Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-15 / 228. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1991. november 15. Alexander dubüek, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap Pozsonyban baráti megbeszélést folytatott az ameri­kai Texaco cég képviselőivel, akikkel el­sősorban az amerikai vállalat és a pozso­nyi Slovnaft közötti együttműködés le­hetőségeiről tárgyalt. FrANTISEK MIKLOáKO, a szlo­vák parlament elnöke tegnap a pozsonyi várban fogadta a kanadai parlament Al­sóházának küldöttségét. A John Fraser vezette küldöttség járt a bősi vízerőmű­nél is. Fraser az építkezésen elmondta: Kanadában is problémát okoz, hogy sokszor anélkül kezdenek egy terv meg­valósításához, hogy előzőleg alaposan mérlegelnék a beruházás környezeti ha­tását. Ján CARNOGURSKÍ szlovák mi­niszterelnök tegnap találkozott a Cseh­szlovákiában működő egyházak képvise­lőivel. Az eszmecsere témái az egyházak pénzügyi helyzetének a jövő évi kilátá­sai, valamint az egyházak restitúciós ké­relmei voltak. A CSEH NEMZETI TANÁCS 24. ülésének tegnapi vitájában a Polgári Demokrata Szövetség képviselői klubja Petr Pithart november 9-én elhangzott tévébeszédére reagálva javasolta, hogy a CSNT határozatában ítélje el a cseh­szlovák állam fejlődésének és a cseh fél abban játszott szerepének egyoldalú ér­tékelését. Javasolta továbbá, hogy a par­lament a konföderációról szóló tárgya­lásokra tett bármiféle javaslatokat te­kintse tárgytalannak. A képviselői klub határozati javaslatát a honatyák végül is nem fogadták el. M ichal benCík, a Demokrati­kus Baloldal Pártjának parlamenti kép­viselője szerint a referendum kérdése másodrendű, és csak elvonja a figyelmet a valódi problémákról. „A lakosság többségének legfőbb problémája ma­napság az, hogy miből és hogyan éljen meg” — mondta a párt képviselőinek tegnapi sajtótájékoztatóján. A DBP ho­natyái szerint a cseh és a szlovák nemzet továbbra is közösen kíván élni, ezért az alapvető kérdés a belső államjogi elren­dezés, vagyis az, hogy hogyan éljünk együtt, és nem az, hogyan váljunk szét. Silvester MINAROVIC, a Sza­badságpárt elnöke tegnapi sajtóértekez­letén elmondta, hogy az SZNT és a CSNT közötti megegyezés lehetetlen, mert a cseh fél nem hajlandó Szlovákiát államnak elismerni, és ezt a kifejezést csak a föderációval kapcsolatban hasz­nálja. A pártelnök a megoldást abban látja, hogy olyan alkotmányt kell elfo­gadni, amely deklarálja Szlovákia szuve­renitását. A CHARTA '77 és a Human Moz­galom képviselői tegnap nyilatkozatot juttattak el a Csehszlovák Sajtóirodá­hoz. Ebben a csehek és szlovákok együttélésével foglalkoznak. A nyilatko­zatban többek között ez áll: „Több nem­zetiségű és többféle kultúrájú állampol­gárok demokráciára törekvő közép-eu­rópai társadalma vagyunk. Ne engedjük meg, hogy nemzeti érzelem leple alatt gyűlölet uralkodjon el ebben a társada­lomban.” A POZSONYI Járványügyi Fel­ügyelőség egy nagyon veszélyes járvány, a sertéspestis előfordulását állapította meg a Vysoká pri Morave-i Földműves­szövetkezetben. Az illetékeseknek teg­nap sikerült az említett szövetkezetben a járványt lokalizálni. A betegség előfor­dulásáról Nyugat-Szlovákia egyéb terü­leteiről nem érkezett jelentés. Az EURÓPAI Ifjúsági Szervezet az Erdőért (EYFA) november 15-éré (azaz mára) hirdette meg az „Alttó nélküli nap” című akciót. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az Európában tapasz­talható növekvő mértékű levegőszennye­zésre, melyhez nagymértékben hozzájárul a gépkocsiforgalom is. NaGYMIHÁLYON tegnap „Régi­ók és nemzetközi együttműködés” cím­mel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött, amelyen a regionális keres­kedelmi és gazdasági együttműködés le­hetőségeiről tárgyalnak Északkelet-Ma­­gyarország, Kelet-Szlovákia, a kárpátal­jai terület és Lengyelország déli részé­nek állami vezetői, az önkormányzatok vezetői és gazdasági szakemberei. Ezen­kívül angol, dán és amerikai váltakozói és pénzügyi szakemberek is részt vesz­nek a megbeszéléseken. A rendezvényre Václav Havel köztársasági elnököt és Marián Óalfa kormányfőt is meghívták. Felhívás Párkány polgáraihoz a népszavazás ügyében A CSEMADOK, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Független Magyar Kezdeményezés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom helyi csoportjai tisztelettel felkérik városunk lakóit, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban a városunk nevével kapcsolatos novem­ber 17-i népszavazáson, és nyilvánítsák ki véleményünket Úgy védjük, hogy szülőföldünk és legnemesebb hagyományaink irán­ti tiszteletünk okán, városunkat vissza kell helyeznünk történelmi jogaiba, visszaadván neki azt a nevet, amely megilleti és amelyet századok során viselt Nevét 1948-ban önkényesen megváltoztatták, és új nevet kényszerítettek a városra. Ezt a diktátumot nem fogadhatjuk el, ha büszke és öntudatos polgárai vagyunk ennek a városnak. Felháborítónak és ízléstelennek tartjuk azt a huzavonát, amely Guta neve körül folyik, miután a város polgárai egyértelműen állást foglal­tak az ügyben, egy népszavazáson. Meggyőződésünk, hogy ennek egyet­len oka van: elkedvetleníteni, megingatni mindazokat, akik hasonló módon szeretnék visszaadni városuk, községük nevét Úgy hogy a benne lakók véleményét kérik ki, amit Szlovákia mindenható urai 1948-ban elmulasztottak megtenni. Ezért csak azt kérdezzük: Vajon érvényesül­­het-e a népakarat mindenütt ebben az országban? Mások féligazságokkal és tudatos hazugságokkal tűzdelt suttogó propagandát terjesztenek városunkban és a sajtóban városnév-vissza­állítás „szörnyű következményeiről”, anyagi veszteségekről, elmagya­­rosításról, munkanélküliségről, miegymásról. Ez nem más, mint félelem- és zavarkeltés, annak céljából hogy elriasszanak bennünket a népszavazáson való részvételtől. Mert tudják, amit nekünk is tudnunk kell: a népszavazás jogilag csak akkor érvényes, ha a jogosultaknak legalább az 50 százaléka + 1 fő részt vesz rajta. Ne hagyjuk hát félrevezetni, elriasztani magunkat! Tudatosítsuk egymás iránti felelős­ségünket! Az a sorsdöntő egy fő akár Ön is lehet! Ha nem szavazunk, akkor a diktátumot szentesítjük! E döntés felelősségét senkire nem ruházhatjuk át, mert NEKÜNK ITT és MOST kell meghoznunk! E döntés jogát senki tőlünk el nem veheti. Ez a mi ügyünk, ez a mi városunk! Adjunk hát nevet MI neki! Mégpedig azt a nevet, amely megilleti őt és minket, hogy otthon érezhessük benne magunkat VAGY ISMÉT MÁSOK DÖNTSENEK HELYETTÜNK?! Az FMK sajtótájékoztatója Havel foglalkozik velünk csesztei tárgyalások kudarca után még mindig van esély a megegyezésre, mégpedig olyan formában, hogy a nyitott kérdésekre köztársasági szinten találjanak megoldást” — mondta a Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtótájékoztatóján A. Nagy László elnök Szerinte a mostani sikertelenség­hez nagymértékben hozzájárult a Kereszténydemokrata Mozgalom hozzáállása. Elmondta, hogy Csesz­­tében több olyan kérdésben is ellen­tétek merültek fel, amelyek átifín­­ben egyszer már tisztázódtak. „Ami az FMK csesztei szereplését illeti — mondta A. Nagy László —, mind a 15 pont, amelyben nem született megállapodás (ti. a 22 el nem foga­dott pont közül 15-öt ellenzett az SZNT), a föderáció ellen szólt, ezért nem volt rá mandátumom, hogy ar­ra szavazzak.” A mozgalom elnöke szerint már nem sok esély van arra, hogy a Szövetségi Gyűlés kiírja az államjogi elrendezésről szóló nép­szavazást, de az SZINT megteheti, hogy felhívást intéz Václav Havel elnökhöz: kezdeményezze a refe­rendumot. Tóth Károly, az FMK főtitkára Őarnogursky kijelentette: beszámolt arról, hogy szerdán Po­zsonyban szimpózium kezdődött a Közép-Európában élő nemzeti ki­sebbségekről. A rendezvényt Václav Havel nyitotta meg, és beszédben foglalkozott a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetével is. Az államfő egy történészekből álló bizottság lét­rehozásának gondolatát is felvetet­te, amely felülvizsgálná a magyar ki­sebbség helyzetét, és újraértékelné azt az 1945-ben hozott határozatot, amely kollektív bűnösséggel bélye­gezte meg a magyar és a német ki­sebbségeket. Az FMK vezetősége üdvözölte Havel elnök kezdemé­nyezését, szerinte azonban a bizott­ságot nem a Szövetségi Gyűlés ha­táskörében, hanem a tudományos akadémián kell létrehozni, mert a szövetségi parlament politikai, nem pedig történelmi kérdésekben ille­tékes. (gl) A KDM nem alakul párttá A csesztei tárgyalásokkal kapcsolatban a Kereszténydemokrata Moz­galom tegnapi sajtóértekezletén Ján Carnogursk^ elmondta, hogy Vác­lav Havel elnöknek az államjogi elrendezésre tett javaslatával a szlo­vák fél tulajdonképpen egyetértett, azt a cseh fél nem fogadta el. A szlovákok egyetértenének azzal, hogy legyen közös államfő, közös kor­mány és parlament. Csak az a kérdéses még, hogy a közös parlament vagy szövet­ségi tanács egy- vagy kétkamarás legyen-e. A KDM szerint a szerződésnek jogi jelle­gűnek és kötelezőnek kell lennie a Szövet­ségi Gyűlésre nézve, s a nemzeti tanácsok általi jóváhagyása után kell elfogadni. A KDM hét végi közgyűléséről a moz­galom elnöke elmondta, hogy az megerő­sítette a Kereszténydemokrata Mozgalom egységét. ,A közgyűlés után mint szilárd, stabil mozgalom folytatjuk munkánkat. Nem érezzük szükségét, hogy párttá ala­kuljunk. Célunk, hogy végére érjünk a cseh féllel folytatott tárgyalásoknak, és ha ez nem sikerül, a választásokra egy új, sza­badabb koncepcióval indulunk, ami lehet konföderáció, reális unió vagy másfajta szövetség”—hallhattuk Őamoguiskytól. Ján Petrík volt vezető titkár, alát a közgyűlésen a KDM ügyvezető alelnökévé választottak meg, a kormánykoalíció hely­zetéről szólva elmondta, hogy a koalíción belül észlelhetők ugyan nézetkülönbsé­gek, ez azonban nem jelenti a felbomlását. Ivan áimko, a Népek Kamarája védel­mi-biztonsági bizottságának elnöke sze­rint az állam fogalmának értelmezésében van az alapvető különbség a cseh és a szlo­vák fél között. A szlovákok szerint a tag­­köztársaságok szuverenitása az elsődle­ges, ezután következik az államszövetség szuverenitása. A cseh fél véleménye, hogy a szövetségi szuverenitás a fontosabb, és ebből kell elvonatkoztatni a köztár­saságok szuverenitását. Camogursky elmondta, hogy a szlovák parlament esetleg elfogadhatja az úgyne­vezett tiszta szlovák alkotmányt, de az a parlamentek közötti megállapodás meg­kötéséig nem volna érvényesíthető. A mi­niszterelnök támogatná a népszavazást, de véleménye szerint arra már a választások előtt nem kerülhet sor, esetleg csak a vá­lasztásokkal egyidóben vagy utána. (gaál) Egy parlamenti vita tanulságai (Folytatás az 1. oldalról) gek helyzetének megoldását egyér­telműen a kulturális és területi auto­nómiában látjuk. A parlamentben hat kérdésről szavaz­tunk, s mint ismeretes, mind a hat kérdés megbukott — ideértve a miénket is. Ezzel azonban számoltunk, sőt, meglepetésként hatott, hogy a parlament jelen levő 234 tagja közül 122-en javaslatunk mellett sza­vaztak. Bajnok István képviselőtársam, aki előadta és megindokolta a parlamentben kérdésünket, rá is mutatott, hogy a kérdés nem irányul senki ellen — a jelenlegi ál­lamforma ellen sem —■, hanem a meglevő kereteket demokratikus tartalommal, az önrendelkezés demokratikus jogának ér­vénytelenítésével próbálja megtölteni. Ezért meglepő, hogy viszonylag sokan sza­vaztak mellette. A többi kérdés merőben eltérő volt ettől, vagy negatívan, vagy bo­nyolultan, az államjogi zsargon szóhaszná­latával fogalmazta meg a kérdést. Megdöbbentő kijelentések — Számomra kicsit megdöbbentő volt Jan Sokainak, a Polgári Mozgalom frakci­óvezetőjének vitazáró felszólalása, amely­ben kétségbe vonta a kérdésünkben levő őszinte szándékot, s úgy jellemezte, hogy az senki más számára sem elfogadható, csak annak a szűk rétegnek a számára, amelyet mi képviselünk. Megjegyzem: ez a szűk választói réteg háromszázezer em­bert jelent! Ennek kapcsán még ki szeretnék térni Sándor Eleonóra felszólalására is. Pártja, az FMK nevében kijelentette a plénum előtt, hogy az egész magyar kisebbség a föderációt támogatja. Nem akarom ennek az állításnak az igazságtartalmát kétségbe vonni, mert nem tudom, hogy a valóság­ban hogy is van ez. De arra mindenkép­pen rá kell mutatni, hogy Sándor Eleonó­rának nem volt joga ezt kijelenteni, mert ő nem képviselheti az egész csehszlovákiai magyarságot, csupán maximálisan ötvene­zer választópolgári. Ezzel a kijelentésével a Szlovák Nemzeti Párt színvonalára süllyesztette önmagát és pártját, mert mint közismert, az SZNP képviselői szok­tak az egész szlovák nemzet nevében kije­lentéseket tenni. A parlamenti vita úgy zajlott le, ahogy arra számítottunk. Jellemző volt a Keresz­ténydemokrata Mozgalom alapállása. An­nak ellenére, hogy Ján Őamogrusty, a mozgalom elnöke kijelentette, képviselői nem gördítenek akadályt a törvény elfoga­dása elé, mégis ellene szavaztak! • A vitában többen hivatkoztak a par­lament címére küldött, több mint egy­millió aláírást tartalmazó, a népszavzás kiírását támogató petícióra? Erről mi az Ön véleménye? Kitartunk álláspontunk mellett — Azonos a véleményem, mint az egyik KDM-képviselőnek. Az aláírások száma (1 060 000) körülbelül annyi vá­lasztópolgárt „takar”, amennyi a Szövet­ségi Gyűlés harminc, illetve a két nemzeti tanács hat-hét képviselőjének a megvá­lasztásához szükséges. Tehát az aláírás­mennyiség nem jelez igazán nagy aktivi­tást, de azt igen, hogy a Cseh Köztár­saságban sokkal többen akaiják a közös állam fennmaradását, mint Szlovákiában. • Az állaiqjogi elrendezést illetően az egész politikai színtérnek, tehát az EPM- nek is úgymond, feladták a kérdést— — Mi úgy gondoljuk, hogy következe­tesen ki kdl tartanunk jelenlegi álláspon­tunk mellett, s arra kell törekednünk, hogy az alkotmányozás során — hiszen egyre közelebb van az időpont, amikor az alkotmányt parlamenti megvitatásra kész állapotba kell hozni — eleijük, hogy javas­latunkat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozóan az alkotmány-előké­szítési folyamat során érvényre juttassuk, azaz hogy bekerüljön az alkotmányba. Ezt a javaslatunkat az EPM, a KDM néhány képviselőjével együtt terjesztette az SZOT, a CSNT és a Szövetségi Gyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága elé. A kormányzás­képtelenség jelei — A november 13-i parlamenti vita kapcsán fontosnak tartom még megje­gyezni, nem ez az első veresége a kor­mánykoalíciónak, a kormánynak. Volt egy ugyan kevésbé látványos, de annál jellem­zőbb veresége is az ún. lusztrálási törvény­ről való szavazáskor, amikor a pro és kontra szavazatok megoszlása egyértel­műen azt tanúsította, hogy a politikai struktúra a parlamentben teljesen szét­esett. Politikai szempontból megdöbben­tő, hogy a kormánykoalíció tagjai, sőt, azok a miniszterek, akik egyben képvise­lők is, nem egyszer saját kormányuk ellen szavaznak. Én úgy érzem, hogy a mai tör­vényhozó testületekben létező jelenlegi politikai struktúra a kormányzásképtelen­ség állapotát tükrözi, többek közt ezért is lehetetlen a CSNT és az SZNT közötti megegyezés az ország államjogi elrende­zését, sorsát illetően. (bo) Kiárusítják-e Szlovákiát? (Folytatás az 1. oldalról) tervet juttattak el a tárcához. Mint mondta, a privatizálás első hullámá­ba 786 vállalatot soroltak be, tehát ez azt jelenti, hogy 76 terv még hiány­zik. A vagyonjegyes privatizálás 373 vállalatot érint, s az alaptervek 50, a konkurens tervek pedig 42 vállalat eladásával számolnak. Ivan MikloS szólt az új ingatlan árakról, amelyek december elsején lépnek érvénybe. Mint ismeretes, a Cseh Köztársaságban november el­sejéig emelték az ingatlanárakat, s TomáS Jeíek cseh privatizálási mi­niszter hat indoka közül ez volt az egyik, amiért a vagyonjegyes privati­zálás megkezdésének későbbre ha­lasztását követelte. MikloS szerint az áremelés kissé bonyolítja a helyze­tet, azonban az illetékesek még nem döntöttek, hogyan oldják meg a problémát. Úgy vélekedett, hogy a részvények valós értékét a piac mu­tatja meg, tehát a privatizálási terve­ket nem kell átdolgozni. Végezetül Iván MikloS a kispriva­­tizálásról is beszélt. Közölte, hogy Szlovákiában eddig 6335 egységet árvereztek el. A tárca munkatársai szerint az ingatlanok árának emel­kedése miatt november végéig je­lentősen megnő az érdeklődés. Visszaesés az ide vonatkozó rende­let hatályba lépése után, december­ben várható. Devizapiaci árfolyamok f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 'A 1991. november 15-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Devlza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,38 52,43 51,91 50,08 53,22 51,65 Ausztrál dollár 22,77 23,23 23,00 21,83 23,53 22,68 Belga frank (100) 86,08 87,82 86,95 83,87 89,15 86,51 Dán korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Finn márka 7,24 7,38 7,31 7,02 7,50 7,26 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma (100) 15,68 16,00 15,84 14,63 16,17 15,40 Holland forint 15,73 16,05 15,89 15,33 16,29 15,81 ír font 47,35 48,31 40,83 45,67 49,03 47,35 Japán jen (100) 22,32 22,78 22,55 21,75 23,07 22,41 Kanadai dollár 25,64 26,16 25,90 24,95 26,51 25,73 Luxemburgi frank (100) 86,08 87,82 86,95 83,01 89,13 86,07 Német márka 17,73 18,09 17,91 17,45 18,37 17,91 Norvég korona 4,52 4,62 4,57 4,39 4,69 4,54 aasz líra (1000) 23,54 24,02 23,78 22,94 24,38 23,66 Osztrák schilling 2,51 2,57 2,54 2,48 2,60 2,54 Portugál escudo (100) 20,53 20,95 20,74 19,62 21,24 20,43 Spanyol peseta (100) 28,21 28,77 28,49 27,44 29,14 28,29 Svájci frank 19,98 20,38 20,18 19,65 20,7'. 20,18 Svéd korona 4,85 4,95 4,90 4.71 5,03 4,87 USA-dollár 28,96 29,54 29,25 28,55 29,91 29,25

Next

/
Thumbnails
Contents