Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-03 / 243. szám
4 1991. december 3. Parkoló Jeges, havas utakon... Ugye ismerős a kép: lehullik az első hó, odacsíp mellé egy kis fagy, és az országút melletti árok máris tele van autóval. Sűrűbben sorjáznak, mint a kilométerkövek. Mi történt? „Csupán“ annyi, hogy megint váratlanul és felkészületlenül ért bennünket a tél. Tévedés ne essék: most nem az autónkra gondolunk. Ha azzal elvégezzük legalább a háromnegyedét mindannak amit öt héten keresztül tanácsolgattunk, nem valószínű, hogy az ö hibájából landoltunk az árokban. Ml nem készültünk fel a télre, pontosabban nem tudtunk rugalmasan alkalmazkodni az egyik napról a másikra megváltozott körülményekhez. Nos, próbáljunk mi is felkészülni; az alább következőkben ehhez szeretnénk néhány hasznos tanáccsal szolgálni. A gépkocsiból való, minden irányban tökéletes kilátás télen még fontosabb, mint más évszakokban. Ennek ellenére, sajnos, igen gyakori látvány ilyenkor az alig tenyérnyi nagyságú „kémlelönyílás" a szélvédő ráfagyott hó- és jégrétegén. Márpedig így útnak indulni: életveszély, és nemcsak a mi számunkra! Mielőtt tehát a volán mögé ülnénk, feltétlenül tisztítsuk meg az autó VALAMENNYI ablakát. A szaküzletekben többféle „jégkaparó“ is kapható, közismert a GLYKOSOL nevű vegyi jégoldó is, ám tapasztalatból állíthatom: a leghatásosabb eszköz erre a célra a közönséges iskolai műanyag háromszögvonalzó. Szélesebb sávot fog át, azonkívül hajlékonyságánál fogva jól idomul a szélvédő domborulatához. A belső ablakfelületek bepárásodása ellen hatásosan véd a CLARIN nevű törlőkendő; ugyanezzel töröljük át a belső és a (jégtől előzőleg megtisztított) külső visszapillantó tükröket is. A fényszórókról és a hátsó lámpákról se feledkezzünk meg; a lucskos téli utakon sokkal gyorsabban beszennyeződnek, mint máskor. Egy másik fontos dolog, ami még tulajdonképpen szintén az „úti előkészületekhez“ tartozik: a megfelelő öltözködés. Nem arról van szó, mintha létezne ilyesmi külön a téli autózás céljaira, de egy-két dolgot mégis tanácsos megszívlelnünk. A legfontosabb talán, hogy megfelelő lábbelit húzzunk a vezetéshez: a vastag talpú csizma, vagy kiváltképpen a síbakancs ugyanis erre teljességgel alkalmatlan. A legideálisabb, ha egy könnyű, rugalmas, a lábhoz jól idomuló „váltócipőt“ tartunk a kocsiban, amelyet közvetlenül az indulás előtt húzunk fel; ha az autónk fűtése rendben van, ez a leghidegebb télben is tökéletesen elegendő. A vastag télikabáttól, bundától, sáltól stb. is igyekezzünk mielőbb megszabadulni; gátol a mozgásban, akadályozza a gyors reakciót, amire pedig éppen a csúszós utakon lehet a legnagyobb szükségünk. Ha mindezt megfogadtuk és útrakészen állunk, már csak egy dolgot kell tudatosítanunk: a neheze még csak most kezdődik... Nem holmi „ijesztgetés“ a szándékunk, csupán azt szeretnénk nyomatékosan hangsúlyozni: a téli utakon NAGYON ÓVATOSNAK KELL LENNÜNK. El kell felejtenünk - méghozzá hónapokra - a száraz aszfalton gurulás gondtalan élvezetét, a „kicentizett“ előzéseket, a csúszáshatáron abszolvált „sportos“ kanyarvételeket. Az ezekhez kapcsolódó reflexek helyett újakat kell kiépíteni magunkban, mert a stresszel határos állandó tudatos, görcsös odafigyelés hosszú távon nem lehet a vezetési stílusunk meghatározója. Okvetlenül fejlesszünk tehát a feltételes reflex szintjére néhány reakciót a téli utakon adód(hat)ó néhány konkrét szituációban:- Havas, vagy még inkább jeges úttesten a LEGAPRÓBB MEGCSÚSZÁS ESETÉN SE FÉKEZZÜNK. Ennek következménye csak a jármű feletti uralom teljes elvesztése lehet. Az egyetlen ésszerű dolog, amit tehetünk: azonnal levenni lábunkat a gázpedálról, és finom - nem rántásszerú! - „ellenkormányzással“ megpróbálni egyenesbe hozni a kocsit. Ha mód van rá, minél nagyobb ívet válasszunk, a fékekről pedig - megismételjük - felejtsük el, hogy léteznek!- Előzésre csak a LEHETŐ LEGBIZTONSÁGOSABB KÖZLEKEDÉSI HELYZETBEN VÁLLALKOZZUNK. Ez persze mindig a konkrét körülmények függvénye, de alapkövetelménynek tekinthető a hosszú, egyenes útszakasz, a manőver biztonságos végrehajtásához elegendő sebességkülönbség és az úgyszólván teljesen szabad bal oldali menetsáv. Mélyebb hóban vagy hókásában még egy dologra ügyelnünk kell: a kitaposott „sínpárból“ kihajtva, illetve abba visszatérve rendkívül nagy a csúszásveszély! Ezért - ha már muszáj - a lehető legnagyobb ívben, a kormányt szilárdan tartva előzzünk!- Híd vagy felüljáró előtt még akkor is automatikusan vegyük vissza a tempót, ha az útburkolat eddig száraz volt. Nagy a valószínűsége ugyanis, hogy minden átmenet nélkül jégrétegre futunk, mivel az úttestet itt „alulról“ is hűti a levegő.- Végezetül - csakugyan felkészülve a legrosszabbra is - ha minden óvatosság ellenére megcsúsztunk és úgy látjuk, semmiképpen sem tudjuk az úttesten tartani a kocsit, MINDEN LEHETSÉGES MÓDON PRÓBÁLJUNK ELKERÜLNI EGY ESETLEGES FRONTÁLIS ÜTKÖZÉST!!! Akár azon az áron is, hogy tudatosan az árokba futunk; így még megúszhatjuk horpadt karosszériával, némi ijedtséggel, esetleg kisebb karcolásokkal, de frontális ütközésnél úgyszólván nincs esélyünk. Soha el ne felejtsük: ez a legszörnyűbb, ami a volán mögött érhet bennünket! (V. Gy.) Ez lenne a megoldás...? (Fotó: -ss) Szerkeszti: Vass Gyula V._________________________________________________________________* A szabadkereskedelmi övezet kialakításának programja Mit várhatunk a társulási szerződéstől? Szabad újság__________________ Az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződés kereskedelmi témakörében Peter Paleóka, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője tárgyalt a partnerekkel. A társulási szerződés kereskedelmi vonatkozású tartalmáról az alábbi kérdésekre válaszolva nyilatkozott a Hospodárske noviny tudósítójának. • A társulási szerződés egyik legfontosabb része a szabad áruforgalomra vonatkozik. Az előttünk álló tízéves átmeneti időszakban a szabadkereskedelmi övezet kialakítása lesz a legfőbb cél. Hogyan jellemezhető a szerződésnek ez a része? Kereskedelempolitikai szempontból ezt a legjelentősebb változásnak tekinthetjük 1947 óta, amikor Csehszlovákia a GATT tagjává vált. A szerződés szövegének döntő hányada a szabad áruforgalom kérdéseivel foglalkozik. A szabadkereskedelmi övezet kialakítására vonatkozó megállapodás kedvező aszimmetrikus helyzetet biztosít Csehszlovákia számára, s következetesen a GATT alapelveiböl indul ki. A társulási szerződés érvényesítése után az Európai Közösségek azonnal liberalizálják a Csehszlovákiából származó behozatal 70 százalékát, miközben Csehszlovákia az onnan származó behozatalnak mindössze 20-25 százalékát liberalizálja. Ezek az arányok a kölcsönös áruforgalom jelenlegi szerkezetére vonatkoznak, s a legközelebbi évek folyamán változhatnak. A szerződés értelmében a csehszlovák termékek behozatalának teljes liberalizálása 5-6 év alatt valósul meg, ezzel szemben egyes kiemelt termékeknél (főleg textil- és acélipari termékeknél) a csehszlovák behozatal teljes liberalizálásához 9 évre lesz szükség. • A textilipari termékekkel való kereskedelem számos tagország érdekeit érinti. Milyen eredményeket sikerült elérni ezen a területen? Mintegy hat év alatt fokozatosan csökkenteni kellene a csehszlovák textil- és ruhaipari termékek behozatali vámjának jelenlegi 8-14 százalékos szintjét, aminek kedvező hatása lesz kivitelünk növelésére. A mennyiségi korlátok felszámolására két szakaszban kerül sor. Az első szakaszban, vagyis az 1992-es évben úgynevezett átmeneti feltételek fognak érvényesülni, ami azt jelenti, hogy a csehszlovák textilipari termékekre vonatkozó kvóták száma az idei 43-ról 25-re csökken. A második szakaszban a kvóták teljes megszüntetésére kerül sor, ennek időtartama azonban a GATT Uruquayban esedékes tárgyalásának eredményeitől függ. Feltételezhető, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében fele ennyi időre lesz szükség a mennyiségi kvóták teljes felszámolásához, mint általában a nemzetközi kereskedelemben, de nem várható, hogy erre 6 éven belül sor kerülhet. Az aszimmetria értelmében csehszlovák részről ez a liberalizálás is lassúbb ütemű lesz. • A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a kohászati termékek. Az ezekkel való kereskedelmet hogyan szabályozza a társulási szerződés? Erre külön jegyzőkönyv vonatkozik. Jelenleg az EK országaiban a kohászati termékek behozatali vámja 3,5- töl 10 százalékig terjed. A szerződés értelmében a behozatali vámokat évente 20 százalékkal kellene csökkenteni, vagyis öt év múlva teljes vámmentesség vonatkozna a csehszlovák kohóipari termékekre. Ezzel szemben az EK kohóipari termékeinek teljes vámmentességét a csehszlovák behozatalban 9 év alatt kellene elérni. • A legtöbb probléma a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemben merült fel. Milyen eredményeket sikerült elérni ezen a területen? Az Európai Közösségek részéről ezen a területen a kölcsönösség elvéhez ragaszkodtak. A szerződés valóban kiegyensúlyozott kereskedelemmel számol a legérzékenyebb tételeknél. Ide tartozik a marha- és a juhhús, az élömarha, a tejtermékek és a gabona. Emellett egyes tagországok követelésének megfelelően egyelőre behozatali kvóták vannak megállapítva a három társuló ország számára. Ezek a szerződés érvénybe lépésének első évében egyaránt 12 ezer tonna marhahúst és 19,2 ezer tonna juhhúst szállíthatnak az EK országaiba, s ez a kvóta 1996-ig évente 10 százalékkal növelhető. A gabonaféléknél valamivel kedvezőbb a helyzet, mert Csehszlovákia a kukorica behozatalára tett jelentős mennyiségi és vámengedményeket, így ezzel szemben lehetővé vált a sörárpa és a búzaliszt kivitele ezekbe az országokba, ahová eddig sörárpát és lisztet nem szállítottunk. A többi mezőgazdasági terméknél az EK egészében véve elfogadta a csehszlovák követelményeket. Jelentős eredménynek számít az is, hogy a csehszlovák tenyészbikákat is beengedik az EK piacára. Eddig ebből a térségből csak Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia szállíthatott tenyészbikákat. Az élelmiszeripari termékeknél bizonyos mértékű aszimmetria érvényesül olyan értelemben, hogy az ipari részre vonatkozó behozatali vámok megszüntetése az EK országokban gyorsabb ütemű lesz, mint Csehszlovákiában. Ez a joghurtokra, a margarinokra, a csokoládékra, a cukorkákra, a levesekre stb. vonatkozik. Emellett Csehszlovákia az 1992. január 1 -tói érvényes vámvédelmét egészen 1994 végéig megtarthatja, s csak ezután kezdi el az ipari részre vonatkozó behozatali vámok fokoztos megszüntetését. Egyes termékeknél ez 1997 január 1 -tói következik be, más termékeknél korábbi időpontban. Az élelmiszer-ipari termékek csehszlovák exportőrei már 1992-ben kihasználhatják az esedékes vámkedvezményeket. Csehszlovákia főleg olyan termékek esetében engedélyezi a behozatal növelését, amelyek az EK déli országaiból származnak. Ilyenek például a déli gyümölcsök, a szárított gyümölcsök, egyes zöldségfélék, a dió, valamint némely kiemelt tartósított gyümölcs- és zöldségféle. Ugyanez a dohány behozatalára is vonatkozik. A szerződés értelmében a csehszlovák mezőgazdasági termelés jövő évi eredményeitől függően már 1992-ben újabb kiegészítő tárgyalásokra és megállapodásokra kerülhet sor. • Az Európai Közösségekből származó behozatal liberalizálása egyes szakaszokon esetleg veszélyeztetheti a csehszlovák termelők helyzetét. A szerződés keretében lesz-e lehetőség a védekezésre ilyen esetekben? A szerződés számol az ilyen körülményekkel, s mindkét fél számára biztosítja a védekezés lehetőségét. Amennyiben a megnövekedett behozatal jelentős mértékben sértené a termelő érdekeit az importáló országban, esetleg a gazdasági helyzet romlásához vezetne, úgy az importáló ország indokolt mértékű vámintézkedéseket vagy egyéb korlátozó intézkedéseket tehet a behozatal mérséklésére. Hasonló intézkedésekre kerülhet sor akkor is, ha a behozatal a fizetési egyensúly megtartásában okozna nehézségeket. Ilyen intézkedések azonban nem érvényesülhetnek a beruházások és a nyereségátvitel területén. A szerződés az átmeneti tízéves időszakban jelentős mértékű vámvédelmet tesz lehetővé Csehszlovákia számára a szerkezeti átalakításhoz kapcsolódó új iparágakban, valamint az olyan iparágakban, ahol a rekonstrukciónak kedvezőtlen szociális következményei vannak. Ezzel szemben az Európai Közösségek ilyen jogokkal nem rendelkeznek. • A társulási szerződés olyan területekre is vonatkozik, amilyen például a gazdasági verseny, valamint a szellemi vagyon jogvédelme Milyen kötelezettségeket tartalmaz a szerződés ezeken a területeken? A szerződés arra irányul, hogy igazságos és egyenlő feltételek alakuljanak ki az Európai Közösségek és Csehszlovákia gazdasági alanyainak gazdasági versenyéhez. A szerződés ezért kizárja a vállalatok önállóságát korlátozó, valamint az Európai Közösségek és Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatait sértő karterjellegú megállapodásokat, továbbá az ilyen következményekkel járó kormányintézkedéseket. Mivel Csehszlovákiában a szellemi és az ipari vagyon jogvédelme megfelel a gazdaságilag fejlett országok szintjének, a szerződés értelmében elsősorban a csehszlovák törvényhozás és gyakorlat, valamint az Európai Közösségekben érvényesülő joggyakorlat közelítésére kell törekedni. A szerződés mindkét fél számára lehetővé teszi a másik fél társadalmi megrendeléseinek kielégítésében való szabad részvételt, azzal a kikötéssel, hogy a csehszlovák vállalatok a szerződés érvénybe lépésétől kezdve jogosultak erre a tevékenységre, míg az EK szervezetei csak fokozatosan kapcsolódhatnak be a csehszlovák társadalmi megrendelések kielégítésébe. A csehszlovák fé1 abban is bízik, hogy az Európai Közösségek szabadabb mozgást biztosítanak a csehszlovák munkaerő és szolgáltatások számára az EK társadalmi megrendeléseinek kielégítésében való hatékonyabb részvételhez. (HN) Helyzetkép az európai vasútigép-gyártásról Marad a három nagyvállalat Az Asea Brown Boveri AG leányvállalatának, az ABB Henschel AG-nek a vezetője szerint, az európai vasútigép-gyártás folyamatos koncentrációja várható, amelynek következményeként középtávon három nagyvállalat - az ABB, a Siemens és a britfrancia GEC Alsthom - marad csak talpon. Adri Baan szerint a Nyugat- és Közép-Európában jelenleg működő mintegy 40 önálló vasútigép-gyár ilyen vagy olyan formában e három nagyvállalat köré fog csoportosulni. A koncentrációs folyamat motorját Baan szerint az európai integráció és a modern vasúti rendszerek teljesítőképességével szembeni szigorúbb követelmények jelentik majd. A nagyobb hatékonyság és a költségekkel való takarékosság a gyártókat az üzemméret növelésére és az egymással való együttműködés szorosabbá tételére fogja ösztönözni. A vasúti közlekedés költségeinek csökkentéséhez az iparág oly módon is hozzájárulhat, ha a puszta gyártási folyamat mellett a gépgyártók magukra vállalják a tervezés, a logisztika (a termelés és a szállítás egységes rendszerként szervezése) és a karbantartás feladatait. Ezeket a feladatokat eddig túlnyomórészt az állami vasúti üzemeltetők maguk látták el. A felvázolt változásoknak keresleti oldalról egyelőre csak a kezdetei tapasztalhatók. A vasúti vállalatok továbbra is elsősorban nemzeti keretekben gondolkodnak. Nagy-Britannia és egyes skandináv országok kivételével a fontos európai piacokon még ma is a helyi gyártóknak adják a megrendeléseket. Baan szerint azonban már vannak olyan jelek, amelyek e struktúrák felbomlására utalnak. A nyugatnémet vasút, a Deutsche Bundesbahn például most először kér fel külföldi cégeket mozdonyvásárlásra kiírt pályázaton való részvételre. Még ha nem is valószínű, hogy a versenyből külföldi cég kerül ki győztesen, a külföldiek részvétele jelentős nyomást gyakorol majd a német vállalatok áraira. A költségcsökkentés és a termelékenységnövelés kényszerére vezethető vissza, hogy az nagyarányú létszámleépítéseket tervez annak ellenére, hogy a német és az európai közlekedésben egyaránt a beruházások növekedése várható. ... _.
