Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-29 / 240. szám
Átalakulóban a magyarországi szövetkezetek „A nem működő tőke ráfizetés" 1991. november 29.____________________________________________Szabad ÚJSÁG 5 (Prikler László illusztrációs felvétele) Nem privatizáció, de igen hasonló A szovjet maszekokban a remény Az elvetélt augusztusi puccs után a Szovjetunió köztársaságaiban felgyorsultak és megerősödtek a privatizációs folyamatok, illetve törekvések. A piacgazdaság intézményi és szabályozási rendszerének szinte teljes hiánya ellenére gyorsan növekszik a kistulajdonosok, a részvényesek száma, s egyre több külföldi céc| jut tulajdonhoz az országban. Mint arról lapunk egy korábbi számában már hírt adtunk, kiadónk, a Gazda Kereskedelmi Kft. vendége volt Tóth Zoltán, a Soproni Mezőgazdasági és Üzemszervezési Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Ebből az alkalomból kértük meg ót, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre.- Kik és milyen céllal alapították a MÜSZI Kft-t?-Társaságunkat, amely 1989. július elsejétől működik, öt termelőszövetkezet, a MÜSZI Rt. és hat magánszemély alapította. Elsődleges feladatunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezési, valamint gazdasági tanácsadás. Ez konkrétan azt jelenti, hogy segítjük a termelőszövetkezetek (Ladislav Pákozdi felvétele) átalakulását és az átalakult gazdaságok további működését. Itt említeném meg azt is, hogy a kft. 1992. január elsejétől AGROPROFIT néven folytatja munkáját.- Ez azt jelenti, hogy Önök „bábáskodnak“ az új típusú szövetkezetek létrejötténél?- így is fogalmazhatnánk. A lényeg az, hogy abban a szövetkezetben, melynek képviselői felkeresnek bennünket, alapos elemző munkát végzünk, szinte valamennyi dolgozójával elbeszélgetünk, feldolgozzuk az utóbbi három év gazdasági működésének tapasztalatait, és azok alapján három egyszerűsített modellt dolgozunk ki. Ezekből kell kiválasztaniuk a számukra legmegfelelőbbet. Mi természetesen tanácsot adunk, felvázoljuk az egyes javaslatok előnyeit, hátrányait, de a végső döntést a szövetkezetre bízzuk. A felelősséget is nekik kell vállalniuk döntésükért. Ha megtörtént a választás, kidolgozzuk a részleteket.-Tudjuk, minden tsz más és más, ebből kifolyólag különböző modelleket kell kidolgozniuk, de biztosan akad egy-két általánosítható jótanács.-Természetesen. Mindenekelőtt felszámoljuk a szövetkezeten belül a számviteli részleget úgy, hogy ezt a munkát a jövőben fizetett szolgáltatásként, erre szakosodott vállalkozók végzik majd. Ezek lehetnek akár ugyanazok az emberek is, akik eddig a szövetkezetben dolgoztak, de emellett egy adott községben végezhetik más vállalkozók, kisüzemek könyvelését is. így mindenki jól jár. Nagyon fontos lépés továbbá a raktárkészletek felszámolása. Abból az elvből indulunk ki, hogy a nem működő tőke tiszta ráfizetés. A gyakorlat az, hogy ezeket a készleteket a vállalkozók megvásárolják, akik az elkövetkezőkben vegyszerek, gépalkatrészek, vetőmagok stb. eladásával foglalkoznak majd. A vállalkozó érdeke pedig - ha fenn akar maradni -, hogy mindig legyen megfelelő áruja, tehát amire éppen igény van, és tudja, mit hol lehet beszerezni. így a szövetkezetek is biztosak lehetnek abban, hogy bármikor meg tudják vásárolni a szükséges árut. A következő dolog a szövetkezeti dolgozók foglalkoztatottsága és bére. Egyedül a volt szocialista országokban dolgoztak órabérért a mezőgazdasági munkások, máshol teljesítmény alapján fizetik őket. Ezt nálunk is be kell vezetni. És még valami: az nem lehet szempont, hogy mindenkit január elsejétől december 31-éig alkalmazni kell. A kimutatásokból kiderült, hogy a farmergazdaságokkal szemben nálunk 38 százalékos a költségtöbblet az élő munkára csak azért, mert egész évben fizetjük a dolgozókat. Ók is jobban járnának, ha a vegetációs időszak alatt szinte ugyanannyit keresnének mint most egész évben, és a téli hónapokban máshol vállalnának munkát.- Az új típusú szövetkezetekben miként alakul a vezető gárda összetétele?- Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a szövetkezetek már tulajdonosi szövetkezetek; a szövetkezet csupán használati jogot kap a tulajdonostól. Nagyon fontos pontosan meghatározni az elnök és az igazgató jogkörét. Az elnök tulajdonképpen a közösség képviselője, akit a taggyűlés választ. Az igazgató a vagyon egyszemélyes működtetője, öt az igazgatóság nevezi ki, és mint alkalmazott dolgozik a szövetkezetben. Fizetését pedig az elért eredmények alapján kapja. A szövetkezet továbbá két értéknyilvántartó, egy földekkel foglalkozó nyilvántartó személyt és 3-5 fős kereskedelmi részleget foglalkoztat. Ezentúl a döntő nem annyira a termelési, mint inkább a pénzügyi, közgazdasági, jogi és természetesen a menedzseri szakismeret lesz. Visszatérve a szövetkezetek tulajdonosi voltára: Az ember egy személyben lehet tulajdonos és munkavállaló saját szövetkezetében. Mint alkalmazottat, ha rosszul dolgozik, nem felel meg az elvárásoknak, bármikor elbocsáthatják. Mint tulajdonost azonban sohasem tehetik ki a saját tulajdonából.- Önök szolgáltatásként végzik a szövetkezetek átalakítási modelljeinek kidolgozását. Elárulná, hogy milyen az érdeklődés, és mennyibe kerül egy ilyen program elkészíttetése?- Mi eddig 12 szövetkezetben végeztük el ezt a munkát, és folyamatosan érkeznek hozzánk újabb és újabb igénylők. Egyszerre 4-5 szövetkezet modelljén dolgozunk, mert Így gazdaságos a munkaerő és a gépek kihasználása. Sajnos, korlátozott lehetőségeink miatt már több szövetkezetét el kellett utasítanunk. És hogy a kérdés második részére is válaszoljak; a munka igényességétől, a szövetkezetek nagyságától, típusától függően 600 ezertől másfél millió forintig terjed az általunk kért összeg. '- Egy utolsó kérdés: szlovákiai mezőgazdasági üzemek is jelentkezhetnek Önöknél?-A Gazda Kft-n keresztül fordulhatnak hozzánk, és ha igény lesz rá, a jövőben egy szlovákiai központ létrehozása sem kizárt.- Köszönöm a beszélgetést. V. KRASZNICA MELITTA Nem tévedés: a Szovjetunióban ma már háromezer kereskedelmi bank működik. Közülük mindössze 18 kapott jogosítványt a külkereskedelem finanszírozására, külföldi banklevelezói kapcsolatok létesítésére és nemzetközi pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. A gomba módon szaporodó kereskedelmi bankok döntő többségének tőkeereje gyenge, tevékenységük pedig elsősorban kölcsönök nyújtására és vegyes vállalatok finanszírozására korlátozódik. Számos bank fogad el betéteket 10-15 százalékos kamatért. A betéteket szinte azonnal ki is kölcsönzik, de az adósnak már 25-50 százalék kamatot kell fizetnie. Magán-légitársaságok is A bankszférában ma még többnyire az állam az úr, a termelési és szolgáltatási ágazatokban azonban mind erőteljesebb a privatizáció. Kazahsztánban az elmúlt két hónapban 60 üzletet, mozit és építőipari vállalatot adtak magánkézbe, s a tervek szerint a köztársaságban mintegy ezer üzlet kerül majd magántulajdonba 1992 végéig. Örményországban a termőföld kétharmadát privatizálták, s ezzel az állami gazdaságok 80 százaléka megszűnt. Ukrajnában a jövő év elején 23 nagyvállalat kerül külföldi befektetők és a dolgozók tulajdonába. Az Orosz Föderáció a következő három évben az állami vagyon 30 százalékát szándékozik privatizálni. A szó klasszikus értelmében ugyan nem nevezhető privatizálásnak, de igencsak hasonlít hozzá, amelynek révén a szovjet állami tulajdon egy része átkerül a köztársaságok tulajdonába. Belorusszia például tulajdonosa lett a területén fekvő hat nagyobb belföldi és az 50 millió dollárért épített vadonatúj minszki nemzetközi repülőtérnek, valamint 400 polgári repülőgépnek. A köztársaság légügyi minisztériuma hamarosan saját nemzetközi légitársaságot alapit, amely az Aeroflot egyik versenytársa lesz. Három köztársaságban pedig már magánlégitársaságok működnek. Több külföldi légitársaság tárgyal vegyes vállalatok létrehozásáról az egyes köztársaságokkal. A szovjet hatóságok és a vállalatok éles vitát folytatnak a vagyonértékelésről. Ennek gyakorlata és szabályozása még kialakulatlan annak ellenére, hogy a Szovjetuniót is ellepték a nyugati világ jól ismert vagyonértékelő és könyvvizsgáló cégei. A vállalatvezetők véleménye szerint a privatizálás bevételeiből legalább 80 százaléknak a vállalatnál kell maradnia, s a költségvetést csak 20 százaiék illetné meg. A Fiat a tervek szerint 30 százalékos tulajdonhoz jut a Volga-menti VÁZ autógyárban, ahol a Ladákat készítik. Előrehaladott tárgyalások folynak svéd és japán cégekkel néhány szibériai vegyipari óriásvállalat eladásáról. Az uszty-ilimszki faipari és papíripari vállalatbirodalom ugyancsak átalakulás előtt áll. A cég 12 ezer dolgozója, egyetértve a vállalatvezetéssel, úgy döntött, hogy támogatja a kombinát átalakítását részvénytársasággá. Erre várhatóan 1992 közepén kerül sor. A részvények 25 százaléka az orosz köztársaság tulajdonában maradna, 30 százalékát a dolgozók kollektívája vásárolhatná meg, 30 százaléka a bel- és külföldi tőzsdékre kerülne, 15 százalékát pedig a dolgozók egyénileg vásárolhatnák meg. Tőkehiány sújt mindenkit A kisvállalkozások és dolgozóik részvényvásárlások gyorsabb ütemű terjedésének a szabályozatlanság mellett az egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány. A lakosságnak ugyanis csak egy kis hányada rendelkezik elég pénzzel ahhoz, hogy vállalkozzék, üzletet vagy jelentősebb mennyiségű cégrészvényt vásároljon. A bankok ugyancsak tőkehiánnyal küszködnek, s a növekvő infláció miatt nem szívesen kölcsönöznek hosszabb távra. A gondok ellenére valóságos vállalkozási láz söpör végig a Szovjetunión, szinte mindenki üzletelni akar kicsiben és nagyban. Ez azonban elsősorban ma még a külföldi vállalatok előjoga, amelyek mind több vegyes vállalatot alapítanak az országban és mind több cégben szereznek rész- vagy teljes tulajdont. A Coca-Cola Kijevben épít nagy teljesítményű palackozóüzemet, a Sheraton és a Radisson az ország több nagyvárosában fogott szállodaépítésbe. Az amerikai Bomosco és az Atwood Richards cégek az egész országra kiterjedő nagy- és kiskereskedelmi hálózatokat, áruházláncokat létesítenek szovjet, illetve köztársasági partnerek bevonásával. A Szovjetunió külföldi adósságai megközelítik a 70 milliárd dollárt, a bruttó nemzeti termék idén az előrejelzések szerint 11-13 százalékkal csökken, zuhan az energiahordozók kitermelése. Az ország jelentős élelmiszersegélyre szorul, az aranytartalékok nem érik el a 240 tonnát, a rubel napról napra veszít értékéből. Az égető gondok ellenére a társadalmat megcsapta a kapitalizmus szele, s abban reménykedik, hogy a vállalkozások gyarapodása, a magántulajdon, s nem utolsósorban a külföldi töke talán még belátható időn belül átformálhatja az államszövetség gazdaságát, s végre javulhat az ellátás és az életszínvonal.- Üzlet -Tisztelt szerkesztőség! A Szabad Újság rendszeres olvasója vagyok, és egy jogi kérdésben szeretném a tanácsukat kérni. A fiam mezőgazdasági szaktanintézet harmadéves tanulója, tehát a közeljövőben lesznek a záróvizsgái. Szerződése van azzal a mezőgazdasági szövetkezettel, amelyben mi, a szülei is dolgozunk. Az utóbbi időben azonban, mint megannyi munkahelyen, itt a szövetkezetben is megindult a munkaerő-felesleg csökkentése. Sajnos, a napokban, mi is értesültünk arról, hogy a szövetkezet vezetősége a már említett oknál fogva azt latolgatja, hogy a most végző szaktanintézeti tanulókat nem veszi fel munkaviszonyba. Szeretném tudni, hogy a szövetkezet jogszerűen jár-e el, ha értesüléseink igaznak bizonyulnak. Egy további kérdésre is szeretnék választ kapni, amely a szomszédom fiát érinti, aki szintén mezőgazdasági szaktanintézetbe jár. A szövetkezet előzetes szerződés alapján (predbezná dohoda) fedezte ez esetben is a költségeket mindaddig, amíg a szülők, akik nem szövetkezeti tagok, vissza nem igényelték földjeiket. Ezt követően értesítést kaptak a szövetkezetből, hogy a fiuk taníttatásával járó költségeket tovább nem fedezik. A szülök, mivel az iskolában olyan információt kaptak, hogy a szövetkezet nem járt el jogszerűen, nem nyugodtak bele a döntésbe. Válaszukat: CSALLÓKÖZ jeligére kérem. Válasz a „ Csallóköz"jeligére A megkötött szerződést, s az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a szerződés szövegének ismerete nélkül pontosan megítélni lehetetlen. Kérdéseire csupán az ön által közölt adatok alapján válaszolok. Amennyiben a szövetkezettel a szerződés a Munka Törvénykönyvének 227. §-a alapján lett megkötve, a munkaszerződés megkötését a szövetkezet az illetékes szakszervezeti szerv egyetértésével és csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a fia részére feladatainak változása következtében vagy a fia egészségi állapota miatt nem tud megfelelő munkát biztosítani. A második esetben az iskolában kapott információ megalapozottnak tűnik. A Munka Törvénykönyve alapján megkötött szerződéstől csak a törvényben meghatározott, illetve a szerződésben meghatározott esetekben lehet elállni. Mind a két esetben ajánlom, hogy forduljanak jogi szakemberhez, aki a szerződések szövegének ismeretében tud pontos és kimerítő felvilágosítást adni. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ
