Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-20 / 232. szám
4 1991. november 20. Szabad ÚJSÁG Zűrzavar a felvásárlás terén Villáminterjú Rudolf Sándorral, a Kertészeti Szolgáltatások dunaszerdahelyi részlegének igazgatójával Az üvegházakban számitógépes berendezések működnek. így ültetik a táptglajos vízbe a salátapalántákat. Hogyan dolgoznak Belgiumban ? Elérhető álom Belgiumi utam során több előadást hallgattam végig arról, milyen szempontokat figyelembe véve dolgoznak a zöldség- és gyümölcstermesztők, virágkertészek, állattenyésztők, milyen kísérleti állomásokat működtet a Belga Parasztszövetség annak érdekében, hogy tanácsadói a legkorszerűbb módszerek alkalmazására ösztökélhessék a gazdákat, s hogy miként szervezik meg a termények értékesítését. Ezután gazdákat, kísérleti állomásokat, zöldség- és gyümölcslerakatokat, tőzsdéket látogattunk meg, hogy az egész munkamenetről képet alkothassunk magunknak. A kertészeti szolgáltatások nagy része az utóbbi időben jelentős szervezési változásokon ment keresztül. Egyes helyeken privatizálták, máshol bérbe adták a felvásárlótelepeket, szállítóeszközöket, boltokat, amelyek mindeddig a kertészeti szolgáltatások tulajdonát képezték. A KSZ dunaszerdahelyi részlegén azonban nem történt változás, maradt a régi szerkezet, tehát továbbra is a Szlovákiai Kertészkedók Szövetsége Központi Bizottságának utalják át a nyereség egy részét.- Miért maradtak meg az eddigi szervezési forma mellett? — kérdeztük Rudolf Sándor igazgatót.- Egyelőre számunkra megfelel ez a szervezési struktúra, hiszen a rendelkezésünkre álló vagyon nem túl nagy, irodáink is bérelt helyiségekben vannak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy szinte nincs is mit privatizálni, illetve bérbe adni. A két felvásárlőtelepünk közül az albárit más jogi személy használja - erről a KB döntött -, a vásárúti pedig most került viszsza hozzánk. Egyébként az egyes falvakban a felvásárlást végző személyek házának udvarán folyik az áruátvétel. Tehergépkocsiaink nagy részét a sofőröknek bérbe adtuk, mert így gazdaságosabb kihasználásuk.- Mi a helyzet a KSZ boltjaival?- Három boltunk van: Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Bősön. Sajnos az áremelkedés következtében a forgalmuk le-Devín néven részvénytársaság formában tevékenykedő bankot alapított tíz szlovák szakszervezet a termelőszövetkezetekkel közösen Bratislavában. További két szakszervezet mérlegeli, hogy csatlakozzon. Az új bank várhatóan jövő év februárjában lép működésbe. A szakszervezetek azt remélik, hogy ezzel a lépéssel, esetleges válsághelyzetekre, megerősítik gazdasági és társadalmi befolyá-A piacgazdaságra való áttérés és az elavult termelési módszerek következtében Csehszlovákiában az idei év első felében 9,1 százalékkal csökkent az előállított acél mennyisége - írja a Lidové noviny című napilapban Ivó Zadny, a szövetségi gazdasági miniszter tanácsadója. A kohászat átalakításában illetékes tisztviselő szerint a 90 százalékban külföldi vasércet feldolgozó, alacsony hatékonyságú ágazat a jövőben nem tartozhat a csehszlovák nemzetgazdaság prioritásai közé. Ez év első hat hónapjában az ország acéltermelése 6,59 millió tonnára esett vissza a tavalyi év azonos időszakának 7,25 millió tonnás teljesítményétől. Ezen belül a hengerelt acél előállítása 5 százalékkal 5,2 millió tonnára csökkent. A folyamatos öntéssel gyártott acél részaránya ugyanakkor 16 százalékra nőtt a múlt évi 12 százalékról. Csehszlovákia acélcsövekből az év első felében 699 ezer tonnát gyártott, csaknem 100 ezer toncsökkent, az emberek kétszer is meggondolják, mennyit költsenek vegyszerekre, fóliára, vetőmagra. Fontolgatjuk a kínálat bővítését, de mivel vegyszereket is árusítunk, a higiéniai szolgálat nagymértékben korlátozza azon termékek skáláját, amelyek esetleg szóba jöhetnek. Élelmiszert például egyáltalán nem tarthatunk.-Visszatérve a felvásárláshoz: mik az idei tapasztalatok és a jövő évi kilátások?-Áruhiányra nem panaszkodhatunk és azt is meg kell jegyeznem, hogy a termelőknek az utolsó kiló zöldségig mindent kifizettünk. Nekünk azonban vannak még behajtatlan követeléseink vevőinkkel szemben. Ami viszont' ennél jobban aggaszt bennünket, az a felvásárlás terén uralkodó zűrzavar, fejetlenség, amit, sajnos, az idén nagyon sokan ki is használtak és valószínűleg jövőre sem várhatunk jelentős javulást e téren. A feketézők, akik általában csak akkor jelentek meg, ha hiány volt valamely zöldségféléből, bárminemű nyilvántartás, adóbevallási kötelezettség nélkül igen jelentős, jogtalan pénzösszegekhez jutottak. Túlkínálat idején persze a termelők felé se néztek. A mi további létünk, és valamenynyi adózó szervezeté nagymértékben függ attól is, hogy az állam, vagy a helyi önkormányzatok mennyire fogják megfékezni és büntetni ezeket az ügyeskedőket. Mert így nem azonosak a feltételek. sukat és megszilárdítják pozíciójukat. Az új részvénytársaság érdekelt külföldi töke bevonásában is, de a döntő rész a szakszervezetek kezében marad, akárcsak az osztrák BAWAG esetében. A bank, amely mindennemű bankszolgáltatást nyújt ügyfeleinek, fiókhálózatot kíván kiépíteni. Szeretne élni azzal, hogy a bankszektor jelenleg nagy konjunkturális föllendülésnek örvend Szlovákiában. nával kevesebbet mint egy éve. Az acélcsótermelés jövője erősen függ a szovjet piac felvevőképességétől. A csehszlovák export egy része bartermegállapodások - olajért és földgázért - keretében talált gazdára a Szovjetunióban. Csehszlovákia a felhasznált vasérc 90 százalékát importból szerzi be, a csak ímmel-ámmal karbantartott szlovákiai bányák felhozatala az idei első hat hónapban 1990. első félévéhez képest 4,1 százalékkal csökkent. Ugyancsak hanyatlik az ország koksztermelése: az első félévben a csökkenés 8,7 százalékos volt, 295 ezer tonnával maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Zadny szerint Csehszlovákiában a fejlett ipari államokhoz képest mérhetetlenül nagy az acéltermelés energiaigénye, s bár nem várható az acél exportjának teljes megszűnése, annyi bizonyos, hogy kivitele többé nem lesz olyan keményvalutabevételi forrás, mint régebben. (NVG) Munkamódszerexport Szinte minden előadó kötelességének tartotta elmondani, hogy 100 évvel ezelőtt milyen áldatlan körülmények között, sokat gürcölve, mégis mérhetetlen nyomorúságban éltek a belga parasztok. A természettel való küzdelemnek máig kimutatható eredménye, hogy a földművelők megőrizték szívósságukat, ma is rengeteget dolgoznak - ám munkájuknak a folyamatos fejlődés eredményeképp napjainkra jelentős anyagi nyeresége van. Vannak évek, amikor a parasztok évi bevétele a belga átlagjövedelem fölé emelkedik. 1989-ben például az egy főre eső évi átlagjövedelem 800 ezer belga frank volt, ugyanakkor a parasztgazdálkodók 845 ezer frankot értek el. Az általuk kialakított modellt nagyvonalúan ismertetik, nem mintha ezt a módszert tartanák az egyetlen járható útnak, hanem hogy amit tudunk, használjunk fel eredményeikből. A Belga Parasztszövetség ugyanis célul tűzte ki a Kelet-európai Alapítvány keretében a lengyel, magyar, bolgár, cseh és szlovák gazdálkodók újraindulásának segítését. „Nem kereskedelmi kapcsolatok kialakításával szeretnénk ezt elérni - mondta dr. Beddegenoots, a BP főtitkára hanem hogy ezekben az országokban elősegítsük a kooperációk, gazdakörök, parasztszövetségek kialakulását, melyek lehetővé tennék, hogy a kelet-európai országok talpra álljanak, s elérjék azt a szintet, amit a nyugati mezőgazdászok.“ E célból Lengyelországban, Lublin mellett már másodszor rendeztek szemináriumot 40 gazdálkodó számára, ahol előadóik, szakembereik a legkorszerűbb módszereket és a kialakítandó struktúrákat ismertették. Jó az együttműködésük Magyarországgal, ám Csehszlovákiával csak az idén vetették fel a kapcsolatot a Gazda Kft-én keresztül. Mekkora területen? Tudni kell, hogy a belga parasztok többsége viszonylag kis területen gazdálkodik. A kertészkedéssel foglalkozók „földbirtoka“ ritkán haladja meg az 5 hektárt, de nagyobb területre nincs is nagyon szükségük, hiszen ennyit tud egy család önerőből, kisgépekkel megművelni. Az üvegházakban folyó termesztéshez még ennél is kisebb területre, kb. 1 hektárra van szükség, igaz, itt az induló beruházás 35-40 milliós költséget jelent.40-100 hektáros területet jobbára az állattenyésztéssel is foglalkozó gabonatermesztők művelnek. A kooperáció, azaz együttműködés a Belga Parasztszövetség megalakulása óta a kulcsfogalmak közé tartozik. Az első helyi parasztcéhek (gazdakörök) szinte szövetkezeti társulást alkottak, hogy terményeiket könnyebben értékesíthessék, s ezt a szövetkezeti formát továbbfejlesztve alakult ki és működik ma az AVEVE (mezőgazdasági kereskedelmi központ),aCERA (mezőgazdasági bank), az ABB (a parasztszövetség biztosító társasága). Amint azt Luc Peeters úr, a Belga Parasztszövetség kísérleti állomásának igazgatója elmondta, Belgiumban a növénytermesztők is rendkívüli módon szakosodtak. Egy zöldségtermesztéssel foglalkozó gazda pl. vagy ipari termelésre szánt zöldséget, vagy úgynevezett finom, vágott zöldséget termeszt. Nyugat-Flandriában, ahol nem kifejezetten jók az attraktív, piacra való zöldség termesztésének feltételei, ott a parasztok szerződést kötnek a konzervgyárakkal, hűtővállalatokkal, s nekik adják el az extenzív termesztéssel kitermelt kevésbé szép, ám nagy mennyiségű olcsóbb árujukat. Antwerpen környékén viszont a gazdák a piac friss zöldséggel való ellátására szakosodtak. Itt szuperintenzív családi üzemek kb. 3 hektáron, a szabad ég alatt termesztik a Belgiumban közkedvelt salátaféléket. Munkájukhoz egy traktorra, néhány kisgépre és egy teffnényszállító kamionra van szükségük. A finom vagy vágott zöldség az iparinál lényegesen drágább, de kitermesztése is - az előírt nagyság és szín miatt - igényesebb, és a szigorú csomagolási előírásokat is be kell tartani. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy a belgák a zöldséghez is zöldséget esznek, s szinte elképzelhetetlen az étkezés cikória-, spárga- és gombasaláta nélkül. Télen-nyáron keresett áru a zöldsaláta, a lila saláta, a különböző káposztafélék, a paradicsom és paprika. S hogy mindez állandóan kapható is, bizonyítja, hogy nagyon sokan foglalkoznak üvegházi termeléssel. Az üvegház effektiv, ám költséges Az üvegházakban korszerű számítógépes berendezésekkel dolgoznak. Itt az egyhektárnyi területen több zöldséget tudnak kitermeszteni, mint a szabad ég alatt öt hektáron. A kertészkedők kizárólag készen vásárolt palántákat ültetnek, ugyanis vannak, akik csak palántatermesztésre szakosodtak. Az intenzív termelés nem engedi.meg, hogy a gazdák egy kicsit ezzel is, azzal is foglalkozzanak. Mechelenben a kísérleti állomáson láttam olyan salátatermesztési módszert, hogy pléhvájúkba táptalajos vizet tettek, amit aztán lefedtek. A pléhtakarón lévő lyukakba helyezték a salátapalántákat kevés földdel. E módszer előnye, hogy nem kell kapálni, és évente hatszor szedhetnek salátát. Természetesen az egész folyamatot számítógépekkel irányítják. Az üvegházakban csak biomódszereket alkalmaznak, nem használnak vegyszereket, amit a poszméhekkel végzett beporzás miatt nem is tehetnének, stia véletlenül mégis talajfertőtlenítésre lenne szükség, akkor a költséges talajgőzölést választják. Még ez az eljárás is olcsóbb, mint hogyha nem tudnák eladni a terményeiket. Belgiumban ugyanis szigorúan elemzik az átvett zöldségeket, s ha a gazda vegyszerrel kezeli a zöldségét, s abban kimutatható nitrátot vagy más emberi szervezetre káros anyagot találnak, akkor attól a gazdától többször nem vásárolnak fel. Ráadásul azt sem lehet elintézni, hogy az osztályozást és elemzést végzők baráti alapon szemet hunyjanak a hiányosság fölött, mert a leadott zöldséget, gyümölcsöt csak a gazda kódszáma alapján lehetne identifikálni, amit azonban a gazdán és a BP adatbankján kívül senki sem ismer. A személyi tényező tehát kizárva. Ami fontos Folytathatnám a felsorolást a virágkertészek munkájának ismertetésével, ám csak azt tudnám megismételni, hogy ezen a területen is fontos szerepe van a szakosodásnak és annak, hogy kizárólag jó hozamú palántafajtákat ültessenek. A szép, egészséges, nagyméretű, osztályozott termény a feltétele annak, hogy átvegye azt a piac. Az osztályozás is nagyon szigorú kritériumok alapján történik, érzékeltetésül talán annyit, hogy pl. a paradicsomot 43 osztályba sorolják. Az egy osztályba tartozó zöldségnek, gyümölcsnek azonos színűnek, azonos átmérőjűnek kell lennie, hiszen csak ilyen árut lehet esztétikusán csomagolni. A nyugati piacon pedig a látvány elsőrendű. A gazdák árujukat óriási központi zöldség- és gyümölcslerakatokba hordják, amit szinte azonnal, egy nap leforgása alatt a tőzsdén értékesítenek. A tőzsde szintén a parasztszövetség kezében van, s ez a garancia arra, hogy ne engedjék leverni az árakat, s hogy a kisgazdák ne károsuljanak. Az értékesítés módszere, a tőzsderendszer ismertetése azonban már egy következő írás témája lesz. CSANAKYELEONÓRA A szabad ég alatti termesztés eme módszere nálunk is elterjedt, csak épp a fajtaválasztásokkal van még baj V. KRASZNICA MELITTA Szakszervezeti bank Szlovákiában Hanyatlik a csehszlovák acéltermelés
