Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-03 / 243. szám

4 1991. december 3. Parkoló Jeges, havas utakon... Ugye ismerős a kép: lehullik az első hó, odacsíp mellé egy kis fagy, és az országút melletti árok máris tele van autóval. Sűrűbben sorjáznak, mint a kilométerkövek. Mi történt? „Csupán“ annyi, hogy megint váratla­nul és felkészületlenül ért bennünket a tél. Tévedés ne essék: most nem az autónkra gondolunk. Ha azzal elvégezzük legalább a háromnegyedét mindannak amit öt héten keresztül tanácsolgattunk, nem valószínű, hogy az ö hibájából landoltunk az árokban. Ml nem készültünk fel a télre, pontosabban nem tudtunk rugalmasan alkalmazkodni az egyik napról a másikra megváltozott körülményekhez. Nos, próbáljunk mi is felké­szülni; az alább következőkben ehhez szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni. A gépkocsiból való, minden irányban tökéletes kilátás télen még fontosabb, mint más évszakokban. Ennek ellenére, sajnos, igen gyakori látvány ilyenkor az alig tenyérnyi nagyságú „kémlelönyílás" a szélvédő ráfagyott hó- és jégrétegén. Márpedig így útnak indulni: életveszély, és nemcsak a mi számunkra! Mielőtt tehát a volán mögé ülnénk, feltétlenül tisztítsuk meg az autó VALAMENNYI ablakát. A szaküzletekben többféle „jégkaparó“ is kapható, közismert a GLYKOSOL nevű vegyi jégoldó is, ám tapasztalatból állíthatom: a leghatásosabb eszköz erre a célra a közönséges iskolai műanyag háromszögvonalzó. Szélesebb sávot fog át, azonkívül hajlékonyságánál fogva jól idomul a szélvédő domborulatá­hoz. A belső ablakfelületek bepárásodása ellen hatásosan véd a CLARIN nevű törlőkendő; ugyanezzel töröljük át a belső és a (jégtől előzőleg megtisztított) külső visszapillantó tükröket is. A fényszórókról és a hátsó lámpákról se feledkezzünk meg; a lucskos téli utakon sokkal gyorsabban beszennyeződnek, mint máskor. Egy másik fontos dolog, ami még tulajdonképpen szintén az „úti előkészületekhez“ tartozik: a megfelelő öltözködés. Nem arról van szó, mintha létezne ilyesmi külön a téli autózás céljaira, de egy-két dolgot mégis tanácsos megszívlelnünk. A legfontosabb talán, hogy megfelelő lábbelit húzzunk a vezetéshez: a vastag talpú csizma, vagy kiváltképpen a síbakancs ugyanis erre teljességgel alkalmatlan. A legideálisabb, ha egy könnyű, rugalmas, a lábhoz jól idomuló „váltócipőt“ tartunk a kocsi­ban, amelyet közvetlenül az indulás előtt húzunk fel; ha az autónk fűtése rendben van, ez a leghidegebb télben is tökéletesen elegendő. A vastag télikabáttól, bundától, sáltól stb. is igyekezzünk mielőbb megszabadulni; gátol a mozgásban, akadályozza a gyors reakciót, amire pedig éppen a csúszós utakon lehet a legnagyobb szükségünk. Ha mindezt megfogadtuk és útrakészen állunk, már csak egy dolgot kell tudatosítanunk: a neheze még csak most kezdődik... Nem holmi „ijesztgetés“ a szándékunk, csupán azt szeretnénk nyomatékosan hangsúlyozni: a téli utakon NAGYON ÓVATOSNAK KELL LENNÜNK. El kell felejtenünk - méghozzá hónapokra - a száraz aszfalton gurulás gondtalan élvezetét, a „kicentizett“ előzéseket, a csúszáshatáron abszolvált „sportos“ kanyarvételeket. Az ezekhez kapcsolódó reflexek helyett újakat kell kiépíteni magunkban, mert a stresszel határos állandó tudatos, görcsös odafigyelés hosszú távon nem lehet a vezetési stílusunk meghatározója. Okvetlenül fejlesszünk tehát a feltételes reflex szintjére néhány reakciót a téli utakon adód(hat)ó néhány konkrét szituációban:- Havas, vagy még inkább jeges úttesten a LEGAPRÓBB MEGCSÚ­SZÁS ESETÉN SE FÉKEZZÜNK. Ennek következménye csak a jármű feletti uralom teljes elvesztése lehet. Az egyetlen ésszerű dolog, amit tehetünk: azonnal levenni lábunkat a gázpedálról, és finom - nem rántásszerú! - „ellenkormányzással“ megpróbálni egyenesbe hozni a kocsit. Ha mód van rá, minél nagyobb ívet válasszunk, a fékekről pedig - megismételjük - felejtsük el, hogy léteznek!- Előzésre csak a LEHETŐ LEGBIZTONSÁGOSABB KÖZLEKEDÉSI HELYZETBEN VÁLLALKOZZUNK. Ez persze mindig a konkrét körülmé­nyek függvénye, de alapkövetelménynek tekinthető a hosszú, egyenes útszakasz, a manőver biztonságos végrehajtásához elegendő sebesség­­különbség és az úgyszólván teljesen szabad bal oldali menetsáv. Mélyebb hóban vagy hókásában még egy dologra ügyelnünk kell: a kitaposott „sínpárból“ kihajtva, illetve abba visszatérve rendkívül nagy a csúszásveszély! Ezért - ha már muszáj - a lehető legnagyobb ívben, a kormányt szilárdan tartva előzzünk!- Híd vagy felüljáró előtt még akkor is automatikusan vegyük vissza a tempót, ha az útburkolat eddig száraz volt. Nagy a valószínűsége ugyanis, hogy minden átmenet nélkül jégrétegre futunk, mivel az úttestet itt „alulról“ is hűti a levegő.- Végezetül - csakugyan felkészülve a legrosszabbra is - ha minden óvatosság ellenére megcsúsztunk és úgy látjuk, semmiképpen sem tudjuk az úttesten tartani a kocsit, MINDEN LEHETSÉGES MÓDON PRÓBÁLJUNK ELKERÜLNI EGY ESETLEGES FRONTÁLIS ÜTKÖ­ZÉST!!! Akár azon az áron is, hogy tudatosan az árokba futunk; így még megúszhatjuk horpadt karosszériával, némi ijedtséggel, esetleg kisebb karcolásokkal, de frontális ütközésnél úgyszólván nincs esélyünk. Soha el ne felejtsük: ez a legszörnyűbb, ami a volán mögött érhet bennünket! (V. Gy.) Ez lenne a megoldás...? (Fotó: -ss) Szerkeszti: Vass Gyula V._________________________________________________________________* A szabadkereskedelmi övezet kialakításának programja Mit várhatunk a társulási szerződéstől? Szabad újság__________________ Az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződés kereskedelmi té­makörében Peter Paleóka, a Külke­reskedelmi Minisztérium osztályveze­tője tárgyalt a partnerekkel. A társulási szerződés kereskedelmi vonatkozású tartalmáról az alábbi kérdésekre vála­szolva nyilatkozott a Hospodárske no­­viny tudósítójának. • A társulási szerződés egyik leg­fontosabb része a szabad áruforga­lomra vonatkozik. Az előttünk álló tíz­éves átmeneti időszakban a szabad­kereskedelmi övezet kialakítása lesz a legfőbb cél. Hogyan jellemezhető a szerződésnek ez a része? Kereskedelempolitikai szempontból ezt a legjelentősebb változásnak te­kinthetjük 1947 óta, amikor Csehszlo­vákia a GATT tagjává vált. A szerző­dés szövegének döntő hányada a szabad áruforgalom kérdéseivel fog­lalkozik. A szabadkereskedelmi öve­zet kialakítására vonatkozó megálla­podás kedvező aszimmetrikus helyze­tet biztosít Csehszlovákia számára, s következetesen a GATT alapelveiböl indul ki. A társulási szerződés érvé­nyesítése után az Európai Közössé­gek azonnal liberalizálják a Csehszlo­vákiából származó behozatal 70 szá­zalékát, miközben Csehszlovákia az onnan származó behozatalnak mind­össze 20-25 százalékát liberalizálja. Ezek az arányok a kölcsönös árufor­galom jelenlegi szerkezetére vonat­koznak, s a legközelebbi évek folya­mán változhatnak. A szerződés értel­mében a csehszlovák termékek beho­zatalának teljes liberalizálása 5-6 év alatt valósul meg, ezzel szemben egyes kiemelt termékeknél (főleg tex­til- és acélipari termékeknél) a cseh­szlovák behozatal teljes liberalizálásá­hoz 9 évre lesz szükség. • A textilipari termékekkel való ke­reskedelem számos tagország érde­keit érinti. Milyen eredményeket sike­rült elérni ezen a területen? Mintegy hat év alatt fokozatosan csökkenteni kellene a csehszlovák textil- és ruhaipari termékek behoza­tali vámjának jelenlegi 8-14 százalé­kos szintjét, aminek kedvező hatása lesz kivitelünk növelésére. A mennyiségi korlátok felszámolá­sára két szakaszban kerül sor. Az első szakaszban, vagyis az 1992-es évben úgynevezett átmeneti feltételek fog­nak érvényesülni, ami azt jelenti, hogy a csehszlovák textilipari termékekre vonatkozó kvóták száma az idei 43-ról 25-re csökken. A második szakasz­ban a kvóták teljes megszüntetésére kerül sor, ennek időtartama azonban a GATT Uruquayban esedékes tár­gyalásának eredményeitől függ. Felté­telezhető, hogy Csehszlovákia, Len­gyelország és Magyarország eseté­ben fele ennyi időre lesz szükség a mennyiségi kvóták teljes felszámo­lásához, mint általában a nemzetközi kereskedelemben, de nem várható, hogy erre 6 éven belül sor kerülhet. Az aszimmetria értelmében csehszlovák részről ez a liberalizálás is lassúbb ütemű lesz. • A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a kohászati termé­kek. Az ezekkel való kereskedelmet hogyan szabályozza a társulási szer­ződés? Erre külön jegyzőkönyv vonatkozik. Jelenleg az EK országaiban a kohá­szati termékek behozatali vámja 3,5- töl 10 százalékig terjed. A szerződés értelmében a behozatali vámokat évente 20 százalékkal kellene csök­kenteni, vagyis öt év múlva teljes vám­­mentesség vonatkozna a csehszlovák kohóipari termékekre. Ezzel szemben az EK kohóipari termékeinek teljes vámmentességét a csehszlovák be­hozatalban 9 év alatt kellene elérni. • A legtöbb probléma a mezőgaz­dasági termékekkel való kereskede­lemben merült fel. Milyen eredménye­ket sikerült elérni ezen a területen? Az Európai Közösségek részéről ezen a területen a kölcsönösség elvé­hez ragaszkodtak. A szerződés való­ban kiegyensúlyozott kereskedelem­mel számol a legérzékenyebb tételek­nél. Ide tartozik a marha- és a juhhús, az élömarha, a tejtermékek és a gabo­na. Emellett egyes tagországok köve­telésének megfelelően egyelőre beho­zatali kvóták vannak megállapítva a három társuló ország számára. Ezek a szerződés érvénybe lépésének első évében egyaránt 12 ezer tonna mar­hahúst és 19,2 ezer tonna juhhúst szállíthatnak az EK országaiba, s ez a kvóta 1996-ig évente 10 százalékkal növelhető. A gabonaféléknél valami­vel kedvezőbb a helyzet, mert Cseh­szlovákia a kukorica behozatalára tett jelentős mennyiségi és vámengedmé­nyeket, így ezzel szemben lehetővé vált a sörárpa és a búzaliszt kivitele ezekbe az országokba, ahová eddig sörárpát és lisztet nem szállítottunk. A többi mezőgazdasági terméknél az EK egészében véve elfogadta a cseh­szlovák követelményeket. Jelentős eredménynek számít az is, hogy a csehszlovák tenyészbikákat is beengedik az EK piacára. Eddig ebből a térségből csak Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia szállít­hatott tenyészbikákat. Az élelmiszeripari termékeknél bi­zonyos mértékű aszimmetria érvénye­sül olyan értelemben, hogy az ipari részre vonatkozó behozatali vámok megszüntetése az EK országokban gyorsabb ütemű lesz, mint Csehszlo­vákiában. Ez a joghurtokra, a margari­nokra, a csokoládékra, a cukorkákra, a levesekre stb. vonatkozik. Emellett Csehszlovákia az 1992. január 1 -tói érvényes vámvédelmét egészen 1994 végéig megtarthatja, s csak ezután kezdi el az ipari részre vonatkozó behozatali vámok fokoztos megszün­tetését. Egyes termékeknél ez 1997 január 1 -tói következik be, más termé­keknél korábbi időpontban. Az élelmi­szer-ipari termékek csehszlovák ex­portőrei már 1992-ben kihasználhat­ják az esedékes vámkedvezménye­ket. Csehszlovákia főleg olyan termé­kek esetében engedélyezi a behozatal növelését, amelyek az EK déli orszá­gaiból származnak. Ilyenek például a déli gyümölcsök, a szárított gyümöl­csök, egyes zöldségfélék, a dió, vala­mint némely kiemelt tartósított gyü­mölcs- és zöldségféle. Ugyanez a do­hány behozatalára is vonatkozik. A szerződés értelmében a csehszlo­vák mezőgazdasági termelés jövő évi eredményeitől függően már 1992-ben újabb kiegészítő tárgyalásokra és megállapodásokra kerülhet sor. • Az Európai Közösségekből szár­mazó behozatal liberalizálása egyes szakaszokon esetleg veszélyeztetheti a csehszlovák termelők helyzetét. A szerződés keretében lesz-e lehető­ség a védekezésre ilyen esetekben? A szerződés számol az ilyen körül­ményekkel, s mindkét fél számára biz­tosítja a védekezés lehetőségét. Amennyiben a megnövekedett beho­zatal jelentős mértékben sértené a ter­melő érdekeit az importáló országban, esetleg a gazdasági helyzet romlásá­hoz vezetne, úgy az importáló ország indokolt mértékű vámintézkedéseket vagy egyéb korlátozó intézkedéseket tehet a behozatal mérséklésére. Ha­sonló intézkedésekre kerülhet sor ak­kor is, ha a behozatal a fizetési egyen­súly megtartásában okozna nehézsé­geket. Ilyen intézkedések azonban nem érvényesülhetnek a beruházások és a nyereségátvitel területén. A szerződés az átmeneti tízéves időszakban jelentős mértékű vámvé­delmet tesz lehetővé Csehszlovákia számára a szerkezeti átalakításhoz kapcsolódó új iparágakban, valamint az olyan iparágakban, ahol a rekonst­rukciónak kedvezőtlen szociális követ­kezményei vannak. Ezzel szemben az Európai Közösségek ilyen jogokkal nem rendelkeznek. • A társulási szerződés olyan terü­letekre is vonatkozik, amilyen például a gazdasági verseny, valamint a szel­lemi vagyon jogvédelme Milyen köte­lezettségeket tartalmaz a szerződés ezeken a területeken? A szerződés arra irányul, hogy igazságos és egyenlő feltételek ala­kuljanak ki az Európai Közösségek és Csehszlovákia gazdasági alanyainak gazdasági versenyéhez. A szerződés ezért kizárja a vállalatok önállóságát korlátozó, valamint az Európai Közös­ségek és Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatait sértő karterjellegú megál­lapodásokat, továbbá az ilyen követ­kezményekkel járó kormányintézke­déseket. Mivel Csehszlovákiában a szellemi és az ipari vagyon jogvédel­me megfelel a gazdaságilag fejlett országok szintjének, a szerződés ér­telmében elsősorban a csehszlovák törvényhozás és gyakorlat, valamint az Európai Közösségekben érvénye­sülő joggyakorlat közelítésére kell tö­rekedni. A szerződés mindkét fél szá­mára lehetővé teszi a másik fél társa­dalmi megrendeléseinek kielégítésé­ben való szabad részvételt, azzal a ki­kötéssel, hogy a csehszlovák vállala­tok a szerződés érvénybe lépésétől kezdve jogosultak erre a tevékeny­ségre, míg az EK szervezetei csak fokozatosan kapcsolódhatnak be a csehszlovák társadalmi megrende­lések kielégítésébe. A csehszlovák fé1 abban is bízik, hogy az Európai Kö­zösségek szabadabb mozgást biztosí­tanak a csehszlovák munkaerő és szolgáltatások számára az EK társa­dalmi megrendeléseinek kielégítésé­ben való hatékonyabb részvételhez. (HN) Helyzetkép az európai vasútigép-gyártásról Marad a három nagyvállalat Az Asea Brown Boveri AG le­ányvállalatának, az ABB Hens­­chel AG-nek a vezetője szerint, az európai vasútigép-gyártás folya­matos koncentrációja várható, amelynek következményeként középtávon három nagyvállalat - az ABB, a Siemens és a brit­francia GEC Alsthom - marad csak talpon. Adri Baan szerint a Nyugat- és Közép-Európában jelenleg működő mintegy 40 önál­ló vasútigép-gyár ilyen vagy olyan formában e három nagyvállalat köré fog csoportosulni. A koncentrációs folyamat mo­torját Baan szerint az európai in­tegráció és a modern vasúti rend­szerek teljesítőképességével szembeni szigorúbb követelmé­nyek jelentik majd. A nagyobb hatékonyság és a költségekkel való takarékosság a gyártókat az üzemméret növelésére és az egy­mással való együttműködés szo­rosabbá tételére fogja ösztönözni. A vasúti közlekedés költségeinek csökkentéséhez az iparág oly mó­don is hozzájárulhat, ha a puszta gyártási folyamat mellett a gép­gyártók magukra vállalják a terve­zés, a logisztika (a termelés és a szállítás egységes rendszerként szervezése) és a karbantartás fel­adatait. Ezeket a feladatokat ed­dig túlnyomórészt az állami vasúti üzemeltetők maguk látták el. A felvázolt változásoknak ke­resleti oldalról egyelőre csak a kezdetei tapasztalhatók. A vas­úti vállalatok továbbra is elsősor­ban nemzeti keretekben gondol­kodnak. Nagy-Britannia és egyes skandináv országok kivételével a fontos európai piacokon még ma is a helyi gyártóknak adják a megrendeléseket. Baan szerint azonban már vannak olyan jelek, amelyek e struktúrák felbomlásá­ra utalnak. A nyugatnémet vasút, a Deutsche Bundesbahn például most először kér fel külföldi cége­ket mozdonyvásárlásra kiírt pá­lyázaton való részvételre. Még ha nem is valószínű, hogy a verseny­ből külföldi cég kerül ki győztesen, a külföldiek részvétele jelentős nyomást gyakorol majd a német vállalatok áraira. A költségcsökkentés és a ter­melékenységnövelés kényszeré­re vezethető vissza, hogy az nagy­arányú létszámleépítéseket ter­vez annak ellenére, hogy a német és az európai közlekedésben egyaránt a beruházások növeke­dése várható. ... _.

Next

/
Thumbnails
Contents