Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-09 / 197. szám
1991. október 9. Szabad ÚJSÁG dalú szerződés elmarad a várakozástól, bár a napilap sem vitatja annak fontosságát. A francia sajtó is reagált a csehszlovák—német szerződés aláírására. A Le Figaro és a Liberation az egyezmény jelentősége mellett részletesen elemzi a szerződés megkötését megelőző időszak nehézségeit. Az amerikai AP hírügynökség kiemeli, hogy a két fél lemond az erőszak alkalmazásáról és valamennyi területen a kétoldalú együttműködés fejlesztését szorgalmazza. A brit Reuter hangsúlyozza, hogy Václav Havel és Richard von Weizsäcker a két ország kapcsolatainak új szakaszaként értékelte a szerződés parafálását. A hírügynökség szerint a kétoldalú szerződés — bár nem ad választ valamennyi tisztázatlan kérdésre — meghatározó fontosságú Európa demokratizálódási folyamatában. A szerződés sajtóvisszhangja Külföldi vélemények A hétfőn parafáit csehszlovák—német jószomszédsági és baráti együttműködési szerződés nagy visszhangot váltott ki a külföldi sajtóban. A németországi Berliner Morgenpost kommentátora szerint a szerződés aláírása egy régi seb begyógyításának első fázisa. Igaz ugyan, hogy hosszú út vezetett végső megszövegezéséig és nem sikerült minden tisztázatlan kérdésre megfelelő választ adni, ám a megkötött kétoldalú egyezmény így is történelmi jelentőségű — hangsúlyozza. A napilap szerint a csehszlovák—német szerződés a német—szovjet, illetve a német—lengyel egyezmény mellett Németország keleti politikájának alapjául szolgál. A szerződés megkötésével Prága nagy lépést tett az Európai Közösségek teljes értékű tagsága felé, mivel Németország szavatolja gazdasági támogatását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Németországnak és Csehszlovákiának tisztáznia kell a múlt kérdéseit, mert csak így lehetséges megvalósítani a hétfőn parafáit szerződésben foglaltakat. A napilap szakértője szerint nem lehet teljes mértékben fátylat borítani a múltra, ezért mielőbb tisztázni kell a legfontosabb kérdéseket. A szudétanémetek hiányolják a szerződésből azt a részt, amely az ő kárpótlásukat tárgyalná. A napilap kommentátora megjegyzi, hogy Csehszlovákia belátható időn belül nem lesz képes a kárpótlás anyagi feltételeinek megteremtésére, mivel a gazdasági élet fellendítésére külföldi támogatásra szorul. A General-Anzeiger hangsúlyozza, hogy bár első olvasásra a szerződés több helyen rutinszerű szövegnek tűnik, ennek ellenére történelmi jelentőségű. A Süddeutsche Zeitung szerint a kétol-ENSZ-érdeklődés Csehszlovák békefenntartók Zdenék Ma tej ka csehszlovák külügyminiszter-helyettes New Yorkban Marrack Gouldinggal, az ENSZ-főtitkár helyettesével arról tárgyalt, hogy jövőben esetleg a csehszlovák katonai egységek is bekapcsolódnak az ENSZ-haderők akcióiba. Mivel a világszervezet részéről már korábban is elhangzott hasonló ajánlat, ezért egy zászlóajlnyi egységet képeztek ki erre a célra, amely bevetésre kész, ha ilyen igény felmerül. Goulding nagyra értékelte a korábbi csehszlovák katonai részvételt és kijelentette, az ENSZ számít arra, hogy Nyugat-Szaharában, vagy Kambodzsában részt vesznek csehszlovák katonák is az ENSZ-misszióban. Már hivatalos meghívás is érkezett a csehszlovák félnek, hogy Nyugat-Szaharába megfigyelőket küldjön. Sevardnadze közvetítene Megoldják a grúzok? Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter javasolta, hogy közvetíthessen Gamszahurdia grúz elnök és az ellenzék között. A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap tegnapi számában közölt interjújában elmondotta, hogy kész Grúziába utazni, és segíteni a konfliktus megoldását. Igaz — véleménye szerint — ezt egyik fél sem óhajtja. A grúziai fejlemények azonban valóságos polgárháborús viszonyokká fajultak immár. Nyilatkozatában Sevardnadze azt is elmondtotta, hogy véleménye szerint a szovjet hadsereg beavatkozásának lehetősége kizárt, és a grúzoknak kell megoldani ezt a válságot. Az AFP. francia hírügynökség jelentése szerint valószínűtlen, hogy Gamszahurdia elnök elfogadja Sevardnadze javaslatát, hiszen a szovjet diplomácia egykori vezetőjét „Grúzia ellenségének” és „a Kreml ügynökének” nevezte. Sevardnadze mielőtt korábbi tisztségét betöltötte volna, 1972 és 1985 között a grúz kommunista párt első titkára volt. Végre vége a vérontásnak? (Folytatás az 1. oldalról) fegyveres erők képviselői felfüggesztették a fegyerszünetről folyó tárgyalásukat, amelyeket azonban később folytatnak. A szóvivő szerint hasznos tanácskozás folyt, viszont messzemenő következtetéseket nem lehetett levonni arról, hogy milyen messze áll a két fél az új fegyverszüneti megállapodás megkötésétől. Hágából azt jelentették, hogy az Európai Közösségek elhalasztotta a Jugoszlávia elleni szankciók bevetését, hogy megfigyelői számára több időt biztosíthassanak az új fegyverszüneti szerződés előkészítéséhez. Elhangzott azonban olyan figyelmeztetés is, hogy szándékukkal nem késlekednek, ha a harcok tovább folytatódnak. A „tizenkettek” újabb tanácskozását tegnap délután tartották, s emiatt Hans-Dietrich Genscher a feltételezésekkel ellentétben nem tért vissza Bonnból Csehszlovákiába, hogy részt vegyen Weizsäcker további tárgyalásain. Eközben folytatta ülését a horvát parlament, amelyen Frai\jo Gregurics köztársasági miniszterelnök bejelentette, hogy sem politikai, katonai vagy gazdasági, sem egyéb okok nem késztethetik Horvátországot függetlenségének kikiál-Antall József Lengyelországban tárgyalt Egymásról és Jugoszláviáról Antall József magyar miniszterelnök tegnap befejezte kétnapos hivatalos látogatását. Találkozott Lech Walesa köztársasági elnökkel, akivel kölcsönösen megvitatták országaik belpolitikai helyzetét és aggodalmukat fejezték ki ama jelenség fölött, hogy az egykori kommunista nomenklatúra tagjai egyre inkább hallatják hangúkat az új, alakulófélben levő gazdasági szférában. A két államférfi megvitatta a jugoszláviai helyzetet is, s ezzel kapcsolatban kifejtették azt a véleményüket, hogy szükség lenne Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia védelmi minisztereinek szorosabb együttműködésére. Antall József látogatásának első napján találkozott vengédlátójával, Jan Krzysztof Bieleckivel, akivel előbb zárt ajtók mögött tárgyaltak, majd a két küldöttség plenáris ülésén többek között a jugoszláviai helyzetről is eszmecserét folytattak, s az erről kiadott közös közleményben agressziónak bélyegezték a Jugoszláv Néphadsereg horvátországi ka-Szovjet arany A Szovjetunió néhány napon belül közli, mekkora aranytartaléka van. Mindezt Ivan Szilajev, a szovjet nemzetgazdaság operatív irányítása bizottságának elnöke jelentette ki a CNN amerikai hírlelevíziónak adott interjújában. A szovjet szakértők most állapítják meg, hogy milyenek a szovjet aranytartalékok. Ezt azért tartják fontosnak, mert a közelmúltban a Nyugat meglepődött, mekkora mennyiségű nemesfémet dobott piacra a-Szovjetunió. Szilajev aláhúzta, hogy az arannyal kapcsolatos adatok teljesen hivatalosan kerülnek a világ nyilvánossága éld A szovjet politikus Moszkvában találkozott amerikai üzletemberekkel is, akiket felszólított, hogy a Szovjetunióban rugalmasabban kellene beruházniuk. Véleménye szerint országának nem lesz szüksége rendkívül nagy élelmiszersegélyre, hanem „viszonylag nagy tételre” — de arra rendszeresen. tonai manővereit. A közlemény szerint a horvátországi konfliktus nem országon belülinek minősül, hanem fegyveres akciónak Horvátország önrendelkezése ellen. Nemzetközi haderő Horvátországba küldését szorgalmazták, és valamennyi arra jogosult nemzetközi szerv és szervezet konkrét lépését követelik a jugoszláviai fegyveres összetűzések megfékezésére. Mindkét miniszterelnök szerint országaik stratégiai célja csakis az lehet, hogy bekerülhessenek az Európai Közösségek tagországainak sorába. Antall József találkozott a Demokrata Szövetség elnökével, a korábbi lengyel miniszterelnökkel Tadeusz Mazowieckyvel is. A Nyugat kötelessége tására. „A moratóriumot el kell felejteni...” — jelentette ki. Közben a külföldi diplomáciai kezdeményezések Jugoszláviát érintő értesülése az volt, hogy a német vezető pártok síkra szálltak Szlovénia és Horvátország elismerése mellett. Eközben Szlovéniában bejelentették, hogy az országnak új pénzneme van: a tallér. Hágából érkezett jelentés szerint az Európai Közösségek országainak belgrádi nagykövetei felszólították Milosevicset, Tudjmant és Kadjevicset, hogy utazzanak Hágába. Ha Belgrád és Zágráb igent mondott a felszólításra, akkor a tanácskozásra már ma sor kerül a jövő hét helyett. Még mielőtt a válasz ismertté vált volna, Stipe Mesic más Strassbourghba érkezett, hogy az Európa Parlament kibővített elnökségét tájékoztassa. Ugyancsak hágai jelentés számol be arról, hogy a holland lapok tudósítói szerint a Szerbia és Horvátország között folyó információs hadviseléstől „hányingere van” a külföldi tudósítóknak. A szerb, illetve horvát újságíróktól elvárják, hogy csakis egyoldalúan tájékoztassanak. Visszatérve a horvát parlament tegnapi üléséhez, annak elnöke bejelentette, hogy országa minden köteléket elszakít, amely eddig Jugoszláviához fűzte. Közben Tudjman kommentálta a rezidenciáját ért hétfő esti rakétatámadást, amelyet politikai bűntettnek minősített és csodával határosnak nevezte, hogy életben maradtak. Ante Markovics, a szövetségi kormány elnöke, aki a támadást követően telefonon kapcsolatot teremtett Zágrábbal, Veljko Kadjevics védelmi minisztert gyilkossági kísérlettel vádolta meg. Közben a j ugoszláv hadsereg vezérkara felkérte a magyar kormányt, járuljon hozzá, hogy magyar területen keresztül vonják vissza a Jugoszláv Néphadsereg mintegy 2500 katonáját Szlovéniából. Dimitrjje Rupel szlovén külügyminiszter budapesti sajtóértkezletén annak a reménynek adott kifejezést, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben megfontolt döntést hoz... Bármi is történt a fenti fejlemények óta, és történjék bármi is közeljövőben, úgy tűnik, hogy brioni moratóriumnak „befelftgzett”, s ezzel Jugoszlávia napjai is meg vannak számlálva, hiszen szlovén és horvát részről félreérthetetlenül jelezték önállósulási szándékuk komolyságát. Keleten ne legyen káosz Közép-Európának olyan területnek kellene lennie, amely példaként szolgálhatnak a Keletnek, hogy miként tétjén rá a piacgazdaságra — jelentette ki tegnap Londonban Carl Hahn, a Volkswagen konszern elnöke a Financial Times sajtóértekezletén. A német iparmágnás csehszlovákiai tapasztalataira hivatkozva nagyra értékelte a közép-európai munkások tudását és felkészültségét, valamint a műszaki szakemberek érdeklődését, hogy mielőbb elsajátítsák a korszerű termelési rendszereket és irányítási módszereket. Szerinte az Európai Közösségek Közép-Európának nyújtandó segítsége Japán kínálat: éppolyan hatalmas léptékű lehetne, mint amilyen az Egyesült Államok Európának nyújtott háború utáni segítsége volt. Ha a nyugati kormányok és üzletemberek nem cselekszenek gyorsan, Európában előreláthatatlan változások következhetnek be. Kelet-Európa és a Szovjetunió gondjai Hahn szerint aggodalmakra adnak okot. Közép- és Kelet-Európábán a politikai és gazdasági helyzet stabilizálásáért teljes mértékben a Nyugat felelős. Nagymértékű tőkebefektetésre van szükség, amelyek léptékét jelenleg még nehéz lenne felmérni, ez elől azonban a Nyugat nem térhet ki —jelentette ki Hahn. A NATO csökkenti Kevesebb bomba Az Észak-atlanti Szövetség a felével készül csökkenteni európai atombombakészletét — közölte a Reuter hírügynökség brüsszeli forrásra hivatkozva. Pontos számokat még nem lehet tudni, azonban a közelmúltban közzétett információk szerint a hidegháború időszakában Németországban, amely frontország volt, mintegy 1400 amerikai atombombát telepítettek. Ezenkívül találhatók nukleáris bombák Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Törökországban és Görögországban. A briteknek ezen kívül néhány száz saját atomfegyverük is van, a NATO székvárosában azonban nem közölték, vajon a csökkentés ezeket is érinti-e. Két és fél milliárd USD Tokiói kormánykörökből kiszivárogtatott információk szerint a szigetország két és fél milliárd dollárnyi gyorssegélyt ajánlott fel a Szovjetuniónak. Ebből az összegből 500 millióért sürgősen élelmiszert, gyógyszert vásárolnak. A Szovjetunióba irányuló egyéb japán export összege 1,8 millió dollár volna, míg 200 millió dollárt a japán Exim bank pénzügyletei émek. Japán egyúttal garanciát kér a Szovjetuniótól az eddigi adósságok visszafizetésére. A nyilvánosságra hozott adatok szerint a Szovjetunió adósságállománya elérte a 68 milliárd dollárt, és csak az idei év második felében kellett volna ebből 12 milliárdnyit törleszteni. A múlt héten a Szovjetunióban járt japán küldöttség, miután visszatért a szovjet Távol-keletről, aláhúzta azt az információt, miszerint élelmiszerhiány van és a közelgő téllel rosszabbodik, sőt széthull a szovjet gyógyszerellátási rendszer. Már csak azért is érdekes a japán kormány segélykínálata, mert a szigetország eddig bármilyen pénzügyi segélyt annak feltételéhez kötött, hogy a Szovjetunió tárgyalni fog arról a négy Kurill-szigetről, amelyet a szovjet hadsereg a második világháború végén foglalt el. Mihail Gorbacsov tavaszi tokiói látogatása azonban ebben a kérdésben semmilyen eredményt sem hozott. KRANCIAORSZÁG állítólag ellenzi Kelet-Európának, illetve a Szovjetuniónak a NATO-boz való közeledését, jelentette ki tegnap, meg nem erősített források alapján a Reuter hírügynökség. M agyarország kérte az ENSZ-t, hogy hárommillió dolláros segéllyel járuljon hozzá a jugoszláviai menekültek ellátási költségeinek fedezéséhez. Az MTI jelentése szerint Magyarországon 35 ezer jugoszláviai menekült tartózkodik. A magyar kérelmet az ENSZ genfi tanácskozásán fogják megvitatni. BUDAPESTEN tartja huszonkettedik ülését a Nemzetközi Kereskedelmi Központok Társulása (WTCA). A világ 55 országából több mint háromszáz küldött vitatja meg a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A tanácskozás csütörtökön ér véget. L engyelországban a lakosság hetven százaléka ítéli meg rossznak a gazdasági helyzetet. Ez derül ki a múlt hónapban végzett közvéleménykutatás eredményeiből, amelyeket Varsóban tettek közzé. A megkérdezettek több mint harminc százalékának véleménye szerint két éven belül nem várható jelentősebb mértékű javulás. SzÓFIÁBAN barátsági és együttműködési szerződést kötött Bulgária és Görögország. Az egyezményt a két ország kormányfője ratifikálta. A szerződésjó alapul szolgál a kétoldalú gazdasági együttműködés további bővítéséhez. H ollandia nem vesz részt az Európai Közösségek pénteki tanácskozásán, jelentette ki Hans van den Broek tegnap Hágában. Ez EK-tagországok külügyminisztereinek összejövetelére Roland Dumas és Hans-Dietrich Genscher kezdeményezésére kerül sor. Görögországban a November 17. Mozgalom tagjai követték el hétfőn Törökország athéni nagykövetségén azt a merényletet, amelynek áldozata Cetina Gorga volt. A görög terrorista csoport tagjai 1975 óta már tizenhét merényletet követtek el. BoNNBAN kórházba szállították Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbeli elnökét. A hírügynökségi jelentésben nem szerepel, hogy a hetvenhét éves politikust miért kellett kórházba szállítani. M oszkvában Borisz Pankin szovjet külügyminiszter a Pravdának adott nyilatkozatában kedvezően értékelte a csehszlovák—német jószomszédsági és együttműködési szerződés parafálását. Á politikus kifejezte reményét, hogy az egyezmény a két ország kapcsolatainak szorosabbá tételét fogja eredményezni. N aGY-BRITANNIÁBAN megkezdődött a kormányzó brit konzervatív párt konferenciája. A tanácskozáson Margaret Thatcher lemondását követően első ízben elnököl John Major kormányfő. A konferencián a választásokat megelőző időszak legfontosabb feladatait tárgyalják meg. H aITIN Joseph Nérettet nevezték ki az ország ideiglenes köztársasági elnökévé. A kinevezés tovább bonyolítja a helyzetet, mivel katonai segítséggel került ideiglenesen az ország élére a hatvanhét éves jogász. BeRLINBŐL kapott értesülések szerint a német szövetségi kormány, legalábbis a Bild Zeitung napilap információja alapján, megegyezett a Szovjetunióval, hogy Erich Honecker továbbra is Moszkvában marad. A volt pártfőtitkárt állítólag október végén fogják ismét kihallgatni. N^IKÓZIÁBAN Jorgosz Vasiliu ciprusi köztársasági elnök tegnap fogadta Jozef Mikloákót. A szövetségi miniszterelnök-helyettes továbbá találkozott Christodulos Veniaminosz ciprusi belügyminiszterrel, akivel a két ország együttműködésének további lehetőségeit vitatta meg. Irakban több mint négyszáz halálos áldozata és hatvan sebesültje volt a legutóbbi heves összecsapásoknak. Az ország északi részén kiújult harcok azt követően váltak hevesekké, miután a kurdok támadást intéztek több stratégiai fontosságú objektum ellen.
