Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-30 / 241. szám

6 1991. november 30. Szabad ÚJSÁG Mozaikkockák Pozsony város 700 éves történetéből Város az időben December 2-án lesz 700 éve annak, hogy III. András, az utolsó Árpád-házi magyar király kiváltságlevelében városi rangot s szabadalmakat adott Pozsonynak ,jniután pozsonyi vendégeink, a németek dühe és pusztítása által, László Királynak a cseh királlyttí való háborúja idején, valaminl Albert ausztriai és stíriai herczeg állal xétxó­rottak, s házaik feiperzselése és mindennemű egyéb javaik által nagy kárt szenvedtek, azokat újból összehozni, s az összehozattaknak mindennemű biztonságot nyújtani akarván”. Az évforduló kapcsán a város történelmének néhány eseményét felvillantva szeretnénk kedvet csinálni a kedves Olvasó számára mákunk megismeréséhez. csonkolásaikban alkotnak egészet A ma­gyar Pozsony, a német Pressburg a szláv, szlovák PreSporok, Bratislava történelme külön-külön csak fragmentum, együtt ké­pez sokszínű egységet s válik érthetővé A három nép folytonos jelenlétét biztosította az a tény, hogy a városban, a város határá­ban találkoztak az etnikai határok, ha eze­ket egyáltalán meg lehet húzni Északról a szlávok, szlovákok, délről és keletről a ma­gyarok, nyugatról az osztrákok által lakott települések biztosították az „ utánpótlást A városlakók zöme, felismerve jól felfo­gott gazdasági érvényesülési érdekéig tisz­telte az együttlakó népek kultúráját, beszél­te nyelvét A szomszédok nyelvét is beszélő pozsonyiak, pressburgerek, preiporákok a genius loci lényeg részét alkották. Századunkat a város lakosságának összetételét figyelmen kívül hagyó nagyha­talmi politikai érdekek, majd az évszáza­dok óta őshonos népek drasztikus eltávo-Népek, nyelvek, kultúrák A Duna és a Kárpátok találkozásánál jelentős európai utak kereszteződésénél a népek, nyelvek, kultúrák kölcsönhatásá­ban élő Pozsony történelme jellemzően közép-európai történelem. A helytörténeti múzeumban tizenkét elnevezés található a város megjelölés&e — népek és korok sze­rint A népek forgatagából említsük csak a kelták, rómaiak, avarok, frankok, szlávok, németek és magyarok nyomait a vidéken — építettek, alkottak vagy romboltak Történt ez a város birtoklásáért folytatott harcok során számtalanszor, érdekektől és céloktól függően. A település utolsó ezer esztendejének történelmét alapvetően három nép, három kultúra befolyásolta, miközben hol az egyik, hol a másik játszott meghatározó szerepet így a történelmi események is csak összetettségükben, áttételeikben, köl-Időcserepek 1291. december 2-án III. András vá­rosi kiváltásgot ad a visszakapott Po­zsonynak. A kiváltságlevél többek között tartalmazza az árumegállítás jogát, meg­tiltja, hogy megakadályozzák a jobbá­gyoknak a városba költözést, a városba érkező idegeneket felmenti az út- és rév­vámok alól. A krónikások szerint Po­zsony ekkor indult valódi fejlődésnek, a Vártól keletre kiépül a város, vár- és vá­rosfalat emelnek. 1436-ban Luxemburgi Zsigmondtól címert kap a város, benne a városfal raj­zával. gyűlés székhelyévé. 1543-ban a városba költözik az esz­tergomi érsek, Buda 1541-ben kerül tö­rök kézre, a központi hivatalok a város­ban kapnak helyet, a királyi helytartó a Várban székel, a Szent Koronát a vár délnyugati tornyában őrzik. 1563. szeptember 8. és 1830. szeptem­ber 28. között a pozsonyi Szent Márton dómban 11 királyt, 1 királynőt (Mária Te­rézia) és 8 királynét koronáztak magyar királlyá (A királyok koronázásuk évének a megjelölésével; I. Miksa (1563), I. Rudolf (1576), II. Mátyás (1608), II. Ferdinánd A pozsonyi Szent Márton-dóm, a koronázások színhelye 1464-ben Mátyás király „aranybullá­val” erősíti meg Pozsony összes régi ki­váltságát. 1465. május 29-én II. Pál pápa felhatal­mazza Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy I. Mátyás király kívánságának megfelelően egyetemet (Studium generálét) létesítse­nek Magyarországon, mely 1467. július 20-án nyílik meg Pozsonyban Academia Istropolitana néven. Az egyetem virágko­ra Vitéz Jánosnak, az egyetem első kan­cellárjának 1472-ben bekövetkezett halá­lával véget ér, majd 1488 és 1490 között megszűnik. Ez volt a történelmi Magyar­­ország területén létesített második egye­tem (a pécsi után —1367). 1526. augusztus 30-án megérkezik Budára a mohácsi csatavesztés híre, Má­ria királyné az udvarával Pozsonyba me­nekül, majd ide országgyűlést hív, itt ma­gyar királlyá választják Habsburg Ferdi­­nándot. 1535 novemberében kezdődő ország­­gyűlés „Ferdinánd kívánságára” ki­mondja, hogy Magyarország „közigazga­tási székhelye Pozsony legyen, mind ak­koráig, amikor majd Isten segítségével az ország visszakerül”. 1536-ben a császár a 49. számú tör­vénnyel Pozsonyt nevezi Id a Habsburg­­kézen lévő magyar terület fővárosává, koronázó várossá és a magyar ország­(1619), III. Ferdinánd (1637), IV. Fetdi­­nánd (1647), I. Lipót (1655), I. József (1687), III. Károly (1712), II. Lipót (1790), V. Ferdinánd (1830) és Mária Terézia királynő (1741). 1572-ben Luttringer András kőfaragó Miksa császár parancsára felállítja a vá­ros első közkútját, a Roland-kutat a vá­rosháza előtt. 1613-ban és 1632-ben pestis pusztít a városban. 1619 októberében Bethlen Gábor er­délyi fejedelem kezére kerül a város és a vár, melyet a császáriak 1621 májusában foglalnak vissza. 1674. márciusában-áprilisában a po­zsonyi rendkívüli bíróság több száz pro­testáns papot és tanítót idéz maga elé Pozsonyba, ahol a megjelenteket felség­sértés és hazaárulás vádjával fej- és jó­szágvesztésre ítéli. 1675 márciusában a halálra ítélt pro­testáns papokból az aláírást kínzások után is megtagadó 42 prédikátort az íté­letek végrehajtása helyett gályarabként eladják. 1721 március közepén Bél Mátyás megindítja Nova Posoniensia című latin nyelvű újságját, mely hetente jelenik meg. 1723. október 28-án Esterházy Imre prímás fölszenteli a dóm Alamizsnás Szt. János kápolnáját, a magyarországi ba­lítását célzó, különféle előjelű kizáróla­goságra irányuló döntések sorozata jelle­mezte. A város természetes vonzáskörzeté­től történő elszaldtása, a zsidók, németek magyarok deportálása és szinte teljes eltá­volítása, egy totális hatalom politikai in­díttatású betelepítésével és gigantomániá­jával az elmúlt ötven esztendőben jóváte­hetetlen változásokat okozott a lakosság összetételében, a város arculatában. Az erőszakos etnikai változások a nem csak politikai, de a hol nyílt, hol burkolt nem­rokk egyik legszebb építészeti alkotását, Georg Raphael Donner munkáját. 1741. szeptember 11-én a rendek éle­tüket és vérüket ajánlják fel Mária Teré­zia trónjának védelmére. 1764. július 14-én megjelenik a Press­­burger Zeitung című újság. 1775- ben Mária Terézia elrendeli a külső városfalak lerombolását, a négy városkapuból (Vödric-, Lőrinc-, Halász- és Mihálykapu) csak a Mihály-kapu ma­rad meg 1776- ban állandó társulattal megnyí­lik a rendi színház. 1780. január 1-jén megindul a pozso­nyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap, Ráth Mátyás szerkeszté­sében. 1783. július 1-jén megjelenik a Press­­burské Noviny, az első újság a szlová­kok számára, cseh nyelven, megszűnik 1787-ben. 1783 decemberében II. József elren­deli a Helytartótanács Pozsonyból Bu­dára költözését. 1788-ban Kempelen Farkas, a város szülötte megszerkeszti a gőzturbina ősét, korábban kartonmanufaktúrát állít fel a városban (1767), majd bemutatja az ud­varban sakkozógépét (1769). 1802—1848 között 3 mai Egyetemi Könyvtár épületében folynak a pozsonyi országgyűlések. 1805. december 26-án Napóleon Austerlitznél (Slavkovnál) az osztrák— porosz seregek felett aratott győzelme után Pozsonyban megbízottak révén bé­keszerződést írt alá I. Ferenc császárral a Prímáspalota Tükörtermében (ún. po­zsonyi béke). 1811 május végén leég a pozsonyi vár, s több mint 150 évig romokban áll. 1825. november 3-án az országgyűlés kerületi ülésén Széchenyi István gróf fel­ajánlja birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 Ft-ot, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 1832—1836 között napvilágot lát Kossuth Lajos kéziratos hírlapja, az Or­szággyűlési Tudósítások, amely — a nemzeti érdekek és a társadalmi haladás védelmében — a reformellenzék harcát népszerűsíti. 1840 októberében megalakul a Véd­egylet, elnöke Batthány Kázmér gr., zeti „homogenizáció”, a politikai célok­nak alárendelt váró fejlesztés eredménye­ként csaknem elveszett az emberi m&ték és lépték A lélekölő lakóteleitek az Óváros­ba történt beavatkozások megbontották az évszázadok sokszínűségét, törölni akarták a szivárvány sünéit, a „hely szelleme" csak visszajáró kísértet lehetett. Az egyszínűség az intolerancia évtizedei után, a történelem egy részét egészként ok­tató rendszer kollektív emlékezetkiesést, ér­tékvesztést, elfogultságot, elvalailtságot s igazgatója Kossuth Lajos. Tagjai becsü­letszóra megfogadják, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak, ha erre lehetőség van. 1840—1847 között megépítik a Po­zsony—Nagyszombat lóvasutat. 1845—1848 között Ludovít 5>túr megjelenteti a Slovenskje Národnje No­­vinit, a szlovák nemzeti mozgalom poli­tikai lapját. 1848. március 18-án az országgyűlés elfogadja a közteherviselésről, az úrbéri szolgáltatások utólagos állami kárpótlás­sal történő azonnali megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló tör­vényjavaslatokat. 1848. március 22-én az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség kialakítását ki­mondó törvényjavaslatot. 1848. április 7-én a Prímáspalotában megalakul az első független, felelős ma­gyar kormány Batthyány Lajos gr. veze­tésével 1848. április 11-én V. Ferdinánd be­rekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti törvényeit, a Prímáspalotában aláírja a jobbágyság eltörléséről szóló törvényt. 1849. július 23-ig az osztrák vérbíró­ság 154 pozsonyi férfit és nőt ítélt et,Kö­zülük tizenhármat halálra, a rabokat a vízikaszárnyában tartják fogva (ma SZNG épülete). 1866- ban Pozsony közelében, La­­macsnál véget ér a porosz—osztrák há­ború. 1867- ben az orsztrák—magyar ki­egyezéssel Magyarország fővárosa Pest- Buda lesz, s ezzel Pozsony jelentősége csökken. 1886. szeptember 22-én Erkel Bánk bánjával avatják fel az új Városi Színházat. 1895-ben indul a villamos, egy évvel később az első autó a városban. 1896. május 16-án leplezik le Fadrusz János Mária Terézia szobrát, 1919-ben ledöntik. 1912. július 7-én a király szentesíti a debreceni és a pozsonyi tudo­mányegyetem felállításáról szóló tör­vénycikket (a pozsonyi Szent Erzsébet Tudományegyetem néven 1921-ig mű­ködött). 1914-ben megnyitják a Bécs—Po­zsony helyi érdekű villamosvasutat. előítéletet eredményezett A város lakói­nak csaknem fele első vagy második gene­rációs pozsonyi. Időre, valós tájékoz­tatásra, nevelésre és természetes kapcsola­tokra van szükség ahhoz, hogy a mai vá­roslakók valóban sajátjuknak érezzék ezt a várost, felismerve helyzetéből adódó el­őnyeit, ismerve és tisztelve történelmének egészét, s minden itt élő népet Hosszú idő után ismét esély van a természetes kapcso­latok visszaállítására, a kölcsönös gazda­godásra, a város adottságainak kihaszná­lására. S nekünk szólnunk kell a sokszínű­ség szabadságáért Pozsony és természetesen az ország is, ha szellemiekben és anyagiakban gazda­godni akar — nyitottság-a van ítélve, ter­mészetes, szoros kapcsolatokra vonzás­­körzeteivel, szomszédaival, mindenki köl­csönös hasznára. GYŐRY DEZSŐ KÖZÉPEURÓPAI EMBER A pozsonyi Várdombon 1936 A mentém egyik ujja hímes, érzelgős, forró, ez Kelet, az ész szaván agyafúrt, hűvös Nyugat varrta a másik felet. S míg itt virrasztók, két kultúrát osztó Kis kárpát-dombokon, ezüst Dunám a mentém csatija s a kettőt összegombolom. 1919. január 1-jén Pozsonyt elfoglalja a csehszlovák hadsereg. 1920-tól Bratislavának keresztelik hi­vatalosan a vársot, elvetve a PreSporok és Wilsonovo elnevezést. 1938 októberében megalakul az auto­nóm szlovák kormány, melynek minisz­terelnöke Jozef Tiso. Ligetfalut (Enge­­rau, Petrüalka) és Dévényt (Theben, De­vin) megszállja á Wermacht és a Német Birodalomhoz csatolja. 1939. március 14-én létrejön az önálló szlovák állam, mely alkalmazza a fasiszta törvényeket, kibontakozik a kisebbségek üldözése. Az áijatörvények alapján a zsi­dókat haláltá borokba küldik. 1945. április 4-én foglalja el a várost a szovjet hadsereg; a kollektív bűnösség elvének érvényesítése a német és a ma­gyar nemzetiségű pozsonyiakkal szem­ben szinte teljesen eltüntette a városból az őshonos népeket (lásd a mellékletet) 1947. február 10-én aláírt párizsi bé­keszerződés értelmében Csehszlovákia „pozsonyi hídfőként” megkapta Orosz­várt, Dunacsúnyt és Horvátjárfalut. 1968. október 30-án a várban Svobo­­da elnök aláírja a föderációról szóló al­kotmánytörvényt. IV09. januar i-ioi i uuuuy ouuvdMd fővárosa. P.S.: Igen, teljesen igaza van annak a kedves Olvasónknak, aki miután elolvasta e vá­logatást, s hiányolja Lisztet, Haydnt, Mo­zartot, Bartókot, Hummelt vagy Dohná­­nyit, hiába kereste Petőfit, Jókait, páz­­mányt, Rómert, Lippayt, Hefelét, Hilleb­­randtot, Feigleréket, Rigelét és sorolhat­nánk sokáig. Sem terünk, sem ismereteink nem tették lehetővé a teljességet Am ha már eljutot­tak a kérdés feltevéséig, s a hiány, múl­tunk ismeretének a hiánya tudatosult egy kicsit Önökben — elértük célunk A to­vábblépés pedig mindnyájunkon múlik Források; Csaknem évszázados múltja ellené­re talán a város történelmével foglal­kozó legátfogóbb munka Ortvay Tiva­dar Pozsony város története. Az ese­mények rekonstruálásánál Magyaror­szág történeti kronológiájára támasz­kodtunk elsősorban. A pozsonyi Vár GYURCSÍKIVÁN Száz év számokban — etnikai változások Pozsonyban 1890 és 1991 között Év 1890 1900 1910 1921 1930 1938 1940 1950 1961 1970 1980 l"1 magyar 10 433 20102 31 705 21395 20 924 16005 15 895 6823 8314 16038 18731 19 505 német 31 404 33202 32790 28173 35 814 29994 30708 1052 1268 1104 872 1383 szlovák 8709 10 715 11673 37 776 60 821 51837 69 990 173898 219118 274 480 344 637 402 343 cseh — — 1242 20 764 4971 9296 11 148 11009 12126 11256 zsidó — — 4095 5597 6719 15109 — — — — — Összesen 52 411 65 867 78 223 93189 123 844 123788 138 536 192896 241 796 305 932 380 259 440 070 Az 1890—1910-es adatok az anyanyelvre utalnak, a későbbiekben a számok a nemzetiségi hovatartozást tükrözik. Forrásként Fogarassy László Pozsony város nemzetiségi összetétele és Gyönyör József Államalkotó nemzetiségek c. munkáit, illetve a legutolsó népszámlálás adatait használtuk.

Next

/
Thumbnails
Contents