Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-23 / 235. szám
12 Szabad ÚJSÁG 1991. november 23. c Hírkosár Az I. jégkorongliga 20 fordulója után Aki bízik Istenben Wynton Rufer, azaz Kiwi a brémai labdarúgócsapat egyik tehetsége. Neve németes csengése ellenére nem árul el sokat. A huszonkilenc éves fiatalember messziről jött Németországba, Új-Zélandról származik. „Ötévesen már rugdostam a labdát, emlékszem, akkor majdnem térdig ért a bőrgolyó. Először Uj-Zéland-i szülővárosomban Wellingtonban játszottam, majd tizennyolc évesen Angliába utaztam próbajátékra, a másodosztályú Norwich Cityhez. Két év múlva, 1982-ben az Új-Zéland-i válogatottal részt vettem a spanyolországi világbajnokságon. Itt figyelt fel rám az FC Zürich menedzsere és a Mundial után rögtön szerződtettek is. 1989-ben igazolt le a Werder Bremen, Rehhagel edző látott meg és vitt el Brémába. Azóta itt kergetem a labdát. Szerződésem a mostani, tehát az 1991/92-es bajnokság végéig szól. Hogy mi lesz utána? Valószínű, hogy maradok. Ha esetleg nem tartanak rám igényt, akkor megyek tovább. Ilyen a profi élet... Sokan kérdezték tőlem miért nem rögbizni kezdtem Új-Zélandon, hiszen ez nagyon népszerű sportág mifelénk. Csináltam én mindent: atletizáltam, úsztam, rögbiztem, teniszeztem, kosaraztam — de a foci volt a mindenem. A brazilokat bámultam, csodáltam kiskoromban. Akkor eldöntöttem, ha belepusztulok is, focista leszek. Angliában és Svájcban már szerencsét próbáltam. Szerintem az angolok racionális futballt játszanak, hosszú labdákkal, sok futással. A német foci játékosabb, de nagyon kemény és gyors. Egyébként a technikás játékot szeretem, így Olaszországban szívesen futballoznék.” Kiwi érdekes ember. A zakóján mindig ott viseli a kis jelvényt a következő felirattal: Jézus szeret! Állítása szerint ez a talizmánja. Nagyon fontos neki ez a jelvény. Olyannyira, hogy állandóan magával hordja. „Szinte mindig együtt vagyok Jézussal. Úgy érzem, ő mindenben a segítségemre van.” Mi lenne a megoldás? Közel másfélmillió dollárral lett gazdagabb ezidén Boris Becker. A háromszoros wimbledoni győztes életéről szóló dokumentumfilmel nemsokára műsorra tűzi egy magán tévétársaság. Kell ennél több? „Nagyjából elégedett vagyok ezzel az évvel. Amit nem sikerült elérnem, csakis magamnak köszönhetem.” Mondják, sok problémája van az egészségével. Állandóan sérülésekkel bajlódik. ő nem veszi ezt olyan komolyan. „Nem tudom, miért kerítenek ennek akkora feneket. Merem állítani, hogy egészségi állapotom nem rosszabb, mint bármelyik más teniszezőtársamé. Személy szerint csodának tartom, hogy Edberg képes volt megnyerni az US Opent. Saját szememmel láttam őt a fájdalomtól fetrengeni az öltözőben. Nem kell nekem magyarázni. Tudom, hogy ez a sport milyen következményekkel jár. De egy ujjamon meg tudom számolni azokat a teniszezőket, akik ezzel nincsenek tisztában. így csak azt tudom mondani, ez mindenkinek a saját ügye...” Hol a kiút? Ki ne emlékezne Gerd Müllerre, aki a ’70-es években a „nemzet bombázója” címet érdemelte ki. A közönség akkoriban csodálta, mára már inkább aggódnak érte. A Bayern München és az NSZK egykori gólzsákja ugyanis az alkohol rabja lett és élete válságba került. A negyvenöt éves Müller naponta öt liter bort iszik meg, jelenleg munkanélküli, hiszen vállalkozásai sorozatban mentek csődbe, s ahogy ilyenkor lenni szokott, magánélete is válságba került. A volt sztár most egy német klinika lakója, s egész Németország reméli, hogy a tízhetes intenzív alkoholelvonó kúrán sikerül leszoktatni káros szenvedélyéről. „Azt csinálom, amit kell. Semmi mást. A többit majd meglátjuk.” A Bayern volt csatára annak idején korán, elhamarkodottan vonult vissza. Előbb Münchenben nyitott egy sportüzletet, majd Floridában egy éttermet, azonban mindkét vállalkozása csődbe ment. Müller azonban a minap negatív szenzációt szolgáltatva került a bulvárlapok címoldalára. A csatárral történt kellemetlen eset együttérzést váltott ki az egykori társakból, akik ma fontos szerepet töltenek be a német labdarúgásban. „Nem szeretem, ha anyáskodnak fölöttem. Tudom, mindezt azért csinálták, hogy végre felfigyeljenek rájuk. S így mindenki előtt nevetségessé váltak.” Áz egykori munkatársak Gerd Müller kijelentését az alkohol rovására írják. Hetente látogatják őt a klinikán, s remélik, Müller gyógyultan távozik majd a ^kezelésről._______________________________________________________^ Kicsit szokatlan, de... Nyugaton ismét új éllovas van Az elmúlt héten egy örvendetes tény mellett két szomorú statisztikai adat szürkítette az amúgy sem rózsaszínű első osztályú bajnokságot. A 21 mérkőzést átlagban már csak 2428-an figyelték, s ez több mint háromszázzal kevesebb a múlt hetinél. Hasonlóan rossz hír, hogy továbbra is sok „forrófejű fiú nem fért a bőrébe”. Egyre több a szabálytalanság, s egyre több a sérült is. A büntetőpadok lassan már „melegebbek” a cserepadoknál. A kiállításokhoz fűződik az egyetlen pozitívum is. Előrehaladásnak számít, hogy a csapatok már 16 százalékos eredményességgel használták ki az emberelőnyös helyzeteket az eddigi tizenhárommal szemben. sen, jövőre mindketten a nemzeti ligákban találhatják magukat. Ez a hét sem múlt el újoncavatások nélkül. A négy „zöldfülű” közül a vítkovicei kapus, Honaizer bemutatkozása jelentett üde színfoltot. A mindössze 18 éves portás nagyban hozzájárult a Slovan elleni fölényes győzelemhez, s a négy bekapott gól ellenére Zlínben is csapata legjobbja volt. Akárcsak a litvínovi Caloun, akit akár a hét játékosának is nevezhetnénk. Csapatának kladnói és a Sparta elleni fölényes győzelméhez öt találattal és négy gólpasszal járult hozzá. A pilzeni fanatikus szurkolók türelme ezúttal gyönyörű rózsát termett. A liga leglátogatottabb stadionjában, a ákoda-csamokban (közel 4000 az átlagnézőszám) a brünniek legyőzésével kamatoztatták Ökölvívó-vb, Sidney prágai sikerüket Strakáék és megérdemelten listavezetők. A legnagyobb meglepetést §upler edző védencei szerezték a trencséni sportcsarnokban. A katonák feletti derült égből gyilkos mennykőként csapott le a Haná parti villám. A hasonlatnál maradva az Olomouc villámrajtot véve (Rehák már a 15. mp-ben megszerezte a vezetést) aratott meglepő győzelmet Kolníkék felett. Ennek ellenére tovább nőtt a katonacsapat előnye. Az üldözőboly pedig már a keleti csoportban is kiegyenlítettebb. Két csapat továbbra is hagyományaihoz méltatlanul szerepel. A Slovan és a Bmo akár már most keresheti azt a bizonyos utolsó szalmaszálat. Ha nem kapaszkodnak elég erő-Nyugati csoport 1. Plzen 20 12 2 6 69:58 26 2 Pardubice 20 10 4 6 65:56 24 3. Kladno 20 10 5 5 71:68 24 4. Jihlava 20 11 1 8 66:55 23 5. Litvinov 20 8 4 8 92:82 20 6. Sparta 20 9 2 9 79:71 20 7. Brno 20 3 2 15 55:87 8 Keleti csoport 1. Trencín 20 14 1 5 95:77 29 2 KoSice 20 9 3 8 77:69 21 3. Zlín 20 7 7 6 69:71 21 4. Olomouc 20 8 2 10 70:76 18 5. Vítkovice 20 7 4 9 76:82 18 6. Poprad 20 6 4 10 60:77 16 7. Slovan 20 3 5 12 58:73 11 D. Tok Ernő Az utolsó leheletig... Sidneyben mára virradóra befejeződött <.z ökölvívó vb. Mi azonban — érthetően — csak a döntők első feléről tudunk beszámolni, mivel hat súlycsoportban már tegnap eldőlt az aranyérem sorsa. Azok érdekessége volt, hogy a hat súlycsoportban döntőbe került négy kubaiból csak kettő tudott győzni, míg a két szovjet döntősből egyik sem. A további négy aranyérmen amerikai, bolgár, német és olasz öklöző osztozott. Egyébként az elsó napi döntök legjellemzőbbje, hogy minden összecsapáson szinte az utolsó leheletig küzdöttek az ellenfelek, hiszen egy döntő sem ért véget idő előtt. Meglepetést elsősorban három súlycsoportban lehetett elkönyvelni. A pehelysúlyú bolgár Todorovnak a kubai Carrion elleni győzelme mindenképpen ez, bár itt a bírók is besegítettek jócskán. Kevesen várták a német Rudolph győzelmét a szovjet Grigorjan ellen, míg az olasz Russo Lebzjak (szovjet) elleni győzelme valóban szenzáció. Persze, azt sem várták sokan, hogy a holland Vanderlijde 9 percig állja a sarat az amatőrboksz egyik legnagyobb alakja a kubai Savon (nehézsúly) ellen. A váltósúlyú (67 kg) döntőben az erőboksz dominált a kubai Hemandez és a német Otto között. Az olimpiai bajnok Nincs benne semmi különleges A futócéllövés a kívülálló számára valahogy másnak, titokzatosabbnak vagy éppen furábbnak tűnik, mint a többi szakág. Nos, Solti Attila, becenevén Sola mégis ennek a sportágnak a hódolói közé tartozik. 1984-ben junior Európa-hsgnok (egyéniben), 1986-ban egyéniben felnőtt világbajnok, 1989-ben egyéniben és csapatban felnőtt világbajnok, 1991-ben pedig csapatban Európa-b^jnok. Rendkívül egyszerű az egész. Mozgó célpontra lövünk, 10 méteres távolságról, egy négyszeres nagyítású távcsővel felszerelt fegyverrel. A cél egy 2 méter széles nyiladékon halad át, ekkor lehet eltalálni. A mi versenyszámunk tulajdonképpen egy „stilizált vadászjelenet”. Nem véletlen, hogy egykoron futószarvas-, majd legutóbb futóvad-lövésnek nevezték. Ez utóbbi esetben egy vaddisznó-kontúrban volt a céltábla... A célpont két sebeségi, úgynevezett gyors és lassú fokozatban mozog. Az előbbiben kettő és fél másodpercig látható a cél, az utóbbiban öt másodpercig. Egyformán harminc-harminc lövést adunk le, ez alkotja az alaperedményt: az ennek alapján számított sorrend első hat helyezettje pedig ezután egy külön finálét lő, így alakul ki a végső eredmény; ebben a döntőben viszont mindenkinek már csak tíz lövése van. Nagyjából enynyi. — A finálé 1985-ös bevezetése egy kicsit módosította az erős viszonyokat, sokan ki nem állhatják ezt a rendszert.. — Kétségtelen, hogy a módosítás nem a lövő érdekeit szolgálta, hiszen nagy idegi megterhelést jelentett, de tudomásul kell venni, hogy a sportág fejlődése ezt követeli. — A sportlövőkről úgy tartják, kötélből vannak az idegeik... — Akkor én a szabályt erősítő kivétel vagyok, ugyanis általában rettentően izgulok. Aztán lövés közben ez az egyik pillanatról a másikra elmúlik. — Az év nagy részét idén Ausztráliában töltötte, ez segített a régi forma megtalálásában? — Feltétlenül, a környezetváltozás, a megszokottól eltérő munka felfrissített. Szükségem volt a feltöltődésre, többek között ezért is fogadtam el az ausztrálok meghívását, amikor felkértek, hogy edzőként dolgozzam egy idényt náluk. Sajnos, ott nincsenek kimondottan profi versenyzők, így elsősorban nem is a szigorúan vett szakmai szempontokból volt hasznos a kint eltöltött idő. Rengeteget tanultam viszont menedzselési oldalról, ami szerintem legalább olyan fontos manapság, mint a célratartás. — Nem járt szakmai visszaeséssel a hosszú távoliét? — Egy kicsit elment tőlem a mezőny, ez azonban cseppet sem zavar, sőt újra van hajtóerő, ismét olyan cél lebeg a szemem előtt, amelyet nagyon el akarok émi. — Mennyire kedveli az edzéseket? — Tömören fogalmazva, utálom... Nincs hangulat, nincsenek ellenfelek, legszívesebben kihagynám az egészet az életemből. — Érdekes, hogy külföldi vetélytársai közül az egyik legnagyobb, a német Jakosits szintén félig magyar... — Sokszor edzettünk együtt, nagyon jó barátságban vagyunk. Tudom például azt is, hogy azokon a versenyeken, ahol nincs szigorú ellenőrzés, nyolcszoros nagyítású távcsövet használ... Vagyunk olyan jóban, hogy átsiklom az ilyen apróságok felett. — Éveken át nyílt titok volt, hogy a sportolövők nemcsak ilyen „apróságokkal” igyekeznek növelni a teljesítményt... — Ha bárkit név szerint említenék, az gyanúsítgatás lenne, hiszen nincs bizonyíték... — Az olimpián kívül mindent megnyert, ami megnyerhető. Elégedett ed-, digi pályafutásával? —Talán akkor sem lennék elégedett, ha olimpiai bajnok lennék... N.I. papírsúlyú (48 kg) amerikai Griffin ugyan esélyesnek számított, de egy kubai — Marcelo — ellen ezt sosem lehet tudni... EREDMÉNYEK (elöl a győztes) — 48 kg: Griffin (USA)—Marcelo (kubai) p. gy.; 54 kg: Todorov (bolgár)—Carrion (kubai) p. gy.; 60 kg: Rudolph (német)—Grigorjan (szovjet) p. gy.; 67 kg: Hemandez (kubai)—Otto (német) p. gy.; 75 kg: Russo (olasz)—Lebzjak (szovjet) p. gy.; 91 kg: Savon (kubai)— Vanderlijde (holland) p. gy. Olvasóink már valószínűleg tudják, hogy megszületett-e a magyar ökölvívó sport első világbajnoki címe. Ugyanis közép-európai idő szerint ma hajnalban, a döntő második napján az első párban (51 kg) lépett szorítóba a magyar Kovács István egy dél-koreai ökölvívó ellen. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a papírsúlyú amerikai Griffin doppingvizsgálatának eredménye pozitív volt, és ezért diszkvalifikálták. -m-Mesterek Tornája I. labdarúgóliga Hazai győzelem Tegnap a 14. forduló előrehozott mérkőzésén a toronyesélyes Sparta csak kínkeserves 2:1 arányú győzelmet aratott a prágai katonacsapat ellen. Az első játékrészben meglepetésre a Dukla szerzett vezetést a 17. percben J. Kostelník révén, aki Vrabec beadását közelről a hálóba pofozta. A nehéz talajon sokáig meddőnek bizonyultak a hazai rohamok. A Dukla védői Rada vezényletével sokáig ellenálltak a hazai támadásoknak. A bajnokcsapat csak a 68. percben egyenlített Laviőka góljával. Sokáig úgy tűnt, hogy pontosztozkodással érvéget a találkozó. Végül is a szerencse a hazaiak mellé szegődött, akik az Oräola kezezéséért megítélt büntetőt Kukleta révén érvényesítették. A kemény mérkőzésen a játékvezető a 83. percben kiállította a hazai Fr^deket. A BEK-ben nagyszerűen szereplő hazai csapat ezúttal valóban Fortuna istenasszonynak köszönhetően tartotta otthon a két bajnoki pontot. A mérkőzést a hideg idő ellenére három és fél ezren tekintették meg. Sparta—Dukla 2:1 (0:1) Sparta: Kouba-Jeslínek, Jifí Novotny, Vrabec, Némec (Horüák)-Frydek, Chovanec, Némeéek, Laviéka-Mistr, Kukleta. Dukla: P. Kostelník-Pivarnfk, OriSola, K. Rada, JanSta-Nedvéd, Foldyna, Urban, Nosicky-J. Kostelník (Puéelík), Jifí Novák. Góllövők: Laviéka, Kukleta (11-esből), ill. J. Kostelník. Játékvezető: Wencl. A magyar LOTTO 47. játékhetének nyerőszámai: 16, 21, 25, 37, 86 Novotná az elődöntőben New Yorkban a negyeddöntők mérkőzéseivel folytatódott a női teniszezők Mesterek Tornája. Az eddigiek során nem lehettek meglepetésnek szemtanúi a Madison Square Gardenbe kilátogatók. Most viszont már a negyeddöntő első összecsapásán robbant a bomba: a nyolcadik helyen kiemelt Jana Novotná legyőzte a második helyen kiemelt, toronyesélyes német Steffi Gráfot. Novotná remekül adogatott az egész mérkőzés alatt, s csupán a második játszmában volt kisebb megingása. Jól kezdett a csehszlovák teniszezőnő, már a negyedik játékban sikerült elnyernie Graf adogatását, s így győzedelmeskedett az első játszmában. A folytatásban magára talált Graf, s egyenlített. A mindent eldöntő harmadik játszmában Novotná valósággal bemutatót tartott, mindössze egy game-t engedélyezett Gráfnak. Az elődöntőben Novotná Navratilovával mérkőzik. — Amikor az év elején Ausztráliában sikerült legyőznöm Gráfot, azt hittem, többé sosem szenvedek vereséget tőle. Nos, azóta többször is könnyedén kikaptam tőle. Csak most sikerült azt játszanom, amit szerettem volna. S ennek meg is lett az eredménye. Nagyon boldog vagyok, hogy végre New Yorkban is tudásomhoz méltóan szerepelek, hiszen eddig ebben a városban még sosem értem el figyelemre méltó eredményt Úgy gondolom, hogy életem eddigi legjobb fedettpályás teljesítménye volt a mostani — nyilatkozta a mérkőzés után Jana Novotná. — Sokkal idegesebb voltam, mint Jana, hiszen kívülről teljesen más a tenisz. Szerintem az adogatások milyensége döntött, s ebben Jana volt a jobb. Gráf nem játszott rosszul, sőL Ez is növeli Novotná győzelmének értékét — vélekedett a találkozóról Hana Mandlíková. Eredmények: Navratilova—A Sanchez 1:6, 6:4, 6:2, Novotná—Graf 6:3, 3:6, 6:1. Helena Suková sérülése nem bizonyult komolynak, így csütörtökön már pályára léphetett a párosok küzdelmében. Sanchezzal az oldalán azonban 4:6, 2:6 arányú vereséget szenvedtek a Navratilova, Shriver kettőstől.
