Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-02 / 217. szám

/ isAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. november 2. I. évfolyam 217. szám Ara 2,30 korona Éles kirohanások a zárónap vitájában Véget ért a madridi konferencia A Madridban megrendezett történelmi jelentőségű közel-keleti béke­­konferencia, melynek feladata a négy évtizede tartó konfliktus meg­szüntetése, tegnap délután az eredetileg tervezettnél két órával később véget ért Végérvényesen még nem döntötték el, hogy a hétvégére terve­zett kétoldalú tárgyalássorozatot Madridban, vagy az egyes közel-keleti országokban tarják-e meg. Samir izraeli kormányfő, aki már kora délelőtt hazautazott, Izraelbe érkezése után kijelentette, hogy a kétoldalú tárgyalásokat hajlandó Madridban folytatni, bár eredetileg ő javasolta a tárgyalások kihelyezé­sét. Baker amerikai és Pankin szov­jet külügyminiszter záróbeszédük­ben ugyancsak amellett álltak ki, hogy a megbeszélések Madridban folytatódjanak. A konferencia zárónapjának vitá­ját éles ellentétek kirobbanása jelle­mezte. Az ülést Pankin szovjet kül­ügyminiszter vezette. Az első felszó­laló Samir izraeli kormányfő volt, aki bejelentette, hogy a zsidó vallási ün­nep miatt korábban utazik haza. Bí­rálta a szíriai külügyminiszter felszó­lalását és azzal vádolta az arabokat, hogy meghamisítják a történelmet. Azzal váldolta Szíriát, hogy börtöne­iben zsidókat kínzásoknak vet alá. A szíriai rendszert a világ legkemé­nyebb önkényuralmi rendszerének nevezte. Amíg Szíria nem vonul ki Libanonból, Izrael sem hagyja el Dél-Libanont, mondta Samir. Faruk Sara szíriai külügyminisz­ter Samirt terroristának bélyegezte és egy fényképet lobogtatott az izra­eli kormányfő 32 éves korából, amely szerint a volt partizánt a brit hatóságok 1948-ban körözték. A szíriai felszólaló azt mondta, hogy Samir annak idején egy tárgyalókül­döttség tagjait gyilkolta le. Samir még Saru felszólalása előtt eluta­zott. Jordánia külügyminisztere az­zal vádolta Izraelt, hogy visszatért a régi ideológiai sémákhoz, amelyek arra szolgálnak, hogy aláássák a békefolyamatot. Safi palesztin küldött sajnálatosnak és elszomorí­tónak nevezte, hogy az izraeli kor­mányfő a palesztin nyilatkozatban (Folytatás a 2. oldalon) ’ f- I A madridi békekonferencia zárónapján Samir izraeli kormányfő Safi pala küldöttségvezető beszédét hallgatja (Telefotó: CSTK// (Telefotó: esztin fK/AP) Huszonhét százalék „nyomorszinten” Újabb nyugdíjemelés várható A szlovák kormány tegnapi ülé­séről a megbeszélések szünetében Ján Camogursky miniszterelnök tá­jékoztatta a sajtó képviselőit A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányülésen nem foglalkoztak Ladislav Pittner szlovák belügymi­niszter esetleges visszahívásának kérdésével, amely az október 28-ai pozsonyi nagygyűlésen történtekkel kapcsolatban vetődött fel. Ahogy el­mondta, az SZK belügyminisztériu­ma és a rendfenntartó erők az emlí­tett nagygyűlésen helyesen jártak el. A miniszterelnök tájékoztatott a nemzetiségekkel és etniaki csopor­tokkal szembeni állami politika alapelveiről is, amelyekkel a kor­mány szintén a tegnapi ülésén fog­lalkozott. Közölte, hogy ez a politika demokratikus elveken alapszik és e szerint a kisebbségek kulturális, pol­gári és politikai jogai a kormánypoli­tika részét képezik. Carnogursky szerint Szlovákiának és Csehszlová­kiának ebben a kérdésben nincs mi­ért szégyenkeznie, és ezt a politiká­ját akár nemzetközi fórumon is elő­terjesztheti^?!) A szlovák kormány megvitatta és tudomásul vette a Szlovákia ökoló­giájáról szóló jelentést, amelyet to­vábbít a parlament elé. Viliam Oberhäuser erdőgazdasági és víz­gazdálkodási miniszter ismertette a kormánnyal a bősi vízerőmű építé­sének jelenlegi állapotát. Ezt a kér­dést a szövetségi kormány fogja megtárgyalni. Fontos szociálpolitikai kérdések­ben is állást foglalt a szlovák kor­mány. Egyetértett az SZGY szociá­lis biztosítási törvényének alapelvei­vel, a nyugdijak további emelésével. Mivel a megélhetési költségek sok­kal gyorsabban nőttek, mint az át­lagbérek, nem lehet ezekhez igazíta­ni a nyugdíjak emelését. A minimál­­nyugdijak emelésére az alábbi javas­latot terjeszti elő a kormány 1992- re: egy személy esetében 1760 koro­na, két személy esetében 2920 koro­na havonta. Egyetértett a szlovák kormány a CSSZSZK kormányának 99/1991. rendeletével, hogy október elsejétől visszamenőleg 10 százalék­kal, azaz 2200 koronára emeljék a havi minimálbér összegét. Ez az összeg fog szerepelni a bértörvény­ben is 1992 január elsejét követően, de a kollektív szerződésekben ennél magasabb összegben is megegyez­het a munkáltató és a munkavállaló. Szlovákiában a háztartások 13 százaléka élt a létminimum szintje alatt szeptember végéig, de a várha­tó 55 százalékos megélhetési költ­ségnövekedés és 30 százalékos reál­bércsökkenés következtében de­cemberben arányuk eléri a 27 száza­lékot. Ezért emelni kell a gyermek­­gondozási díjakat, egyszeri segély-Ján Carnogursky a nemzetiségi kérdésről A magyar kisebbség mint példa Péntek óta folyik Pozsonyban az Európai Kereszténydemokraták Unió­jának (EKDU) és az Európai Néppártnak a szervezésében — több nyu­gati kereszténydemokrata párt és alapítvány támogatásával — a kelet­­közép-európai kisebbségek problémáival foglalkozó szeminárium, me­lyen 19 ország mintegy 100 küldötte vesz részt Az ülés megnyitóján Frantisek Mik- jog olyan jog, amely a többi emberi jog loáko úgy fogalmazott, az évtizedekig elnyomott nemzetiségi problémák nyo­mán most a nacionalizmus démona te­lepedett e térségre, ezért fontos a mos­tani tanácskozás. Emilio Colombo, az EKDU elnöke nyitóbeszédében elmondta, a keresz­ténydemokraták felelősséget éreznek azért, hogyan alakul a szabadságukat visszanyert országokban a demokrácia, kötelezőnek tartják a humanitárius esz­mék újraélesztését e térségben. De fel­merülnek itt olyan gondok is a nemzeti kisebbségek esetében — politikai, vallá­si, nyelvi téren —, főként Jugoszláviá­ban, amilyenekre a Nyugat nem számí­tott. „Valósággá vált az erőszak és az egyenjogúsági valamint a kulturális identitási törekvések eltiprása — mon­dotta. — A nemzeti kisebbségek hosszú idő után szabadon lélegeznek, de a má­sik oldalon ez gyakran nacionalizmussal jár együtt.” Megállapította, hogy mind­annyian egy közös Európában élünk, és mindannyian egyszerre harcolunk saját identitásunkért és létünkért, az állam és a nemzeti kisebbségek közti ellentmon­dás azonban éppen a különböző szociá­lis-gazdasági feltételekből fakad. Ján íarnogursky aláhúzta, hogy em­beri mivoltánál fogva mindenki egyen­lőnek születik, nem léteznek felsőbb­rendű nemzetek. „Az önrendelkezési és szabadságjog mellett létezik. Mint olyan, jogalapot képez az államközi kapcsolatokban is”, és hozzátette, a nemzet és az állam nem azonosítható. A nemzeti kisebbségeket Szlovákiában történelmi tényként kell kezelni. Hosz­­szú és ellentmondásos fejlődés eredmé­nye ez. Államunkat a nemzeti és polgári elv egységére alapozzuk, nem rendeljük fölé egyiket a másiknak — mondotta. Szlovákia nemzetiségi politikáját a ma­gyar kisebbség példáján illusztrálta mondván, a lakosság 10,76 százalékát képezik, de az SZNT-ben 23, a Szövet­ségi Gyűlésben 15 képviselőjük van, ér­dekeiket pedig 3 politikai párt védi a parlamentben. Tegnap a nemzeti kisebbségek keresz­ténydemokrata kartájának egyes pontjait pontosították, leszögezve, a közép-euró­pai térségben szinte sehol sincs egyértel­mű nemzetiségi határ, mely államhatár is lenne. Hangsúlyozták, a nemzetiségek körüli tevékenykedés sehol nem idézheti elő a meglévő határok megkérdőjelezé­sét. Ami a kisebbségek nyelvhasználatát illeti, tiszteletben kell tartani, de a ki­sebbségeknek is respektálniuk kell az adott ország állami nyelvét. Ma általános vitával érvéget a szemi­nárium, a zárszót várhatóan Wilfried Martens belga miniszterelnök, az Euró­pai Néppárt elnöke mondja majd. ben kell részesíteni az ellátatlan gyermekeket és fel kell emelni a ne­velőszülői gondozásban lévő gyer­mekek havi ellátmányának öszegét. A családi pótlék emeléséről azon­ban ezúttal sem esett szó. szában közölte, hogy ebben az ügyben az ügyészséghez vagy a jövendő alkot­mánybírósághoz kell majd fordulni. UH Skalicky (PDSZ) azt szerette volna tudni, megkezdték-e már az új Munka Törvénykönyv kidolgozását, amely a tervek szerint a jövő évtől lépne hatály­ba. Jana Petrová és Vítézslav Sochar, a Nemzetek Kamarájának képviselői a lengyel—csehszlovák határ megnyitásá­val kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet. Jan Vild (PM) Václav Klaus pénz­ügyminisztertől azt kérte számon, hogy a szövetségi kormány miért késlekedik az állami lakások lakbérének emelésé­vel. Megjegyezte, hogy a cseh kormány a lakbéremelést már júliustól javasolta, de tudomása szerint a rendelet csak az 1992-es választások után lép majd élet­be. A képviselő megjegyezte, hogy ez a népszerűtlen intézkedés elengedhetet­len a lakáspiac kialakításához. Figyel­meztetett arra is, hogy azon állampolgá­rok számára, akik képtelenek lesznek a magasabb díjakat fizetni, az államnak kell majd segélyeket biztosítania. A parlament ülését tegnap félbesza­kították, és azt november 5-én, kedden 10 órakor folytatják. Boros Zoltán (MKDM—Együtt­élés) a Nemzetek Kamarájának kép­viselője a szövetségi gazdasági mi­niszternek címzett felszólalásában kijelentette, hogy a nemzeti kisebb­ségek Csehszlovákiában továbbra is diszkriminálva vannak és nincsenek a többségi nemzetekkel egyenlő gaz­dasági jogaik. Dlouhy gazdasági mi­niszter erre azt válaszolta, hogy a szövetségi kormány semmiképpen sem folytat diszkriminációs politi­kát, és megjegyezte, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok volt va­gyonának megtérítéséről a Szövetsé­gi Gyűlésben különböző vélemények léteznek. Bohuslav Hubálek (független) kép­viselő azt nehezményezte, hogy ez ideig semmilyen döntés nem született a nem teljes családban élő gyermekek gyer­mektartási díjának valorizálásáról. Ez pedig csupán Csehországban 320 ezer gyermeket érint — hangsúlyozta a Né­pek Kamarájának képviselője. Miloslav Soldát (PDP) arra figyelmeztetett, hogy a Benzina vállalat és az SZK Ipari Mi­nisztériuma közti szerződés a Transpet­­rol Rt. létrehozásáról, alkotmányelle­nes. Marián ( alfa miniszterelnök vála-Örök árvaságunk „Magam talán középre állok. Talán este van, talán alkonyat. Egy bizonyos: későre jár.” (PILINSZKY JÁNOS: Végkifejlet) Betonba kerített, elásott csend. Ennyi. A visszaigényelhetetlen. Ki­jár a szál gyertya, a szál virág mi­előtt mindent belep a hó. Kijár a csendes önfelmutatás: tulajdon ár­vaságunk. Betonba kerített földdarab. Nin­csenek szavak Nem lehet a földdel beszélgetni, ha szellemeivel beszél az ember. Nem lehet a földdel be­szélgetni, ha már soha többé nem mehetsz haza. Otthon: egy csepp feltétel nélküli szeretet. Csak mert vagy. Vagy, amilyen, de vagy. Az enyém. Egy parányi kéz meleg em­léke, az első alig-szó... Vagy egy érintés, már nem is tudom, hisz nem is emlék, kövület csupán. Betonba kerített földdarab. Ott­­hontalanság. Letört, alig-élő virá­gok Holnap fagy jön. Dermeszt a hideg. Talán fázom, vagy csak a szeretet hiánya didereg a betonba kerített árvaság. Álmomban velem árválkodó zokogás: soha többé nem mehetsz haza Soha többé re­ménykedő rád-várakozás... Halott virágok közt gyertyaláng­lidércek viaszkönnyek A még élő­kért; az űrért, melyet kiszakadván majd az űrben hagyunk Lobogó gyertyák soha csonkig nem égnek Örök az árvaság. Önmagunk sira­­tása -ts-Interpellációk a Szövetségi Gyűlésben Gazdasági téren is hátrányban A szövetségi kormány minisztereinek a honatyák interpellációira adott válaszaival és a képviselők felszólalásaival folytatódott tegnap Prágá­ban a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 18. együttes ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents