Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-18 / 230. szám
Havel szlovákiai körútjáról Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. november 18. I. évfolyam 230. szám Ára 2,30 korona Ján Öarnogursky válasza a cseh kormányfőnek Közös országot erős köztársaságokkal Egy héUel ezelőtt Petr Pithart cseh kormányfő beszédet intézett a televízió képernyőjén keresztül a szlovák néphez, szombaton pedig Ján íarnogursky szólt egész Csehszlovákia népéhez ugyanazokat a kérdéseket taglalva, mint tette azt cseh partnere. . Ján Carnogrusky beszéde első részében értékelte azt a történelmi időszakot, amelyben Csehszlovákia létrejött, s értelmezte azt is, miért volt szükség akkor egy egységes csehszlovák nemzet létezését bizonyítani a nagyhatalmaknak. Szükségszerű volt, hangsúlyozta a kormányfő, de kiemelte azt is, hogy már akkor nyilvánvaló volt a politikusok számára: erős államot csak nemzeti alapon lehet kiépíteni. A Kissé megkésve Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók a jelenlegi körülmények között nem kis bizonytalanságban kénytelenek dolgozni és vállalkozni (transzformációs törvény, a társadalom élelmiszerszükségleteinek tisztázatlan pontjai, stb.), ennek ellenére nem kockáztathatnak. A mezőgazdásági termelés jellege arra készteti őket, hogy ilyen körülmények között is igazodjanak a vegetációs és biológiai ciklushoz a növénytermesztésben. Ezért az elmúlt évhez viszonyítva nincs különösebben nagy különbség az őszi munkák állásában. így aztán az őszi búza lényegében ugyanakkora vetésterületen került a földbe mint tavaly. Kisebb területen vetettek rozst, ez azonban lényegében összhangban van az ágazat igényeivel, mivelhogy az ágazat vezetői szerint ebből a terményből olyan tartalékokkal rendelkeznek, hogy az másfél—két évre elegendő. Gondokat okoz azonban az őszi mélyszántás. Igaz, hogy az utóbbi napokban nagymennyiségű eső hullott, mégsem elég a csapadékhiány pótlására-Emiatt azonban nem lehet szántani. Ha az esőzéseket nem követi hirtelen nagymértékű lehűlés, akkor a szántást is befejezhetik. Csakhogy a rendkívül száraz ősz megnövelte az üzemanyag-szükségletet, mégpedig 20, sőt 30 százalékkal is. Bécsi tanácskozás nemzetközi helyzet változásával idővel megérett az idő arra, hogy Szlovákia megkaphassa azt az autonómiát, amit már 1918-ban megígértek neki. Ez az idő 1938-ban jött el, de nem a Müncheni Egyezmény eredményeként. Ezt követte az önálló állam kikiáltása, amit Carnogursky azért fogad el, mert a másik alternatíva Szlovákia teljes felosztása lett volna.*-Mélységesen elítélte azonban a Szlovák Állam azon lépéseit, amelyek következtében a csehek ezrei voltak kénytelenek elhagyni Szlovákiát, holott akkor Csehországot már legyűrte Németország. „Ezidáig kétszer csatlakoztam a bocsánatkéréshez a szlovákok múltbéli tetteiért, most a harmadikat fejezem ki saját nevemben” — mondta a szlovák kormányfő. Beszéde további részében azt fejtegette íarnogursky, hogy a háború után ugyan egyesült a két köztársaság újra, de abba a kommunista blokkba került, ahol a nemzetek nem élhettek természetes jogaikkal, ezért felelősség sem terhelte őket. 1989. novembere óta azonban ez Dubéek szerint sem kizárt Nyilatkozata másik részében kitért a szövetségi parlament elnöke a két nemzeti parlament államrendezési vitájára. Leszögezte, ő továbbra is bízik a megállapodásban. Elmondta, hogy a Szövetségi Gyűlésben már elkészültek az új alkotmány tervezetével, amelyből immár csak az a rész hiányzik, amely a két köztársaság kölcsönös viszonyát, illetve azok és a szövetségi szervek közti kapcsolatrendszert taglalná. Azért van szükség a szerződésre, mert az éppen ezeket a kérdéseket rögzítené. Alexander Dubéek azonban azt is elmondta, hogy amennyiben a mostani politikai reprezentációk, mindenekelőtt a koalíciós partnerek nem tudnák megoldani ezt a kérdést, választásokat kell kiírni. „Ezért szorgalmazom, hogy gyorsítsuk a munkát a választási törvényen, hiszen szükségünk lesz rá.” — szögezte le a parlament elnöke. „Újra erraten a forradalmi hangulatot” megváltozott, újra jogunk van dönteni önmagunk jövőjéről, ami egyúttal felelősséget jelent. Erre a, felelősségre apellált a szlovák kormányfő akkor, amikor elvetette a cseh politikai erők hamis megközelítését, amellyel a két nemzeti parlament tárgyalásaihoz hozzáállnak. Nevezetesen ők ügy vélik: vagy megállapodunk egy szilárd szövetségi rendszerben, vagy kettéválunk. A szlovák kormányfő ezzel kapcsolatban emlékeztetett Havel elnök szeptemberi parlamenti beszédére, aki szintén úgy vélte, hogy csak az erős nemzeti köztársaságok adhatnak biztonságot polgáraiknak, a szövetség pedig azokat a feladatokat lássa el, amelyeket fontos egységesíteni a két köztársaságban, s amelyekről a köztársaságok döntenek. Ilyen értelemben közelíti meg a kérdést a szlovák politikai reprezentáció, ezért szorgalmazza a két köztársaság közti szerződést. Végeredményben 1968-ban is erre lett volna szükség a szövetség létrehozásakor, ám akkor mindkét fél egyoldalú deklarációt tett csupán közzé és fogadott el. Beszéde végén Ján £arnogursky idézte Eduard BeneS egy, 1933-ban elhangzott beszédét, amely(Folytatás a 2. oldalon) Václav Havel köztársasági elnök az elmúlt hét során többször tanújelét adta, hogy a „tojásdobálásos” állami ünnep ellenére nem mond le saját fogadalmáról; együtt tartani Csehszlovákiát, s olyan demokratikus államot kiépíteni, amely méltó az ország két háború közötti nemzetközi hírnevének. Szokásos vasárnapi „beszélgetései” Lányból ezúttal arról szóltak, hogy kissé szomorú a szövetségi parlamentben lejátszódott események miatt, s legalább ennyire elszomorították a két nemzeti parlament elnökségeinek tanácskozásai, mégis örül annak, hogy nem tért vissza Prágába, nem szakította meg szlovákiai körútját. Ennek több oka is van, mondta az elnök, mindenekelőtt az, hogy rádöbbent: eltávolodott egymástól a választó polgár és az ő politikai reprezentánsa, továbbá az, hogy az emberek olyan szeretettel és lelkesedéssel fogadták őt Kelet-Szlovákiában, mint annak idején 1989-ben, s legalább annyira egyértelműen kiálltak mellette és a közös állam mellett, mint akkor. „Ez új erővel töltött fel” — hangoztatta Havel elnök, aki „beszélgetésének” további részében sem titkolta elégedetlenségét a parlamenti politikai reprezentációkkal kapcsolatban. Elmondta többek között a rádió riporterének kérdésére, hogy tavaly nem véletlenül javasolta a köztársasági elnöki jogkör kiterjesztését. Van ugyanis egy joghézag a csehszlovák alkotmányban, amelynek következtében annak ellenére is tehetetlen, hogy a képviselők nem azt a célt és programot szolgálják, amelyre a választásokon jogosítványt kaptak. Az elnök elzárkózott mindennemű hatalom-átvételi szándéktól, de azt kifogásolta, hogy szinte tehetetlenül kénytelen nézni, milyen módszereket alkalmaznak egyes politikai csoportosulások a közös államról szóló vitákban, miközben ugyanezek a politikai erők egyszerűen meggátolják a demokrácia kiteljesedését e téren is, azaz nem hagyják szóhoz jutni az embereket, nem hajlandók belemenni a népszavazásba, amely aztán kötelezné őket. Havel elnök szólt arról, hogy igenis szükség van egy olyan jogi alap megteremtésére, amelynek (Folytatás a 2. oldalon), További áremelés a láthatáron Télen tej- és húshiány? A statisztikai hivatal jelentése szerint idén októberben — az 1990 októberi adatokhoz képest — 25,3 százalékkal csökkent a vágóállat-értékesítés (beleértve a baromfit is) hazánkban. Az első tíz hónap összesítése azt mutatja, a tavalyi évhez mérten 17,2 százalékkal kevesebb vágóállatot vásároltak fel Ugyanebben az időszakban 14,5 téli hónapokban a jelenlegi kurzus IdoelMválasztásoklesznek. A szövetségi parlament elnöke, Alexander Dubcek szokásos vasárnapi interjújában elmarasztalta Frantisek Miklosko csütörtöki tévé-nyilatkozatát, mondván, hogy a csehek és a szlovákok között már 1968-ban a demokrácia hordozója lehetett volna a szövetségi elrendezési rendszer, csakhogy akkor közbeszóltak a tankok Pedig — emelte ki Dubéek — mind a csehek és a szlovákok mind a nemzeti kisebbségek elfogadták ezt a megoldást, ezért is nem tudták a demokráciát ellenző külső és belső erők kijátszani a nemzetiségi konßktust a beavatkozásra százalékkal'kevesebb tejet tudtak értékesíteni a tejtermelők; a hagyományos felvásárlók 21,4 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel, mint tavaly. A tojásértékesítés 7,1 százalékkal csökkent, a felvásárlóüzemeknél 41,8 százalékkal. A tejtermelés gondjaival foglalkozott múlt héten Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Unió, valamint a Szlovák Tejipari Szövetség koordinációs bizottsága is Zsolnán. Juraj Rencko titkár szerint a jelenlegi legfőbb gond, hogy a korábbi értékesítési nehézségek és a rossz árpolitika hatására átgondolatlanul kezdték csökkenteni a tejtermelést mezőgazászaink. Az elvégzett összehasonlítások alapján idén szeptemberben a termelő az 1989-es szeptemberi árnak csak 87,8 százalékát kapta meg az első osztályú tej literjéért, miközben minden más, a tejtermeléshez szükséges nyers- és alapanyag, illetve energia ára csaknem megduplázódott. A helyzetet tovább rontotta, hogy az értékesítési lánc sem működött rendesen. Felmérve a jelen helyzetet, és azt a veszélyt, hogy a folytatása mellett jelentős tej-, termék, valamint húshiány léphet fel, a tanácskozás résztvevői olyan megállapodásra jutottak: a felvásárlási irányár I. osztályú tej esetén 6,40 korona legyen literenként (II. oszt. — 5,30 Kés/liter; III. oszt. — 3,20 Kős/1; osztályon aluli — 2,80 Kős/1). Javasolják, a téli hónapokban szabályozzák a felvásárolt mennyiségnek és minőségnek a növelését oly módon, hogy mindkét fél tudomásul veszi a fenti árakat, amelyeket egyébként az SZK kormánya mezőgazdasági reformjának konkretizá lásakor ugyanilyen összegben állapított meg. — Tudjuk — írja Juraj Renőko —, hogy ez a lépés egyes végtermékek árának emelését is magával hozza, ezért továbbra is szorgalmazzuk majd a tejtermelés költségcsökkentését célzó lépések megvalósítását, mert szerintünk sem jó, ha az élelmiszerek fogyasztói ára tovább emelkedik. A most kezdődő hét folyamán hasonló tanácskozás és közös fellépés várható a húsértékesítés kérdéseiről. -u-A népcsoportok jogairól Pénteken Bécsben befejeződött a Bécsi Egyetem Állami, Közigazgatási és Jogi Intézete, valamint az ausztriai magyar nagykövetség közösen megtartott nemzetközi tudományos tanácskozása a , A népcsoportok a jog és a szuverenitás szorításában Közép- és Kelet-Európábán”. A tudományos tanácskozáson, melyre 14 országból érkeztek résztvevők, röviden áttekintették a térség népcsoportjainak helyzetét, majd a népcsoportok, kisebbségek jogai szabályozásának és biztosításának időszerű kérdéseiről esett szó. A nemzetközi szervezetek—az ENSZ, az Európai Tanács és az Európai Égyüttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) keretében létező jogi eszközök, mechanizmusok kihasználásának lehetőségeiről is szó volt. A népcsoportjogok nemzetközi garanciarendszerének kialakítása és az ezen a téren szerzett eddigi tapasztalatok nyílt megvitatása legalább a szakemberek körében hozzásegített a problémák és megoldási lehetőségek tisztázásához. (Gy.I.) Volt egyszer egy forradalom Végül is: nem ünnepeltünk Pontosabban: ki-ki ünnepelte önmagát. Ha talált okot ünneplésre. A legtöbben azonban enyhe nosztalgiával és szomorúsággal vettük tudomásul, a testtelen mást-akarás két év alatt megtestesült s vagy nyolcvan politikai mozgalomban és pártban keresve önkifejezést, fényévnyi távolságokba taszított bennünket egymástól Nem vágytunk a térre, a terekre, mint két esztendeje; két év alatt kompromittálódtak a terek kompromittálódtak a tömegek Hitek váltak kételyekké, bizakodások remegéssé, olykor rettegéssé, kétellyé. Legfeljebb magukban emlékeztek és ünnepeltek az emberek, nézvén az egykori kulcscsomókat. Az érintés hidege egészen más élményt hoz előtérbe, mint az akkori hózáporos meleg egyet akarást. Hát hisz’ igaz, már akkor is ott volt burkoltan az azóta nyilvánvaló sok egymásnak feszülés! Kiáltottuk, ideológiamentes legyen az új rend, a politika hatalma ne köthessen gúzsba engem Most? Más, másik ideológia készül betolakodni iskoláinkba; kultúránk megtermelte az első Rushdie-t; kicsiny másságomért olykor nappal is lopva körülnézek. Olykor vigasztalódom Néhanap. Mint mondjuk akkor, amikor csütörtökön este, november 14-én Kassán Havelt újra megölelte egy tömeg. De akkor sem feledhetem: azt hittem, élni születtem, nem félni. Két év — í már gyűlölettel néznek egymásra, akikre nemrég még felnéztünk a tereken, akikről azt reméltük, a hatalom sem rontja meg őket, hisz üldözöttek voltak, kirekesztettek Olyan kis emberek voltak, mint te meg én. Azért tudtunk együtt, szelíden a téren... De mi ott maradtunk kívül, s ott maradt a bizakodásunk is. Reménykedéssé csappant, s olykor megcsalattatott. Most hideg van. Rút esős idő. Megint hiánycikk az emberi meleg. Az egykori — most éppen „kétéves" — melegforrások valahol messze tőlünk bedugott füllel és külön-külön ülik az évfordulót. Vigasztalódom. Hallgatom az egykori nótát, az egykori rebellis dalt egy hófehér borítójú lemezről Az egykori Illéseket hallgatom, a HUMAN RIGHTS-ot, a visszatérő refrént: „... a hatalom szeretete nem a szeretet hatalma... ” Hát és: boldog születésnapot, éppen kétévesek, majdnem kétévesek, huszonkét, huszonegy, húsz-, ... és egyhónaposak vagy épp most szüle-De én már vénebb vagyok s tudom: nincs mennyország. V
