdekében, pusztulás a sor-HM MHHfMÄHSMSMHHH» sa Ftákóczi szülőházának. Ezért vál­hatott írásom az emlékezésből vész­harang kongatásává, hogy felhívjam a kedves olvasó figyelmét: aki számá­ra nem közömbös Rákóczi szülőházá­nak sorsa, s részt szeretne vállalni a helyreállítási munkálatokból, anyagi hozzájárulását a következő bank­számlára küldje: II. Rákóczi Ferenc Alapítvány Slovenská sátna sporitefna okresná pobocka 075 01 Trebiáov ő. ú. 51355-629. Valutaszámla: Vseobecná üverová banka, 043 21 Koáice, Strojárska 11. c. ú.: 34833-1432152-512 Hajdú Jenő, a II. Ftákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke. A VI. században Justinianus császár által építtetett Hagia Sofia, amelyet a törökök mecsetté alakítottak át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents