Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-12 / 225. szám

Felipe González Csehszlovákiában / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. november 12. • I. évfolyam • 225. szám • Ára 2,30 korona Megkezdődtek az államjogi tárgyalások Megállapodás vagy szuverenitás A Cseh Nemzeti Tanács, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­ségének tagjai tegnap délelőtt a szlovákiai Csesztében folytatták az államjogi tárgyalásokat. A kétnaposra tervezett találkozón tegnap megjelent Václav Havel köztársasági elnök, s rövid beszé­det mondott. A megbeszéléseken részt vett Petr Pithart cseh és Ján Carnogursky szlovák kormányfő is. Az újabb tárgyalási fordulón a jelenlevőknek ki kell dolgozniuk azt a szerződésjavaslatot, amely az ál­lamjogi elrendezés alapjává válna. A dokumentum bevezető részre és olyan fejezetekre tagolódna, ame­lyek a közös állam azon hatásköreit rögzítenék, amelyeket a törvényho­zás és a végrehajtó hatalom terén a tagköztársaságok átruháznának a föderációra. A szerződés záróren­delkezései a dokumentum alkot­mányjogi és filozófiai jelenlegét fe­jeznék ki. Mint ismeretes, a két parlament vezetőinek eddigi tárgyalásaik során a legvitatottabb probléma a proce­­durális kérdések rendezése volt. A két fél álláspontja a mostani találko­zó előtt sem közeledett. Különbsé­gek mindenekelőtt a szerződésnek alkotmányjogi szempontból való ér­telmezésében, tehát abban van, hogy a szerződés „miképp viszo­nyul” a jelenlegi alkotmányos rend­hez, milyen mértékben „zavarná”, illetve milyen mértékben teremtene új rendet. A kiutat elsősorban Vác­lav Havel kezdeményezése jelent­hetné, amelyet november 3-án a hrádeéeki találkozón terjesztett az elnökségek elé. Az államfői javaslat áthidalja a különbségeket, nem sérti a jelenlegi alkotmányos rendszert, de egyúttal megengedi mindkét tag­­köztársaságnak, hogy újjáalakítsa. Az elnök szerint olyan szerződést kell kötni, amelyet a CSNT és az SZNT a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Köztársaság nevében írna alá, és az egy belső jogi dokumen­tum volna. A szerződést a mostani találkozó után a két nemzeti tanács bizottságai, majd plénuma elé ter­jesztenék, amely november végéig jóváhagyná. December elején az el­fogadott szerződést a két nemzeti tanács elnöke ismertetné a Szövet­ségi Gyűlésben. Télen aztán a CSNT, illetve az SZNT jóváhagyná a tagköztársasági alaptörvényeket, amelyeknek összhangban kell lenni­ük a szerződéssel. 1992 tavaszán a szövetségi parlament elfogadná az (Folytatás a 2. oldalon) Spanyol részvétel a privatizálásban Marián Calfa szövetségi miniszterelnök meghívására tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Csehszlovákiába érkezett Felipe González spanyol kormányfő. Itt-tartózkodása során a vendég tárgyalásokat folytat Václav Havel köztársasági elnökkel, Alexander Dubcekkel, a Szövetségi Gyűlés el­nökével, valamint a két tagköztársa­ság vezetőivel. A csehszlovák—spa­nyol kapcsolatok történetében Feli­pe González személyében első ízben jár Csehszlovákiában spanyol mi­niszterelnök. Röviddel Prágába érkezése után a spanyol kormányfő rövid megbe­szélést folytatott Calfa miniszterel­nökkel, majd a csehszlovák kor­mányfő a prágai Hrzán-palotában díszebédet adott vendége tiszteleté­re. A díszebéden elmondott pohár­köszöntőjében Calfa miniszterelnök egyebek között elmondta: „Cseh­szlovákia várja a spanyol cégek ér­deklődését, illetve azt, hogy bekap­csolódjanak a csehszlovákiai vállala­tok privatizálásába, részt vegyenek az ipar és az építőipar modernizálá­sában.” Szavai szerint perspektív együttműködési formának tekinthe­tő közös vállalkozások létrehozása és a harmadik piacokon való közös megjelenés. A kormányfő nagyra értékelte, hogy Spanyolország tá­mogatja az Európai Közösségekhez való csehszlovák csatlakozást. Felipe González megelégedetten nyugtázta: a NATO legutóbbi csúcsértekezletén döntés született arról, hogy minőségi haladást kell elérni a Közép- és Kelet-Európai országokkal való kapcsolatokban. A spanyol kormányfő kiefejezte remé­nyét, hogy Csehszlovákia stabilizáló tényezővé válik Európában, s nem fogja követni Jugoszlávia példáját. Reggeli Csesztében. Jan Kalvoda, a Cseh Nemzeti Tanács első alelnöke, Szabó Rezsővel, az Együttélés képviselőjével beszélget (CSTK-felvétel) A feddhetetlenségi bizottság elnöke szerint: Nem Meciar a célpont „A Nyilvánosság az Erőszak Ellen, majd pedig a Polgári Demokrata Unió—NYEE is, az államjogi elrendezés kérdésében kezdettől fogva és jelenleg is két szuverén köztársaság föderáción alapuló szövetségét szorgalmazza” —jelentette ki a NYEE—PDU tegnap pozsonyi sajtóér­tekezletén Peter Zajac, a mozgalom országos tanácsának tagja. Megtudhattuk, hogy a cseh és a lő csupán a már sokszor hallott in-A köztársasági elnök csesztei beszéde szlovák fél pénteki és szombati talál­kozója folyamán a hatásköri kérdé­sekben konkrét megállapodás is született. Ez alapjában véve meg­egyezik a Havel elnök által előter­jesztett javaslatban foglaltakkal, de azt jobban konkretizálja. A CSNT és az SZNT elnökségeinek találko­zóján a siker mindkét fél politikai akaratán múlik — hangsúlyozta Pe­ter Zajac. Hykisch parlamenti kép­viselő pénteken elhangzott, Szlová­kia szuverenitását deklaráló parla­menti felszólalásával kapcsolatban Zajac véleménye az, hogy a képvise­íantovsky-tájékoztató Pozsonyban Igazság és demokrácia dokokat ismételgette, amelyek a fö­deráció szempontjából elfogadha­tatlanok. A sajtóértekezleten Vladimír Ce­­cetka, az SZNT lusztrálási bizottsá­gának elnöke is jelen volt. Cáfolta, hogy a bizottság tevékenységének célja kizárólag az exminiszterelnök és belügyminiszter Vladimír Meéiar tevékenységének felülvizsgálata lett volna. Elmondta, hogy a bizottság jelentése az 1989 november 17-e és 1991 március közepe közötti idő­szakra vonatkozik. Arraakérdés­(Folytatás a 2. oldalon) Václav Havel köztársasági elnök a Cseh Nemzeti Tanács, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksé­gének tegnap kezdődött kétnapos csesztei találkozóján elmondott be­szédében egyebek között hangsú­lyozta, hogy a tanácskozás résztve­vői fontos jogi kérdésekkel foglal­koznak. Mint mondta, feladatuk, hogy megtalálják a csehek és szlová­kok, valamint az ország többi állam­polgára együttélésének igazságos és demokratikus módját. Az államfő emlékeztetett: a két nemzetnek eddig nem volt lehetősé­ge arra, hogy valóban demokratikus és egyenjogú elvekre épülve, mind­két fél számára megfelelő módon teremtsenek az egymás mellett élés feltételeit. Az első köztársaságot az erre irányuló első lépésnek minősí-Az egyoldalú lépések veszélye Tekintettel arra, hogy Václav Ha­vel köztársasági elnök tegnaptól Szlovákiában tartózkodik, így szóvi­vője, Michael Zantovsky tegnap Pozsonyban tartotta meg hagyomá­nyos hétfői sajtóértekezletét. A hét végén elhangzott Pithart­­üzenet kapcsán — amelyet a cseh kormányfő a szlovákokhoz intézett — Éantovskj' elmondta, hogy az ál­lamfő bizonyos mértékben ugyan­úgy vélekedik a jelenlegi csehszlová­kiai helyzet gyökereiről, mint Petr Pithart. Viszont megjegyezte: a cseh kormányfő valószínűleg az idő hiánya miatt túl sötétre festette a helyzetet, s nem volt alkalma a pozi­tívumokról is beszélni. Arra a kérdésre, vajon az üzenet­re érkezett reakciókból megítélhe­tő-e, hogy bizonyos cseh politikai pártok a kormányfői bársonyszék el­nyerésére törekednek, az államfő szóvivője azt válaszolta: „Érthető, hogy minden politikai párt a kor­mányfői helyért verseng.” Éantovsky szavai szerint nagyon valószínű, hogy az államjogi elren­dezéssel kapcsolatos problémák megoldásának a következő választá­sok utáni időszakra történő elha­lasztása bonyodalmakat szülne. Fo­kozódna annak veszélye, hogy az egyik vagy a másik fél bizonyos poli­tikai csoportok nyomására elveszte­né türelmét, és egyoldalú lépések megtételére szánná el magát. A szóvivő teljes mértékben felté­telezésnek minősítette az arra vo­natkozó kérdést, hogy mit tesz majd az államfő, ha a két tagköztársasági parlament vezetői nem állapodnak meg. „Természetesen ilyen helyzet­ben sem marad tétlen, muszáj lesz tovább tárgyalnia, lehet, hogy más szinten, valószínűleg a szövetségi szervek részvételével. Még ha a nemzeti tanácsok között nem is szü­letik megállapodás, akkor is nehe­zen hagyhatnak jóvá további megol­dásokat, nehezen számolhatnák fel az országot vagy kezdhetnék meg a felszámolási folyamatot. Ehhez nincs joguk, sem alkotmányos szem­pontból, sem pedig a választópolgá­rokra nézve” — húzta alá Éantov­­sky. A továbbiakban úgy fogalmazott, hogy szerinte a nemzetközi szubjek­tivitás önálló államot jelent. „Ha Szlovákiának ez az akarata, szándé­kuk elé cseh és föderális részről nem gördítenek semmilyen akadályt. Azonban szükséges, hogy az önálló­sulási folyamat alkotmányos úton játszódjon le” — fűzte hozzá. tette, amely azonban nem oldotta meg az összes problémát, s ezt az adott történelmi helyzetben nem is tehette meg. „Ma tehát ez a feladat ránk, konkrétan önökre hárul. Egy nagy előnyük van. önmagunk dön­tünk. Nem pedig a nagyhatalmak vagy más államok nyomására. Sor­sunk kezünkben van” — folytatta. A továbbiakban Havel elnök rá­mutatott: a demokratikus forrada­lom óta — mely mindenekelőtt a totalitárius rendszer ellen irányult — világos volt, hogy át kell alakíta­ni a föderációt is. Hamarosan megmutatkozott, hogy ez sürgő­sebb, mint azt cseh körökben fel­tételezték. Beszédének további részében az államfő ismét elmékeztetett: „A vá­lasztások előtt a Szlovák Nemzeti Párton kívül minden párt azt ígérte választóinak, hogy kísérletet tesz a két tagköztársaság egyenjogúságán A demokraták figyelmeztetnek alapuló demokratikus, igazságos fö­deráció felépítésére.” Az elnök sze­rint ez a „mandátum” összefüggött azzal az ígérettel, hogy két éven be­lül elkészülnek az új alkotmányok. Václav Havel megemlítette azt is, hogy milyen eredmények születtek a föderáció és a két nemzeti köztár­saság vezetőinek eddigi találkozóin. „A két tagköztársaság közötti szer­ződés eszméi — amelyet az első tár­gyaláson a Kereszténydemokrata Mozgalom vetett fel — kezdettől fogva nem talált támogatásra a cseh reprezentáció körében, és néhány szlovákiai vezető esetében sem. Azonban fokozatosan érvényesülni kezdett, míg mindenki elfogadta. Idővel azonban megmutatkozott, hogy a kroméfSi politikai megálla­podás túl határozatlan volt, s ez ma az ismert problémákban üt vissza” — állapította meg. (Folytatás a 2. oldalon) Óvatosan a szakszervezettel! A parlamenti ülés pénteki bere­kesztésével és Anton Hykisch (KDM) képviselő felszólalásával kapcsolatban a Demokrata Párt ve­zetői tegnapi sajtótájékoztatójukon megjegyezték, hogy a felszólalással nem értenek egyet, az a már sokszor elhangzott meddő javaslatok ismé­telgetése. A pártvezetők szerint az ülés berekesztésének ténye is csak a referendum kiíráásnak szükségessé­gét bizonyítja. A demokrata vezetők szóltak a KDM hétvégi közgyűléséről is. Megelégedésüket fejezték ki, hogy nem váltak be egyes, a mozgalmon belüli szakadást jósló előrejelzések. Megjegyezték, hogy az különbén is kizárólag a KDM belső ügye, a de­mokraták számára a koalíció fenn­maradása a fontos. A szakszervezetiek által novem­ber 25-ére kitűzött figyelmeztető sztrájkról a pártvezetők megállapí­tották, hogy a rendezvény kizárólag politikai célzatú, ezért azzal a DP nem érthet egyet és elítéli. Megje­gyezték, hogy az akciót a Független Szlovák Szakszervezetek sem támo­gatják. Emlékeztettek az 1945 és 49 közötti időszakra, amikor a kommu­nista párt használta ki politikai cé­lokra a szakszervezeteket. Óva in­tettek attól, nehogy megismétlődje­nek az 1947-es események, amikor is a vezetés politikai harcba sodorta a szakszervezetet. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents