Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-03 / 192. szám

\ 1991. október 3. Szabad ÓSÁG 5 Mindkét oldalon várják a megnyitást személyesen is támogatni fogja. Mi viszont arra tettünk ígéretet, hogy vál­laljuk az átkelőhely létrehozásával járó anyagi terheket. A környező falvak, pontosabban kilenc község és három szövetkezet összesen 250 ezer koro­nát szándékozik fordítani a Tajti és Cered közötti útszakasz portalanítá­sára (aszfaltozására). Ezen kívül a mezőgazdasági üzemek munkaerőt és járműveket is biztosítanak. A ma­gyar oldalon szintén történtek lépések ez ügyben, sót ha nem tévedek, ők egy kicsit előttünk is járnak. A döntésre várva Június 16-án a helyszínen tartottak megbeszélést a szlovák és a magyar illetékesek. Mindkét oldalról részt vet­tek rajta a vámhivatal, a határőrség valamint a határforgalmi kirendeltsé­gek képviselői, és ismertették a határ­­átkelőhely megnyitásához szükséges feltételeket. Ezen a megbeszélésen osztozott meg a feladatokon a két polgármester is. Pál Ferdinánd vállalta a két község közötti útszakasz aszfal­­toztatását, Tajti Tibor ceredi „bíró“ pedig egy épület vámhivatallá alakítta-A túloldalon már Cered hoz csatolták. Az új határ többek kö­zött olyan etnikai csoportokat is ketté­osztott, mint a palócság, ezen belül a Medves, Cserhát és a Mátra hegy­ségekkel határolt katlant, a Medvesal­ját. Most, ha a Medvesaljáról beszé­lünk, már csak öt falut értünk alatta, nevezetesen Tajtit, Hidegkútot, Egy­­házasbástot, Vecseklőt és Óbástot. A határon túli volt medvesaljai falvak beolvadtak a magyarországi megyék­be, és Ceredröl már csak kevesen tudják, hogy valamikor a szőkébb Medvesalja hatodik faluja volt. Ezeket a községeket nemcsak a közös törté­nelmi múlt köti egymáshoz, hanem az összetartozás is, ami nem szakadt meg az új határok után sem, mert főleg rokoni kapcsolatokban gyökere­zik. Cered krónikájában olvastam pél­dául a következő sorokat: „... tizen­három ifjú pár maradt Cereden, mind­össze két lányt hoztak idegenből. Egyet Hidegkútról, egyet Tajtiból. Ez­zel szemben 6 településre visznek 7 menyasszonyt Ceredröl: Domahá­­zára, Magyar-Zabarra, Pogonyba, Egyházasbástra, Hidegkútra és Péter­­falvára(Az utóbbi három település hazánk területén található - a szerző megj.) Tajti és Cered mindössze pár perc­nyi járásra van egymástól; a két falut sorompóval elzárt kövesút köti össze. Erről újra a ceredi krónikából tudtunk meg közelebbit. Az egyik lapon az áll, hogy 1909. június 22-én bérmálás volt Cereden, s nagy izgalommal várták a rozsnyói püspököt: „... az utakat, amelyen Ó méltósága fog jönni, azon­nal hozassák rendbe“. Rendbe is hoz­ták, méghozzá úgy, hogy a két falu közötti kb. 800 méteres útszakasz ál­lapota ma is kielégítő. A sorompó felemelkedik... Tavaly október utolsó szombatján (halottak napjára) hosszú évtizedek után először felnyílt újra a két falut egymástól elválasztó határsorompó. Van, aki nem vár a döntésig; ez alighanem büfé lesz, vagy falatozó (A szerző felvételei) kaiméval négy napon át tartott nyitva). Az év utolsó negyedére még egy-egy alkalomra kérvényezte az átkelést Tajti és Cered polgármestere, amihez csehszlovák részről Karel Ryéavy, a Szövetségi Belügyminisztérium ille­tékese nem járult hozzá. - Természe­tesen újra megkérvényezzük - mond­ja Pál Ferdinánd, Tajti polgármestere -, hiszen megint a halottak napjáról és karácsonyról van szó. Február vé­gén egy másik kérvényt is beadtunk, amelyben állandó kishatárátkelóhely megnyitását kérjük. A két község pol­gárai ugyanis Somoskőújfalunál lép­hetik át legközelebb az államhatárt, vagyis oda-vissza 180 kilométeres ke­rülővel tehetnek látogatást az alig egy kilométerre lakó rokonaiknál, ismerő­seiknél. Márciusban ezzel kapcsolat­ban járt nálunk Zdenék Svapík úr, a Szövetségi Belügyminisztérium dol­gozója, és megtekintette a helyszínt. A terepszemle után pozitívan nyilatko­zott az ügyről és megígérte, hogy fását. A telefonvonal megépítésének költségét közösen térítik. A találkozó után úgy tűnt, jó meder­be terelődtek a határátkelőhely meg­nyitása körüli dolgok. Augusztusban voltak esedékesek a kormányszintű tárgyalások, amelyektől mindenki jog­gal várta a kedvező döntést. Nos, nem így történt, legalábbis egyelóré nem: szeptember végéig még mindig nem találkoztak egymással a két kormány illetékesei. Pedig időközben mindkét községben megkezdték a munkálato­kat. A polgármesterek nyugtalansága érthető, hiszen a döntés kedvezőtlen is lehet a számukra. A lakosság is türelmetlenül várja, hogy eldőljön az ügy: a határátkelőhely megnyitásával ugyanis várhatóan mindkét köz­ségben fellendül a magánvállalkozói tevékenység. Tajtiban máris többen jelezték szándékukat üzletek, presz­­szók, butikok megnyitására. FARKAS OTTÓ A közös múlt Ezerkilencszázhúsz június 4-én be­fejeződött Közép-Európa nagy politi­kai átrendezése. A trianoni békeszer­ződés aláírása után a történelmi Gö­­mör vármegye 150 magyarok lakta faluját 21 kivételével Csehszlovákiá-A határ mindkét oldaláról útrakeltek az emberek; egyesek rokonaik sírját ke­resték fel a határ túloldalán, mások baráti látogatóba mentek. Tavaly még egy alkalommal (karácsonykor), az idén pedig már három hétvégén „üze­melt“ az ideiglenes határátkelőhely (a pápa magyarországi látogatásának al-Tóparti idill Vass Gyula felvétele Fotósarok Nem okkultizmus Várjuk a TM intézményesítését Ezerkilencszázhetvenöt óta vált közismertté a TM rövidítés, illetve a mögötte rejlő fogalom: a transzcendentális meditáció. Vi­lágszerte több mint 4 millió min­denféle foglalkozású, korosztályú, képzettségű és vallásé ember gyakorolja, s ez a szám egyre növekszik. Mintegy száz ország­ban már 1500 felett van a TM- központok száma. Az Egyesült Ál­lamokban a TM-et több mint 6000 orvos tanulta meg, valamint nagy- és kisvállalatok vezető emberei­nek, menedzsereinek és alkalma­zottainak ezrei szerte a világon. A TM-et könnyű megtanulni. Bárki képes rá, hogy gyakorolja. Egyszerű, természetes, erőfeszí­tés nélküli, könnyen elsajátítható mentális technika, amelyet na­ponta kétszer 15-20 percig, ké­nyelmesen ülve, lehunyt szemmel gyakorolnak. Bárhol végezhető: munkába menet, vonaton vagy repülőgépen, még dugóban vesz­teglő gépkocsiban is. A TM nyúj­totta mély nyugalom kiküszöböli a stresszt és a feszültséget. Általa a test és a elme egycsapásra felfrissül, mintegy megfiatalodik. Megszilárdítja a belső nyugalmat, kiküszöböli az álmatlanságot, erő­síti a kiegyensúlyozottság és a boldogság érzetét. Javítja az egészségi állapotot, hozzáférhe­tővé teszi legmélyebben rejlő tar­talékainkat. Kimutatták, hogy a TM jelentősen javítja a szív és az érrendszer egészségét, a munkaköri elégedettséget, az általános kiegyensúlyozottságot, megerősíti a pozitív egészségi szokásokat és a mentális egész­séget. A betegbiztosítók több mint 200 TM-programot gyakorló embert kísértek figyelemmel statisztikai alapossággal, több mint öt éven át. Az adatok azt mutatták, hogy a TM-et gyakorlók feleannyiszor igényeltek orvosi ellátást, mint a kontrollcsoport tagjai. A kórházi kezelést illetően ugyanilyen volt az arány. A további vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a TM- program gyakorlása a mestersé­ges stimulánsok fogyasztásának jelentős csökkenésével járt mind a narkotikumok, mind a gyógy­szerek terén. Azokban a városok­ban, ahol a lakosság 1 százalékát beszervezték a TM-programokba, rövid időn belül csökkent a bűnö­zés és kimutathatóan javult az élet minősége. Figyelemre méltó továbbá, hogy amelyik vállalatnál az alkalmazottak a TM-et gyako­rolták, növekedett a produktivitás, javult a munka minősége, csök­kentek az egészségvédelmi kia­dások és javult a kapcsolat az emberek között. S végül: ahol a család minden tagja rendszere­sen végzett TM-gyakorlatokat, ál­talánosságban az egész család számára javul az életvitel és a harmónia. Remélhetőleg nálunk is hama­rosan megnyílnak az első TM- központok, és lehetőség nyílik a tanfolyamok elvégzésére. Mert mondjuk meg őszintén: szinte mindannyiunkra ráférne! KORCSMÁROS LÁSZLÓ ) Borban az egészség!... A hazai szőlőtermesztők és bortermelők, mint tudjuk, komoly értékesítési gondok elé néznek az idén. A borüzemek raktárai tele vannak az elmúlt évek terméséből származó itallal, itt az új szüret, és ráadásul Csehszlovákia lakói nem tartoznak a borfogyasztásban élenjáró országok közé. (Egy főre évi 14 liter jut, míg pl. Ausztriában 35, Olaszországban 70, a „ lista­vezető“ Franciaországban pedig 74.) A Lehet, hogy megváltozik a helyzet, és borivó nemzetté (pardon: nemzetekké, nemzetisé­gekké, etnikumokká stb.) válunk, ha szélesebb körben ismertté vál­nak hazánkban is az amerikai Cornell Egyetemen végzett kuta­tások eredményei. Az ottani tudó­sok a franciák unszolására fogtak bele a vizsgálatokba, azok ugyan­is váltig állították: a rendszeres MÉRTÉKLETES borfogyasztás nemcsak hogy nem árt, hanem kifejezetten egészséges. Semmi új a nap alatt, mondhatná erre akárki, ez már ezer év óta ismert dolog, csakhogy más a szubjektív vélekedés, és más egy tudomá­nyosan alátámasztott állítás. Már­pedig az amerikaiak immár tudo­mányosan állíthatják: bort igyon az, aki sokáig szeretne élni, de főleg a szívinfarktust szeretné el­kerülni! Olyan természetes ve­­gyületét találtak ugyanis a nemes itókában, amely képes közömbö­síteni a koleszterint. Igaz, a franci­ák egy picit mást állítottak, ami­kor a bor áldásos hatásait ecse­telték, nevezetesen azt, hogy ,,megóvja az érrendszert a zsírle­rakódástól“. Nos, ha ez nem is egészen ugyanaz, egy a fontos: a borfogyasztás egészséges volta immár tudományosan is bebizo­­nyíttatott. S minthogy a ,,mérték­letes“ kifejezés meglehetősen tág határok között értelmezhető - ha a törvénykönyvben szerepelne, bizonyara joghézagnak nevez­nénk -, a hír olvastán talán honi borüzemeink felhalmozott készle­tei is elfogynak, a gyakoribb mér­tékleteskedésnek köszönhetően. Még akkor is, ha a vizsgált bor­minták - sajnos, ennyivel tarto­zunk az igazságnak - nem ezek­ből származtak... (vass) A Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezet borszőlőt kínál eladásra október elsejétől — kilóját 5 koronáért. Feltétel: a saját szedés. Érdeklődni a szövetkezet növénytermesztési részlegén, a következő telefonszámon lehet: 97 333,33-as mellék. SZÚP-306

Next

/
Thumbnails
Contents