Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-11 / 199. szám

1991. október 11. 3 Szabad ÚJSÁG Harcok Vukováron, nyugalom Dubrovnikban Töredezik a törékeny tűzszünet Az Európai Közösségek tűzszünetellenőrző missziója egyre erélyesebb hangot üt meg, de úgy tűnik, ez nem hat a szembenálló felekre. Legutóbb tegnap szólította fel a misszió a fegyvernyugvási megállapodások azonna­li betartására mind a szövetségi hadsereget, mind a horvát gárdistákat Jtt BBC Moszkva” A BBC brit rádiótársaság ezentúl az orosz rádió frekvenciáin bsugároz mű­sort Erről tegnap Moszkvában kötött szerződést a BBC külügyi osztályának vezetője az oroszországi rádiótársaság elnökével A brit adó orosz adásának harmincperces műsorait közvetítik majd oroszországi adóállomások segít­ségével Az adások a jövő év elején kez­dődnek. Angliából Moszkvába a rá­diójelzéseket műholdon keresztül to­vábbítják így tizenhárom millió szovjet állampolgár számára válik lehetővé a BBC adásainak rendszeres vétele. Még négy évvel ezelőtt a BBC adásait a Szovjetunióban erősen zavarták Azt, hogy ma orosz frekvenciákon tovább­­halják a műsort, a brit rádió vezetője ^ rendkívüli eseménynek nevezte._____^ Bak»* újra elindul James Baker amerikai külügyminisz­ter a hétvégén ismét elindul a Közel-Ke­letre, hogy elvégezze az utolsó simításo­kat a közel-keleti békekonferencia elő­készítő munkálatain. A konferenciát még októberben meg akarják tartani. Baker nyolcadik közel-keleti körútját vasárnap Kairóban kezdi el. Arról akarja meggyőzni az arab—izraeli konfliktus­ban érdekelt feleket, hogy szavatolja részvételüket a konferencián. A közel-keleti békekonferencia elő­készítésébe bekapcsolódik Borisz Pán­ton szovjet külügyminiszter is, aki rövi­desen Egyiptomba, Izraelbe, Jordániába és Szíriába látogat és tárgyal a megszállt területeken élő palesztinok képviselőivel is. A közel-keleti béke legnagyobb buk­tatója a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának értelmezése. Ezt az ara­bok úgy értelmezik, hogy Izraelnek vissza kell adnia az 1967-ben megszállt területeket. Izrael ezzel szemben úgy vé­li, hogy a Sinai-félsziget visszaadásával a BT-határozatot már teljesítette. Újabb ózonlyuk Az amerikai Nimbus 7 jelzésű műhold a Déli Sark fölött megállapította, hogy az ózonréteg ismét jelentősen elvékonyo­dott. A műhold műszerei 110 dobson­­egységet mértek a térségben. Normális viszonyok között az ózonréteg vastagsága 550 dobson-egység. A most felfedezett ózonlyuk már a negyedik 1986 óta. A mé­rések szerint ez a legnagyobb mértékű elvékonyodás, amit az ózonréteg kutatá­sánál tapasztaltak. A jelenség kedvezőtle­nül befolyásolhatja a rákképződést az emberi szervezetben, kisebb terméshoza­mokat okozhat a mezőgazdaságban, és károsítja a tenger élővilágát Washingtonban tanácskozik az Észa­katlanti Szövetséget támogató kormá­nyon kívüli szervezet, amelyben neves politikusok, közéleti személyiségek és katonatisztek vesznek részt. Az ülésen felszólalt Manfred Wömer, a NATO fő­titkára is. Reagált azokra a vélemények­re, amelyek az utóbbi időben az USA- ból hallatszottak, s amelyek szerint a NATO már elavult és a Szovjetunióban beállt változások után továbblétezésére nincs ok. Wömer ezzel szemben azt állí­totta, hogy a NATO jelentős mértékben változik és különös jelentősége van az Európában és a világ más tájain észlel­hető destabilizálódás miatt. Wömer rea­gált a krakkói csúcsértekezlet nyilatko­zatára is. Ezek az országok, mondta, gaz­dasági és politikai válság felé haladnak. Nem engedhetjük meg, hogy elbukja­nak. Ez egyedülálló lehetőség szövetsé­günk számára, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. A NATO főtitkára szólt a Szovjetunióval folytatott együttműkö­désről is. A NATO lehetővé teszi, hogy szovjet tisztek tanulhassanak a NATO római iskoláján. A rendezvényen felszólalt Richard Cheney amerikai védelmi miniszter is. Azt mondta, hogy a NATO jövőjét az ha­tározza meg, milyen választ kap a világ a A feltételek szerint tegnap 15 órák­kor kellett volna feloldani az adriai kikö­tők blokádját és ezzel egyidőben a jugo­szláv hadsereg laktanyáinak zárlatát. Az EK-ellenőrök attól tartanak, hogy a tűz­­szüneti egyezményt nem a legilletéke­sebb személyekkel tárgyalták meg. A misszióvezető helyettese szerint a legna­gyobb problémát az okozza, hogy a had­sereg támadja Vukovárt és a horvát fegyveresek nem oldják fel a zágrábi lak­tanyák blokádját. Tájékoztatott arról is, hogy a hadsereg a frontvonalak közelébe vonja össze hidászcsapatait. „Ha ez így megy tovább, nincs értelme, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon, vagy egyálta­lán Jugoszláviában maradjunk” — mondta Kosters, az EK-misszió helyet­tes vezetője. Az éjszaka folyamán alig volt lövöldö­zés Horvátország harcterein. A Tanjug hírügynökség horvát provokációkról adott hírt, ezzel szemben a horvát rádió szövetségi támadásokról beszélt. Eszé­ken nyugalom volt, de reggelre aknatűz­­re ébredtek. Vukovárban is folytak har­cok, amelyek a katonák szerint nem vol­tak jelentősek, viszont a horvát rádió szerint a hadsereg nagy támadást indí­tott Vukovámál és a horvát erők sikere­sen ellenállnak. Dubrovnik térségében nyugalom van, rövidesen megkezdik a hadifoglyok, se­besültek és elesettek cseréjét. Azzal szá­molnak, hogy a menekültek is visszatér­nek a városba. A tűzszünet meghirdeté­sét egyes helyi parancsnokok arra hasz­nálták fel, hogy részleges megállapodá­sokat kössenek. A helyi egyezmények le­hetővé tették, hogy a szövetségi hadse­reg kivonuljon Zadar városából. A hor­vát csapatok viszont feloldják a laktanya blokádját, és lehetővé teszik, hogy a ka­tonák fegyverzetükkel együtt elhagyják a várost. Zadar volt az első horvát kikötő, amelynek tengeri blokádját tegnap felol­dották. Domfjan, a horvát parlament elnöke sikertelennek minősítette a fegyverszü­netet, mert szerinte ezt a hadsereg akkor sérti meg, amikor akarja, másrészt pedig ellentéteket okozott a horvát vezetés­ben. A politikai erők Horvátországban is polarizálódnak. A baloldali pártok, pél­dául a Baloldali Munkáspárt, a Kommu­nisták Szövetsége, a Jugoszláviáért Moz­galom és a Haladó Munkások Egylete nem helyesli Horvátország különválását és ezt törvényellenesnek tartja. Szerin­következő hat kérdésre: 1. A Szovjetunió a béke, vagy a növekvő erőszak felé veszi­­e az irányt? 2. Folytatódik-e a szovjet gaz­daság összeomlása? 3. Elárasztják-e a Szovjetunió szomszédállamait a mene­külthullámok? 4. Ki fogja ellenőrizni a 3 milliós szovjet hadsereget, és ezt közpon­tilag fogják-e irányítani, vagy minden köztársaság saját hadsereggel rendelke­zik-e? 5. Mi lesz a Szovjetunióval megkö­tött leszerelési szerződések sorsa? 6. Minden szovjet köztársaság maga fogja-e ellenőrizni saját atomfegyvereit? Mivel Kelet-Európábán és a felvetett kérdések­ben is bizonytalanság van, a NATO-nak erős szervezetnek kell lennie, mondta az amerikai védelmi miniszter. A NATO szóvivője közvetlenül rea­gált a krakkói csúcsértekezlet nyilatko­zatára. Kijelentette, hogy a krakkói nyi­latkozatról Rómában, a NATO legkö­zelebbi csúcsértekezletén tárgyalni fog­nak. Brüsszeli megfigyelők úgy vélik, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország NATO-hoz való viszo­nyának intézményesítése napirendre kerül Wömer USA-beli tárgyalásain is. Francia vélemény szerint nem minden NATO-tagállam támogatja a közép-eu­rópai országokhoz fűződő kapcsolatok intézményesítését. tűk Horvátország függetlenségét a sze­­paratisták egy csoportja hirdette meg a köztársaság vezetésében, és ez nem a la­kosság többségének akaratát fejezi ki. A jugoszláv alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek minősítette Szlovénia függetlenségének kihirdetését. Alkot­mányellenesnek mondták ki azt az ál­lamelnökségi döntést is, hogy a jugoszláv katonákat kivonják Szlovéniából, mert az alkotmánybíróság szerint ez lehetet­lenné teszi a hadsereg alkotmányos kö­telességének teljesítését, tehát Jugoszlá­via határainak védelmét. A hetek óta ismert válsággócok — Eszék, Vukovár, Pakrac, Nova Gradiska — továbbra is harcok színhelyei. A har­cokról mindkét fél merőben eltérő jelen­téseket közöl, és egymásra hárítja a fele­lősséget a tűzszünet megsértéséért. Branko Kostics, a jugoszláv államel­nökség alelnöke tegnap estére ismét öszehívta a csonka elnökséget. Bár a meghívót az elnökség minden tagjának elküldték, nyilvánvaló, hogy a szlovén és horvát tagok nem vesznek rajta részt és így a két tagköztársaság önállósulásával kapcsolatos napirendet ismét csak az el­nökség szerb—montenegrói része tár­gyalja meg. Szerdán a belgrádi televízió gépkocsi­ja aknára futott és a négytagú stáb életét vesztette. Ezzel a jugoszláviai harcokban elesett újságírók száma 12-re nőtt. Belgrádba összehívták a jugoszláv parlament ülését, amelyre azonban csak A Budapesten tartózkodó csehszlo­vák parlamenti küldöttség a magyar kép­viselőktől átvette azt a dokumentumot, amely a magyar nemzetgyűlés három bi­zottságának állásfoglalását tartlamazza a dunai vízlépcső építésével kapcsolatban. A Szövetségi Gyűlés küldöttségének tag­jai találkoztak Dörnbach Alajossal, a nemzetgyűlés alelnökével is. Dörnbach Alajos csehszlovákiai lá­togatásának előestéjén kijelentette, Olasz vélemény igen kevés képviselő jött el. A jelenlevők úgy döntöttek, hogy képviselői tanácsko­zásnak nevezik majd összejövetelüket. Hágában Van den Broek holland kül­ügyminiszter találkozott Tudjman hor­vát és Milosevics szerb elnökkel, vala­mint Kadjjevics szövetségi védelmi mi­niszterrel. Megfigyelők úgy vélik, hogy szigorú gazdasági szankciók kilátásba helyezése és érvényesítése megnyugtat­hatja a jugoszláviai helyzetet. Luxemburgban az Európa Parlament úgy döntött, hogy nem támogatja Hor­vátország és Szlovénia függetlenségét. Az EP ellenzi haderő kiküldését is. Gorbacsov szovjet elnök moszkvai lá­togatásra hívta meg Tudjman horvát el­nököt. Ez a horvát elnök első külföldi látogatása lesz a köztársaság önállóságá­nak október 8-iki kihirdetése óta. Tudj­­mannak a jövő hét elején kellene Moszk­vába utaznia. Ramiz Alia albán elnök elismerte „Koszovo Köztársaság” legitimitását, amelyet a szerbiai albánok hirdettek ki autonóm területükön. A 2 millió lakosú Koszovo tartomány lakosainak 90 száza­léka albán nemzetiségű. Lengyelország azt javasolja a Hexa­­gonálé tagállamainak, hogy parlamenti képviselők szintjén Dubrovnikban, vagy Varsóban tárgyalják meg a jugoszláviai válság megoldásának lehetőségeit. A fel­hívás abból indul ki, hogy a jugoszláv hadsereg akciói Horvátországban ag­resszió jellegűek. Olaszország elismeri a Szlovéniában kiadott útiokmányok érvényességét. Az indoklás szerint erre azért került sor, hogy a menekülteknek megkönnyítsék a határátlépést. hogy nemcsak gazdasági téren, hanem a parlamentek közt is közvetlen kapcsola­tokat kell fenntartani. Hangsúlyozta, hogy az új történelmi helyzetben is van­nak közös érdekek országaink között, még akkor is, ha egyes kérdésekben nem tudunk megegyezni, mint például Bős—Nagymaros kérdésében. Ahol el­lentétek vannak, ott a szakértők segíté­ségére kell támaszkodni — mondta Dombach Alajos. L engyelország a jövőben ki­toloncolja azokat a Keletről érkezett külföldieket, akik illegálisan lépték át a határt. Lengyelország, Litvániával, Belo­russziával és Ukrajnával egyezményeket köt, amelyek segítségével korlátozni le­hetne a feltételezett menekültáradatot. K azahsztánban, Arkaük város közelében földet ért az a szovjet űrhajó, amelyen visszatért az első osztrák űrha­jós is. Franz Viehböckkel együtt Földet értek Aubakirov és Arcebarszkij szovjet űrhajósok is. A nyolcnapos űrutazás, amely során biokémiai és orvosi kísérle­teket folytattak, minden komplikáció nélkül zajlott le. GdaNSZK közelében leszerelik az épülőfélben levő atomerőművet. Az erő­mű felszámolása 600 milliárd zlotyba ke­rül. Az építésről kötött szerződés fel­mondásáért Lengyelország 297 milliárd zlotyt lesz kénytelen fizetni a Szovjet­uniónak. Jugoszlávia és Izrael felújí­tották diplomáciai kapcsolataikat, ame­lyeket 1967-ben, a „hatnapos háború” következtében szakítottak meg. Jugo­szláv részről a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a válsággal küszködő or­szág nemzetközi helyzetének megszilár­dításaként értékelik. A DELHIBEN elrabolt román dip­lomata elleni merényletet a pandzsábi szeparatisták szervezete vállalta magára. A rendőrség az emberrablást összefüg­gésbe hozta azzal, hogy idén augusztus­ban merényletet kíséreltek meg India bukaresti nagykövete ellen. TöRÖK harci repülőgépek és heli­kopterek az ország dél-keleti részében összpontosított támadást intéztek a kurd felkelők ellen. A hadsereg ezzel válaszol a kurdok hétfői akciójára, amely során tizennégy török katona vesztette életét. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK a na­pokban 181 millió dollárt fizetett be az ENSZ számlájára és ezzel törlesztette a világszervezettel szembeni adósságát. Jelenleg az USA 344 millió dollárrral tartozik az ENSZ-nek. Johannesburg négerekiakta külvárosaiban tovább folytatódik a ter­ror. Tegnap heten vesztették életüket az összetűzések során. Az ANC elnöke az­zal vádolja a biztonsági erőket, hogy szándékosan nem avatkoznak be, hogy így is gyengítsék a néger ellenzéket. A GALLILEO amerikai űrszonda október 29-én egy aszteroid közelébe ér. A pályát úgy módosították, hogy közel­ről fényképezhesse az égitestet, mert először válik lehetővé aszteroid közeli megfigyelése. A felvételekre 1992 no­vemberéig várni kell, mert az űrszonda fő antennája megsérült és csak pótan­tennával sugároz. A Gallileo jelenleg 150 millió kilométernyire van a Földtől. A Jupitert 1995-ben éri el. N icaraguában a hadsereg nagyszabású akcióba kezdett, hogy az Isabelia hegységben csoportosuló egy­kori kontrákat lefegyverezze. A kontrák ugyanis néhány hónappal ezelőtt újból egyesültek és „recontras” néven fegyve­res akciókkal akartak érvényt szerezni követeléseiknek. E rich honecker, a volt ndk egykori legfelsőbb képviselője kijelen­tette, hogy csak abban az esetben tér vissza hazájába, ha visszavonják az elle­ne kiadott elfogatóparancsot. A 79 éves egykori kelet-német vezető az elfogató­parancs kiadását törvényellenesnek mi­nősítette, és mint mondta, nem hajlandó vállalni az áldozati bárány szerepét. A VOLKSWAGEN autógyár 12 mil­lió márkát juttat olyan országok szerve­zeteinek, amelyekből a második világhá­ború idején kényszermunkára hurcoltak el embereket Németországba. FlDEL CASTRO kubai elnök de­cemberben hivatalos látogatásra Kínába utazik. Kuba előnyös gazdasági kapcso­latokat keres a távol-keleti országban, amelyek pótolnák a Szovjetunió elmara­dó segítségét. Megfigyelők úgy vélik, hogy Kína nem lesz képes élelmi­szersegélyt nyújtani, és Kuba arra kény­szerül, hogy az USA-tól vásároljon 2 millió tonna gabonát. Sztálinista módszerekkel nem megy A feddhetetlenségi törvény viszáságairól ír az olasz La Repubblica című lap. Ez egy olyan törvény, amely Dubceket és a Prá­gai Tavasz vezetőit ugyanarra a szintre állítja, mint az öreg brezsnyevis­­tákat. Ennek az az ered­ménye, írja a lap, hogy azok is, akiknek az elmúlt húsz évben, a megszállás idején megtiltották a poli­tikai tevékenységet, most másodrangú állampolgá­rokká válnak. Dubéek, Óta Sík, Jirí Hqek és a többi reformer öt évig nem tölthet be tisztséget az államapparátusban. Velük együtt többszáze­zer rátermett műszaki és tisztességes ember ráfi­zethet. A törvényhozók figyelmen kívül hagyták a történelmet — írja az olasz napilap. A La Repubblica idézi a Newsweek című amerikai lapot, amely „Boszorká­nyüldözés Prágában” cím­mel közölt cikket arról, hogy a törvény megenged­hetetlen módon a bűnössé­get eleve feltételezi Emel­lett mindnyájan tudják, hogy a csehszlovák állam­biztonság a keletnémet STASI-hoz hasonlóan olyanokat is beírt „munka­társai” közé, akik ügynö­kükkel akár csak egyszer találkoztak és nem is tud­tak róla. A lap megemlíti Jan Káván esetét, aki egy­szer találkozott egy diplo­matával, akiről most tűnt ki, hogy ügynök volt. Kava­­na erről azt mondta: „A demokráciát nem lehet Sztálinista módon építeni”. Az Északatlanti Szövetség a krakkói nyilatkozatról ANATO változik és marad A fegyvemyugvás idején sem szünetel az utánpótlás. Képünkön: horvát fegyveresek lőszert rakodnak egy furgonból az adriai tengerparton (Telefotó: ÜSTK/AP) Parlamenti kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents