Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-28 / 239. szám

Képviselők kérelme / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. november 28. • I. évfolyam • 239. szám • Ára 2,30 korona Levél a nagyhatalmakhoz A Szövetségi Gyűlés, valamint a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Ta­nács harminc képviselője levelet intézett az USA, a Szovjetunió, Nagy- Britannia és Franciaország nagykövetségéhez, melyben a győztes nagy­hatalmakat arra kérik — az első három esetében mint a potsdami egyezmény védnökeit —, hogy foglaljanak állást a német lakosságnak a második világháborút követő kitelepítésével kapcsolatosan. A levél megfogalmazói aggodal­mukat fejezték ki, hogy Németor­szágban egyesek megkérdőjelezik a szövetséges nagyhatalmaknak a né­met lakosság „áttelepítéséről” ho­zott döntését. A Csehszlovákia és Németország közötti jószomszédi és baráti együttműködési szerződésről folytatott tanácskozásokon a német fél képviselői azt kezdeményezik, hogy az áttelepítést kiűzetésnek mi­nősítsék, bár a potsdami egyezmény hivatalos fordításában az át-, illetve a kitelepítés szó szerepel. Az áttele­pített német lakosság követelései aggodalmat váltanak ki Csehszlová­kia polgáraiban — olvashatjuk a le­vélben. A zárőrészben a képviselők azt hangsúlyozzák, hogy az állásfog­lalás iránti kérelem megírásához a közép-európai demokratizálódási folyamat stabilizálásának a szándé­ka vezette őket. (Folytatás a 2. oldalon) Prágában a negyedik után az ötödik -------------------------7-----------------------------------­Jugoszlávia sürgeti a kéksisakosok kiküldését EBEE-tanácskozás Az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet tagállamainak megbí­­zotiaiból álló bizottság november 29- én, pénteken tartja meg következő, im­már ötödik ülését a jugoszláviai válság­ról. A tanácskozást a rendkívüli helyze­tekről folytatandó politikai konzultáci­ókra kidolgozott mechanizmus alapján Wilhelm Höynck, a meghatalmazottak bizottságának jelenlegi német elnöke hívta össze. Az eddigi négy prágai találkozó részt­vevői elítélték a jugoszláv válság erősza­kos rendezését, és többször felszólították a harcoló feleket a fegyveres akciók be­szüntetésére. Megfigyelők kiküldéséről is döntöttek a konfliktusövezetekbe. A legutóbbi, októberi tanácskozáson az EBEÉ-tagállamok képviselői első ízben kezdtek tárgyalni a nemzetközi béke­­fenntartó erők létrehozásáról. Az egy­ségeket azokon a területeken állomá­­soztatnák, amelyekért a harcok folynak. A meghatalmazottak arról is döntést hoztak, hogy állítsanak fel egy úgyneve­zett EBEÉ-missziót, amely az összes ju­goszláv tagköztársaságban ellenőrizné az emberi jogok tiszteletben tartását. Gránátok pusztítják Eszéket A tegnapi hírek arról tanúskod­nak, hogy a horvátországi harcok Eszék körzetére összpontosul­nak. A töibbi frontról nem jelen­tettek összetűzéseket, de Eszéket egész éjszaka lőtték. A tüzérségi gránátok fokozatosan a város minden kerületében okoznak ká­rokat. Kedden a támadások következté­ben hatan vesztették életüket, és sokan megsebesültek. Eszék fokozatosan rom­halmazzá válik. A korábban megkötött egyezmények szerint Sibenik és Knin kaszárnyáiból kivonulnak a katonák. A knini helyőr­ség csapatai elkezdték kivonulásukat Dmis felé, ahonnan a horvát rendőrség­nek kellett volna tovább kísérnie őket. Estére azonban a hadoszlop visszafor­dult és most ismét a laktanyákban van. Knin a bosznia-hercegovinai határ köz­vetlen közelében fekszik és a térségben népes szerb kisebbség él. A szerb radi­kálisok itt „önálló autonóm kormányt” alakítottak. Tegnapra virradóra Jugoszlávia hiva­talosan felkérte az ENSZ-t, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül kezdje meg területén békefenntartó tevékenységét. A levél, amelyet a Biztonsági Tanács el­nökének adtak át, közli, hogy a beavat­kozásra feltétlenül szükség van, amennyiben a hágai konferencia dönté­sei értelmében akaiják elérni a békés megoldást. A Reuter szerint a jugoszláv kérés megkönnyíti az ENSZ-békefenntartó erők kiküldését, amennyiben Cyrus Vance és az ENSZ-főtitkár is támogatni fogják a javaslatot. A jugoszláv ENSZ- nagykövet kérte, hogy Vance azonnal tétjén vissza a térségbe. Az Európai Közösségek jogászokból álló csoportja megítéli, jogos-e a jugo­szláviai köztársaságokban élő szerbek önrendelkezése. A bizottság szerint ez a konfliktus lényege. A Magyar Nemzet című lap szerint a jugoszláviai válság megoldásának kulcsa az ellenőrzés a félkatonai és önkéntes alakulatok fölött mindkét oldalon. Kér­dés azonban, hogy ezek a szélsőséges csoportok megfékezhezőt-e még. Amennyiben a szélsőségeseket nem si­került elhallgattatni, ezek magánhábo­rút folytatnak tovább egymás ellen és a jugoszláviai harcok nem émek véget — írja a Magyar Nezmet. De Michelis olasz külügyminiszter levelet intézett a Biztonsági Tanács tag­jaihoz, amelyben felhívja őket, döntse­nek mielőbb a biztonsági erők kiküldé­séről Jugoszláviába. Olaszország hajlan­dó csapatait rendelkezésre bocsátani és erre már megtette az előkészületeket is. Helmut Kohl német kancellár a bonni parlamentben kijelentette, hogy Németország még karácsony előtt elis­meri Szlovénia és Horvátország függet­lenségét. Ezt Németország akkor is megteszi, ha az Európai Közösségek többi állama nem követi példáját. Reméli azonban, hogy a maastrichtei EK-csúcstalálkozó után a tagállamok többsége hajlamos lesz elismerni a függetlenné vált köztár­saságokat. A szövetségi kormány rendkívüli ülése A kabinet egyetértett az elnöki javaslatokkal Lipótváron tegnap délután a javító-nevelő testület tagjai díszsortűzzel búcsúz­tatták öt kollegájukat, akik a fegyencek szombati bmtális támadásának estek áldozatul. A lipótvári börtön igazgatóhelyettese mind az öt áldozatot in memó­rián előléptette. A tragikus eseményekkel kapcsolatban országszerte egyre töb­ben követelik a halálbüntetés visszaállítását. Képünk az egyik fegyőr, Igor Jóét alhadnagy temetésén készült (CSTK-felvétel) A vegyes vállalatok létesítésének liberalizálódása Marián Calfa szövetségi minisz­terelnök vezetésével és Václav Ha­vel köztársasági elnök jelenlétében tegnap délután soron kívüli ülést tartott a csehszlovák kormány. A testület áttekintette az államfő két alkotmánytörvény-módosításra vonatkozó javaslatát. Nevezetesen a népszavazási, valamint a csehszlo­vák államszövetségről szóló alkot­mánytörvényt érintő indítványát. Az előző javaslat értelmében a köztár­sasági elnök saját döntése alapján — a szövetségi kormány egyetértésével — mindkét tagköztársaságban kiír­hat népszavazást, ha úgy ítéli meg, hogy veszélybe került az alkotmá­nyos szervek működése, illetve ha a referendum elengedhetetlen a cseh­szlovák államisággal összefüggő­­(Folytatás a 2. oldalon) Kedvezőbb anyagi feltételek Prágában tegnap a szövetségi bel-, kül- és pénzügyminisztérium képviselői találkoztak a nagykövetségek konzuláris ügyekkel foglalkozó dolgozóival, s felhív­ták figyelmüket arra, hogy 1992januárjá­tól — amikor is hatályba lépnek a keres­kedelmi törvénykönyv rendelkezései — Csehszlovákiában jelentős mértékben li­beralizálódik a külföldi részvételű vegyes vállalatok megalakításának lehetősége. A jelenleg érvényes rendelettel el­lentétben, már nem lesz szükség a szö­vetségi pénzügyiminisztérium jóváha­gyására. Az egyedüli szabályozás a cseh­szlovák állami vállalatok nagyprivatizá­ciós törvényéből ered. Helena Plondo­­rová, a minisztérium képviseletében hangsúlyozta, hogy a vegyes vállalatok számára kedvezőbbé válnak az adózási feltételek — mivel a csehszlovák válla­latoktól eltérően nem 55, hanem csak 40 százalékos nyereségadót fizetnek. Jifí Grumlík, az Útlevél- és Idegen­szolgálati Hivatal igazgatóhelyettese Halálba hajszoló vörös higany Vlasta HluSHiková, a Védelmi Minisztérium szóvivője tegnapi prágai sajtóértekezletén közöl­te, hogy szerdára virradó éjszaka az olomouci ka­tonai körzeti ügyészsé­gen levő dolgozószobájá­ban öngyilkos lett az a személy — nevét nem közölte —, aki az au­gusztus 29-én a moSnovi repülőtéren végrehajtott kommandóakció körül­ményeit vizsgálta. A szóvivő elmondta, hogy az illetőt tegnap hallgatták volna ki a Metropolitan című na­pilap november 20-i számában megjelent in­formációkkal kapcsolat­ban. A Hajsza a vörös higanyért című cikk ugyanis olyan tényeket tartalamazott, amelyek szolgálati titoknak mi­nősülnek. A Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársának kérdésére válaszolva Vlasta Hluáiőková kö­zölte, hogy a moänovi események kivizsgálásá­val megbízott személy egyike volt azoknak, akik hozzáférhettek a nyilvánosságra hozott adatokhoz. Hozzáfűzte: még nem bizonyosodott be, hogy az öngyilkosság összefügg az említett cikk megjelenése körül­ményeinek vizsgálatá­val. A védelmi tárca szó­vivője este elnézést kér­ve közölte, hogy pontat­lan 'információkat adott az öngyilkossági esetről. „Javított”, s elmondta, hogy nem a moánovi ügy vizsgálója, hanem az említett katonai körzeti ügyészség szervezési dolgozója, bizonyos I. i. őrnagy vetett véget életének. Bizonyos idő­re az ő széfjében he­lyezték el a kommandó­akció körülményeiről szóló szigorúan titkos aktákat. Csehszlovákiát tipikus tranzitország­ként jellemezte, mivel 1988-ban 69 mil­lió személy kereste fel. Az idei év első kilenc hónapjában ez a szám már meg­haladta a 156 milliót. Bejelentette, hogy Csehszlovákiában 770-en kapták meg a menekült státust, míg 1300 kérelemnek — főleg a menekülttáborokból való ille­gális távozás miatt — nem tudtak eleget tenni. Megkérte a nagykövetségek kon­zuláris ügyekkel foglalkozó dolgozóit, hogy nyújtsanak segítséget a hivatal szakembereinek feladataik ellátásában. A köztársaság elnök a kormány tagjainak társaságában (Fotó: CSTK) Szaporodnak a választási koalíciók Mi történne Dubcek távozása után? A Polgári Demokrata Párt tegna­pi sajtóértekezletén Jozef Zieleniec alelnök közölte, hogy a PDP a Ke­reszténydemokrata Párt után az El­kötelezett Pártonkfvüliek Klubjával is választási koalícióra lép. A tájékoztatást kiegészítve a párt másik alelnöke, Petr Cennák meg­jegyezte, hogy a klubbal eddig még nem állapodtak meg a részletekről, azonban a közeli napokban találko­zik a két vezetőség, hogy eldöntse: ki, hol és milyen arányban állít majd jelölteket. Arra a kérdésre, hogy a PDP el­utasítja a választások előtti együtt­működést a Csehszlovák Néppárttal, termák azt válaszolta, hogy pártja választások előtt is, de főleg a válasz­tások után fog tárgyalni a néppárttal. Viszont a közös lista felállításának lehetőségét gyakorlatilag kizárta. Jozef Zieleniec közölte, hogy a Polgári Demokrata Párt nem zárkó­zik el a szlovákiai jobboldali pártot­­tal való együttműködés elől sem. (Folytatás a 2. oldalon) ^£7/ / / ^ 11/A K \jjvA • * díLL /mA (Szalay Zoltán rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents