Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-14 / 227. szám

7~\ 4 Szabad ÚJSÁG 1991. november 14. Jogi tanácsok Haszonbérleti szerződések és egyéb tudnivalók a földtörvényről Az utóbbi időben egyre több olyan probléma merül fel a 229/1991 Tt. sz. földtörvény gyakorlati alkalmazása körül, amely általában megfelelő információk hiányából, a törvény rendelkezéseinek felületes ismeretéből s helytelen alkalmazásából ered. A földtulajdonosok (illetve jogutódaik) zöme kérvények özönével árasztotta el szeptember végén a köteles személyeket (tehát a földeket jelenleg használó mezőgazdasági szervezeteket). Ennek az oka nyilván a határidő-tévesztésben rejlett, mivel a bíróságon kívüli rehabilitációk érvényesítési határideje járt le 1991. október elsején, és sokan ezt a dátumot tévesztették össze a földtörvényben megjelölt határidőkkel. A földtörvény két jelentős határidőt jelöl meg, amelyeket az érintettek figyelmébe lehet (és kell) ajánlani. Az egyik a törvény hatályba lépésének napja: 1991. június 24. Ezzel a nappal szűnt meg a társított földterületek szövetkezeti használati joga azon esetekben, amikor a tulajdonosok nem szövetkezeti tagok. Ezenkí­vül a 22. cikkely 1. bekezdésében felsorol még öt esetet, amikor szintén megszűnt a használati viszony a föld- és erdőterületekhez, valamint a halastavakhoz, akárcsak az állami tulajdonban levő ingatlanokhoz fűződő tartós használati, illetve gazdálkodási jog. Ezek a jogok korábbi jogszabályok rendelkezései értelmében voltak megadva. Részleges taglalásuk terjedelmi okokból, ezúttal nem áll módunkban. A másik jelentős határidő 1992. december 31. A törvény értelmében eddig érvényesíthetőek az ún. restitúciós igények. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatodik cikkelye rendelkezései alapján az államra vagy más jogi személyre átruházott tulajdonjogok visszaigényelhetőek. A jogigé­nyek érvényesítési lehetőségeire alkalomadtán még visszatérünk. Lényeges, hogy a jogosult személy a földhivatalban érvényesítse igé­nyét, s egyúttal forduljon felhívással a köteles személyhez is. Visszatérve a címben megjelölt problémára, a haszonbérleti szerződé­sek megkötésére, le kell szögeznünk, hogy a törvény 22. paragrafusának 2. bekezdése értelmében törvény alapján (ex lege) haszonbérleti viszony jön létre a tulajdonos (jogosult személy) és használó (köteles személy, aki mindig jogi személy) között - amennyiben nem jött köztük létre egyéb egyezség. Ez a bérleti viszony a törvény hatályba lépésétől, illetve a második rész szerinti földkiadás napjától jön létre. Az ilyen bérleti viszony felbontása (mindkét fél részéről) egyéves felmondási határidőn belül lehetséges, mindig október elsejével. E szabály alól kivételt csupán az idei és a jövő év képez, amikor is ezt a határidőt egy hónapra rövidítették. Mindez annyit jelent, hogy ha valaki 1992. október elsejével önállóan akar a tulajdonában lévő földeken gazdálkodni, kérelmét legkésőbb 1992. augusztus végéig kell eljuttatnia a jelenlegi használóhoz. Aki viszont csupán 1993. október elsejétől kívánja földjeit művelni, az a bérleti viszony megszüntetésére vonatkozó kérelmét 1992. szeptember végéig kézbesítse a jelenlegi bérlőnek. Az ilyen megoldás a jelenleg hatályban lévő törvény szerint a későbbiekben is érvényes. Gyakorlatilag mindig az előző óv szeptemberének végéig kell eljuttatni a használóhoz a bérleti viszony megszüntetésére vonatkozó kérelmet, annak érdekében, hogy a következő év október elsejével a tulajdonos maga művelhesse a tulaj­donát képező területeket, esetleg más módon hasznosítsa azokat. A törvény értelmében tehát bérleti viszony keletkezett 1991. június 24- tól a tulajdonos és a jelenlegi használó között. Ez önmagában nem jelent bérleti szerződést, hiszen sok esetben (leggyakrabban) a használó nem is tudja, kinek a tulajdonában levő földterületeken gazdálkodik. A bérleti szerződés létrejöttéhez azonban egyebek is szükségesek. Először is a jogosult személynek be kell szereznie a tulajdonjogát bizonyító okmányt (okmányokat), amelyek leggyakrabban telekkönyvi kivonatok, s az állami jegyzóségek telekkönyvi hivatalai állítják ki. Ezután a földmérő hivatalok (Geodézia) azonosítják - identifikálják a telekkönyvi * parcellákat, és a telekkönyvi térképekről másolatokat készítenek hozzá­juk. Amikor a tulajdonos (illetve jogutódja) már ezekkel az okmányokkal is rendelkezik, igényelheti a földhivatalban (pozemkovy úrad) a földterüle­tek értékének meghatározását (stanovenie BPEJ pozemkov). Amennyiben a telekkönyvi kivonatok a kérvényező nevére szólnak, az kérvénnyel fordulhat a használóhoz, a bérleti szerződés megkötése végett. A bérleti szerződés, illetve a törvény rendelkezései értelmében a bérleti díj, amint azt már említettük, 1991. június 24-étól jár a tulajdo­nosnak. A bérleti díj nagysága a megállapított ingatlan (föld) értéke alapján számítható ki. Az éves bérleti díj a föld értékének 1,5 százaléka szántóterületek, 1 százaléka rét-, illetve legelőterületek és 0,5 százaléka egyéb területek esetén. (A jelenleg érvényes jogszabályok rendelkezései alapján a szántóterületek legmagasabb értéke 12 korona/m2, azaz 120 000 korona/ha.) Azokban az esetekben, ha a telekkönyvi kivonatok még a jogosult személyek elődjei nevére szólnak, az említett dokumentumokat ki kell egészíteni a jogerős hagyatéki végzés egy példányával (illetve annak hitelesített másolatával). A dokumentumok hitelesítését az anyakönyvi hivatalok és az állami jegyzóségek végzik. A gyakorlatban nem ritka az sem, hogy az eredeti tulajdonosok jogutódjai nem rendelkeznek hagyatékátadó végzéssel, ugyanis a jegy­­zőség nem folytatta le a hagyatéki eljárást. Ilyenkor az ún. póthagyatéki eljárás elindítása a teendő. Ehhez is szükségesek a telekkönyvi kivona­tok és telekazonosítások, s ezeket csatolni kell az eljárást indítványozó kérelemhez. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után a tulaj­donos benyújthatja kérvényét a használóhoz. Tekintettel arra, hogy az egyes hivatalokban az ügyintézés határideje nagyon hosszú, mindenkinek azt ajánljuk, hogy a kézhez kapott doku­mentumok eredeti példányairól készíttessen megfelelő számú fénymáso­latot, s csupán azokat vagy azok hitelesített változatait terjessze elő az egyes hivatalokban. Az eredeti példányokat mindig tartsa magánál, hogy szükség esetén további másolatokat készíttethessen, illetőleg igazolni tudja velük a másolatok eredetét. Dr. FEHÉR TIBOR J A földrendezés mindannyiunk érdeke Éljünk a jogunkkal! Mint ismeretes, az utóbbi időben a hazai sajtó - Így lapunk is - egyre többet foglalko­zik az elkövetkező földrendezéssel. Sajnos azonban, legalábbis egyelőre úgy tűnik, nem eleget. A nyilvánosság ez ügyben még nem eléggé informált, a földtulajdonjog visszaállítása körül rengeteg a kérdőjel s a bizonytalanság. Sok földtulajdonos még el sem döntötte, hogy visszaigényelje-e ingatlanát, éljen-e a törvény adta jogával vagy sem. Ezt bizonyítja az alábbi beszél­getés is, amelyet a minap folytattunk Stev­­lík Tamással, az Érsekújvári Járási Földhi­vatal vezetőjével. • Mérnök úr, mekkora érdeklődést ta­núsítanak járásukban a földtulajdonosok ingatlanjaik kiadása iránt?- Számuk egyelőre községenként csu­pán 15-20 között mozog, de esetenként sokkal többet is jegyzünk. így például az érsekújvári kataszterben - mivel itt három nagy mezőgazdasági vállalat működik - száznál is többen igénylik vissza földjüket Az egész járást tekintve a múlt hónap­ban mintegy 1300 kérvényezőt tartottunk nyilván, s közülük 400-an már a tavaszi időszakban visszakapták földjüket. A többi­ek igényét csak most ősszel vagy jövő tavasszal lehet kielégíteni, ugyanis kérvé­nyükhöz nem mellékeltek idejében semmi­lyen okmányt, amely a földhöz való tulaj­donjogukat bizonyítja. Anélkül pedig nem adható ki semminemű föld, mert az óriási bonyodalmakat okozna a későbbiek, a vég­leges földrendezés folyamán. • A földjüket visszaigénylők száma tehát egyelőre kevés. Ám az sem mellé­kes, hogy mekkora a visszakövetelt föld­területek nagysága...- Nos, viszonylag az is eléggé kicsi. Leginkább csak néhány árról, illetve hektár­ról van szó. A legtöbben fél vagy egy hektárra tartanak igényt, ugyanis ma már a vidéki emberek is csak kiegészítő jövede­lemforrásnak tekintik a földművelést. Van ugyan néhány vállalkozó kedvű földműves a járásunkban, aki 2-10 hektár földjéből kíván megélni, s akadt 50-60 hektárt vissza­igénylő is, de nem ez a jellemző. • Talán mert amúgy is azok vannak kevesebben, akik több tíz hektár földte­rület tulajdonosai, s az alig néhány hek­tárral rendelkezők nem alapozhatják jö­vőjüket mezőgazdasági tevékenységre.- Bizony, például a mezőgazdasági gé­pekre nyújtott szubvenciókra is inkább csak a nagy földterülettel rendelkező magánvál­lalkozók tartanak igényt. A kisebb termőföl­dön gazdálkodók számára - akik természe­tesen költségesebben termesztenek min­dent - még a 30 százalékról 50-re, jövőre pedig 70 százalékra emelt ártámogatás sem teszi kifizetődővé a gépesítést. Ráadá­sul még az ilyen szó szerint értendő kister­melőknek is óriási gondot okoz a termények értékesítése. Csoda-e, hogy a vállalkozó kedvű magángazda példája még fokozot­tabb óvatosságra inti az eddig is kiváró többséget? Hiszen látja mindenki, hogy a konkurencia nagy, s a felvásárlók mono­póliuma már-már a tűréshatár alá igyekszik nyomni a termények árszintjét. Eközben minden, így a gépek, a vegyszerek is egyre drágulnak.. • Lehet, hogy az elmondottak miatt a földhivataloknak nem is lesz olyan sok dolguk, mint azt sokan hitték?- A földhivatalok egyik fő feladata most elsősorban a kárpótlásra jogosult állampol­gárok ügyeinek intézése. Tehát az, hogy visszaállítsák azok tulajdonjogát, akiket va­lamilyen módon, például konfiskáció útján kisemmiztek földjeikből. A másik fő feladat a földrendezés lesz, melynek keretében a tervező szervezetek­kel együttműködve kell eleget tenni a gaz­dálkodni szándékozó földtulajdonosok elvá­rásainak, és áthidalni az ó, illetve földjeik eddigi használói, vagyis a szövetkezetek és. állami gazdaságok érdekeit, hogy ne kény­szerüljenek eleve bármit is egymás ellen tenni. Más szóval: olyan megoldást kell ta­lálni, amely úgy teszi lehetővé a földalap racionális kihasználását, hogy a tulajdono­sok elégedettek legyenek a föld minőségé­vel, s e közben sikerüljön összevonni az örökösödések folytán felaprózott parcellá­kat is. Erre nem csupán azért van szükség, mert sok embernek 20-30 helyen van úgy­nevezett nadrágszíjparcellája. Ezeket ki­mérni is munkaigényes lenne, de főleg tulajdonosaiknak jelentene számtalan hát­rányt. Mindebből nyilvánvaló, hogy időigé­nyes, hosszadalmas, munka vár reánk. Mindenekelőtt a telekkönyvek szerint meg kell állapítanunk, hogy kik a földtulajdono­sok, s ha már nincsenek az élők sorában, akkor fel kell kutatnunk jogos örököseiket. Tudnunk kell továbbá, hogy melyikük mek­kora területen kíván gazdálkodni, s hogy ki hagyja földjét továbbra is a szövetkezet használatában haszonbérben. A földhivatalok munkája költséges is, s emiatt megfelelő állami támogatást kíván. Ha ez elmarad, előfordulhat, hogy a törvény csupán papíron lesz meg, de gyakorlati érvényesítése jócskán késni fog. • A földrendezés üteme tehát nem kizárólag a földet visszaigénylők és használók informáltságának, megegye­zésének, hanem egyebeknek is függ­vénye.- Igen, az állami fedezeten kívül függ például az ország adópolitikájától is, amely­ről nem tudjuk, milyen lesz a jövőben Azt viszont igen, hogy 1993-ban megváltozik az adótörvény. Mindez elbizonytalanítja az embereket: sokan azért nem igénylik vissza a földjüket, mert félnek a nagy földadótól. Mégis azt ajánlom, hogy minden földtu­lajdonos éljen a lehetőséggel, és igényelje vissza a földjét. Mindegy, hogy saját maga kívánja-e megművelni, vagy kiadja haszon­bérbe, a lényeg az, hogy jogi szempontból minden igénylés által rendeződik egy darab földterület Csupán arra kérem a földtulaj­donosokat, hogy a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézés végett az igénylésükhöz ne fe­lejtsék csatolni a telekkönyvi kivonatot (szlovákul Vypis z pozemkovej knihy), vagy a hagyatéki végzést (dedicské rozhodnu­­tie), esetleg a parcellaazonosító okmányt a Geodéziából (identifikácia parciel), ame­lyek bizonyítják a földhöz való tulajdonjo­gukat. Hasonlóan kérném a mezőgazdasági üzemek vezetőit: ne igyekezzenek akadá­lyozni a földrendezés menetét Ezzel ugyanis maguk, szervezetük ellen tesznek. Hiszen minél hamarabb tisztázódik hol, mennyi és milyen földterülettel rendelkez­nek, annál korábban rendezhetik soraikat, és kezdhetik az új gazdasági viszonyokhoz igazodva munkájukat. Járásunkban ezt a tótmegyeri szövetkezet, illetve állami gaz­daság, továbbá a kamocsai, a szímöi és al­­sójattói szövetkezet vezetői már tudatosítot­ták, és jó példaként említhetem hozzáállá­sukat. Vannak viszont olyan esetek is, ami­kor a mezőgazdasági üzemek vezetői- mintha nem is a mai korban élnének- mindenféle sületlenséggel igyekeznek fél­retájékoztatni, félrevezetni a földtulajdono­sokat. Azokban a községekben, ahol ilyes­mit tapasztalunk, a községi hivatallal együttműködve hamarosan népgyúléseket rendezünk, hogy felvilágosítsuk földügyben a lakosságot BARANYAI LAJOS F?égi jelszó, új ? Munkát, kenyeret! A tények makacs dolgok, a valóságot nem lehet meghazudtolni: egy minap köz­zétett helyzetjelentés szerint szeptember végén hazánkban 446 ezer ember volt állás nélkül, a cseh országrészben 7 százalékos, Szlovákiában viszont ennél jóval maga­sabb, 12 százalékos volt a munkanélküli­ség. Az esztendő végére még a legóvato­sabb becslések, előrejelzések szerint is mintegy 700 ezer munkanélkülivel számít­hatunk. Hiteles „gyorsfénykép“ Ipolyság és környéke példája: cseppben a tenger A városban meg a környékén is szinte napról napra növekszik az önhibáju­kon kívül utcára kerülök száma. Valusz Gyula, a körzeti munkahivatal helyettes vezetője szerint a számok önmagukért be­szélnek. A legutolsó népszámlálási adatok szerint a 8559 lakosú, kies, valamikor szebb napo­kat látott Ipoly menti városkában és a hozzá csatolt három faluban: Tesmagon, Gyerken és Pereszlényben november ötödikén 613 volt a munkanélküli. A hivatal dolgozója Ipolysággal együtt 18 település polgárainak a helyzetéről tud hiteles, „percrekész“ adatokkal szolgálni.- Jelen pillanatban a körzet 12 246 kere­sőképes lakója közül 1472 személynek nincs állása - állította -, az 1991-es nép­számláláskor 39 férfi és nő vallotta magát romának, munkanélküli segélyért viszont több mint száz cigány jelentkezett a város­­központba költözött intézmény szakelőadó­jánál ... Közülük, hadd tegyem hozzár eleddig jónéhányan életükben még soha nem vol­tak állásban. A körzetben ez idén kilencvenkét pálya­kezdő folyamodott segélyért.- Közülük - nyugtázta elégedetten Va­lusz Gyula - ötvennégynek sikerült munkát találnia Ennek, kollégáimmal együtt, na­gyon örülök. Bárcsak - sóhajtott fel - az idősebb korosztályok tagjain is ilyen haté­konyan tudna segíteni a hivatal. Az állás nélkül maradók java szakkép­zett, iparos. Megközelítőleg 90 százaléku­kat a maszekok szippantják fel. Bevált szo­kás errefelé, hogy a hoppon maradt embe­rek felcsapnak vállalkozónak. S munkatár­saikat sorstársaik közül toborozzák. A vállalkozók száma december végéig, állapította meg a hivatal dolgozója, elérheti az ezret is. A szövetkezeti dolgozókon a sor? A kimutatásokból eléggé szívfacsaró kép tárult elém:­Egyre-másra szűnnek meg a munkahe­lyek, vagy menesztik dolgozóik nagy részét a városban működő kisebb-nagyobb üze-Valusz Gyula: ,,Nö a munkanélküliek száma". mek. Úgy hírlik, hamarosan nem egy mező­gazdasági szövetkezet dolgozóira is ugyan­ez a veszély leselkedik. A palásti gazdasá­got például a teljes összeomlás fenyegeti, ezért november elsejei hatállyal radikálisan lecsökkentette a taglétszámot. A tömeges elbocsátás mintegy 180 személyt érintett A lányok, asszonyok is kilátástalan hely­zetbe kerülnek. A nőket foglalkoztató, kötöttárut előállító Piéta üzem is kénytelen volt jó néhány munkásától megválni. Semmivel sem rózsásabb a nehézgépe­ket gyártó és javító Strojstav alkalmazotta­inak helyzete. Az üzem specifikus tevé­kenység végzésére képzett szakmunkásai ugyanis attól félnek, hogy a szokásosnál is nehezebben tudnak majd képesítésüknek megfelelő munkát találni. Utószó helyett: Attól tartok, lesznek vállalkozók, akik igyekeznek kihasználni majd az egyre töb­beket érintő szomorú helyzetet, és feketén, aránylag kevés bérért alkalmaznak majd munkanélkülieket A kárvallottak majd ter­mészetesen hallgatnak, mert örülni fognak, hogy legalább némi keresethez jutnak A munkaadók sem fogják saját, jól megfon­tolt érdekből nagydobra verni cselekedetü­ket. Ezáltal a nagyon is pénzszűkébe került város komoly bevételi forrástól eshet el.. Valusz Gyula elmondása szerint egyelő­re nincs egyetlen maszeknál, vállalkozónál sem „néger munkás“. Ha ilyesmiről érte­sülne, kivizsgál(tat)ná az ügyet és az esetet menten jelentené az illetékes fórumokon. A munkaadónak az ilyen tiltott tevékenység az iparengedélyébe kerülne! ZOLCZER LÁSZLÓ Egy kis,,búfelejtő“ soha nem árt! (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents