Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-07 / 221. szám
4 1991. november 7. Szabad ÚJSÁG Mit szabályoznak a vállalkozási törvény egyes rendelkezései? Az 1991. október 2-án jóváhagyott vállalkozási törvény (zivnostensky zákon) 6 részben és 81 §-ban foglalja össze a vállalkozói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket. A terjedelmes törvényt három melléklet egészíti ki, amelyek részletesen felsorolják a kisipari tevékenységhez, az előírt szakképzettséghez kötött vállalkozói tevékenységhez, valamint az engedélyköteles vállalkozói tevékenységhez tartozó foglalkozásokat. Az alábbiakban a törvény egyes rendelkezéseit kivonatosan ismertetjük. ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések Az első rész I. fejezete meghatározza a vállalkozás (zivnosf) fogalmát, valamint felsorolja a vállalkozásnak nem tekinthető foglalkozásokat. A törvény értelmében vállalkozásnak számít az önállóan, saját név alatt és saját felelősségre végzett, nyereség szerzésére irányuló tevékenység, a törvény által meghatározott keretek között. Vállalkozásnak nem tekinthetők egyes külön jogi előirások és törvények által védett tevékenységek, például a postai szolgáltatások, a dohány, a só és a szesz forgalmazása, a filmipari és a szerzői jog által védett irodalmi, tudományos és művészeti tevékenységek, az orvosi, állatorvosi, ügyvédi, szakvéleményezési, adóügyi, tőzsdeügynöki, döntőbírói, műsorrendezői és művészeti restaurátori tevékenységek. Nem tartozik továbbá a vállalkozás fogalmába a bankok, a takarékpénztárak, a biztosító és befektetési intézetek tevékenysége, a sorsjátékok rendezése, a bányászati, a villamosenergia-termelő, a gázipari és a hőtermelő tevékenység, kivéve a kis erőművek üzemeltetését, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, a vasúti közlekedés, a telekommunikációs hálózatok létesítése és üzemeltetése, a gyógyszerek tömeges gyártása, a rádió- és a televízióadás, valamint a hivatásos minőségvizsgálat. A törvény vonal alatt 23 pontban sorolja fel az említett tevékenységeket közvetlenül szabályozó rendeleteket. Vállalkozásnak számít azonban az ingatlanok, lakótérségek és az egyéb hasznosítású térségek bérbeadása, ha a bérbeadó az alapvető szolgáltatásokon kívül egyéb szolgáltatásokról is gondoskodik. Ide tartozik a bérelhető garázsok és a parkolóhelyek üzemeltetése is. A II. fejezet a vállalkozás feltételeit, a vállalkozási módok felosztását, a jogosítványok kiadását, a vállalkozás utódlásának feltételeit, valamint a társaságok és szövetkezetek vállalkozássá való átalakulásának feltételeit határozza meg. Az 5. § szerint vállalkozást folytathat minden olyan természetes vagy jogi személy, aki (amely) eleget tesz a törvényben előírt feltételeknek; külön állami engedélyre csak a törvény által meghatározott esetekben van szükség. Bírók és ügyészek, közigazgatási és önigazgatási tisztségviselők, a közbiztonsági testületek és a fegyveres alakulatok tagjai csak a munkajogi és szolgálati viszonyaikat rendező törvényeknek megfelelően folytathatnak vállalkozói tevékenységet. Az állami vállalatok, állami szervezetek vagy a döntő mértékben állami érdekeltségű részvénytársaságok vezető dolgozói nem folytathatnak olyan vállalkozói tevékenységet, amelyet szakmájukként főállásban végeznek. Ezeket a feltételeket külön törvény szabályozza. Külföldi természetes és jogi személyek, beleértve a külföldre menekült személyeket is, a csehszlovák állampolgárokra vonatkozó feltételek szerint és terjedelemben folytathatnak vállalkozói tevékenységet, de felelős képviselőt kell kinevezniük. A 6. §-ban meghatározott általános feltételek szerint a 18. életévét betöltött, jogképes és feddhetetlen személyek folytathatnak vállalkozói tevékenységet. A 7. § szerint a törvény külön szakképzettségi feltételekhez kötheti a vállalkozást. Jogi személyek esetében ezeknek a feltételeknek a felelős képviselő köteles eleget tenni. A 8. § a vállalkozói tevékenységet akadályozó körülményeket sorolja fel. A 9. § két vállalkozási módot különböztet meg, ezek: a) bejelentett vállalkozás, amit az előírt feltételek teljesítése mellett bejelentés alapján lehet folytatni, b) engedélyköteles (koncessziós) vállalkozás, amely csak külön engedély alapján végezhető. A 10. § a vállalkozás engedélyezését szabályozza. A vállalkozói jogosultság a cégjegyzékben szereplő és a cégjegyzékben nem szereplő jogi személyek, valamint a természetes személyek esetében bejelentett vállalkozás esetén a bejelentés napján vagy a bejelentésben megjelölt későbbi időpontban, engedélyköteles vállalkozások esetében az engedély átvételének a napján kezdődik. A yállalkozói jogosultság igazolására a bejelentett vállalkozások esetében iparigazolvány (zivnostensky list), az engedélyköteles vállalkozásoknál pedig iparengedély (koncesná listina) szolgál. Ezeket az okiratokat nem lehet más személyekre átruházni, kivéve az utódlás törvény által meghatározott eseteit. A 11. és a 12. § a felelős képviselők helyzetét és kötelességeit szabályozza. A 13. § az utódlással kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó elhalálozása esetében a hagyatéki tárgyalás befejezéséig a törvényes örökösök vagy a végrendeletben meghatározott örökösök folytathatják a vállalkozói tevékenységet. A hagyatéki tárgyalás után azok az örökösök folytathatják a vállalkozást, akik vállalkozási vagyonrészhez jutottak. A hagyatéki tárgyalás befejezését követő hat hónapon belül azonban rendezniük kell saját vállalkozói jogosultságukat, mert hat hónap után utódlási jogosultságuk megszűnik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a vállalkozást az elhalálozott személy férje folytatja, az ő utódlási jogosultsága végleges. A 14. és a 15. § a kereskedelmi társaságok és a szövetkezetek vállalkozási tevékenységét szabályozza. Ha a társaságok egyesüléssel vagy szövetkezetté válva átalakulnak, tovább folytathatják az eredeti társaság által végzett vállalkozást. Ha a társaságot új egységekre bontva felosztják, a vállalkozást azok az újonnan keletkezett társaságok folytathatják, amelyek az ehhez szükséges műhelyeket és berendezéseket átvették. Ezt a körülményt a felosztásra kerülő társaság meghatalmazott képviselőjének be kell jelentenie a vállalkozási hivatalban (zivnostensky úrad), amely a bejelentés alapján kiadja az új iparigazolványokat, illetve iparengedélyeket. A 17. és a 18. § az üzemek létesítését szabályozza. Egy adott vállalkozás keretében több üzem és üzemrészleg is létesíthető, ezek létrehozását egy hónapon belül be kell jelenteni a területileg illetékes vállalkozási hivatalban. Ha valamelyik üzemrészleg más vállalkozási hivatal körzetébe tartozik, a bejelentést meg kell tenni mind a területileg illetékes, mind pedig az iparigazolványt (iparengedélyt) kiadó vállalkozási hivatalban. Engedélyköteles vállalkozáshoz csak a vállalkozási hivatal engedélye alapján lehet üzemrészlegeket létesíteni. Az engedélyt az iparengedélyt kiadó hivatal adja ki, s ha az üzemrészleg az iparengedélyt kiadó hivatal körzetén kívül esik, a létesítést az utóbbi vállalkozási hivatalban is be kell jelenteni. Hasonlóan kell eljárni a már létező üzemrészlegek átköltöztetése esetében is. Amint azt a 16. § tartalmazza, egy vállalkozó több vállalkozást is folytathat, de ezek mindegyikére külön iparigazolvánnyal, illetve iparengedéllyel kell rendelkeznie. MÁSODIK RÉSZ Vállalkozási területek Az I. fejezetben a 19. § a bejelentett vállalkozások körében három vállalkozási területet különböztet meg: a) kisipari tevékenység (remesernícka zivnosf), melynek folytatásához az adott szakmában szerzett felszabadító levélre van szükség, b) képzettséghez kötött vállalkozási tevékenység (viazaná zivnosf), amelyhez más módon kell megszerezni a szükséges szakképzettséget, c) szabad ipari tevékenység (vofná zivnosf), melynek nincsenek előírt szakképzettségi feltételei. Az egyes kisipari tevékenységeket a törvény 1. számú melléklete sorolja fel. Ezek folytatásához a korábbi keltezésű vállalkozási törvények, valamint az oktatási minisztériumok által kiadott rendeletek és szakmunkásképzésre vonatkozó kormányrendeletek által meghatározott szakképzettségi bizonyítványok szükségesek. Ezeket a törvényeket és rendeleteket a törvény a vonal alatti 30. pontban tünteti fel. A felszabadító levélen vagy más bizonyíhiányon kívül további feltétel az adott szakmában, esetleg valamilyen rokonszakmában teljesített hároméves gyakorlat, amennyiben az említett melléklet nem ír elő hosszabb idejű gyakorlatot. Az előirt szakképzettséget igazoló okmány helyett elfogadható egyéb bizonyítványokat (szakérettségi bizonyítvány, főiskolai diploma stb.) a 22. § ismerteti. A képzettséghez kötött vállalkozási tevékenységeket a törvény 2. számű melléklete ismerteti. Ebben a mellékletben vannak megjelölve az adott tevékenységek végzéséhez előírt szakképzettségi feltételek is. A szabad ipari tevékenységek közé azok a vállalkozások tartoznak, amelyek nem szerepelnek a törvény mellékleteiben. Ezek folytatásához csak a vállalkozás általános feltételeit kell tejesíteni, a szakképzettség igazolása nem követelmény. A II. fejezetben a 26. és a 27. § az engedélyköteles vállalkozások feltételeit szabályozza. Az engedélyköteles vállalkozások jegyzékét az előírt szakképzettségi követelményekkel együtt a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A vállalkozási hivatal a közérdekből és területi szempontokból kiindulva külön feltételekhez kötheti az ilyen vállalkozások engedélyezését, esetleg meghatározott időre is adhat ki engedélyt. HARMADIK RÉSZ A vállalkozási jog terjedelme Az I. fejezet a 28., 29., 30. és 31. §-ban az általános rendelkezések keretében a vállalkozó kötelességeit határozza meg. Részletesen tartalmazza a vállalkozó környezet- és munkavédelmi kötelezettségeit, különös tekintettel a berendezések környezetkímélő működésének biztosítására. A vállalkozás által előidézett esetleges károkat a vállalkozónak kell megtérítenie. Az erre vonatkozó törvényeket a vállalkozási törvény a vonal alatti 32. pontban ismerteti. A vállalkozó köteles lehetővé tenni a vállalkozási hivatal számára az üzemek állapotának ellenőrzését, mégpedig mind az iparigazolvány kiadása előtt, mind pedig bármilyen későbbi időpontban. Amennyiben az erre vonatkozó külön előírások vagy más körülmények szükségessé teszik, a vállalkozási hivatal az illetékes állami szerveket is bevonhatja az üzemek kifogástalan működését ellenőrző helyszíni szemlékbe. A helyszíni szemle alkalmából észlelt hiányosságokat a vállalkozási hivatal jegyzőkönyvbe foglalja, s annak másolatait eljuttatja a vállalkozóhoz és az ügyben illetékes állami szervhez. Az üzemet és az üzemrészlegeket jól látható cégtáblával kell ellátni, amely esetleg a vállalkozás tárgyát is tartalmazhatja. A bejárati ajtón megfelelő helyen szintén fel kell tüntetni a következő adatokat: a vállalkozás cégjelzését, a vállalkozó címét, esetleg lakásának címét, az üzemvezető nevét, a nyitási és zárási időt, vendéglátóüzemek esetében a besorolási kategóriát, elszállásoló egységek esetében a minőségi osztályt. Az üzem átmeneti bezárásának a kezdetét és végét legalább 3 nappal a bezárás előtt látható helyen fel kell tüntetni. Ez csak komoly okok miatt maradhat el. A kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozó köteles az árakat látható módon feltüntetni, vagy árjegyzékek formájában tájékoztatni az ügyfeleket. Az ügyfélnek jogában van ellenőrizni a számlázott árak helyességét és a mérések pontosságát. Az üzemben csak az előírásoknak megfelelő mérőeszközök használhatók. A vállalkozó az ügyfél kérésére köteles nyugtát adni az értékesített áruról vagy a nyújtott szolgáltatásáról. A vállalkozó az általa alkalmazott személyekért is felelősséget visel a szakképzettségre vonatkozó, illetve a higiéniai és munkavédelmi előírások megtartásában. A vállalkozónak ellenőrzési könyvvel kell rendelkeznie az üzemben az ellenőrző szervek észrevételeinek és intézkedéseinek bejegyzésére. A 32. § a vállalkozás tárgya szempontjából a) kereskedelmi, b) termelési, c) szolgáltatási vállalkozást különböztet meg. A II. fejezet a kereskedelmi vállalkozást részletezi, s meghatározza a vállalkozók kötelességeit és jogkörét. A kereskedelmi vállalkozások tárgykörébe tartozik az áruforgalmazás, a vendéglátóipari tevékenység, a szállásnyújtás, az utazási irodák fenntartása, az iparcikkek kölcsönzése, a motoros járművek kölcsönzése, valamint a nem hivatalos árverések kivitelezése. A 34., 35., 36. és 37. § az említett tevékenységekkel kapcsolatos jogkörökre terjed ki, s többek között meghatározza, hogy a vállalkozó az árun a vásárló kívánságának megfelelően bizonyos változtatásokat is eszközölhet, az áru forgalmazásával kapcsolatban szerelési munkákat végezhet, hibás alkatrészeket cserélhet ki, s ha megfelelő szakemberekkel rendelkezik, az értékesített áru szervizellátásáról is gondoskodhat. A kereskedelmi vállalkozó a nyitvatartás idején kívül különböző ünnepnapokon, kulturális és sportesemények alkalmából is forgalmazhat élelmiszereket, valamint az ilyen alkalmakhoz megfelelő egyéb árucikkeket, amelyek árusítására iparigazolvánnyal rendelkezik. Az ilyen árusítást az illetékes helyi hatóságnál legalább 3 nappal előre be kell jelentenie. A vállalkozó az áru értékesítésére mozgóárudát is használhat, illetve a gépkocsi rakodótérségéről is árusíthat, ha ez nem ütközik a higiéniai előírásokba. Az ilyen árusítási módokat a vállalkozónak be kell jelentenie a vállalkozási hivatalban. A vállalkozó az áru értékesítésére automata berendezéseket is üzemeltethet, ha ehhez megkapta a helyi hatóság jóváhagyását, és ezt bejelentette a vállalkozási hivatalban. A III. fejezet a termelési vállalkozás feltételeit szabályozza. A vállalkozó az általa gyártott termékeket értékesítheti, gondoskodhat azok javításáról, szereléséről és karbantartásáról, s forgalmazhat más termelőtől származó termékeket is az általa gyártott cikkek körében. Mindezt csak olyan mértékben végezheti, hogy megmaradjon a vállalkozás termelési jellege. A IV. fejezet a szolgáltatási vállalkozás kereteit határozza meg. Ide tartozik a különböző tárgyak javítása és karbantartása, a személy- és az áruszállítás, valamint az egyéb lakossági szükségleteket kielégítő munka és tevékenység. A személy- és áruszállítással foglalkozó vállalkozó az utasok biztonságát és kényelmét szolgáló egyéb tevékenységeket is végezhet, gondoskodhat a küldemények csomagolásáról és raktározásáról, az útipoggyász megőrzéséről, s frissítőket szolgálhat fel a közlekedési eszközökben. A garázsokat és parkolóhelyeket üzemeltető vállalkozók, valamint a gépkocsik javításával foglalkozó vállalkozók az erre vonatkozó külön előírásoknak megfelelően üzemanyagokat, kenőanyagokat, valamint gépkocsialkatrészeket és tartozékokat is árusíthatnak. NEGYEDIK RÉSZ Iparigazolvány, iparengedély, vállalkozási jegyzék Az I. fejezet az iparigazolvány megszerzési feltételeit tartalmazza a bejelentett vállalkozások esetében. A természetes személyek a területileg illetékes vállalkozási hivatalhoz előterjesztett bejelentésben feltüntetik a személyi adatokat, az állandó lakhelyet, a vállalkozás cégjelzését, tárgyát és helyét, az esetleg már kiadott azonosítási számot, a létesített üzemet és üzemrészlegeket, valamint a vállalkozás határidejét, ha meghatározott időre szóló vállalkozást jelentenek be. Hasonlóan járnak el azok a jogi személyek, akik (amelyek) a vállalkozás képviseletét ellátó személy vagy személyek adatait tüntetik fel. A természetes személynek a bejelentéshez csatolnia kell a hat hónapon belül kiadott feddhetetlenségi bizonylatot és a szakképesítést igazoló bizonylatot, ugyanezeket a jogi személy a felelős képviselőre vonatkoztatva terjeszti elő. A bejelentéshez csatolni kell továbbá a községi hatóságnak az üzem létesítésére vonatkozó engedélyét. Amennyiben a vállalkozási hivatal megállapítja, hogy a bejelentő eleget tett a törvényben előírt követelményeknek, a bejelentést követő 15 napon belül kiadja az iparigazolványt. A természetes személynek kiadott iparigazolvány tartalmazza a vállalkozó személyi adatait, a cégjelzést és az azonosítási számot, a vállalkozás tárgyát és helyét, az üzem, esetleg az üzemrészlegek megjelölését, meghatározott időre szóló vállalkozás esetében a vállalkozás időtartamát, továbbá az iparigazolvány kiadásának dátumát. Az azonosítási számot az illetékes állemi szerv közlése alapján a vállalkozási hivatal adja ki. A jogi személynek kiadott iparigazolvány a felelős képviselő személyi adatai mellett ugyanezeket az adatokat tartalmazza. Ha a vállalkozási hivatal a bejelentést hiányosnak találja, felkéri a bejelentőt, hogy bizonyos határidőn, de legalább 15 napon belül pótolja a hiányosságokat. Komoly okok esetében a hivatal a megjelölt határidőt többször is meghosszabbíthatja. Ha a hiányosságok pótlására nem kerül sor, vagy ha a vállalkozási hivatal megállapítása szerint a bejelentő nem teljesíti az előírt feltételeket, a hivatal a folyamatot beszünteti, és nem adja ki az iparigazolványt. A vállalkozási hivatal az iparigazolvány másolatait megküldi az adóhivatalnak, az állami statisztikai hivatal illetékes szervének, az üzem létesítését engedélyező községi hatóságnak, a gazdasági kamarának, valamint az ipartestületnek, ha ilyen intézmény már létesült. A másolatokat külön előírások szerint más illetékes szervekhez is eljuttatják. A vállalkozó köteles bejelenteni a vállalkozási hivatalban a vállalkozást érintő esetleges változásokat. A II. fejezet az iparengedélyek kiadásával kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Az eljárás alapjában véve megegyezik az I. fejezetben ismertetett móddal, azzal a különbséggel, hogy a szakképesítést igazoló bizonylatokat az engedélyhez kötött vállalkozások követelményeinek megfelelően kell mellékelni, s a vállalkozási hivatal a kérelem elbírálásakor az előírt feltételek szélesebb körét veszi figyelembe. Az iparengedély az iparigazolványban feltüntetett adatokon kívül a vállalkozás előírt feltételeit is tartalmazza. A másolatok megküldése az iparigazolvány esetében előírt eljárás szerint történik, s a változások bejelentésére is azonos előírások vonatkoznak. A III. fejezet a vállalkozási jogosultság megszüntetését szabályozza. A vállalkozási jogosultság megszűnik, ha az elhalálozott vállalkozó örökösei nem folytatják a vállalkozást, ha a jogi személy felszámolásra kerül, ha a határidőhöz kötött jogosultság ideje lejár, vagy ha a vállalkozási hivatal elrendeli a jogosultság megszüntetését. Az utóbbira akkor kerülhet sor, ha a vállalkozó már nem teljesíti a szükséges feltételeket, ha a 8. § értelmében akadályok merülnek fel, vagy ha ezt maga a vállalkozó kéri. A vállalkozási jogosultság megszűnése esetében az iparigazolványt, illetve az iparengedélyt vissza kell juttatni a vállalkozási hivatalhoz. Az 5g. § a vállalkozási jogosultság döntés alapján történő megszüntetésénéKokait részletesebben is felsorolja. A jogosultság megszüntetésére vonatkozó döntés másolatait a vállalkozási hivatal elküldi azokhoz a szervekhez, amelyekhez az iparigazolvány másolatait annak kiadása elküldte. A IV. fejezet a vállalkozási jegyzékről szól, amelyet a vállalkozási hivatalok vezetnek. A jegyzékbe beírják a hivatal körzetében működő vállalkozókat, feltüntetve a vállalkozási jogosítványokban szereplő adatokat és a hivatalnak a vállalkozóval kapcsolatos rendelkezéseit. A vállalkozási jegyzékbe mindazok a személyek betekinthetnek, akik felmutatják, hogy erre jogi alapjuk van. (Befejezés holnapi számunkban) 0
