Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-16 / 254. szám
1991. december 16. 5 Szabad ÚJSÁG Földügyek nyomában Helyzetjelentés két képben Völgyák József a szalon bejárata előtt (Csobádi Károly felvétele) A jógafilozófia szellemében Népszerű a rozsnyói MASSZÁZSszalon Földügyekben való „nyomozásom“ állomásai ezúttal a Galántai járás szomszédos községei: Zsigárd és Pered. Rögvest az elején szükségesnek tartom leszögezni, hogy a két falu nem tartozik egy „súlycsoportba“, mert az utóbbit jóval többen lakják, s a peredi szövetkezet is sokkal nagyobb a zsigárdinál. A riportút során szerzett tapasztalataimat az alábbi két „képben“ foglalom össze. 1. Zsigárdi kép Csendes, békés, nyugodt falu fogadott, s ez a hangulata egész ott-tartózkodásom idején megmaradt. Az utcák úgyszólván kihaltak voltak, s ugyanezt tapasztaltam a szövetkezet székházában is. A folyosókon nem volt különösebb sürgés-forgás, egyetlen emberre sem akadtam, aki éppen földügyeinek rendezése céljából kopogtatott volna az irodában. Járt Kaprálik, elnöknek is nyugodtabb napja volt. A helyzet ismertetését azzal kezdte, hogy a szövetkezet 1457 hektárnyi szántóterületéből december elsejéig negyvenhárom hektárt mértek ki az igénylőknek. Ilyenkor természetesen szóba kerül a legnagyobb visszakért terület is.- Nálunk - mondta az elnök - ez eddig mintegy 12 hektár. Egy nagymama és az unokája vette ki közösen. Meg kell azonban említeni, hogy nem ők a tulajdonosok. Egyébként az ilyenek vannak többségben; van egy nyolc és fél hektáros „eset“ is. Kimondottan tulajdonosi viszonyban jelen pillanatban mindössze hét hektárnyi területet művelnek. Zsigárdon is akadtak olyanok, akik - miután itt volt a már soha nem várt alkalom - meggondolatlanul vágtak bele, nem gondolva arra, hogy azért nem annyira egyszerű földet művelni, gazdálkodni. Főképpen nagyobb területen. A szövetkezet elnöke is alátámasztotta ezt.- Az igénylőnek - mondta erről az elnök - kimértünk 42 hektárt, mindennemű akadékoskodás nélkül. Csakhogy nem is olyan sokára jött ám vissza, hogy mégsem kell neki a föld! Mi természetesen javasoltuk neki, hogy segítünk bedolgozni, vállaljuk a szántást, a vetést, az aratást, ha óhajtja. Ö azonban hajthatatlannak bizonyult, és egyszerűen visszaadta a már kimért területet. Persze, egyrészt meg is értem öt. Mert még a szövetkezeteknek is nehéz most, hát még egy kezdő magángazdálkodónak! Gépek, növényvédő szerek, tárolóhelyiségek, raktárak, istállók nélkül! Vagy a garázst alakítsa át mondjuk istállóvá?! No és most már jóval sűrűbben lakják a falvakat, mint egykoron, ezért a nagybani állattartást is alaposan meg kell fontolni. Mert melyik szomszédnak tetszene a kellemetlen bűz, az állatszag? Szóval ilyesmikre is gondolnia kellene annak, aki komolyabban bele akar vágni a földművelésbe és az állattartásba. A további kérdések közül a zsigárdi szövetkezet elnöke is kitért az értékesítés problémájára. Mert bebizonyosodott, hogy a kisebb mennyiséget sem könnyebb eladni. Vagy ha igen - milyen áron? Az ggyik zsigárdi kistermelő eladhatta volna például az árpáját- százötven koronás mázsánkénti áron! Fel is dühödött istenigazából a parasztember, mondván, inkább az utcán szórja szét, vagy egyenesen a trágyadombra hajítja!- Eddig mindenkit támogattunk, aki a magángazdálkodás útjára lépett - folytatta az elnök.- Senki elé nem gördítettünk semmiféle akadályt, senkinek nem nehezítettük meg a dolgát. Elég nehéz az enélkül is. A szövetkezet vezetőségének valamennyi tagja helybéli, tehát mindannyiunk érdeke a szövetkezet - és egyben a falu - fellendítése. Személy szerint az a véleményem, hogy ha 2-3 évvel korábban indulhatott volna be ez a folyamat, amikor még olcsóbbak voltak a gépek, a növényvédő szerek, a vetőmag, minden bizonnyal könnyebb dolga lenne most mindenkinek. Mert most egyszerűen ellenségesen viselkednek a mezőgazdászokkal szemben, és nem nagyon hiszem, hogy a magángazdálkodókat másképpen fogják kezelni, örülnék, ha tévednék! 2. Peredi kép Mintha egy teljesen másik világba érkeztem volna: már az utca nyüzsgéséből világossá vált számomra, hogy itt az élet - legalábbis az aznapi - pezsgőbb zajlású. A szövetkezeti iroda folyosója sem volt kihalt, a kilincset egymásnak adók közt többen voltak pl. olyanok, akik éppen Kovács Katalint, a földügyeket intéző telefonközpontost (!) keresték.- Igen rám hárult ez a feladat, a „telefonos“ létemre... Már egészen bele is jöttem. Ott kezdeném, hogy szövetkezetünknek nem is olyan régen még 2100 hektár mezőgazdasági területe volt s ebből ez ideig körülbelül százhúsz hektárt igényeltek viszsza magánszemélyek. Ez természetesen még nem végleges állapot, mivel a fiókomban több kérvény is vár elintézésre. Sokan ugyanis megakarják várni a tavaszt, akkor kívánnak rajtolni a gazdálkodással. Az általunk kimért legnagyobb terület - hét és fél hektár - négy testvéré. Ha már az adatoknál tartok, érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy ketten - szintén testvérek - S,96 árat kértek vissza; ez volt eddig nálunk a legkisebb visszaigényelt földterület. A peredi szövetkezetben nincsenek hivatalos félfogadási órák. Az érdeklődök bármikor jöhetnek a munkaidő folyamán, a telefonkezelőt mindig a központban találják. Amikor pedig arról kérdeztem öt, vajon Pereden is előfordult-e olyan eset, hogy valaki visszalépett, Kovács Katalin egészen más jellegű probléma boncolgatásába kezdett.- Ilyesmire eddig nálunk nem volt példa. Sokkal inkább az növeli az itteni „forgalmat“, paprikázza a hangulatot, hogy mind többen kopogtatnak: a visszaszolgáltatott, általunk kimért föld minősége nem felel meg az önállóan termelni és gazdálkodni kívánók elvárásainak. Magyarán: nem olyan jó földet kaptak vissza, mint amilyet annak idején elvettek tőlük. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy tavasszal - újramérésre lesz szükség, vagyis talán úgy is mondhatnám, hogy gyakorlatilag mindent újra fog kelleni mérni! Tessék elképzelni, mennyi munka lesz ez ismét! 'M. K. szintén kopogtat a telefonközpontos ajtaján. Vagy ötven árnyi területről van szó, ezzel kapcsolatban jött el a szövetkezetbe. Amikor még a folyosón várakozott, azt mondta, nem fogja használni a földet, csakis a bérleti díj rendezése végett érkezett. A hivatalos intézést követően azonban már aképpen vélekedett, hogy mégsem kell neki az a néhány zsák gabona; ö saját maga lesz a gazda. Szarka György, a peredi szövetkezet ellenőrző bizottságának az elnöke is betér a telefonközpontban, hogy tájékozódjon a földügyek alakulásáról.-Akik mostanáig visszakérték földjüket, továbbra is szorosan együttműködni szeretnének a szövetkezettel. Ennek mi természetesen nagyon örülünk, s szívesen segítjük a magángazdálkodókat. S ha netán valaki úgy vélekedik, hogy mi rajtuk akarunk meggazdagodni, hát nagyon téved. Szolgáltatásainkért a hivatalos áron kérünk fizetséget. Természetesen azt azért hozzáfűzném, hogy a szövetkezeti munkák lesznek az elsődlegesek. Azt hiszem, ez teljesen érthető... * * * Két helyszín, két különböző benyomás. A végkövetkeztetés azonban sok esetben azonos:azért mégsem lesz annyira könynyű önállóan termelni és gazdálkodni, mint ahogyan azt sokan gondolták, miután a nagy, az .olyannyira várt, mégis váratlan lehetőség megadatott... SUSLA BÉLA Masszázsszalon - e kifejezést hallva a legtöbben automatikusan a nagyvárosok hírhedt intézményeire gondolnak, amelyek a valódi masszázstól meglehetősen eltérő, a prostitúció határát súroló, vagy azt éppenséggel átlépő szolgáltatásokat nyújtanak. Az igazi - természetes gyógymódnak számitó - masszázs művelői sajnos eléggé meg is sinylik ezt a rossz hírnevet. Pedig e gyógymód eredete még az ősi Indiába nyúlik vissza: alapítója a krónikák szerint egy északindiai orvos volt, több, mint 2500 évvel ezelőtt. Napjainkban Európában, így hazánkban is egyre több követőjeművelője akad. Ez utóbbiak egyike az alternatív medicinát „hivatalos" képesítéssel művelő rozsnyói Völgyák József. A „csontkovácsság“, az indiai ayurvéda-gyógyászat, valamint a kínai akupresszúra mellett a bioenergiával, a gyógynövénykúrával és a maszszázzsal való kezelés is része az általa nyújtott szolgáltatásnak, amelylyel immár több mint egy esztendeje segít a rászorulókon. Főleg olyan emberek keresik fel panaszaikkal - naponta több tucatnyian is betérnek hozzá -, akiken a tüneti kezelésre alapozott materialista felfogású orvostudomány nem tud segíteni. Persze az orvostársadalom továbbra is zárkózott és merev álláspontra helyezkedik az immár bizonyítottan eredményes hatású természetgyógyászat elismerését illetően. Ellentmondásos viszonyukat mi sem fejezi ki jobban, mint hogy a krónikus betegségtünetekkel nyűglődő orvosok olykor titokban bizony felkeresik a természetgyógyász rendelőjét... De mi tulajdonképpen az „elméleti alapja" a masszázsnak, mint gyógymódnak? Nos, a testet behálózó láthatatlan energiavonalak hálózata. A jógafilozófia szerint az életenergia (Prana) a belélegzett levegőben és az elfogyasztott ételben rejlik, és az energiavonalak hálózatán keresztül kapja meg a test. Az energiavonalak láthatatlanok és anatómiailag sem mutathatók ki, de e filozófia szellemében egy másik, ún. asztrál- vagy energiatestet alkotnak a fizikai test mellett. A több mint 70 ezer energiavonal közül a legfontosabb akupresszúrás pontok masszírozása bizonyos betegségek kezelését vagy a fájdalom csökkenését eredményezi. Létezésük éppen a különböző betegségek ily módon történő gyógyításával, vagy legalább enyhítésével igazolható a gyakorlatban. Az energiavonalak e „kulcspontjai“ a fizikai testtel való érintkezési pontoknak is tekinthetők; masszírozásuk áttöri a kettő közötti határokat, és segít az általános egészségi állapot helyreállításában Völgyák József tehát nem is annyira a fizikai testtel dolgozik, hanem inkább az ember energiatestevel. Az izmok gyúrása mellett az energiapontok keresése, ill. az azokra történő hatás alkotja a terápiát. Nem kétséges, hogy a lazító masszázs önmagában is fontos szerepet játszik egy rohanó, stresszel teli világban - viszont az izmok ellazítása csak másodlagos cél. A mester páciensei közül többekkel is elbeszélgettem gyógyításuk-gyógyulásuk eredményességéről, és szinte kivétel nélkül teljes gyógyulásról, illetve áldásos javulásról számoltak be. Nagyra értékelték továbbá, hogy gyógyítójuk a kezelés alatt és után részletesen beavatta őket betegségük kialakulásának, mibenlétének, lefolyásának és nem utolsósorban az egészségük helyreállításának érdekes folyamatába. Ezzel az egészséges életmód elsajátítását is megkönnyítette számukra. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Fotósarok Hűtlenség (Vass Gyula felvétele)
