Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-30 / 241. szám
6 1991. november 30. Szabad ÚJSÁG Mozaikkockák Pozsony város 700 éves történetéből Város az időben December 2-án lesz 700 éve annak, hogy III. András, az utolsó Árpád-házi magyar király kiváltságlevelében városi rangot s szabadalmakat adott Pozsonynak ,jniután pozsonyi vendégeink, a németek dühe és pusztítása által, László Királynak a cseh királlyttí való háborúja idején, valaminl Albert ausztriai és stíriai herczeg állal xétxórottak, s házaik feiperzselése és mindennemű egyéb javaik által nagy kárt szenvedtek, azokat újból összehozni, s az összehozattaknak mindennemű biztonságot nyújtani akarván”. Az évforduló kapcsán a város történelmének néhány eseményét felvillantva szeretnénk kedvet csinálni a kedves Olvasó számára mákunk megismeréséhez. csonkolásaikban alkotnak egészet A magyar Pozsony, a német Pressburg a szláv, szlovák PreSporok, Bratislava történelme külön-külön csak fragmentum, együtt képez sokszínű egységet s válik érthetővé A három nép folytonos jelenlétét biztosította az a tény, hogy a városban, a város határában találkoztak az etnikai határok, ha ezeket egyáltalán meg lehet húzni Északról a szlávok, szlovákok, délről és keletről a magyarok, nyugatról az osztrákok által lakott települések biztosították az „ utánpótlást A városlakók zöme, felismerve jól felfogott gazdasági érvényesülési érdekéig tisztelte az együttlakó népek kultúráját, beszélte nyelvét A szomszédok nyelvét is beszélő pozsonyiak, pressburgerek, preiporákok a genius loci lényeg részét alkották. Századunkat a város lakosságának összetételét figyelmen kívül hagyó nagyhatalmi politikai érdekek, majd az évszázadok óta őshonos népek drasztikus eltávo-Népek, nyelvek, kultúrák A Duna és a Kárpátok találkozásánál jelentős európai utak kereszteződésénél a népek, nyelvek, kultúrák kölcsönhatásában élő Pozsony történelme jellemzően közép-európai történelem. A helytörténeti múzeumban tizenkét elnevezés található a város megjelölés&e — népek és korok szerint A népek forgatagából említsük csak a kelták, rómaiak, avarok, frankok, szlávok, németek és magyarok nyomait a vidéken — építettek, alkottak vagy romboltak Történt ez a város birtoklásáért folytatott harcok során számtalanszor, érdekektől és céloktól függően. A település utolsó ezer esztendejének történelmét alapvetően három nép, három kultúra befolyásolta, miközben hol az egyik, hol a másik játszott meghatározó szerepet így a történelmi események is csak összetettségükben, áttételeikben, köl-Időcserepek 1291. december 2-án III. András városi kiváltásgot ad a visszakapott Pozsonynak. A kiváltságlevél többek között tartalmazza az árumegállítás jogát, megtiltja, hogy megakadályozzák a jobbágyoknak a városba költözést, a városba érkező idegeneket felmenti az út- és révvámok alól. A krónikások szerint Pozsony ekkor indult valódi fejlődésnek, a Vártól keletre kiépül a város, vár- és városfalat emelnek. 1436-ban Luxemburgi Zsigmondtól címert kap a város, benne a városfal rajzával. gyűlés székhelyévé. 1543-ban a városba költözik az esztergomi érsek, Buda 1541-ben kerül török kézre, a központi hivatalok a városban kapnak helyet, a királyi helytartó a Várban székel, a Szent Koronát a vár délnyugati tornyában őrzik. 1563. szeptember 8. és 1830. szeptember 28. között a pozsonyi Szent Márton dómban 11 királyt, 1 királynőt (Mária Terézia) és 8 királynét koronáztak magyar királlyá (A királyok koronázásuk évének a megjelölésével; I. Miksa (1563), I. Rudolf (1576), II. Mátyás (1608), II. Ferdinánd A pozsonyi Szent Márton-dóm, a koronázások színhelye 1464-ben Mátyás király „aranybullával” erősíti meg Pozsony összes régi kiváltságát. 1465. május 29-én II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy I. Mátyás király kívánságának megfelelően egyetemet (Studium generálét) létesítsenek Magyarországon, mely 1467. július 20-án nyílik meg Pozsonyban Academia Istropolitana néven. Az egyetem virágkora Vitéz Jánosnak, az egyetem első kancellárjának 1472-ben bekövetkezett halálával véget ér, majd 1488 és 1490 között megszűnik. Ez volt a történelmi Magyarország területén létesített második egyetem (a pécsi után —1367). 1526. augusztus 30-án megérkezik Budára a mohácsi csatavesztés híre, Mária királyné az udvarával Pozsonyba menekül, majd ide országgyűlést hív, itt magyar királlyá választják Habsburg Ferdinándot. 1535 novemberében kezdődő országgyűlés „Ferdinánd kívánságára” kimondja, hogy Magyarország „közigazgatási székhelye Pozsony legyen, mind akkoráig, amikor majd Isten segítségével az ország visszakerül”. 1536-ben a császár a 49. számú törvénnyel Pozsonyt nevezi Id a Habsburgkézen lévő magyar terület fővárosává, koronázó várossá és a magyar ország(1619), III. Ferdinánd (1637), IV. Fetdinánd (1647), I. Lipót (1655), I. József (1687), III. Károly (1712), II. Lipót (1790), V. Ferdinánd (1830) és Mária Terézia királynő (1741). 1572-ben Luttringer András kőfaragó Miksa császár parancsára felállítja a város első közkútját, a Roland-kutat a városháza előtt. 1613-ban és 1632-ben pestis pusztít a városban. 1619 októberében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kezére kerül a város és a vár, melyet a császáriak 1621 májusában foglalnak vissza. 1674. márciusában-áprilisában a pozsonyi rendkívüli bíróság több száz protestáns papot és tanítót idéz maga elé Pozsonyba, ahol a megjelenteket felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítéli. 1675 márciusában a halálra ítélt protestáns papokból az aláírást kínzások után is megtagadó 42 prédikátort az ítéletek végrehajtása helyett gályarabként eladják. 1721 március közepén Bél Mátyás megindítja Nova Posoniensia című latin nyelvű újságját, mely hetente jelenik meg. 1723. október 28-án Esterházy Imre prímás fölszenteli a dóm Alamizsnás Szt. János kápolnáját, a magyarországi balítását célzó, különféle előjelű kizárólagoságra irányuló döntések sorozata jellemezte. A város természetes vonzáskörzetétől történő elszaldtása, a zsidók, németek magyarok deportálása és szinte teljes eltávolítása, egy totális hatalom politikai indíttatású betelepítésével és gigantomániájával az elmúlt ötven esztendőben jóvátehetetlen változásokat okozott a lakosság összetételében, a város arculatában. Az erőszakos etnikai változások a nem csak politikai, de a hol nyílt, hol burkolt nemrokk egyik legszebb építészeti alkotását, Georg Raphael Donner munkáját. 1741. szeptember 11-én a rendek életüket és vérüket ajánlják fel Mária Terézia trónjának védelmére. 1764. július 14-én megjelenik a Pressburger Zeitung című újság. 1775- ben Mária Terézia elrendeli a külső városfalak lerombolását, a négy városkapuból (Vödric-, Lőrinc-, Halász- és Mihálykapu) csak a Mihály-kapu marad meg 1776- ban állandó társulattal megnyílik a rendi színház. 1780. január 1-jén megindul a pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap, Ráth Mátyás szerkesztésében. 1783. július 1-jén megjelenik a Pressburské Noviny, az első újság a szlovákok számára, cseh nyelven, megszűnik 1787-ben. 1783 decemberében II. József elrendeli a Helytartótanács Pozsonyból Budára költözését. 1788-ban Kempelen Farkas, a város szülötte megszerkeszti a gőzturbina ősét, korábban kartonmanufaktúrát állít fel a városban (1767), majd bemutatja az udvarban sakkozógépét (1769). 1802—1848 között 3 mai Egyetemi Könyvtár épületében folynak a pozsonyi országgyűlések. 1805. december 26-án Napóleon Austerlitznél (Slavkovnál) az osztrák— porosz seregek felett aratott győzelme után Pozsonyban megbízottak révén békeszerződést írt alá I. Ferenc császárral a Prímáspalota Tükörtermében (ún. pozsonyi béke). 1811 május végén leég a pozsonyi vár, s több mint 150 évig romokban áll. 1825. november 3-án az országgyűlés kerületi ülésén Széchenyi István gróf felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 Ft-ot, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 1832—1836 között napvilágot lát Kossuth Lajos kéziratos hírlapja, az Országgyűlési Tudósítások, amely — a nemzeti érdekek és a társadalmi haladás védelmében — a reformellenzék harcát népszerűsíti. 1840 októberében megalakul a Védegylet, elnöke Batthány Kázmér gr., zeti „homogenizáció”, a politikai céloknak alárendelt váró fejlesztés eredményeként csaknem elveszett az emberi m&ték és lépték A lélekölő lakóteleitek az Óvárosba történt beavatkozások megbontották az évszázadok sokszínűségét, törölni akarták a szivárvány sünéit, a „hely szelleme" csak visszajáró kísértet lehetett. Az egyszínűség az intolerancia évtizedei után, a történelem egy részét egészként oktató rendszer kollektív emlékezetkiesést, értékvesztést, elfogultságot, elvalailtságot s igazgatója Kossuth Lajos. Tagjai becsületszóra megfogadják, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak, ha erre lehetőség van. 1840—1847 között megépítik a Pozsony—Nagyszombat lóvasutat. 1845—1848 között Ludovít 5>túr megjelenteti a Slovenskje Národnje Novinit, a szlovák nemzeti mozgalom politikai lapját. 1848. március 18-án az országgyűlés elfogadja a közteherviselésről, az úrbéri szolgáltatások utólagos állami kárpótlással történő azonnali megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatokat. 1848. március 22-én az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség kialakítását kimondó törvényjavaslatot. 1848. április 7-én a Prímáspalotában megalakul az első független, felelős magyar kormány Batthyány Lajos gr. vezetésével 1848. április 11-én V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti törvényeit, a Prímáspalotában aláírja a jobbágyság eltörléséről szóló törvényt. 1849. július 23-ig az osztrák vérbíróság 154 pozsonyi férfit és nőt ítélt et,Közülük tizenhármat halálra, a rabokat a vízikaszárnyában tartják fogva (ma SZNG épülete). 1866- ban Pozsony közelében, Lamacsnál véget ér a porosz—osztrák háború. 1867- ben az orsztrák—magyar kiegyezéssel Magyarország fővárosa Pest- Buda lesz, s ezzel Pozsony jelentősége csökken. 1886. szeptember 22-én Erkel Bánk bánjával avatják fel az új Városi Színházat. 1895-ben indul a villamos, egy évvel később az első autó a városban. 1896. május 16-án leplezik le Fadrusz János Mária Terézia szobrát, 1919-ben ledöntik. 1912. július 7-én a király szentesíti a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló törvénycikket (a pozsonyi Szent Erzsébet Tudományegyetem néven 1921-ig működött). 1914-ben megnyitják a Bécs—Pozsony helyi érdekű villamosvasutat. előítéletet eredményezett A város lakóinak csaknem fele első vagy második generációs pozsonyi. Időre, valós tájékoztatásra, nevelésre és természetes kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy a mai városlakók valóban sajátjuknak érezzék ezt a várost, felismerve helyzetéből adódó előnyeit, ismerve és tisztelve történelmének egészét, s minden itt élő népet Hosszú idő után ismét esély van a természetes kapcsolatok visszaállítására, a kölcsönös gazdagodásra, a város adottságainak kihasználására. S nekünk szólnunk kell a sokszínűség szabadságáért Pozsony és természetesen az ország is, ha szellemiekben és anyagiakban gazdagodni akar — nyitottság-a van ítélve, természetes, szoros kapcsolatokra vonzáskörzeteivel, szomszédaival, mindenki kölcsönös hasznára. GYŐRY DEZSŐ KÖZÉPEURÓPAI EMBER A pozsonyi Várdombon 1936 A mentém egyik ujja hímes, érzelgős, forró, ez Kelet, az ész szaván agyafúrt, hűvös Nyugat varrta a másik felet. S míg itt virrasztók, két kultúrát osztó Kis kárpát-dombokon, ezüst Dunám a mentém csatija s a kettőt összegombolom. 1919. január 1-jén Pozsonyt elfoglalja a csehszlovák hadsereg. 1920-tól Bratislavának keresztelik hivatalosan a vársot, elvetve a PreSporok és Wilsonovo elnevezést. 1938 októberében megalakul az autonóm szlovák kormány, melynek miniszterelnöke Jozef Tiso. Ligetfalut (Engerau, Petrüalka) és Dévényt (Theben, Devin) megszállja á Wermacht és a Német Birodalomhoz csatolja. 1939. március 14-én létrejön az önálló szlovák állam, mely alkalmazza a fasiszta törvényeket, kibontakozik a kisebbségek üldözése. Az áijatörvények alapján a zsidókat haláltá borokba küldik. 1945. április 4-én foglalja el a várost a szovjet hadsereg; a kollektív bűnösség elvének érvényesítése a német és a magyar nemzetiségű pozsonyiakkal szemben szinte teljesen eltüntette a városból az őshonos népeket (lásd a mellékletet) 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés értelmében Csehszlovákia „pozsonyi hídfőként” megkapta Oroszvárt, Dunacsúnyt és Horvátjárfalut. 1968. október 30-án a várban Svoboda elnök aláírja a föderációról szóló alkotmánytörvényt. IV09. januar i-ioi i uuuuy ouuvdMd fővárosa. P.S.: Igen, teljesen igaza van annak a kedves Olvasónknak, aki miután elolvasta e válogatást, s hiányolja Lisztet, Haydnt, Mozartot, Bartókot, Hummelt vagy Dohnányit, hiába kereste Petőfit, Jókait, pázmányt, Rómert, Lippayt, Hefelét, Hillebrandtot, Feigleréket, Rigelét és sorolhatnánk sokáig. Sem terünk, sem ismereteink nem tették lehetővé a teljességet Am ha már eljutottak a kérdés feltevéséig, s a hiány, múltunk ismeretének a hiánya tudatosult egy kicsit Önökben — elértük célunk A továbblépés pedig mindnyájunkon múlik Források; Csaknem évszázados múltja ellenére talán a város történelmével foglalkozó legátfogóbb munka Ortvay Tivadar Pozsony város története. Az események rekonstruálásánál Magyarország történeti kronológiájára támaszkodtunk elsősorban. A pozsonyi Vár GYURCSÍKIVÁN Száz év számokban — etnikai változások Pozsonyban 1890 és 1991 között Év 1890 1900 1910 1921 1930 1938 1940 1950 1961 1970 1980 l"1 magyar 10 433 20102 31 705 21395 20 924 16005 15 895 6823 8314 16038 18731 19 505 német 31 404 33202 32790 28173 35 814 29994 30708 1052 1268 1104 872 1383 szlovák 8709 10 715 11673 37 776 60 821 51837 69 990 173898 219118 274 480 344 637 402 343 cseh — — 1242 20 764 4971 9296 11 148 11009 12126 11256 zsidó — — 4095 5597 6719 15109 — — — — — Összesen 52 411 65 867 78 223 93189 123 844 123788 138 536 192896 241 796 305 932 380 259 440 070 Az 1890—1910-es adatok az anyanyelvre utalnak, a későbbiekben a számok a nemzetiségi hovatartozást tükrözik. Forrásként Fogarassy László Pozsony város nemzetiségi összetétele és Gyönyör József Államalkotó nemzetiségek c. munkáit, illetve a legutolsó népszámlálás adatait használtuk.
