Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-27 / 238. szám
1991. november 27. Szabad ÚJSÁG A diktatúrának nincs humorérzéke Szülővárosában járt Bacsó Péter Berkes Gyula irodalmár és színész, valamint Palotai Boris író, újságíró fia, Bacsó Péter 1928. január 6-án Kassán született. A neves filmrendező eddig 25 filmet készített, de ebből Csehszlovákiában csak hatot mutattak be. Az Amicus társaság a közelmúltban meghívta Bacsó Pétert szülővárosába, ahol ebből az alkalomból bemutatták legújabb, Vlagyimir Tvergyakov Paranya című novellája alapján készített filmjét, a Sztálin menyasszonyát. A személyes találkozást kihasználva megkértük a rendezőt, adjon interjút lapunk számára:-A tanút 1968-ban csináltam. Akkor fejeződött be Magyarországon az '56 utáni konszolidáció és éppen egy reformfolyamatnak a közepén fejeztem be a forgatást. Bizonyára sokan emlékeznek egyik jellemző mondatára, amit az egyik főhős mond: „A nemzetközi helyzet fokozódikI" Akkor is fokozódott, mert alig hogy elkészült a film. bekövetkezett a csehszlovákiai bevonulás, aminek következtében a diktatúra megkeményedett és ez tette hosszú időre „illegális helyzetbe" e filmet. Pontosabban féllegális helyzetbe. A mozikba nem engedték, de különböző intézményekben éjjelnappal vetítették - a kivételezettek számára. KISZ-táborokban, pártöszszejöveteleken... szóval, akiket meg akartak jutalmazni. Végül az a paradox helyzet állt elő, hogy többen látták a filmet féllegálisan, mint moziban. Ez megmutatta az egész magyar fejlődés ellentmondásosságát. Anekdotába illik, hogy hogyan jutott ki a film külföldre. Tíz év után elkezdték vetítését a mozikban, de külföldre nem engedték. A véletlen jött a segítségemre. Magyarországon járt a cannes-i filmfesztivál igazgatója. Ö kiválasztott egy filmet a fesztiválra, majd kivitték ót a repülőtérre. Nagy köd volt és a repülő nem indult. Ott ültek órák hosszat, nem tudtak mit kezdeni a vendéggel. S akkor a magyar exportvállalat igazgatójának mentóötlete támadt. Megkérdezte a vendéget, nincs-e kedve visszamenni a városba és megnézni egy filmet, ami körül nálunk nagy viták vannak. Megnézte a filmemet és rögtön meghívta Cannes-ba. Neki nem lehetett nemet mondani. így került ki.- Beszéljünk most a Sztálin menyasszonyáról. Nekem a film kapcsán az jutott eszembe, hogy ha Sztálin menyasszonya örült, akkor őrültnek kell lennie a vőlegénynek is. Ez az egyik dolog. A másik: egy örült rendszer törvényszerűen igazodik egy őrülthöz.- Ezzel tökéletesen egyetértek. Ennek a rendszernek a legnagyobb vétke és gyöngesége a teljes irracionalitás. Hogy egy bolondból lesz a mértékadó*,.halál angyala", akarata ellenére lesz etalon, ez ennek a totális abszurduma. Nekem az tetszett meg ebben a novellában, hogy a lány abszolút gyanútlanul végzi el ezt a „munkát". Ó kívül él a konkrét téren és időn, s akire rámutat, azt elviszik, tehát egy adott szituációban törvényszerű, hogy olyan helyzetbe jusson, amilyenbe jutott. Voltak olyan kritikai hangok, miszerint teljes képtelenség, hogy egy bolondról először azt hiszik, diverzáns. Dehát ennél sokkal képtelenebb dolgokat próbáltak beadni nekünk! Például a Rajk-perben. Ezek a találkozások Rankoviccsal a présházban... Csupa fantasztikus idétlenség.- Gilbert Keith Chesterton olyan bolondról ír, akinek a gondolkodása totálisan racionális, és ez az önmaga által létrehozott,,tökéletes" világ logikus, következetes, sót valós jelenségeken alapul, mégsincs semmi köze a valós élethez. Chesterton kimutatja, abból lesz ilyen bolond, aki hisz önmagában. Az olyan embernek, aki hisz önmagában, az őrültek házában a helye, fejezi ki Chesterton a gondolatmenetet. A diktátor is hisz önmagában.- Ugyanakkor a dolog másik oldala, hogy a diktatúrában az értelmiség lehetősége az, hogy eljátssza a bolondot. A király bolondját. És ezért engedtetik meg neki több, mint egy közönséges alattvalónak. Mert ilyen különleges viszonyba kerül a hatalommal A dolog harmadik vetülete: a diktatúrának nincs humorérzéke. Soha nem is volt. Hitlernek sem. Ugye, köztudomású tény,hogy amikor Chaplin megcsinálta 39-ben a Diktátort, Hitler kiadta az utasítást, ezt az embert meg kell ölni! Ezt bizonyítja a már említett A tanú c. filmem sorsa is. Csináltam már annak előtte is egy filmet, 67-ben, a Nyár a hegyért, melyben nagyon keményen és komolyan elemeztem a sztálinizmust. Ez nem okozott gondot. A tanú esetében az elvtársak azt nem tudták elviselni, hogy nevessenek rajtuk az emberek. Azt mondták, hogy ezek olyan „szent témák“, amiken egyszerűen nem szabad nevetni. A kritikát elviselték, de hogy kinevessék őket, azt már nem!- Világos. Az áthallások miatt. A nézők nemcsak az 50-es évek elvtársain nevettek.- Persze. Ha bejött egy tábornok, ugyanolyan volt, mint Bástya elvtárs. Kinevetnivaló. Számomra, mint filmrendező számára, ez a mai korszak is rengeteg fonákságot, szatirikus vonást hord magában, úgyhogy elhatároztam - és a forgatókönyv is kész - tavasszal el is kezdem forgatni A tanú c. film folytatását. Ennek azacíme: Megintatanú. BALASSA ZOLTÁN Magyar érdekvédelem Ukrajnában Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség október 5-én alakult meg. Az Alapítólevelet és az Alapszabályt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, llku Marion József, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Vigh János, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke látta el kézjegyével. A Szövetség létrehozásának igénye régóta élő gondolat. Ez év február 19-én Lembergben az említett három val és Kazahsztán önállósulási törekvéseivel, a megváltozott körülmények között csak az látszott megoldhatónak, hogy az Ukrajnában élő magyarokat tömörítsék egy szövetségbe. Október 5-én Kijevben az ukrajnai magyar kulturális szervezetek az észtországi, kazahsztáni magyarok képviselői, valamint a kisebbségi magyar szervezetek, a Magyarok Világszövetségének képviselője, a kijevi magyar konzulátus munkatársai és a Magyar December elsejére írták ki az elnökválasztást és a népszavazást Ukrajna függetlenségéről. Az elnöki posztra 70-en pályáznak, ám közülük a legesélyesebb Kravcsuk, akit az előzetes felmérések szerint a lakosság 52 százaléka támogat. Az augusztusi puccs óta Ukrajnában a demokratikus erők vannak előtérben, a kisebbségiek mégis tartanak a nacionalista ukrán erőktől, amelyek most is nagy hatással vannak a gazdasági és politikai életre. Fokozódik a lengyel- és oroszellenes hangulat. A szórványokban élő magyarok iránt (Lemberg, Kijev) - minthogy azoknak nem lehet területi követelésük - a viszony konszolidált. Az élesedő nacionalizmus a magyar kisebbséget is nehéz helyzetbe hozhatja. Erre is felkészült az újonnan megalakult szövetség. A gazdasági megerősödést is szem előtt tartva vállalkozásokba kíván bocsátkozni. A tagszervezetek útján egyelőre barter kereskedelmet kívánnak folytatni Lengyelországgal a Cseh és Szlovák köztársasággal, valamint Magyarországgal. Nyitottak a kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatfelvételre Szlovákia magyar szervezeteivel és magánvállalkozóival. balázs A„Fehér házasság“ Pozsonyba készül Pozsonyi vendégjátékra készül a komáromi Jókai Színház társulata és - egy számunkra egyelőre ismeretlen, jelenleg Párizsban élő magyar színművész - Varga Kata. Rózewicz. Fehér házasság c. darabjában, Paulina szerepében debütál nálunk. Ezt a müvet - „amelyben Erosz a főszereplő, a konfliktus pedig a testtől való iszonyat“ - Varga Kata menti meg „beugrásával", hiszen az ö segítsége nélkül le kellene venni a színház műsoráról. Az eredeti szereposztás szerint Paulinát játszó Varga Szilvia ugyanis a veszprémi színházhoz szerződött, és elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni az itthoni fellépéseket. A közösség viszont szereti ezt a „boldog, az állandóan visszaidézett századvégenjátszódó" történetet, amely furcsa világba enged betekintést. Elénk tárja egyrészt a felnőttek „ostoba és terrorisztikus", másrészt a két lány (Bianka és Paulina) „rémületet és csodát kiváltó“, tiszta világát. A darabot - amelynek május 17-én volt a bemutatója - Beke Sándor rendezte. A díszleteket és a jelmezeket Rátkai Erzsébet m. v. tervezte. A darabhoz Selmeczi György szerzett zenét. Bianka szerepében Kovács Ildikót láthatjuk. További szereplők: Varga Kata m. v. (Paulina), Petrécs Anna (Anya), Holocsy István (Apa), Ropog József (Nagy- Var9a apa), Cs. Tóth Erzsébet (Nagynéni), Bajcsi Lajos (Beniamin), Varsányi Mari (Szakácsnő), Bandor Éva (Fejónő), Németh István (Félix), valamint Tóth Andrea, Szabó Nóra, Vörös Lajos, Csontos Róbert, Borsányi László és Buchlovics Péter. A Jókai Színház előadásában dec. 6- án (de. 11 és este 19.30 órakor) és 7- én (19.30 órakor) láthatja a pozsonyi közönség (a Korzo Színházban) Kata színművész Fotó: Inkey Alice Rózewicz Fehér házasság c. színművét SZÉNÁSSY EDIT Anonim levelek és fekete táblák Az utóbbi időben több névtelen levelet kaptam. Csak feladójuk más, tartalmuk szinte szóról-szóra megegyezik. A mellékelt útmutatás szerint a levelet húsz példányban kell lemásolni és szétküldeni azoknak, akiknek szerencsére van szükségük. A láncot tilos megszakítani, mert aki megteszi, szerencsétlenül jár. Ám aki lelkiismeretesen továbbítja őket, számíthat rá, hogy nagy szerencse éri. A furcsa mindössze az, hogy a levélírók csupán a használati utasítást körmölték le, az eredeti továbbítandó szöveget nem. Pedig eredetileg ez egy imalánc volt, amelyet már dédapáink is ismertek. Raoul Aliiéra Kultúra és varázslat c. könyvében így ír róla: ,.Valóban ez az ima a típusa annak a formulának, amely valami csodás hatalom révén működik, a ben nefog Iáit szavak erejével. Ezt bizonyítja, hogy ahhoz, hogy működésbe lépjen, nem szükséges, hogy az, aki használja, ebbe vagy abba a lelkiállapotba helyezze magát. Elegendő, ha lemásolja, már önmagában is cselekvő hatású. S ez a hatás jóindulatú, ha az előírást betartják, rosszindulatú, ha nem követik. " Ez tehát a szómágia egyik fajtája, amelynek újabban nemcsak a névtelen, jámbor levélírók, hanem tudományos intézetek is hódolnak. Az új szlovák helyesírási szabályzat is a szómágiához ragaszkodik, amikor az 1918 előtti történelmi magyar neveket szlovák helyesírás szerint írja át. Ezt űzi a szlovák belügyminisztérium is, amikor betiltja a települések magyar nevének használatát és fekete festékkel mázoltatja át a helységnévtáblákat. Allier felfedi az ilyen viselkedés mozgatórugóit: ,,A mágiába vetett hitnek az az eredménye, hogy véget vet a nyugtalanságnak, amelyet a zavaró jelenségekkel szemben érzünk. A győzelem reményével kecsegtet amaz okok felett, amelyeket az ijedtség rejt magában. Az ember azonban drágán fizeti meg azt, amit kap tőle. Megnyugodva abban, ami ót nyugtalanította, képtelenné válik arra, hogy a tapasztalás eszközével nyúljon a dolgokhoz." Vagyis: „A civilizálatlan ember lelkében kétféle irányzat működik egymás mellett: az egyik a mi logikus gondolkodásunk rokona, a másik pedig ellentmond ennek. Az igazság az, hogy az egyik irányzat átöleli a másikat és megfojtja. “ Allier gondolatait mérlegelve önkéntelenül felvetődik a kérdés: valóban olyan nagy a különbség az úgynevezett civilizálatlan ember és korunk, tájaink emberei között? S ha már nem bírhatjuk jobb belátásra a verbális mágia művelőit, éljünk mi is az ö eszközeikkel: állíttassunk fekete színű helységnévtáblákat a magyarlakta települések határába. Még a helységneveket sem kell kiírni rájuk. Legyenek így, üresen, feketén emlékművei a második évezredben élő (szó)mágusok civilizálatlanságának. B. Z. llku Marion József festménye területi szervezet, a kazahsztáni és észtországi magyarok, valamint a Magyarok Világszövetsége képviselőinek részvételével elkezdték a koordinációs magyar központ szervezését. Az akkori politikai helyzetben az elképzelés szerint a Szovjetunió egész területén élő magyarok összefogását tervezték. Az új politikai helyzetben számolva Észtország függetlenné válásá-Köztársaság elnöki hivatalának főtanácsadója részvételével zajlott a kétnapos alakuló ülés. Legfontosabb céljukként a magyar érdekek hatásos védelmét jelölték meg. Helyi, városi, megyei és országos szinten küldötteket kívánnak bejuttatni a hivatalos szervekbe Nem akarnak a belpolitikai események és harcok puszta szemlélői lenni. Új sorozat indult... Izgalmak felsőfokon A kalandos történetek, tömény izgalmakat kedvelők népes tábora bizonyára örömmel fogadja a magyarországi Postakocsi Kiadó új sorozatának köteteit. Dan Schmidt Szerződés vérontásra című sorozatindító regénye „vérbó“ kommandós történet. A kötet hősei a Sólyom kommandó tagjai. „Ők négyen - olvasható a mutatós papírborítású mintegy 170 oldalas füzet hátsó borítóján - olyan csatákat vívnak meg, amelyekre a világon senki más nem hajlandó, de nem is képes. Túszok? Eltűnt személyek? Gyilkosságok? Terrorista bandák? Semmiség! Bármit az igazságért!" Hirtelen csapnak le, akár a ragadozómadarak. Mint például a sólyom! ... Vic Gabriel, a különítmény szíve-lelke, felkeresi volt harcostársait, s elhatározzák, hogy kimentik az őserdőben bujkáló, világmegváltást tervező, a Szovjetunió által pénzelt vérszomjas tuniszi terroristák karmai közül egy milliárdos túszként fogva tartott leányát. A kompromisszumot nem ismerő Vic Gabriel, a Különleges Erők, a CIA, a Cég volt katonája három legjobb bajtársával emberfeletti feladatot vállal magára. A legkilátástalanabb helyzetben sem adják fel a harcot. Küzdenek, céljuk elérése érdekében rendületlenül haladnak előre. Közelükben arat a halál. Bátrak, merészek... hősök. Jelszavuk: üss először, üss keményen, üss utoljára! Könyvesboltjainkban, a könyvtárakban, meg a magánterjesztőknél - igaz, eléggé eltérő áron - a Szerződés vérontásra című köteten túl már a sorozat újabb, további izgalmakat ígérő kötetei is megvásárolhatók. -zé-ell-
