Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-25 / 236. szám

Szabad ÚJSÁG 1991. november 25. hír JáN ÍARNOGURSKY, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke pénteki rádiónyilatkozatában a kormánynak a hatásköri vitákkal, valamint gazdasági és szociális következményeikkel kapcso­latos keddi nyilatkozatával kapcsolat­ban megállapította, hogy a szlovák kor­mány politikai pártok képviselőiből áll, akiknek „részben eltérő a véleményük” az államjogi elrendezés egyes kérdései­ről. Szerinte a 12:8 arányban elfogadott dokumentumnak nincs meghatározó je­lentősége, mivel nem törvény és nem is rendelet jogi és alkotmányos szempont­ból sem az SZNT, sem pedig a politikai pártokat nem kötelezi semmire. Ivan ÉARNOGURSKÍ, a Szlovák Nemzeti Tanács első alelnöke és Zász­lós Gábor miniszterelnök-helyettes szombaton, Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere pedig szombaton tár­gyalt a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­séről Wemer Münchhel, Szászország— Anhalt tartományi kormányfőjével. Habsburg ottó, az Európa Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke a hét végén Brünnben tett látogatást. Ott-tartózkodása során egyebek között megnyitotta a Páneuró­pai Unió morvaországi irodáját, vala­mint előadást tartott az Osztrák—Ma­gyar Monarchia történelméről, illetve a páneurópai eszme jövőjéről. Sajtóérte­kezletén elmondta, hogy az európai Kö­zösségekhez való csehszlovák, lengyel és magyar társulásról szóló szerződés parafálásával fontos lépést tettek meg a három országnak a kontinens államai közé történő integrálódása felé. Habs­burg Ottó sürgetni fogja az Európa Parlamentben, hogy a megállapodást mielőbb hagyják jóvá. A JUGOSZLÁVIAI válságról, ezen belül a horvátországi helyzetről és a nemzetközi álláspontról tárgyalt tegnap Prágában Jiff Dienstbier csehszlovák külügyminiszter Zvonimir Separovic horvát külügyminiszterrel. PETR PITHART cseh miniszterel­nök vezetésével tegnap délután kor­mányküldöttség utazott Spanyolország­ba. Az elutazás előtt Pithart elmondta, hogy a spanyol kormány tagjain kívül a delegáció katalán vezetőkkel is tárgyal a gazdasági, pénzügyi és kulturális együtt­működőről. Olaszország legprogresszí­vabb ökológiai ismereteinek és cseh­szlovákiai alkalmazásuknak a prezentá­lására hivatott az a környezetvédelmi szimpózium, amely ma kezdődik Prágá­ban. A tanácskozáson tizennégy olasz cég vezetője tájékoztatja majd a cseh­szlovákiai érdeklődőket a különféle „környezetvédő” berendezések gyártá­sáról és felhasználásáról. POZSONYBAN mintegy kétszáz résztvevő volt jelen szombaton azon a nyilvános nagygyűlésen, amelyen min­denekelőtt a polgároknak a tömegtájé­koztató eszközökben játszott szerepe került terítékre. A résztvevők az össze­jövetel eredetileg meghirdetett helyszí­néről a csehszlovák államiság emlékmű­vétől átvonultak a Polgári Demokrata Unió—NYEE székházához, ahol a Hel­sinki Polgári Gyűlés, az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja, a Human moz­galom, a Közös Államért polgári kezde­ményezés és több más szervezet képvi­selői élesen bírálták a hírközlő eszközök és egyes politikai pártok tevékenységét. A DEMOKRATIKUS SZLOVÁKI­ÁÉRT MOZGALOM Választmánya szombaton egyértelműen megerősítette a DSZM politikai grémiumának novem­ber 18-i nyilatkozatát, amelyben a moz­galom elutasította Václav Havel köztár­sasági elnök kezdeményezéseit. Nyugat-szlovákiában végé­hez közeledik a cukorrépa feldolgozása. A dunaszerdahelyi cukorgyár a felvásá­rolt 199 700 tonna cukorrépából már 149 610 tonnát feldolgozott, s 16 445 tonna cukrot állított elő. A CHEB melletti pomezíi határát­kelőhelyen a prágai Nemzeti Galéria igazgatója a németországi hatóságoktól pénteken vehette át azt az eredeti Picas­­so-képet, amely egyike volt a májusban elrabolt négy festménynek. Az előző hármat a rendőrség már július 12-én megtalálta. Az utolsóra Bajorországban bukkantak. A HÉT VÉGÉN tartották meg nyol­cadik országos konferenciájukat a mé­hészkutatók és -újítók. A tanácskozáson a lengyel, a román és a magyar méhész­szervezet képviselői is részt vettek. Az FMK lépjen ki! (Folytatás az 1. oldalról) Zalabai Zsigmond nem érkezett meg Kassára, így délután Grendel Lajos a Kettéhasadt irodalom cfmű korreferátumában a múlt rövid át­tekintésével kezdte, mely megtépáz­ta az értékrendet és kipusztította az önreflexiót. Az írók azt hitték, hogy a középszerű művek késleltethetik a magyar kisebbség beolvadását. Ez veszélyes illúzió volt. Nálunk, a sajá­tos történelmi torzulások folytán, az irodalom hasadása nem a nemzedé­kek törésvonalai mentén alakult ki. Most, az újraértékelés kezdetén a hasadás csakis a dilettantizmus és a hozzáértés között húzódhat. Csanda Gábor Mit ér az ember, ha fiatal és irodalmár? címmel töb­bek között kitért Hizsnyai Zoltán: Vízilovak és más totemállatok, az Irodalmi Szemlében megjelent írá­sára. Csanda véleményére Tőzsér Árpád előadása során keményen vá­laszolt. Az ezzel kapcsolatos élénk vitába sokan bekapcsolódtak. A konklúzió tán úgy foglalható össze, hogy habár Hizsnyai Zoltán Fábryt bíráló írása szándékában elfogadha­tó, ám a megformálásában méltat­lan Fábryhoz. Este a Thália Színházban a mis­kolci Holnap című lap mutatkozott be. A miskolci színház művészei szólaltatták meg a lapban megje­lent műveket. Vasárnap két előadásra került sor. A romániai Gáli Ernő Fábry Zoltán és az erdélyi magyar kultúra kapcsolatáról értekezett. Arról az ösztönző hatásról, melyet a szlo­­venszkói szellemi élet nyújtott az er­délyieknek az impériumváltás után, de a Prágai Tavasz idején is. Ma, amikor újra szaporodnak Romániában és Szlovákiában az in­tő jelek, a törzsi indulatok dagálya fojtogat mindennemű másságot, Fábry Zoltánt megkerülni nem le­het. Tóth László A hallgatás évei és a naplóíró Fábry Zoltán című előadá­sát nem kell ismertetnem, mivel az teljes terjedelmében a napokban je­lent meg az Új Szó hasábjain. Az újfent élénk vitában Grendel Lajos is — Fábry ürügyén — kitért a mai helyzetre. A stószi író minden porcikájában politikusi alkat volt, s így az aktuálpolitikai vélemények nem tértek el az előadások szelle­métől. Grendel felszólította az FMK-t, hogy ebből a kormányból lépjen ki, mert az, ami Gustáv Husák halálá­val és temetésével kapcsolatban tör­tént, nemcsak a szlovákiai magyar­ság, hanem a novemberi forradalom arculcsapása is. Ezt a követelését a jelenlevők teljes mértékben támo­gatták. BALASSA ZOLTÁN Marián Calfa a televízióban Nyugtázta az elnök javaslatait Natfa Petrová kormányszóvivő tájékoztatása szerint tegpap délelőtt tíz órakor Marián Calfa miniszterelnök vezetésével tanácskozást tartott a szövetségi kor­mány tizenkét tagja, s megvitatta a végehajtó hatalmi hatáskörök új alkotmányos feloszlására vonatkozó javaslatot A végehajtó hatalom tervezett koncepciója — föderáció hatásköreinek meghatározása — abból indul ki, hogy az államot a területtel, az állampolgársággal s az államhatalom szuverenitásával definiálják Azzal összefüggésben, hogy a vaslat kidolgozásának filozófiáját köztársasági elnök rendkívüli jogkö­röket követel magának, Marián Cal­fa kormányfő a Tíz perc a miniszter­­elnökkel című péntek esti televíziós műsorban a következőket nyilatkoz­ta: „Úgy vélem, hogy az elnök úr azt tette, ami államfőként a köteles­sége: gondoskodni arról, hogy le­gyen eszközünk az állam hatékony működésének szavatolására.” A szövetségi miniszterelnök a to­vábbiakban megállapította: a hatás­köröknek a föderáció és a tagköztár­saságok közötti eddigi felosztásával a direktív centralisztikus kompetenciák föderációból átkerültek a tagköztár­saságokba. Hangsúlyozta, hogy az ál­lami mechanizmus működésének ér­telmezésére vonatkozó kormányja­azoknak a hatásköröknek meghatá­rozása képezi, amelyekre a gazdasá­gi és politikai rendszerváltás szem­pontjából a közös államnak szüksé­ge van. A tervezetet a kormány szer­dai ülésén tárgyalják meg. Ha jóvá­hagyják, akkor a hét végéig a három törvényhozó testület és a két tag­köztársasági kormány elé terjesztik. A költségvetési tárgyalásokról szólva elmondta, hogy ennek során az elosztás korábbi értelmezéséből indulnak ki, igaz, bizonyos módosí­tásokkal. Calfa szerint a harmincöt százalékos „föderális részesedés­nek” nem szabad változnia. Egyút­tal felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés kérdése szorosan ösz­­szefügg a hatáskörökkel. / • Mondják meg a hibáit Kárpátalján szóltak a harangok Kárpátalján már hagyománnyá vált, hogy november utolsó vasár­napján kegyeletteljes megemlékezésekre kerül sor. Azokra emlékeztek immár harmadik alkalommal, akiket a háború végén az oroszok hur­coltak el. Mint ma már köztudott, akkor minden magyar férfit — 18 éves kortól 50-ig — deportáltak szülőföldjéről. Tegnap délután 13 órakor negyed óráig zúgtak a harangok, minden templom tornyában — felekezetre való tekintet nélkül. Este az abla­kokban égő gyertya figyelmeztetett a semmivel sem igazolható tragé­diára. Volt ablak, amelyben négy gyertya is égett... (BZ) (Folytatás az 1. oldalról) mintha a csehek le akarnák söpörni a politikai porondról a leghíresebb szlo­vák politikust” — fűzte hozzá. A rádióműsorban Václav Havel az egy héttel ezelőtt előterjesztett javasla­taihoz is visszatért. Megismételte, hogy eléggé meglepődött, de egyúttal nagyon is örült, hogy kezdeményezésére sok szervezet, párt, mozgalom és egyén rea­gált, mivel aggódott, hogy a polgárok apátiába estek, s csak szidni képesek. Az államfő közölte, hogy az első két törvényjavaslatát — az új alkotmány el­fogadásáról és a népszavazásról szólót — már a parlament elé teijesztette. A törvényhozó testületekre és a Szövetsé­gi Gyűlés esetleges feloszlatásának fel­tételeire vonatkozó két további javasla­tát a héten készül beterjeszteni. Mint mondta, a választási törvény javaslatát december első napjaiban bocsátja a parlament rendelkezésére. Václav Ha­vel szerint nem valószínű, hogy a Nem­zetek Kamarájának képviselői blokkol­nák mind az öt tervezetet. Az államfő végezetül nyilatkozott a „patthelyzet miatti felelősségéről” is, amelyről egyes politikai pártok beszél­nek. Azt mondta, hogy elfogadja a kriti­kát, azonban egyúttal felkérte azokat, akik „szemére vetik hibáit”, hogy konk­rétan mondják meg: mikor és milyen hi­bát vétett. „Ez nagy segítség lenne szá­momra, viszont eddig ezt még senki sem mondta meg”—jelentette ki Havel. Beszélni akart, de nem hagyták (Folytatás az 1. oldalról) a Polgárok Felhívása nevű kezdemé­nyezés petíciós bizottsága rendezett november 21-én Prágában. Az össze­jövetelen a köztársasági elnök beszé­det mondott, ön nem. Miért? — Eredeti szándékom az volt, hogy én is szólok a tömeghez. A szer­vezők azonban nem adtak lehetősé­get arra, hogy beszéljek a Melantrich erkélyéről, ahol két évvel ezelőtt Václav Havel társaságában álltam. • Mit szeretett volna mondani? — Az összegyűltekkel közösen ki szerettem volna fejezni akaratomat és a Szövetségi Gyűlés akaratát a közös csehszlovák államiság megőr­zésével és azzal kapcsolatban, hogy ez a két közeli nemzet többségi aka­ratává váljon. Szándékomban állt, hogy tájékoztatást adjak a Szövetsé­gi Gyűlés Elnökségének előző napi határozatáról, amelyben a testület a képviselői klubokhoz is fordult, hogy kezdjenek tárgyalásokat az új alkotmánynak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szerveiről szóló fejezetéről, amelynek javaslatát a parlament alkotmány-előkészítő bi­zottsága dolgozta ki, valamint az új választási törvény kidolgozásáról is. Szerettem volna hangsúlyozni, hogy a csehszlovák államiságot az új de­mokratikus elveknek megfelelően kell fejleszteni, hogy ez bonyolult munka, de nem szabad elveszteni türelmünket, hanem a tolerancia s az egyetértés elvei szerint kell eljár­nunk, építenünk a jogállamot. A Szövetségi Gyűlés Elnökségé­nek nevében ki szerettem volna je­lenteni, hogy a Szövetségi Gyűlés a Együttélés politikai mozgalom losonc TISZTELETTEL MEGHÍVJUK . A PALÓC RÉGIÓ önkormányzatainak regionális nagygyűlésére, amelyet 1991. november 29-én, pénteken 17 órakor tartunk LOSONCON a Csemadok székházában, Fuőík utca (volt Erzsébet utca) A nagygyűlésen előadnak Batta István, Bilecz Endre, Duray Miklós, Kovács Gábor és Pál József parlamenti képviselők. Főbb témáink: az önkormányzatok együttműködése, kulturális kapcsolatok, környezetvédelem, vállalkozások és iskolakapcsolatok kialakítása. Az önkormányzatok társadalmi szervező funkciója a jövőben döntő szerepet fog játszani a dél-szlovákiai magyarság sorsának alakulásában, mivel várható, hogy a jelenleginél nagyobb poli­tikai szerep hárul rájuk Az ő tevékenységűktől függ hogy milyen jogokat lehet majd kiharcolni a nemzeti kisebbségeknek, ezen belül természetesen számunkra, magyarok számára is. Elképzelésűnk egy olyan regionális szerveződés újra&zflletése, amely évszázadok alatt természetszerűen alakult ki. A magyarság egyik ilyen lakóterülete a palóc vidék. („Abaúj és Zemplén varmegyéktől kezdve nyugatra Középpontja Heves, Gömör, Borsod, Nóggőd és Hont vármegyékben terül el az igazi palóc vidék. ” — idézet A PALLAS NAGY yLEXIKONABÓL, XIII. kötet, 747, old.) _____________________________ tagköztársasági nemzeti tanácsok­kal közösen továbbra is végre kíván­ja hajtani az 1989 novemberében el­kezdett gyökeres demokratikus tár­sadalmi változtatásokat és fejleszte­ni szeretném a parlamentarizmust, amely a demokratikus állam alapja. Szándékomban állt aláhúzni, hogy ezekben a napokban is emlé­kezzünk elődeink hagyatékára. Ar­ra, hogy együvé tartozunk, amit kapcsolataink története és az 1989 novemberi események is alátámasz­tanak. Hogy a jelenlegi problémák áthidalására és arra törekedjünk, hogy járuljunk hozzá a Közép-Eu­­rópa e térségében annyira fontos és szükséges politikai stabilitás elérésé­hez. Fel kívántam szólítani az állam­polgárokat, hogy úgy éljünk, dolgoz­zunk és cselekedjünk, hogy a két nemzet megelégedettségére őrizzük meg a csehszlovák államiságot. Q Közlemények ) A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya és a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ tisztelettel érte­síti az érdeklődőket, hogy az V. Városi Kulturális Napok zárórendezvényére, a II. POZSONYI MAGYAR DUNA BÁL-ra 1991. november 30-án szomba­ton 19 órai kezdettel kerül sor a MŰVELŐDÉSI és PIHENŐ PARK nagytermében. A 180 koronás jegy árában benne­­foglaltatik a belépődíj és a vacsora. Jegyek válthatók a Csemadok épületében: Május 1. tér 12, Po­zsony. Telefon: 534-31 * * « A brünni KAFEDIK diákklub ér­tesít minden volt tagját és kedves érdeklődőt, hogy 1991. november 29-én, pénteken 19 órai kezdettel kerül megrendezésre a hagyomá­nyos KAFEDIK-bál. Helyszín: ÉRSEKÚJVÁR, Cse­­madok-székház. Devizapiaci árfolyamok J Érvényben: 1991. november 25-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam I egységre, koronában Angol font 51,14 52,18 51,66 49,83 52,97 51,40 Ausztrál dollár 22,57 23,03 22,80 21,63 23,33 22,48 Belga frank (100) 86,85 88,61 87,73 84,65 89,93 87,29 Dán korona 4,60 4,70 4,65 4,47 4,77 4,62 Finn márka 6,62 6,78 6,69 6,40 6,88 6,64 Francia frank 5,24 5,34 5,29 5,10 5,42 5,26 Görög drachma (100) 15,72 16,04 15,88 14,67 16,21 15,44 Holland forint ír font 15,88 16,20 16,04 15,46 16,44 15,96 47,74 48,70 48,22 46,06 49,42 47,74 Japán jen (100) 21,97 22,41 22,19 24,39 22,71 22,05 Kanadai dollár 25,08 25,58 25,33 24,38 25,94 25,16 Luxemburgi frank (100) 86,85 88,61 27,73 83,79 69,91 86,85 Német márka 17,89 18,25 18,07 17,61 18,53 18,07 Norvég korona 4,54 4,64 4,59 4,41 4,71 4,56 Olasz líra (1000) 23,66 24,14 23,90 23,06 24,50 23,78 Osztrák schilling 2,54 2,60 2,57 2,51 2,63 2,57 Portugál escudo (100) 20,33 20,75 20,54 19,42 21,04 20,23 Spanyol peseta (100) 28,08 28,64 28,36 27,31 29,01 28,16 Svájci frank 20,11 20,51 20,31 19,78 20,84 20,31 Svéd korona 4,87 4,99 4,94 4,75 5,07 4,91 USA-dollár 28,50 29,08 28,79 28,-09 29,49 28,79

Next

/
Thumbnails
Contents