Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-14 / 227. szám
7~\ 4 Szabad ÚJSÁG 1991. november 14. Jogi tanácsok Haszonbérleti szerződések és egyéb tudnivalók a földtörvényről Az utóbbi időben egyre több olyan probléma merül fel a 229/1991 Tt. sz. földtörvény gyakorlati alkalmazása körül, amely általában megfelelő információk hiányából, a törvény rendelkezéseinek felületes ismeretéből s helytelen alkalmazásából ered. A földtulajdonosok (illetve jogutódaik) zöme kérvények özönével árasztotta el szeptember végén a köteles személyeket (tehát a földeket jelenleg használó mezőgazdasági szervezeteket). Ennek az oka nyilván a határidő-tévesztésben rejlett, mivel a bíróságon kívüli rehabilitációk érvényesítési határideje járt le 1991. október elsején, és sokan ezt a dátumot tévesztették össze a földtörvényben megjelölt határidőkkel. A földtörvény két jelentős határidőt jelöl meg, amelyeket az érintettek figyelmébe lehet (és kell) ajánlani. Az egyik a törvény hatályba lépésének napja: 1991. június 24. Ezzel a nappal szűnt meg a társított földterületek szövetkezeti használati joga azon esetekben, amikor a tulajdonosok nem szövetkezeti tagok. Ezenkívül a 22. cikkely 1. bekezdésében felsorol még öt esetet, amikor szintén megszűnt a használati viszony a föld- és erdőterületekhez, valamint a halastavakhoz, akárcsak az állami tulajdonban levő ingatlanokhoz fűződő tartós használati, illetve gazdálkodási jog. Ezek a jogok korábbi jogszabályok rendelkezései értelmében voltak megadva. Részleges taglalásuk terjedelmi okokból, ezúttal nem áll módunkban. A másik jelentős határidő 1992. december 31. A törvény értelmében eddig érvényesíthetőek az ún. restitúciós igények. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatodik cikkelye rendelkezései alapján az államra vagy más jogi személyre átruházott tulajdonjogok visszaigényelhetőek. A jogigények érvényesítési lehetőségeire alkalomadtán még visszatérünk. Lényeges, hogy a jogosult személy a földhivatalban érvényesítse igényét, s egyúttal forduljon felhívással a köteles személyhez is. Visszatérve a címben megjelölt problémára, a haszonbérleti szerződések megkötésére, le kell szögeznünk, hogy a törvény 22. paragrafusának 2. bekezdése értelmében törvény alapján (ex lege) haszonbérleti viszony jön létre a tulajdonos (jogosult személy) és használó (köteles személy, aki mindig jogi személy) között - amennyiben nem jött köztük létre egyéb egyezség. Ez a bérleti viszony a törvény hatályba lépésétől, illetve a második rész szerinti földkiadás napjától jön létre. Az ilyen bérleti viszony felbontása (mindkét fél részéről) egyéves felmondási határidőn belül lehetséges, mindig október elsejével. E szabály alól kivételt csupán az idei és a jövő év képez, amikor is ezt a határidőt egy hónapra rövidítették. Mindez annyit jelent, hogy ha valaki 1992. október elsejével önállóan akar a tulajdonában lévő földeken gazdálkodni, kérelmét legkésőbb 1992. augusztus végéig kell eljuttatnia a jelenlegi használóhoz. Aki viszont csupán 1993. október elsejétől kívánja földjeit művelni, az a bérleti viszony megszüntetésére vonatkozó kérelmét 1992. szeptember végéig kézbesítse a jelenlegi bérlőnek. Az ilyen megoldás a jelenleg hatályban lévő törvény szerint a későbbiekben is érvényes. Gyakorlatilag mindig az előző óv szeptemberének végéig kell eljuttatni a használóhoz a bérleti viszony megszüntetésére vonatkozó kérelmet, annak érdekében, hogy a következő év október elsejével a tulajdonos maga művelhesse a tulajdonát képező területeket, esetleg más módon hasznosítsa azokat. A törvény értelmében tehát bérleti viszony keletkezett 1991. június 24- tól a tulajdonos és a jelenlegi használó között. Ez önmagában nem jelent bérleti szerződést, hiszen sok esetben (leggyakrabban) a használó nem is tudja, kinek a tulajdonában levő földterületeken gazdálkodik. A bérleti szerződés létrejöttéhez azonban egyebek is szükségesek. Először is a jogosult személynek be kell szereznie a tulajdonjogát bizonyító okmányt (okmányokat), amelyek leggyakrabban telekkönyvi kivonatok, s az állami jegyzóségek telekkönyvi hivatalai állítják ki. Ezután a földmérő hivatalok (Geodézia) azonosítják - identifikálják a telekkönyvi * parcellákat, és a telekkönyvi térképekről másolatokat készítenek hozzájuk. Amikor a tulajdonos (illetve jogutódja) már ezekkel az okmányokkal is rendelkezik, igényelheti a földhivatalban (pozemkovy úrad) a földterületek értékének meghatározását (stanovenie BPEJ pozemkov). Amennyiben a telekkönyvi kivonatok a kérvényező nevére szólnak, az kérvénnyel fordulhat a használóhoz, a bérleti szerződés megkötése végett. A bérleti szerződés, illetve a törvény rendelkezései értelmében a bérleti díj, amint azt már említettük, 1991. június 24-étól jár a tulajdonosnak. A bérleti díj nagysága a megállapított ingatlan (föld) értéke alapján számítható ki. Az éves bérleti díj a föld értékének 1,5 százaléka szántóterületek, 1 százaléka rét-, illetve legelőterületek és 0,5 százaléka egyéb területek esetén. (A jelenleg érvényes jogszabályok rendelkezései alapján a szántóterületek legmagasabb értéke 12 korona/m2, azaz 120 000 korona/ha.) Azokban az esetekben, ha a telekkönyvi kivonatok még a jogosult személyek elődjei nevére szólnak, az említett dokumentumokat ki kell egészíteni a jogerős hagyatéki végzés egy példányával (illetve annak hitelesített másolatával). A dokumentumok hitelesítését az anyakönyvi hivatalok és az állami jegyzóségek végzik. A gyakorlatban nem ritka az sem, hogy az eredeti tulajdonosok jogutódjai nem rendelkeznek hagyatékátadó végzéssel, ugyanis a jegyzőség nem folytatta le a hagyatéki eljárást. Ilyenkor az ún. póthagyatéki eljárás elindítása a teendő. Ehhez is szükségesek a telekkönyvi kivonatok és telekazonosítások, s ezeket csatolni kell az eljárást indítványozó kérelemhez. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után a tulajdonos benyújthatja kérvényét a használóhoz. Tekintettel arra, hogy az egyes hivatalokban az ügyintézés határideje nagyon hosszú, mindenkinek azt ajánljuk, hogy a kézhez kapott dokumentumok eredeti példányairól készíttessen megfelelő számú fénymásolatot, s csupán azokat vagy azok hitelesített változatait terjessze elő az egyes hivatalokban. Az eredeti példányokat mindig tartsa magánál, hogy szükség esetén további másolatokat készíttethessen, illetőleg igazolni tudja velük a másolatok eredetét. Dr. FEHÉR TIBOR J A földrendezés mindannyiunk érdeke Éljünk a jogunkkal! Mint ismeretes, az utóbbi időben a hazai sajtó - Így lapunk is - egyre többet foglalkozik az elkövetkező földrendezéssel. Sajnos azonban, legalábbis egyelőre úgy tűnik, nem eleget. A nyilvánosság ez ügyben még nem eléggé informált, a földtulajdonjog visszaállítása körül rengeteg a kérdőjel s a bizonytalanság. Sok földtulajdonos még el sem döntötte, hogy visszaigényelje-e ingatlanát, éljen-e a törvény adta jogával vagy sem. Ezt bizonyítja az alábbi beszélgetés is, amelyet a minap folytattunk Stevlík Tamással, az Érsekújvári Járási Földhivatal vezetőjével. • Mérnök úr, mekkora érdeklődést tanúsítanak járásukban a földtulajdonosok ingatlanjaik kiadása iránt?- Számuk egyelőre községenként csupán 15-20 között mozog, de esetenként sokkal többet is jegyzünk. így például az érsekújvári kataszterben - mivel itt három nagy mezőgazdasági vállalat működik - száznál is többen igénylik vissza földjüket Az egész járást tekintve a múlt hónapban mintegy 1300 kérvényezőt tartottunk nyilván, s közülük 400-an már a tavaszi időszakban visszakapták földjüket. A többiek igényét csak most ősszel vagy jövő tavasszal lehet kielégíteni, ugyanis kérvényükhöz nem mellékeltek idejében semmilyen okmányt, amely a földhöz való tulajdonjogukat bizonyítja. Anélkül pedig nem adható ki semminemű föld, mert az óriási bonyodalmakat okozna a későbbiek, a végleges földrendezés folyamán. • A földjüket visszaigénylők száma tehát egyelőre kevés. Ám az sem mellékes, hogy mekkora a visszakövetelt földterületek nagysága...- Nos, viszonylag az is eléggé kicsi. Leginkább csak néhány árról, illetve hektárról van szó. A legtöbben fél vagy egy hektárra tartanak igényt, ugyanis ma már a vidéki emberek is csak kiegészítő jövedelemforrásnak tekintik a földművelést. Van ugyan néhány vállalkozó kedvű földműves a járásunkban, aki 2-10 hektár földjéből kíván megélni, s akadt 50-60 hektárt visszaigénylő is, de nem ez a jellemző. • Talán mert amúgy is azok vannak kevesebben, akik több tíz hektár földterület tulajdonosai, s az alig néhány hektárral rendelkezők nem alapozhatják jövőjüket mezőgazdasági tevékenységre.- Bizony, például a mezőgazdasági gépekre nyújtott szubvenciókra is inkább csak a nagy földterülettel rendelkező magánvállalkozók tartanak igényt. A kisebb termőföldön gazdálkodók számára - akik természetesen költségesebben termesztenek mindent - még a 30 százalékról 50-re, jövőre pedig 70 százalékra emelt ártámogatás sem teszi kifizetődővé a gépesítést. Ráadásul még az ilyen szó szerint értendő kistermelőknek is óriási gondot okoz a termények értékesítése. Csoda-e, hogy a vállalkozó kedvű magángazda példája még fokozottabb óvatosságra inti az eddig is kiváró többséget? Hiszen látja mindenki, hogy a konkurencia nagy, s a felvásárlók monopóliuma már-már a tűréshatár alá igyekszik nyomni a termények árszintjét. Eközben minden, így a gépek, a vegyszerek is egyre drágulnak.. • Lehet, hogy az elmondottak miatt a földhivataloknak nem is lesz olyan sok dolguk, mint azt sokan hitték?- A földhivatalok egyik fő feladata most elsősorban a kárpótlásra jogosult állampolgárok ügyeinek intézése. Tehát az, hogy visszaállítsák azok tulajdonjogát, akiket valamilyen módon, például konfiskáció útján kisemmiztek földjeikből. A másik fő feladat a földrendezés lesz, melynek keretében a tervező szervezetekkel együttműködve kell eleget tenni a gazdálkodni szándékozó földtulajdonosok elvárásainak, és áthidalni az ó, illetve földjeik eddigi használói, vagyis a szövetkezetek és. állami gazdaságok érdekeit, hogy ne kényszerüljenek eleve bármit is egymás ellen tenni. Más szóval: olyan megoldást kell találni, amely úgy teszi lehetővé a földalap racionális kihasználását, hogy a tulajdonosok elégedettek legyenek a föld minőségével, s e közben sikerüljön összevonni az örökösödések folytán felaprózott parcellákat is. Erre nem csupán azért van szükség, mert sok embernek 20-30 helyen van úgynevezett nadrágszíjparcellája. Ezeket kimérni is munkaigényes lenne, de főleg tulajdonosaiknak jelentene számtalan hátrányt. Mindebből nyilvánvaló, hogy időigényes, hosszadalmas, munka vár reánk. Mindenekelőtt a telekkönyvek szerint meg kell állapítanunk, hogy kik a földtulajdonosok, s ha már nincsenek az élők sorában, akkor fel kell kutatnunk jogos örököseiket. Tudnunk kell továbbá, hogy melyikük mekkora területen kíván gazdálkodni, s hogy ki hagyja földjét továbbra is a szövetkezet használatában haszonbérben. A földhivatalok munkája költséges is, s emiatt megfelelő állami támogatást kíván. Ha ez elmarad, előfordulhat, hogy a törvény csupán papíron lesz meg, de gyakorlati érvényesítése jócskán késni fog. • A földrendezés üteme tehát nem kizárólag a földet visszaigénylők és használók informáltságának, megegyezésének, hanem egyebeknek is függvénye.- Igen, az állami fedezeten kívül függ például az ország adópolitikájától is, amelyről nem tudjuk, milyen lesz a jövőben Azt viszont igen, hogy 1993-ban megváltozik az adótörvény. Mindez elbizonytalanítja az embereket: sokan azért nem igénylik vissza a földjüket, mert félnek a nagy földadótól. Mégis azt ajánlom, hogy minden földtulajdonos éljen a lehetőséggel, és igényelje vissza a földjét. Mindegy, hogy saját maga kívánja-e megművelni, vagy kiadja haszonbérbe, a lényeg az, hogy jogi szempontból minden igénylés által rendeződik egy darab földterület Csupán arra kérem a földtulajdonosokat, hogy a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés végett az igénylésükhöz ne felejtsék csatolni a telekkönyvi kivonatot (szlovákul Vypis z pozemkovej knihy), vagy a hagyatéki végzést (dedicské rozhodnutie), esetleg a parcellaazonosító okmányt a Geodéziából (identifikácia parciel), amelyek bizonyítják a földhöz való tulajdonjogukat. Hasonlóan kérném a mezőgazdasági üzemek vezetőit: ne igyekezzenek akadályozni a földrendezés menetét Ezzel ugyanis maguk, szervezetük ellen tesznek. Hiszen minél hamarabb tisztázódik hol, mennyi és milyen földterülettel rendelkeznek, annál korábban rendezhetik soraikat, és kezdhetik az új gazdasági viszonyokhoz igazodva munkájukat. Járásunkban ezt a tótmegyeri szövetkezet, illetve állami gazdaság, továbbá a kamocsai, a szímöi és alsójattói szövetkezet vezetői már tudatosították, és jó példaként említhetem hozzáállásukat. Vannak viszont olyan esetek is, amikor a mezőgazdasági üzemek vezetői- mintha nem is a mai korban élnének- mindenféle sületlenséggel igyekeznek félretájékoztatni, félrevezetni a földtulajdonosokat. Azokban a községekben, ahol ilyesmit tapasztalunk, a községi hivatallal együttműködve hamarosan népgyúléseket rendezünk, hogy felvilágosítsuk földügyben a lakosságot BARANYAI LAJOS F?égi jelszó, új ? Munkát, kenyeret! A tények makacs dolgok, a valóságot nem lehet meghazudtolni: egy minap közzétett helyzetjelentés szerint szeptember végén hazánkban 446 ezer ember volt állás nélkül, a cseh országrészben 7 százalékos, Szlovákiában viszont ennél jóval magasabb, 12 százalékos volt a munkanélküliség. Az esztendő végére még a legóvatosabb becslések, előrejelzések szerint is mintegy 700 ezer munkanélkülivel számíthatunk. Hiteles „gyorsfénykép“ Ipolyság és környéke példája: cseppben a tenger A városban meg a környékén is szinte napról napra növekszik az önhibájukon kívül utcára kerülök száma. Valusz Gyula, a körzeti munkahivatal helyettes vezetője szerint a számok önmagukért beszélnek. A legutolsó népszámlálási adatok szerint a 8559 lakosú, kies, valamikor szebb napokat látott Ipoly menti városkában és a hozzá csatolt három faluban: Tesmagon, Gyerken és Pereszlényben november ötödikén 613 volt a munkanélküli. A hivatal dolgozója Ipolysággal együtt 18 település polgárainak a helyzetéről tud hiteles, „percrekész“ adatokkal szolgálni.- Jelen pillanatban a körzet 12 246 keresőképes lakója közül 1472 személynek nincs állása - állította -, az 1991-es népszámláláskor 39 férfi és nő vallotta magát romának, munkanélküli segélyért viszont több mint száz cigány jelentkezett a városközpontba költözött intézmény szakelőadójánál ... Közülük, hadd tegyem hozzár eleddig jónéhányan életükben még soha nem voltak állásban. A körzetben ez idén kilencvenkét pályakezdő folyamodott segélyért.- Közülük - nyugtázta elégedetten Valusz Gyula - ötvennégynek sikerült munkát találnia Ennek, kollégáimmal együtt, nagyon örülök. Bárcsak - sóhajtott fel - az idősebb korosztályok tagjain is ilyen hatékonyan tudna segíteni a hivatal. Az állás nélkül maradók java szakképzett, iparos. Megközelítőleg 90 százalékukat a maszekok szippantják fel. Bevált szokás errefelé, hogy a hoppon maradt emberek felcsapnak vállalkozónak. S munkatársaikat sorstársaik közül toborozzák. A vállalkozók száma december végéig, állapította meg a hivatal dolgozója, elérheti az ezret is. A szövetkezeti dolgozókon a sor? A kimutatásokból eléggé szívfacsaró kép tárult elém:Egyre-másra szűnnek meg a munkahelyek, vagy menesztik dolgozóik nagy részét a városban működő kisebb-nagyobb üze-Valusz Gyula: ,,Nö a munkanélküliek száma". mek. Úgy hírlik, hamarosan nem egy mezőgazdasági szövetkezet dolgozóira is ugyanez a veszély leselkedik. A palásti gazdaságot például a teljes összeomlás fenyegeti, ezért november elsejei hatállyal radikálisan lecsökkentette a taglétszámot. A tömeges elbocsátás mintegy 180 személyt érintett A lányok, asszonyok is kilátástalan helyzetbe kerülnek. A nőket foglalkoztató, kötöttárut előállító Piéta üzem is kénytelen volt jó néhány munkásától megválni. Semmivel sem rózsásabb a nehézgépeket gyártó és javító Strojstav alkalmazottainak helyzete. Az üzem specifikus tevékenység végzésére képzett szakmunkásai ugyanis attól félnek, hogy a szokásosnál is nehezebben tudnak majd képesítésüknek megfelelő munkát találni. Utószó helyett: Attól tartok, lesznek vállalkozók, akik igyekeznek kihasználni majd az egyre többeket érintő szomorú helyzetet, és feketén, aránylag kevés bérért alkalmaznak majd munkanélkülieket A kárvallottak majd természetesen hallgatnak, mert örülni fognak, hogy legalább némi keresethez jutnak A munkaadók sem fogják saját, jól megfontolt érdekből nagydobra verni cselekedetüket. Ezáltal a nagyon is pénzszűkébe került város komoly bevételi forrástól eshet el.. Valusz Gyula elmondása szerint egyelőre nincs egyetlen maszeknál, vállalkozónál sem „néger munkás“. Ha ilyesmiről értesülne, kivizsgál(tat)ná az ügyet és az esetet menten jelentené az illetékes fórumokon. A munkaadónak az ilyen tiltott tevékenység az iparengedélyébe kerülne! ZOLCZER LÁSZLÓ Egy kis,,búfelejtő“ soha nem árt! (A szerző felvételei)
