Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-22 / 234. szám
/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Jóváhagyták az új román alkotmányt Az RMDSZ ellene szavazott A román parlament tegnap Bukarestben jóváhagyta Románia új alkotmányát. Az előterjesztett javaslat mellett az 511 szenátor és képviselő több mint kétharmada szavazott Péntek, 1991. november 22. I. évfolyam • 234. szám • Ára 2,30 korona Mint ismeretes, az új román alkotmány elfogadásához kétharmados többségre volt szükség, amelyet a Nemzeti Megmentési Front egymaga is elért volna. Az alkotmány ellen szavaztak a legjelentősebb ellenzéki politikai pártoknak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagjai, illetve kevés kivétellel a Nemzeti Liberális Párt képviselői, akikhez további ellenzéki honatyák, főleg környezetvédők csatlakoztak. A szavazásra viharos légkörben került sor. A kormányzó Nemzeti Megmentési Front tagjai hazaárulással és a „román nép érdekeinek elárulásával” vádolták meg az ellenzéket, tehát az RMDSZ-t is. Az ellenzék képviselői elutasították a vádaskodásokat, s követelték, hogy érvényesüljenek a demokratikus elvek. A román parlament által tegnap jóváhagyott alkotmányról még népszavazást is tartanak. Ha az eredmény pozitív lesz, akkor az alaptörvényt az államfő kihirdeti. Havel-jelenés a Szövetségi Gyűlés Elnöksége előtt A parlament a demokrácia virága Prágában tegnap délelőtt 9 órakor rendkívüli ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, amely a tanácskozásra meghívta Václav Havel köztársasági elnököt. A találkozót az elnöki hivatal és a Szövetségi Gyűlés között támadt feszültség okának tisztázása tette szükségessé, ugyanis egyes hírközlő szervek úgy interpretálták Václav Havel vasárnapi tévébeszédét, mintha kétségbe vonta volna a Szövetségi Gyűlés és a két tagköztársasági parlament legitimitását. Az ülésen történtekről Szőcs Ferenc, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja telefonon tájékoztatta lapunkat: Vajon meg tudják-e érteni (értetni) a másik szándékát? Václav Havel és Alexander Dubéek a parlament elnökségi tagjainak tegnapi tanácskozásán (CSTK-felvétel) Václav Havel tapogatózó tárgyalásai „Alexander Dubéeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének bevezetője után Václav Havel vette át a szót. Hangsúlyozta, mennyire nagyrabecsüli a parlament munkáját, hiszen úgymond, a parlament a demokrácia virága, amelyet ápolni kell. A továbbiakban kifejtette: a jelenlegi körülmények között fennáll a veszély, hogy olyan patthelyzet alakulhat ki, amelyben a Szövetségi Gyűlés és a köztársasági parlamentek nem tudnák teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. Ennek elhárítása volt a célja öt törvénymódosítást előterjesztő javaslatának. Jelenleg ugyanis, ha bekövetekezne a patthelyzet, nincs elegenő jogköre a válság kezelésére, és hatalmi vákuum jöhetne létre. Fellépésével semmiképp sem akarta támadni a parlamentet, nem az elnöki hatalom megszilárdítására törekszik a parlament rovására, hanem olyan helyzetet kíván teremteni, amely meggyorsítaná a politikai folyamatokat és segítene elkerülni a patthelyzet kialakulását. A köztársasági elnök beszédét követő vitában Benda képviselő rámutatott, hogy nincs választási törvény, ez is egyike a rendezésre váró megoldatlan jogi problémáknak. Az ülés felszabadult légkörben zajlott, a képviselők megtapsolták Václav Havel beszédét. Az elnök megjegyezte, hogy erre végképp nem számított, már annak is örült, hogy nem fütyülték ki." (vk) Dramatizálja a helyzetet Václav Havel köztársasági elnök tegnap folytatta a csehszlovákiai államjogi elrendezésről és a vasárnap este elhangzott kezdeményezéséről a politikai pártok és mozgalmak vezetőivel kezdett tárgyalásokat. A délelőtt a prágai várban a Polgári Demokrata Unió—NYEE vezetőivel tartott találkozón Michael 2antovsky szóvivő tájékoztatása szerint a PDU— NYEE támogatását fejezte ki az államfői javaslatokkal és azzal kapcsolatban, hogy a köztársasági elnök az államjogi tárgyalásokban és az új alkotmányok előkészítésében kialakult patthelyzet megszüntetésére törekszik. Az elnök tegnap fogadta a Kereszténydemokrata Mozgalom Ján Carnogursky szlovák kormányfő vezette küldöttségét is. „Ne féljünk a föderáció átalakításától vagy a különválástól! Személy szerint én attól tartok, hogy jogi káosz alakulhat ki, amely táptalajt biztosítana a demagógiának” — mondta Václav Havel. A KDM álláspontjáról tájékoztatva Őamogursky hangsúlyozta: a mozgalom úgy szeretné átépíteni a közös államot, hogy ne csupán nyugalmas időszakokban, hanem a válsághelyzetben is működőképes legyen. A megbeszélés után a szlovák kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Václav Havel túldramatizálja a helyzetet. „Ezen felül a nyilvános nagygyűlések és tüntetések még drámaibbá teszik. Az igazat megvallva, az államfő kezdeményezései koncepciózus szempontból nem eléggé világosak. Úgy vélem, hogy ezért nem is érik el céljukat” — fűzte hozzá. Mitől csökken a reálbér? A szövetségi kormány tegnapi ülésén állást foglalt az Általános Egyezmény 1991. évi teljesítésével kapcsolatban. A kabinet megállapította, hogy a foglalkoztatáspolitika terén támogatja az új munkahelyek létrejöttét. Az állásfoglalás rámutat arra, hogy a szakszervezeti szervek szerint az Általános Egyezmény teljesítésében a legnagyobb problémát a bérek képezik. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a bérnövekedést az egyes negyedévekre vonatkozóan pontosan a dokumentum értelmében irányozták elő, s az Ide vonatkozó rendelkezést maradéktalanul teljesítették. A reálbérek lényeges csökkenését nem a bérnövekedések, hanem a vállalatok rossz pénzügyi helyzete okozta. A kabinet előrejelzései szerint az idei év végéig átlagosan mintegy 20 százalékkal csökkennek a reálbérek, ami csaknem 8 ponttal több az Általános Egyezményben feltételezettnél. Állami kötvények a bó'si építkezés befejezésére? Költségvetési kételyek A hét elején a szlovák kormány ülésén 12:8 arányban jóváhagytak egy államszövetség-párti határozatot. A 12 pártoló minisztert a PDU—NYEE, az FMK és a DP állította — a határozattervezetet is ők terjesztették be —, a határozat ellen szavazó nyolc minisztert — köztük Ján Camogursky kormányfőt — pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom. A három pénzügyminiszter költségvetési tárgyalását siker koronázta — talán a fenti „jó előjelnek” köszönhetően. Legalább is erre enged következtetni a cseh kormányfő tartózkodóan reménykedő kijelentése, mely szerint ők el is fogadnák a kedd éjfélre megszületett költségvetési egyezményt, ha bízni lehetne abban, hogy az SZNT Elnöksége és a szlovák parlament képviselőinek többsége is támogatni fogja az említett kormányhatározatot. Petr Pithari szerint a szlovák álláspont szilárdságának legkésőbb december tizedikéig tisztázódnia kell, mivel a cseh parlament akkor dönt a jövő évi költségvetésről. „Amennyiben nem kapnánk ilyen garanciát, vagy a szlovák fél nem reagálna kérésünkre — mondta Pithart —, nem dolgozhatnánk tovább a költségvetésen, mely az állampolgári összetartozás és szolidaritás elvéből indul ki. Tehát nem (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlések Csehországban és (már) Szlovákiában is „Kassa nem Pozsony” (Munkatársunktól) — Tegnap délután négy órakor kezdődött Kassán az a nagygyűlés, melynek jelszavai között szerepelt a tudósítás címének felhasznált jelszó is. A csehszlovák zászló tövében, a Gottwald-szobor egykori helyén többszáz ember tolongott. A kassai Polgári Demokrata Blokk nevében Ján Beer olvasta fel azt a nyilatkozatot, amelyben a blokk helyesli a köztársasági elnök javaslatait. A nyilatkozat szerzői olyan államot támogatnak, melyet polgárok, nem pedig nemzetek alkotnak. Ján Beer egyúttal bejelentette, hogy egyhetes rendezvénysorozatot szerveznek a közös állam megőrzésének támogatására. A sok száz tolongó skandált jelszavak magukért beszéltek: „Nem akarunk Szlovák Államot!” (erre a tömegben valaki mosolyogva megjegyezte, ezért fognak minket egy év múlva bebörtönözni), „Egységben az erő!”, „Éljen Havel!” Vladimir Ondruá, az SZNT képviselője rövid beszédében elmondta, ő ugyan pozsonyi, de másképp gondolkodik, mint Pozsony. Beszéde végén három nyelven — szlovákul, németül és magyarul — köszöntötte a kassaiakat. És csodák csodája, ezért meg is éljenezték. A tömeg a csehszlovák himnusz eléneklése után végigvonult a Fő utcán. A menet élén a következő szövegű transzparenst vitték: „Kelet nem Pozsony! Közös államot! Támogassuk az elnököt!” A jelenlevők sorra ismételgették: „Éljenek a csehek! Nem akarunk fasiszta Szlovákiát! Nem akarunk polgárháborút! Kassa köszönti Prágát! Ne engedjünk a gyűlöletnek!" A Szent Erzsébet-székesegyház előtt a tüntetők egyperces néma csönddel adóztak a Horvátországban megölt ártatlan gyermekek emlékének. BZ A kassai tüntetéssel egyidőben kezdődött újabb nagygyűlés Prágában is. A Melantrich erkélye alatt — ahonnan két évvel ezelőtt a Polgári Fórum vezetői szóltak a tömeghez — tegnap 16 órára ismét többezer ember gyűlt össze. A résztvevők „Éljenek a szlovákok!” jelszó skandálásával üdvözölték Jana Siposovát, a Közös Államért kezdeményezés képviselőjét, aki az erkélyről felszólította a polgári kezdeményezés támogatóit: emlékeztessék az összes politikai párt és mozgalom képviselőit, hogy nem kaptak mandátumot a közös állam felbomlasztására. A kezdeményezés további képviselője, Éva Kováéová hangsúlyozta: a cseh és a szlovák nemzetnek meg kell mutatnia, hogy két nemzet élhet egymás mellett közös államban. A Vencel téren tartott tüntetésen Václav Havel köztársasági elnök is felszólalt. Köszönetét mondott a támogatásáért, de egyúttal rámutatott: nem szükséges, hogy a lakosság minden nap tüntessen. Elmondta, hogy tegnap Alexander Dubéeknek átadta az első törvényjavaslatát, a másodikat pedig ma terjeszti elő. „Ez az a jogszabály lesz, amely lehetővé teszi önök számára, hogy szabadon döntsenek jövőjükről, ez pedig a népszavazási törvény novellája. Mindkét törvényt a parlament decemberi együttes ülésén tárgyalják meg. A továbbiakat a napokban terjesztem elő, s van remény arra, hogy január elején napirendre kerülnek” — mondta az államfő. Tegnapra Pozsony is „felébredt”. Mintegy ezerötszáz ember gyűlt össze a csehszlovák államiság emlékművénél a Human mozgalom, a Közös Államért kezdeményezés és több más mozgalom által szervezett tüntetésen. A közvélemény-kutatások eredményei szerint Nincs veszélyben a közös állam A Prágai Közvélemény-kutató Intézet által október 30-a és november 6-a között végzett felmérés eredményei szerint a Cseh Köztársaságban a lakosság 63, a Szlovák Köztársaságban pedig a polgárok 48 százaléka nem tudja elképzelni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szétesését. Ellenkező véleményen Csehországban a megkérdezettek 16, Szlovákiában pedig 22 százaléka volt. A cseh országrészben élők többsége (46 százalék) úgy vélekedik, hogy együtt lehet élni a közös államban a szlovákokkal, s csak a megkérdezettek 23 százaléka véli úgy, hogy nem. Szlovákiában ugyanennyi, tehát 23 százalék kíván élni önálló államban, a lakosság 52 százaléka pedig egyáltalán nem szeretné, hogy létrejöjjön az önálló szlovák állam. Ami a gazdasági fejlődést illeti, a (Folytatás a 2. oldalon) (Sz. Z. karikatúrája)
